Az élet meg minden

Hiába mondták neki, hogy már nincs ott semmi, Szálinger Balázs fejébe vette, Nagyváradon lesz újságíró és költő. Akár csak 100 évvel korábban Ady Endre.

Huszonkét éves volt ekkor, és persze ez a történet is kicsit másként alakult, mint azt várta. Ahogy megannyi más az elkövetkező tizennyolc évben.

Ebben az epizódban tehát Szálinger Balázs „helyiérdekű” költővel, drámaíróval beszélgetek a kihaló magyar falvakról, az eltűnő fecskékről, a zalai kisnemesekről, egy köztársaság utolsó napjairól, az ismeretlen Deák Ferencről, arról, hogyan ne csináljunk magyar történelmi filmeket és hogy miért jobb neki úgy, ha kimarad az állami „buliból”.

Az 1978-ban, Keszthelyen született Szálinger Balázs első verseskötete 21 éves korában jelent meg.

Azóta verseivel, eposzaival, drámáival folyamatosan jelen van a magyar irodalmi színpadon — és a színpadot itt szó szerint is kell érteni, hiszen Szálinger Balázs mára elismert színpadi szerző.

2012-ben megjelent, Köztársaság című műve elnyerte az évad legjobb drámája díjat, a kötettel, amelyben a mű helyet kapott pedig a szerző az Atrisjus irodalmi díjat, valamint a Szépíró-díjat is.

Szálinger Balázs, aki írt már krimivígjátékot, mesejátékot, kabarét, sőt, rockoperát is, mindemellett számos rangos díj és kitüntetés birtokosa: egyebek mellett 2001-ben megkapta a Magyar Rádió Petőfi-díját, 2001-ben a Bródy Sándor-díjat, 2008-ban Junior Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a József Attila díjat, 2016-ban pedig a Méhes György-nagydíjat.

De van itt még valami. Egy zenekar. Szálinger Balázs és a zenész Szűcs Krisztián közös vállalkozása, amelyről az elején ők sem nagyon tudták eldönteni, mennyire valódi és mennyire kitalált zenekarról van szó. Duójuk, a Szűcsinger öt éve járja az országot: kocsmákban, művelődési házakban, fesztiválokon lépnek fel előadásukkal, amely egyszerre irodalmi est, kabaré és örömzene. A Szűcsinger pedig közben olyannyira valóságos és népszerű együttes lett, hogy májusban már a budapesti Müpában ad koncertet.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Műsorjegyzetek

[0:05:11]

Miért nincs fenn Szálinger Balázs a Facebookon? A megíratlan dolgok „elpárolgása” a közösségi médiahasználat miatt.

[0:06:44]

A figyelemhiányos kor, a figyelemhiányos új generáció.

[0:08:14]

Alsópáhok: a Zala megyei falu, ahol Szálinger Balázs a gyerekkorát töltötte. A „gyüttment” tanárgyerek.

[0:11:48]

Zala megye: egy megyei, helyi érdekeltségű költő. A Zalai passió vígeposz. Zala megye „megcsonkítása”.

[0:14:06]

A Lenti melletti Hetés nevű tájegység. Eltűnő települések, kipusztuló vidék. A falvak, ahol már a kocsma is bezárt. Mi az oka a drámai változásoknak?

[0:19:01]

Miért Erdélyben adták ki a Zalai passiót? Hogyan került Erdélybe Szálinger Balázs, és miért ottani közvetítéssel ismerkedett a magyar irodalmi élettel? Az Előretolt Helyőrség.

[0:21:25]

Kiköltözés Nagyváradra 2000-ben. Nagy Endre váradi anekdotafüzérének hatása. A régi Nagyvárad és a mai közötti, elég jelentős különbségek. Nagyvárad, mint kulturális központ, pezsgő irodalmi élettel a az I. Világháború előtt.

[0:24:31]

A huszonéves, nagy arcú és „nem túl szimpatikus” Szálinger Balázs.

[0:25:38]

Váradi irodalmi ismeretségek: Zudor János költő, Rencsik Imre kulturális vezető.

[0:25:51]

Orbán János Dénes szerepe Szálinger Balázs életében. Egykor mestere és könyveinek szerkesztője, barátja. Ma ritkább találkozások: „én nem megyek be az ő bulijába”.

[0:29:22]

„Nagyon rossz lenne, ha én most itt Jánoskázni kezdenék.”

[0:29:42]

Egy mai írónak nem túl bizonytalan opció-e kimaradni a buliból? „Muszáj írnom, muszáj jót írnom.”

[0:31:44]

Egy „közéleti költő”, aki nem szeret közéleti kérdésekről nyilatkozni. A művön belüli és azon kívüli közéletiség.

[0:34:24]

Szálinger Balázs Köztársaság című drámája. A fiatal Julius Ceasar fogsága a kalózoknál. Megírásának története, történelmi forrásai (Suetonius és Plutarkhosz). A kor megismerése és feltérképezése. Drámaírás négy nap alatt.

[0:39:57]

Köztársaságból a császárságba. Hogyan lesz valakiből ditkátor, miközben ő csak meg akarja menteni az országot? Mennyire szűrődik be a drámába a magyar valóság?

[0:45:30]

A dánság című vers. Létezik-e „dán” nemzetstratégia a Kárpát-medencében?

[0:49:39]

Hogyan ír, hogyan dolgozik Szálinger Balázs? Mi történik a rossz versekkel?

[0:52:08]

Készülő darab Deák Ferencről. Miért érdekes ma Deák Ferenc? Miért felejtettük őt el? Államférfiúi kvalitásai, politizálásának hatékonysága.

[0:54:28]

Az 1843-as követválasztás és Deák Ferenc.

[0:57:13]

A kisnemesi hagyomány Zalában. Egy életforma, a szabad gazdálkodó létformájának eltűnése.

[1:00:01]

A XIX. században még vissza lehetett vonulni az országos politikától, hátrébb lehetett húzódni, ahogy Deák tette. Meg lehet-e ezt tenni manapság?

[1:01:46]

A Szűcsinger zenekar, Szűcs Krisztián és Szálinger Balázs együttese: egy kitalált banda, amely időközben valóságos lett, saját extrém rajongótáborral, a „narancskalaposokkal”.

[1:07:08]

Az „Ennyit tudtunk segíteni”: CD és kötet zenével, versekkel.

[1:12:04]

Szálinger Balázs mesejáték-feldolgozásai a Budapest Bábszínházban.

[1:13:33]

Van-e társadalomkritika a Csillagszemű juhászban? Mi az öreg király dilemmája? Miért van ez benne a levegőben a mai Magyarországon? A közélet túlságosan megfelel a mesének túlságosan meseszerű.

[1:15:16]

Bábdarabok Árpád-házi királyokról. Egy csodaszép történetfolyam, amiből „nem dolgozunk”. Vazul unokáinak és gyerekeinek visszatérése: miért folytatták Szent István életművét ellenségei?

[1:19:32]

A jelenkori magyar politika késztetése arra, hogy kit rakjunk ki a kánonból. A nem jó irányú expanzió. „Bibó nem, Kurultáj igen.”

[1:22:00]

Államvallás kitalált történekből: már mi is azt csináljuk, amit a románok és a szlovákok?

[1:22:26]

Egy magát kudarcosnak tartó nép nem fogja fel megmaradásának páratlan sikerét. „Tudományos vonalon folyik a bábdarabírás.”

[1:23:52]

Polémia a magyar történelmi filmről, a Nándorfehérvár filmről. Hogyan nem lehet történelmi filmet csinálni? Hogyan lehetne?

[1:25:46]

Szálinger Balázs terve arról, hogy megírja a Honfoglalás eposzt.

[1:27:56]

Az Apamonológ című vers.

[1:29:25]

Országos élmény: a hiányzó, elvándorló magyarok. Van-e értelme Deákról beszélni vagy verset írni akkor, amikor nem lesz, aki elolvassa?

[1:32:51]

Miért él Szálinger Balázs Budapesten, ha ennyire fontos számára Zala megye? Tervek a visszatérésre.

Hogy mi szeretett volna lenni Róna Péter ifjúkorában? Festőművész. És hogy mit csinál most? Professzor az Oxfordi Egyetemen.

A kettő közötti fél évszázadban persze történt egy és más.

Ebben az epizódban egyebek mellett erről az egy és másról lesz szó: Róna Péterrel beszélgetek élete legnehezebb újrakezdéséről, a Magyarországon hiányzó racionalista hagyományról és arról, hogy huszonhét év után miért távozott most ismét nyugatra.

Róna Péter csak 14 éves volt, amikor az 56-os forradalom után már másodjára kényszerült elhagyni szülőföldjét, Magyarországot.

A középiskolát Washingtonban kezdte, gimnazistaként volt tányérmosogató és pincér, míg kemény munkával eljutott egy menő amerikai egyetemre, majd utána Oxfordba.

Ezután jogász lett egy amerikai cégnél, jogtanácsos az amerikai kereskedelmi minisztériumnál, később a brit nemzeti bank elnökének személyi titkára, aztán egy patinás angol pénzintézet, a Schroders vezérigazgatója.

A rendszerváltáskor visszatért Magyarországra, 2003-ig az Első Magyar Alapot irányította, amely komoly magyarországi befektető volt.

Mindeközben a Somogy megyei Kisasszondon birtokot vásárolt és épített, és létrehozott ott egy sajtkészítő üzemet.

2010-től 2014-ig a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, ahová az LMP delegálta.

Magyarországon ismét megnősült, és született egy kislánya. (Korábbi, első házassága, amelyből egy fiúgyermeke született, saját bevallása szerint nem volt sikertörténet).

Aztán 2018-ban feladta magyarországi érdekeltségeit – ideértve a kisasszondi birtokot is –, és családjával visszaköltözött Oxfordba.

Jelenleg az Oxfordi Egyetem Blackfriars Halljának tanáraként a gazdasági, társadalmi folyamatok etikai és filozófiai vonatkozásainak kutatása a szakterülete.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Oskar Kokoschka, osztrák expresszionista festő, akinek kurzusán, már menekültként, Róna Péter rövid ideig részt vehetett.

A Cedar Tavern, ahol Róna Péter diákként dolgozott, és William Faulknerrel is találkozott, New York egyik ikonikus bárja volt a Greenwich Village-ben, művészek kedvelt találkozóhelye. Egészen a 2000-es évek közepéig valóban létezett, amikor is az örökösök már nem kívánták tovább működtetni, és bezárták.

Műsorjegyzetek

[0:06:15]

Róna Péter első gyerekkori emléke: bombázók Németország felett.

[0:07:24]

Hogyan került 1945-ben Róna Péter Rahóról Németországba? Az eltűnt pilóta édesapa. Az édesanya hollandiai „ösztöndíja”.

[0:09:31]

Az édesanya tolmácsmunkája az amerikai katonai hírszerzésnél.

[0:10:24]

Járványos gyerekbetegségek, Róna Péter élet és halál között. Visszatérés Magyarországra. Az iskolás, aki inkább németül beszélt, mint magyarul.

[0:12:35]

A hejőkürti plébános hatása, aki a szószékről szervezte a falu életét: a tettekben megnyilvánuló hit és szeretet.

[0:14:40]

Latintanulás és annak „káros” mellékhatásai az iskolában.

[0:16:32]

A festészet szerepe egy kisfiú iskolai túlélésében. A Róna-család szegénysége.

[0:18:53]

1956: a Margit-kőrúti lakás megsemmisülése. „Menjünk innen, elég volt!”

[0:21:31]

Disszidálás nyugatra. A cél: Amerika. Az egykori hírszerzési állás előnye az elbírálásnál.

[0:24:13]

Az amerikai újrakezdés „életem legnehezebb újrakezdése volt”. Egy tizenéves fiú „lelki katasztrófája”.

[0:24:55]

Tányérmosogatás és pincérkedés gimnázium mellett. Az angolnyelvtudás hiánya, a tanár, aki foglalkozni kezd Róna Péterrel.

[0:27:43]

Az egyetemi felvételi angol teszt, amelyen Róna jobb eredményt ért el, mint az amerikai diákok. Teljeskörű ösztöndíj a Pensylvaniai Egyetemen.

[0:29:38]

Amikor eldőlt, hogy Róna Péter nem festő, hanem közgazdász, jogász lesz.

[0:32:34]

Egy nyár New York-ban. Találkozás William Faulknerrel a Cedar Bar-ban. Lecke arról, mi az összefüggés az irodalomban a mondanivaló és a mondat zenéje, ritmusa között.

[0:37:03]

A kudarctól való félelem, mint egyéni hajtóerő.

[0:37:57]

Ismeretség Márai Sándorral és Szilárd Leóval. A depressziós Márai és az életvidám Szilárd. Tevékenység 1962-től a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) elnökeként.

[0:44:12]

Nyugat-Európa nagy államalkotó ideológiája és a racionalista iskola. a Magyarország történetéből kimaradó európai élmény. A romantikus nemzettudat és ennek hosszan tartó politikai következményei. Ténymegismerés helyett kényszeres elméletgyártás.

[0:52:19]

A jog és a közgazdaságtan közös területe, Róna Péter fókusza társadalomelméleti kérdésekben és egy ellenhatás: Lawrence Klein. Miért nincsenek a közgazdaságtanban olyan törvényszerűségek, mint a természettudományokban?

[0:56:22]

Mit jelentett Oxford egy nehéz sorsú magyar diáknak a hatvanas években?
Róna Péter, aki úgy érezte hazatért.

[0:57:41]

A tudás uralma és Oxford viselkedési mintája, világának jellemzői. A szkepszis fontossága. A nyelvi pontosság.

[1:00:18]

„Te valójában nem vagy igazából jóban az angol nyelvvel, ugye?” A tanár, aki szétszedte és újra összerakta Róna Péter mondatait.

[1:01:56]

Az oxfordi beilleszkedés. Miért nem jó törekvés, ha valaki a megértés és a játék helyett a veszekedést, a harcot választja?

[1:04:40]

Magyarország, a magyarok viszonya a tudáshoz, a tudományos teljesítményhez. A CEU és a Magyar Tudományos Akadémia elleni kormányzati harc abszurditása.

[1:07:37]

Roger Scruton, a híres konzervatív filozófus, aki megpróbálta lebeszélni Orbán Viktort a CEU elüldözéséről.

[1:09:35]

A magyar tudomány észlelhetetlen „társadalmi következményei”.

[1:10:41]

A magyar politikusok tárgyalástechnikája: feszültségkeltés pragmatizmus helyett a megbeszéléseken. A „na most én megmutatom” bizonyításkényszere, ennek kontraproduktivitása.

[1:13:20]

Amikor Antall József elmagyarázta George Bushnak, mit kellene csinálnia a Közel-Keleten. Mi az a lelkiállapot, ami erre késztet egy magyar politikust?

[1:17:20]

Az édesanya idegenkedése Oxford miatt: a másik világ, amibe Róna Péter lépett.

[1:19:34]

Egy későbbi karrierállomás Róna Péter életében: a bukott hitelekkel foglalkozott világszerte a banknál, ahol dolgozott. Hogyan viselkedjünk a szanálóbiztossal, ha nem tudjuk visszafizetni a hitelt? Mi a célravezető?

[1:23:35]

A devizahitelezés kérdése, Róna Péter súlyos kritikája a magyar bankvilág felé. Kritikájának elutasítása és figyelmen kívül hagyása. Miért elfogadhatatlan szerinte a devizahitelezés gyakorlata?

[1:28:15]

A kritikák és az irracionális magyar világnézet.

[1:31:24]

Róna Péter 2018-as döntése: ismét elhagyja Magyarországot. „Én igazából nem tartozom ide.” Az LMP szétesése, mint döntésének egyik katalizátora.

[1:35:56]

Vonzódásunk a „nagy ember”-hez. Európa romantikus politikai periódusai, és ennek katasztrofális következményei. Vajon ismét a szenvedélyek politikájának korszaka következik Európában?

[1:38:54]

A gazdasági tevékenység vagy a közgazdaságtan, mint az értékrend, a történelmi tapasztalatok és az objektív körülmények (geográfia) által befolyásolt, választott cselekvéshalmaz.

[1:42:02]

A megerősödő európai populizmus kérdésköre. A politikusok, akik a szenvedélyekre építik hatalmukat, nem szolgálják az emberiség érdekét.

[1:43:36]

Az abszolút tőkebarát magyar gazdaságpolitika, amely Antall József óta a munkajövedelmekkel szemben a tőkét részesíti előnyben. A gazdasági tevékenységnek hozzá kellene járulnia a fenntarthatósághoz, ez a gyakorlat viszont fenntarthatatlan.

[1:49:16]

Mit csinál Róna Péter jelenleg Oxfordban?

[1:50:45]

Hogy lehet feldolgozni érzelmileg azt, ha egy magyar nem Magyarországon érzi magát otthon? A „ki vagyok én?” kérdésének megválaszolása.

[1:54:04]

Mit érez akkor Róna Péter, amikor olykor visszalátogat Magyarországra?

Jászberényi Sándor haditudósító. Magyar újságírók közül kevesen űzik ezt a hivatást: veszélyes, költséges, a munkát megfizetni pedig senki sem akarja igazán. Az, hogy a líbiai polgárháborúból, a szíriai, iraki pokolból vagy az egyiptomi forradalom kellős közepéből küldte cikkeit, már önmagában elég izgalmas lehetett volna, hogy beszélgessek vele (felsorolni is nehéz hány ország hányféle háborús övezetében járt).

Az is, hogy magyar liberálisként, liberális magyarként, felvette az iszlám vallást. (Azt mondja, részben azért, mert történtek vele olyan dolgok, amiket nem tud megbocsátani. Nem tud mit kezdeni egy olyan vallással, ahol ez előírásszerűen kötelező.)

De van itt még valami: az 1980-ban született Jászberényi Sándor nem „csak” újságíró, hanem író is. Két novelláskötete is megjelent eddig: 2013-ban Az ördög egy fekete kutya és más történetek, 2016-ban pedig A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről címmel.

Az egy dolog, hogy itthon is megkapta a Libri irodalmi díjat, de azon kevés magyar szerzők egyike, aki mindenféle hazai hátszél nélkül sikeressé vált külföldön is.

Második kötete épp most debütál angol nyelven az Egyesült Államokban, ahová a napokban utazik könyvpremierjére.

Tehát Jászberényi Sándorral ebből az alkalomból is beszélgetek, de nem csupán könyveiről, hanem iszlámról és politikáról, a túlnépesedő, szétrobbanó Közel-Keletről és arról a pokolról, amikor valaki négy napon át nem tud elaludni.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről (novellák)

Az ördög egy fekete kutya – és más történetek (novellák)

Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója (riportkönyv)

A Halottak városa Kairóban

Giulio Regeni, a megölt olasz kutató

Negad al-Borei emberjogi harcos és ügyvéd

Műsorjegyzetek

[0:05:18]

A karácsony konzumerista szemlélete, ami idegesítiő. Karácsony Kairóban és az arab világban.

[0:06:14]

A Mina House, az egyik legrégebbi hotel Egyiptomban.

[0:07:48]

Erős katolikus kisebbség Egyiptomban a koptok mellett. A szudáni diaszpóra, annak története és a XIX. századi Mehdi felkelés, a britek kiverése. Az iszlamista felkelések állandó motívuma: a messianizmus.

[0:10:25]

A jelenlegi dél-szudáni törzsi háború, a dinka és a nuer törzs viszálya. Az arab rabszolgatartás történelmi gyökerei. A rabszolgatartás intézményének brit felszámolása és az intézmény visszatérése.

[0:12:49]

A csádi Claude atya katolikus missziója.Éjféli mise Kairóban. A legszegényebbek közössége és az „ágról szakadt” papok elkötelezettsége.

[0:15:44]

„Én felvettem az iszlámot, de alapvetően kódolva az én kultúrám az egy keresztény kultúrkör.”

[0:16:35]

A hit és Jászberényi Sándor. „A hit kegyelmi állapot.” Az iszlám „nagyvonalúsága” és életviteli iránymutatása, a barátok hatása.

[0:18:38]

A kis-dzsihád és a nagy-dzsihád. Az ember alantas lény: a vallás mint küzdelem a gyarlóság ellen, az állati természet legyőzése.

[0:20:17]

Az egyik ok, amiért Jászberényi Sándor felvette az iszlámot, hogy vannak dolgok, amiket nem tud megbocsátani (miközben a kereszténység ezt előírná).

[0:21:24]

Miképpen beszélhet egy haditudósító „nagyvonalú” iszlámról, ha látta, mit művelt az Iszlám Állam a vallás nevében?

[0:24:03]

Az Iszlám Állam elfogott európai, harmadik generációs muszlim katonái közül sokan még imádkozni sem tudtak: a társadalom veszteseit a hatalom lehetősége vonzotta őket Szíriába, és nem a vallás.

[0:27:02]

Az Iszlám Állam létrejöttének geopolitikai körülményei. A szunnita felkelés Irakban.

[0:31:50]

A szunnita-síita vallási ellentét.

[0:32:48]

Az emberi jellemben nincs fejlődés: „ugyanazok vagyunk, mint a középkorban voltunk”. Jászberényi Sándor pesszimizmusa.

[0:33:21]

A nagy háborúk élménye, réme elveszik: meghalnak azok, akik emlékeznének rá. Emiatt ismét előre törtnek a harcias szólamok. Mi az, amit ez ellen tenni lehet?

[0:37:10]

Jászberényi Sándor menekülése Egyiptomból. Az egyiptomi forradalom rövid története. A Mubarak-rezsim, a „mély állam”, az iszlamisták és a liberálisok.

[0:39:48]

A haditudósító élményei az éles lőszerrel történő tömegoszlatásról Kairóban. Szükségkórház a mecsetben.

[0:41:13]

Jászberényi Sándor, a liberális muszlim. Kapcsolatai egyiptomi liberális körökkel (Negad al-Borei és az Április 6. mozgalom). A Muzulmán Testvériség felszámolása után ők lettek a rezsim igazi célpontjai.

[0:44:09]

A haditudósító előzetes letartóztatása.

[0:44:52]

Az ellenségnek tekintett újságírók listája, amelyen állítólag szerepelt Jászberényi neve is. Giulio Regeni, a megölt olasz kutató elrettentő ügye. A döntés a távozásról 2015-ben. Visszatérés csak 2018-ban.

[0:47:09]

A liberális dilemma: ki vezesse Egyiptomot, ha nem Abdel Fatah el-Sziszi? Egyiptom nem bír ki még egy forradalmat.

[0:49:09]

Hogyan és mikor került Jászberényi Sándor Kairóba? A korán jött kapuzárási pánik. „Lenyűgözött ez a káosz.” Az egyiptomi nemzeti büszkeség.

[0:50:36]

A haditudósítói karrier. A budget újságírás Afrikában és a Közel-keleten:.Egyiptom, Líbia, Irak, Szíria, Szudán, Nigéria, Csád, Libanon. Jemen, Gázai-övezet és Ukrajna.

[0:54:59]

Csempészalagutak a Gázai övezetben. Hogyan lehet egy ilyenbe lejutni? Hogyan építik őket? Mit szállítanak rajtuk keresztül?

[0:59:36]

Mi hajtotta Jászberényi Sándort? Az ember, akinek nem volt vesztenivalója, akire a válása után rászakadt az idő. „Ez egy idegállapot is.” Első novelláskötete. A valóság és a fikció közti különbség.

[1:02:11]

A lélek legszebb éjszakája – Történet álmatlanságról és őrületről című novelláskötet. A halottak városa Kairóban – a kriptákba költöző szegények, nyomornegyed a temetőben. (George Romero és Az élőhalottak éjszakája.)

[1:05:49]

A Zabalin, a nyomornegyedek intézményesülése, felszámolásuk vagy fejlesztésük kormányzati programja.

[1:07:04]

Kairóban 100.000 utcagyerek él. A népességrobbanás Egyiptomban és a fogamzásgátlás kérdése. Az iszlám és a népességszabályozás.

[1:09:09]

A globális felmelegedés katasztrófája, az új népvándorlások veszélye és Európa. A probléma szavazatokra váltása a populizmusban.

[1:12:28]

A menekülthullám és az integráció kérdése.

[1:14:45]

Összeegyeztethető az iszlámmal a világi állam intézménye?

[1:16:41]

Miért jelentenek ekkora problémakört az utcagyerekek Kairóban?

[1:18:17]

Jászberényi Sándor déli rítusa. A verekedő utcagyerekek. Az ebből született novella.

[1:20:47]

A B-történet: annak története, hogyan néz ki a férfi élete, amikor a családi története egy válással véget ér.

[1:22:32]

A lélek legszebb éjszakájának amerikai fordítása és premierje. A Kirkus-díjjelölés.

[1:23:08]

A főhős (Maros Dániel) és az író személye közötti különbségek és egyezőségek. A kairói bordélyvilág és a kábítószerek.

[1:26:32]

Az álmatlanság pokla. A majdnem halálos mértékű alváshiány. Az önmedikációs programok.

[1:29:09]

Az alváshiány, mint generációs probléma. Sándor tanácsai ezügyben.

[1:32:58]

Jászbrényi Sándor és a magyar irodalmi „kánon”, amit át lehet lépni. A Magyartanárok Egyesülete, amely nem ajánlotta feldolgozásra Jászberényi Sándor novelláit. Az Aegon-díjra való jelölés.

[1:35:17]

Írás és újságírás, az angolszász prózai hagyomány.

[1:37:15]

A könyvek fordítói: Matt Henderson Ellis és Paul Olchvary.

[1:39:29]

A túlklikkesedett magyar írói közeg és az irodalmkritikusok, akiknek Jászberényi Sándor nem akar megfelelni.

Koleszár Adél 2013-ban utazott Mexikóba, ahol egy alkotói ösztöndíj várta – és bár akkor ezt még nem tudta – egyben egy hatalmas, csodaszép, napfényes ország sötét oldala.

Adél a Mexikóban folyó drogháborúk árnyékában előbb a szegények és kiszolgáltatottak körében terjedő új, halálközpontú vallásokat kezdte el dokumentálni fényképezőgépével, amely vallások némelyike erősen kötődik a latin-amerikai kábítószer-csempészet útvonalaihoz.
Majd azokat az asszonyokat követte kamerájával, akik tömegsírokat kutatnak: szeretteiket keresik, akik a Mexikót elborító erőszak áldozatai lettek.

Koleszár Adél mindeközben nem csak az embereket, az arcokat fotózza Mexikóban, hanem a tömegsírokkal „felsértett” tájat is. Próbálja feltárni azt a kapcsolatot, ami megbújhat a vidék és az emberi kegyetlenség között.

Az erőszak sebei című munkájával Adél elnyerte a budapesti Capa Intézet 2018-ra szóló ösztöndíját (amelyet 2017 őszén ítéltek oda), ezután mexikói témájába még inkább belemerült.

Ebben az epizódban tehát Adéllal beszélgetek az eltűntek után kutató anyákról, akiknek csoportját Napocskának hívják, egy vallásról, amelynek központi alakját Szent Halálként tisztelik Mexikóban, és arról, milyen megérinteni a sötétséget.

A borítóképen: Koleszár Adél/ fotó: Szombat Éva.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

A Capa-nagydíj ösztöndíjasai a 2018-as évben (az ösztöndíjat 2017 őszén ítélték oda három magyar fotósnak).

Műsorjegyzetek

[0:05:16]

A Capa-ösztöndíj és lényege.

[0:06:02]

Nem Adél lett a fődíjas: csalódott-e?

[0:06:44]

Tájképek Mexikóban: vidékek, ahol tömeges erőszak történt.

[0:08:00]

A Mexikóban folyó drogháború tömegsírjai.

[0:08:17]

Adél „belecsöppent” ebbe a sztoriba akkor, amikor még a Mexikóvárosban élő mexikóiak sem voltak tisztában azzal. mennyire súlyos a helyzet.

[0:09:05]

Az igualai „incidens” 2014-ben.Adél a helyszínen.

[0:11:22]

Miért ez volt az első olyan tömeges eltűnés/gyilkosság, amely nagy nemzetközi sajtvisszhangot kapott, amikor addig is voltak ilyen ügyek?

[0:13:22]

Hogyan kezdte Adél feldolgozni ezt a történetet az első sokk után.

[0:14:00]

Guerrero hegyei tele vannak feltáratlan sírokkal.

[0:14:28]

Kapcsolatfelvétel az eltűntek után kutató csoportokkal, a „keresőkkel”.

[0:17:19]

A csoportok összetétele, a benne résztvevők társadalmi helyzete.

[0:18:00]

A Veracruzi csoport. A Veracruz melletti tömegsír Colinas de Santa Fe-ben, Adél „beépülése” a csoportba. A keresés és a remény képi bemutatása.

[0:21:47]

Keresés az elhantoltak után fémbotokkal.

[0:22:10]

Sivatag és hőség, 50 fok és közel háromszáz megtalált holttest: Latin-Amerika legnagyobb tömegsírja.

[0:23:13]

Kik az áldozatok? Szervkereskedelem és a tévedésből megöltek.

[0:24:07]

Hogyan alakult a kerersők csoportja? Kereső anyák a Whatsupon.

[0:26:25]

A keresés: mi lesz, ha az, amit keresel meglesz? Sokan nem akarnak semmit sem keresni.

[0:27:46]

Hogy fogadták Adélt, a kívülállót?

[0:28:23]

Fehér nőnek lenni az hátrány vagy vádelem ebben a közegben?

[0:29:15]

Vidéki környezetben a népesség egy jelentős részének nincs személyazonossága, hivatalosan nem létezik.

[0:30:30]

A táj és a rajta zajló erőszak viszonya. Létezhet-e valami misztikus kapcsolat a kettő között? A táj újrakolonizálása — egyebek mellett emberi testekkel.

[0:32:39]

A tájat is felsértik ezekkel a sírokkal.

[0:33:39]

A testek megtalálásának fontossága és a vallás. Test, halál, feltámadás.

[0:36:03]

A holttest, mint konkrétum és a keresés lezárása.

[0:36:45]

Mennyire szabad belemenni egy ilyen történetbe egy fotósnak? Mennyit szükséges ebből meghallgatni, hogy át lehessen adni.

[0:39:14]

„Barátok lettünk, és barátokért felelősséget vállalsz”. „Segíteni akarsz, de nem tudsz.”

[0:40:51]

A keresők munkája. Annak fontossága, hogy dolgozzanak: a motiváció visszaadása.

[0:41:51]

Miért érdekelte Adélt a történet mögött lévő elképesztő erőszak?

[0:43:37]

A halottak után kutató csoport neve: El Solecito, azaz „Napocska”.

[0:44:00]

A kontraszt: salsa, trópusok, hamisítatlan latin környezet, sok-sok napfény és közben elképesztő sötétség. Hotspot és háborús zóna.

[0:45:13]

Engedély nélkül a síroknál.

[0:46:42]

A személyes döntések következményei egy veszélyesebb világban.

[0:49:02]

Adél egyik kedvenc regénye az Utazás az éjszaka mélyére Céline-től. „Szeretem megérinteni a sötétséget.”

[0:50:17]

Hogyan került Adél Mexikóba és mikor, és miért pont Mexikót választotta?

[0:51:13]

Magyar fotós elődök Mexikóban. (Kati Horna, Robert Capa)

[0:52:18]

Ha alkotói inspiráció miatt utazol külföldre, az első és legfontosabb dolog alkotói közösséget találni.

[0:52:54]

Mit csinált Adél Magyarországon azelőtt, hogy Mexikóba ment? Fotótémában vonzalom a deviáns arcok, a kívülállók iránt.

[0:53:54]

Kemény arcok Mexikóban: fotózás vallási összejöveteleken és az utcán. Mitől komplikált világ Mexikó?

[0:54:40]

Koleszár Adél A hit új útjai című fotósorozata az „alternatív” mexikói vallásokról. A (Santa Muerte) Szent halál és Jesús Malverde kultusza, a köréjük épülő hitrendszer, hiedelemvilág.

[0:59:07]

Mennyire kötődnek ezek az új kultuszok a szervezett bűnözéssel? Inkább a szegénységhez és kiszolgáltatottsághoz van köze mindennek.

[1:00:55]

Mennyire érintették meg Adélt ezek a kultuszok? „Nem feltétlenül akarok egy olyan vallásban hinni, ahol bármi rosszat is lehet kívánni.”

[1:02:18]

Lojalitás a társadalom peremén élőkhöz. Adél gyökerei, szülei, akiknek nehéz életük volt.

[1:03:52]

Visszamegy-e Adél Mexikóba? Mennyire kivitelezhető a többlakiság? A folyton új környezet?

Képzőművész, zenész, zeneszerző, filmrendező, webdizájner, televíziós showman és még ki tudja hány titulust lehetne felsorolni, hiszen az 1953-ban született Wahorn András egy kicsit reneszánsz ember: sok területen alkotott és alkot, mindenhol, ahol kreativitása vagy csak szabad szelleme megnyilatkozhatott.

Ebben a részben vele beszélgetek nőkről, férfiakról, Amerikáról és Magyarországról, a közmédiáról, politikáról, sorsról és szabad akaratról, és hogy mi értelme van a küzdelemnek, ha saját magunkat sem tudjuk megváltoztatni. (A felvétel pár nappal az MTVA-s tüntetések előtt készült, de a médiáról és közmédiáról elmondottak — sajnos — továbbra is aktuálisak.)

Bár Wahorn András festőként több neves elismerésben is részesült, például 1993-ban megkapta a Munkácsy-díjat, gyaníthatóan a legtöbben a Bizottság együttes frontembereként ismerik nevét, amely zenekar 1983-84-ben – nyugodtan mondhatjuk – Magyarországon zenetörténelmet írt. Legalábbis 2014-ben 20 magyar zenekritikus összeállította minden idők tíz legjobb magyar lemezének toplistáját, és ezen az A.E. Bizottság Kalandra fel című, ‘83-as albuma az első helyre került.

A hazai sikerek ellenére 1991-ben előbb Kanadába, majd később az Egyesült Államokba költözött. Előbb New York-ban élt, majd Los Angelesbe ment, ahol egyebek mellett egy rajzfilmstúdióban dolgozott, illetve 2000-től az Encyclopedia Britannica online vállalkozásának művészeti igazgatója lett.

Tizenhárom év után, 2004-ben visszatért Amerikából, de ezt igazából kétszer tette meg: egyszer úgy, ahogy mindenki más költözni szokott. Egyszer pedig egy televíziós road movie keretében: a 2006-ban műsorra tűzött, Cadillac Drive című sorozatban Wahorn András Fábry Sándorral vezette haza Amerikában hagyott, hat méteres Cadillacjét – Alaszkán és Szibérián át, tizenkét részben.

Aztán 2006-ban gondolt egyet, és házat vett egy kis Heves megyei faluban, Mezőszemerén. Itt látogattam meg és beszélgettem vele én is. De elsősorban nem azokról a dolgokról, amelyeket az imént említettem. Mert Wahorn András azt mondja, egy kicsit unja, hogy mindenki a múltjáról, a Bizottságról vagy a Cadillacről kérdezi. Mert hogy szerinte a jelen mindig érdekesebb.

(És még egy fontos információ: ha valaki a felvételen macskanyávogást vél olykor felfedezni, az nem én vagyok: Andrásék sziámi cicájának nagyon megtetszett az előttem lévő jegyzetfüzetem, amire olykor rátelepedett – az évszámokba olykor ezért zavarodtam bele, nem láttam a papírt a doromboló macskától.)

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Íme a 20 magyar kritikus és szakíró által összeállított toplista, amelyen az A. E. Bizottság Kalandra fel című 1983-as albuma az első helyen szerepel.

A beszélgetésben említett és a Tengerhajózás című albumon található Emigráns dal.

A Wahorn Andrásról szóló Wikipedia-szócikk.

A beszélgetésben idézett, tíz éve készült interjú Wahorn Andrással a Magyar Nemzetben.

A Klasky Csupo animációs és multimédiás vállalatról szóló szócikk a Wikipedián. (Itt dolgozott Wahorn András Los Angeles-i tartózkodása idején.)

Az Alaszkán és Szibérián keresztüli hazatérést feldolgozó Cadillac Drive című tévésorozat a Youtube-on is elérhető, megnézhető.

Az utolsó „szabad” Szabadfogás a Hír Tv-n, amelyben még szerepelt Wahorn András.

Wahorn András képeit lehet nézegetni egyebek mellett a Pinteresten is.

Műsorjegyzetek

[0:05:51]

Magyarország egyik – szó szerint – legnagyobb képének születése és lassú pusztulása.

[0:06:32]

Kortárs magyar művészeti kiállítás Lyonban.

[0:08:32]

A pár perc alatt elkészült „Fekvő nő telefonnal”.

[0:10:05]

Telefon Aczél Györgynek: engedjék ki Rajk Lászlót is!

[0:11:34]

Per az Artex állami kiállításszervező cég ellen, amelyben még Lévay Anikó is részt vett.

[0:13:16]

Miért rohad a mű a fészerben?

[0:14:26]

A Nyugat érdeklődése a nyolcavanas években a kelet-európai művészek iránt, ami aztán megszűnt.Nyugati műgyűjtők beszerzőkörúton Magyarországon.

[0:16:58]

Aképzőművészet iránti érdeklődés elhalása.

[0:19:15]

A kép mögötti történet fontossága: a kép hitele a művész személyes története. Amerikában Wahorn András története nem alakult ki.

[0:20:05]

A képek, amelyek nem tetszenének az anyósnak.

[0:20:59]

A Jégkrémbalett című film és a Kalandra fel című lemez.

[0:23:00]

Az akkori sikerek és a mai koncertek. Milyen érzés megélni, hogy sokkal kisebb az érdeklődés? „Én ugyanaz maradtam, a kor meg megváltozott.”

[0:24:57]

Wahorn András négy zenekara.

[0:26:16]

Wahorn András és az autó allegóriája.

[0:27:34]

A készen kapott emberi szerkezet: az emberi sors.

[0:28:31]

Wahorn András, a makacs és önfejű gyerek. A Wahorn név kitalálása.

[0:29:34]

Felesleges a dolgok okait keresni, mert mindennek végtelen sok oka van: a „vanás” a fontos.

[0:30:07]

Végzeteszerűség, szabad akarat, felelősség. „Szabad akarat nincs.” Az ember illúziói saját magáról.

[0:33:06]

Wahorn András sorsa (például) a „Fidesz elleni harc”.

[0:34:23]

Mégis a tevékenykedő emberek közé sorolja magát. Ezért teszett neki Amerika.

[0:36:26]

Kiköltözés Amerikába.

[0:37:37]

Amerika „protestáns” hagyománya, ami közhely és nem is annyira létezik. A nyugtalan Amerika, ahol mindig csinálni kell valamit, és ahol magányos is az ember. Miért gondolta úgy András, hogy ez egy neki való hely?

[0:41:02]

Az ember, aki máskép funkcionál Magyarországon és Amerikában.

[0:42:29]

Miért a fiatalok egy korszak alakítói? Miért a fiatalok tudnak letenni robbanásszerűen új dolgokat? Miért akadályoz az alkotásban a tapasztalat? A közhellyé válás folyamata.

[0:45:29]

Mi a magyarok viszonya „a” törvénnyel?

[0:48:00]

Wahorn András és a mezőszemerei közbiztonség: küzdelem az önvédelem és a polgárőrség megerősítéséért.

[0:49:26]

Egy rosszul értelmezett és alkalmazott törvény: miért tukmálta rá feladatait a jegyzőkre a rendőrség?

[0:51:03]

Miért haragudott meg a falu Wahorn Andrásra? Visszavonulás a helyi közélettől.

[0:53:25]

Nagy-Navarro Balázs és Juhász Péter, mint hősök, akiket elfelejtettek.
„Úgy tűnik, hogy minket kihúzni abból, amiben vagyunk, nem nagyon lehet.”

[0:55:52]

Wahorn András, aki kicsit „bábáskodott” a világháló világméretű válásánál.

[0:58:04]

Az lett az internetből, amit elképzeltek a kilencvenes években, hogy lesz belőle? Álhírek és véleménybuborékok.

[1:01:49]

Webes munka a Klasky Csupo animációs cégnél, konzultáció, ötletelés olyan cégekkel, amelyek technológiája meghatározta, merre fejlődik a net: a fingó rajzfilmfigura és a képernyőn szaladgáló légy esete.

[1:03:39]

Munka az Encyclopedia Britannicánál.

[1:06:08]

A számítógép Wahorn András életében. Első találkozása a géppel a nyolcvanas években és egy hosszú-hosszú kapcsolat napi húsz órában.

[1:08:36]

Egy használt Atari számítógép Németországból.

[1:09:42]

A számítógép egy minden lében kanál embernek hihetetlen kaland: mindent meg tud csinálni vele egyedül. Zenét szerez, animációs filmet készít, fest és rajzol rajta. De mégis, Wahorn András idővel rájött arra is, hiányzik számára az anyag és a másokkal való közös alkotás.

[1:11:10]

Wahorn András szerelme és alkotótársa: Töttös Kata. A több mint harminc éves korkülönbség.

[1:16:34]

Különbség a nő és a férfi életútjában, feladataiban. A 40 éves korban lezáruló férfi életpálya, az elvesztett küldetés és az életközepi válság.

[1:21:39]

Miért kezdett sportolni Wahorn András? A sport szerepe életében. Az öregedés kérdése.

[1:23:20]

„Rájöttem, hogy a szex 50 százaléka a mozgástól olyan jó.”

[1:24:18]

Hogyan éli meg Wahorn András, hogy számára megszűnt a Szabadfogás című műsor, miután a Hír TV „visszafoglalása” után kirakták onnan? Egy kútba esett műsorötlet.

[1:28:09]

Wahorn András a szólásszabadság és a törvény viszonyáról.

[1:31:35]

Közmédia és manipuláció: a független sajtó szerepe.

[1:35:31]

Egy régi szám a Tengerhajózás című Bizottság lemezről. A kivándorlás Magyarországról: a távozó fiatalok problémája. Menjünk vagy maradjunk?

[1:38:17]

A teljesítményközpontú Nyugat, ahol nem azzal lehet érvényesülni, hogy magyar vagy, hanem azzal, ha értesz valamihez. És Orbán Viktor, aki meggyűlölte a Nyugatot, és meggyűlöltette azt egész országával.

[1:40:19]

Wahorn András magyarsága: miért nincs ellentétben egymással a nyelvi, nemzeti meghatározottság elismerése és a nacionalizmus elvetése?

[1:43:05]

Mezőszemere és a világpolgár:
„Már nem érzem magam olyan erősnek, hogy megváltoztathatom a jövőt.”
„Egy öreg bácsi vagyok, aki annak idején úgy érezte, hogy beveszi a világot, és ma már tudja, hogy ezt nem fogja tudni megtenni.”

[1:49:09]

„Egész életemben egyedül éreztem magam.”

[1:49:41]

A liberális eszmék eróziója és a gyűlöletkeltő rendszerek erősödése: mit kellene tenni? Miért alakult ez így? Mi lehetne a gyógyír? Járjunk túl a saját eszünkön!

[1:52:57]

A sors és az emberi küzdelem: Wahorn András, aki próbált más lenni, de ez nem sikerült.

Nem messze Pozsonytól és nem messze Budapesttől a kilencvenes években létezett egy majdnem terrorállam: a magyar lakta Csallóközben a maffia volt az úr.

1999 márciusában tíz embert lőttek agyon fényes nappal a dunaszerdahelyi Fontána bárban. Jó eséllyel ez volt Európa legkíméletlenebb alvilági leszámolása, amelynek során a három gépfegyveres támadó a vidéket évekig rettegésben tartó Pápay-klán vezéreit végezte ki. A fegyveresek pár perc alatt 113 lövést adtak le, és ez a 113 lövés brutális világnak vetett véget Dunaszerdahelyen.

Brutális világnak, amely több száz ember életébe került, és amely brutális világnak a titkait még ma is folyamatban lévő bűnvádi eljárások próbálják felfedni.

No meg egy könyv.

Durica Katarina (ejtsd: „Gyurica”) regényében ennek a történetnek egy olyan részét dolgozta fel, amelyről ma sem nagyon beszélnek. Arról, mi történt a nőkkel. A nőkkel, akiket az utcáról hurcoltak el és így lettek csoportos nemi erőszak áldozataivá. A nőkkel, akiknek eltűnt a kedvesük. A nőkkel, akiknek megbecstelenítették lányait. A nőkkel, akiknek maffiózóvá lett az az “áldott jó” fiuk.

Bár regényről van szó, a szerző nem képzelt világot tár elénk: a könyvhöz sok interjút készített, amelyekben maguk az anyák, a lányok osztották meg vele történeteiket. Húsz évvel az elszenvedett borzalmak után.

A rendes lányok csendben sírnak. Ez annak a könyvnek a címe, amely az idén nyáron jelent meg Magyarországon. Ebben a podcastepizódban a szerzővel, Durica Katarinával beszélgetek a dunaszerdahelyi maffia női áldozatairól, a húsz évig tartó hallgatás okairól és arról is, ki volt a bűnszervezetben a starter, és miért fémjelez egy egész korszakot az a szó, hogy sustyáki.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Ha további maffiás témájú epizódot szeretnél hallgatni, akkor…

…ajánlom ezt az adást:

• #018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

(A borítóképen: Durica Katarina egy dunaszerdahelyi panelház előtt / Fotó: Horen )

Műsorjegyzetek

[0:05:47]

Ki volt asz a Pápay-klán? Hogyan volt képes terror alatt tartani egy egész országrészt?

[0:06:39]

Václav Havel amnesztiája, a hazakerülő bűnözők, Dunaszerdahely és környékének relatív jóléte. Védelmi pénzek.

[0:09:10]

A lakosság terrorizálása, a megkövetelt tisztelet.

[0:10:29]

A magyarok gyilkolták a magyarokat: a klán magyarokból állt. „Ezek a mieink voltak”: sokszor egy lakótelepi blokkban laktak az áldozatokkal.

[0:12:51]

Durica Katarina is Dunaszerdahely mellett nőtt fel – gyerekkori élmények a maffiáról.

[0:13:38]

Megbecsülni is nehéz, hány gyilkosság fűződik a bandához.

[0:15:04]

A maffia elfelejtett női áldozatai. Csoportos női erőszak: áldozathibáztatás és bagatellizálás. A hallgatás és a regényhez való anyaggyűjtés kezdete.

[0:17:23]

Durica Katarinát nem az elkövetők érdekelték, hanem az áldozatok.

[0:18:29]

Hogy került kapcsolatba Durica Katarina olyan nőkkel, akik hajlandóak voltak beszélni neki saját történetükről? Az első Facebook-üzenet.

[0:20:02]

Sokat segített az egyenesség és őszinteség.

[0:20:54]

Kik jöttek el Katarinához beszélni? Az áldozatok, akik kerek monológgal készültek a beszélgetésre.

[0:21:57]

Mind azt hitte, hogy története egyedi eset. Kiderült: ez tömeges jelenség.

[0:24:05]

A közösség nem tudta megvédeni őket, majd utána meg is bélyegezte ezeket a nőket.

[0:24:59]

Miért nem tudták megvédeni a nőket? A rendőrség érintettsége.

[0:26:02]

Milyen hatása volt a férfiakra az, hogy nem tudták megvédeni a nőket? Az alkohol, mint elfojtás és “megoldási képlet”.

[0:29:10]

Anyák, akik azt vették észre, hogy a fiúk egyszer csak maffiózó lett. Hogy számolnak el ők ezzel maguknak és a közösség felé? Az anyák hárítása.

[0:33:28]

Milyenek voltak azok az áldozatok, akikkel Durica Katarina találkozott? Látszott-e rajtuk a régi trauma? A lelki és a tényleges meddőség az erőszak után.

[0:35:30]

A kibeszéletlenség és a mindennapos elfojtás.

[0:38:00]

A „mit szólnak majd?” kisvárosi, falusi közege mint a tabusítást elősegítő környezet.

[0:41:14]

Beszédes szlovák jövevényszavak vagy helyi magyarok által használt kifejezések a regényben: mi báger, a sustyáki, a suter, a starter?

[0:46:32]

A magyarok kettős kisebbségi léte: mint nyelvi kisebbség és mint a legyűrt kisemberek közössége.

[0:49:23]

A Pápay-klán uralmának vége, a maffia vezérkarának lemészárlása. Az eset a helyiek emlékezetében. A rengeteg teória arról, kik lehettek az elkövetők.

[0:52:49]

Katarina tanulmányai, művészettörténészi végzettsége.

[0:54:01]

Éjszakai mozitakarítás az USA-ban.

[0:54:23]

Idegenvezetői munka Egyiptomban – éveken át, az egyetemi tanulmányok alatt.

[0:56:26]

Katarina korábbi regénye ezeknek az éveknek a hatására születik: Szökés Egyiptomba – könyv a női szexturizmusról.

[0:57:52]

Az otthon lestrapált, elhanyagolt nők a kuncsaftok, az egyiptomi, tunéziai üdülőhelyeken erre szakosodott „Ahmedek” és „Mohamedek” várják őket. Nem csak szexre, a románcra is vágynak.

[1:00:24]

Volt olyan nő, aki két évig spórolt, hogy két hétig ő legyen a királynő egy ilyen helyen.

[1:01:34]

Ezeket a férfiakat „Schengen-harcosoknak” is nevezik, mert nagyon sok fiú célja az, hogy bejussanak Európába.

[1:03:00]

A Rendes lányok csendben sírnak című regány fogadtatása Dunaszerdahelyen. A Siker és szeretetfürdő ellenére csönd: kérdések nélküli író-olvasó találkozó.

[1:05:40]

Lesz-e folytatás?

[1:07:53]

A csend, a tanácstalanság, a védekezésre való képtelenség történelmi okai: a nemzethez, a valláshoz való viszony megtépázottsága a felvidéki magyarság közösségeiben.

[1:10:02]

Miért nem riportkönyvként született meg ez a mű? Miért regényként?

[1:11:17]

A regény megírásának lelki nehézségei. („Rémálmaim voltak éjszaka.”)

[1:13:38]

Katarina szerint ha elkezdünk erről a történetről, regényről beszélni, az már előrelépés lesz, már elindult valami a könyv nyomán.

[1:15:21]

Miért az lett a könyv címe, hogy A rendes lányok csendben sírnak?

A Londonban élő Bereznay András világlátása tényleg speciális. És nem csak politikai értelemben. Hiszen olyasvalakiről van szó, aki egészen egyedi szemüvegen át (is) képes szemlélni a világot, illetve annak történetét.

A térképeken keresztül.

Méghozzá a történelmi térképeken keresztül.

Mondják róla, hogy „térképőrült”, és ezt aligha lehetne vitatni. Térképszerkesztő, térképész-történész, akinek a neve olyan nemzetközileg elismert történelmi atlaszokat fémjelez, mint például a Times Európai történelmi atlasza.

Az angol nyelvterületen publikált atlaszok és könyvek mellett pár éve magyarul is megjelennek munkái. Az Erdély történetének atlasza után különleges vállalkozása A cigányság történetének atlasza, amely könyv nemrégiben látott napvilágot Magyarországon.

Nos, ezekről a kötetekről is beszélgetünk ebben a podcastepizódban, de mindenek előtt arról, milyen az, amikor valaki már gyerekkorában is pontosan tudja, mivel szeretne foglalkozni élete hátralévő részében. Illetve arról, mit jelentett történelmi térképeket készíteni a kádári Magyarországon.

És arról is, miért döntött úgy Bereznay András a hetvenes évek végén, hogy elhagyja az országot, és Angliában próbál szerencsét.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Bereznay András angol nyelvű honlapja itt érhető el.

Ez pedig az angol nyelvű Wikipedia-szócikk róla.

Az interjúban a következő könyveiről esik szó:

A cigányság történetének atlasza (A könyvről részletes ismertetés és kritika olvasható egyebek mellett az Indexen is.)

Bereznay András karrierjének elindulásában – és az ahhoz kötődő történetben – fontos szerephez jut Székely György és Pamlényi Ervin történészeknek.

A Kartográfiai Vállalat (ahol Bereznay András mindössze egyetlen napot dolgozott) története az utódcég honlapján is elolvasható. (Az oldalon szerepel, hogy „a Kartográfiai Vállalat volt az ország egyetlen térképkiadója és második legnagyobb földmérési vállalata.”)

Az interjúban említett, Magyarország története című könyvsorozat a nyolcvanas évek nagy vállalkozása volt. A tervezett tíz kötetből hét jelent meg.

A Bereznay András angliai karrierjében némi szerepet játszó Martin Gilbert történészről itt olvasható a Wikipedián angol nyelvű bejegyzés.

Műsorjegyzetek

[0:05:14]

A 8 éves Bereznay András mágikus találkozása egy térképpel, ami eldönti jövőjét.

[0:06:06]

Fejből a Földközi-tenger medencéjének földrajza.

[0:06:44]

Miért volt gyanús történelmi térképet rajzolni a kádári Magyarországon?

[0:09:43]

Az egyetemi évek előtt: miért volt nehéz bekerülni akkoriban történelem szakra. Az osztályfőnöki jellemzés átka.

[0:10:35]

Munkavállalás gimnázium után különböző helyeken. A sorsfordító kaland: hirtelen elhatározásból telefon Székely György professzornak.

[0:12:45]

Az iskolai történelmi atlasz hibái. Felkérés a szakcikkre a Századokban. Pamlényi Ervin befogadja a kritikát, pedig Székellyel együtt ő az atlasz szerkesztője.

[0:15:19]

Az egyetemi felvételnél sokat számított, hogy a Századok adott ajánlást Bereznaynak: történelem-spanyol szakra veszik fel.

[0:16:03]

1974-ben fejezi be az egyetemet, de 1978-ban emigrál Angliába. Előbb még: az egy napig sem tartó munkaviszony és előtörténete a monopolhelyzetben lévő Kartográfiai Vállalatnál.

[0:18:21]

Konfliktus a térképészeti konferencián, Radó Sándor, a hazai térképészet atyaúristene megsértődik.

[0:19:48]

Munkahely nélkül. Állásajánlat tudományos szocializmus oktatására.

[0:20:38]

Bereznay András rendszerellenességének gyökerei. 1956 és a Szabad Európa Rádió.

[0:21:59]

10 éves korában Bereznay már rendszeresen napilapot (a Magyar Nemzetet) olvas, majd SZER-t hallgat. „Hihetetlenül” utálja a rendszert.

[0:22:43]

Hirtelen jött ötlet: telefon a Magyar Tudományos Akadémiának, hátha nekik kell a “semmi”. Ismét előkerül a történelmi atlaszról írt kritika. Lehetőség a szabadfoglalkozású munkára történelmitérkép-tervezőként.

[0:24:37]

A tízkötetes Magyarország történetének kiadása Glatz Ferenc szerkesztésében.

[0:25:00]

Az értelmiség megvesztegetése a Kádár-rendszerben.

[0:25:52]

Bereznay András naivitása és rossz közérzete: „mindig is el akartam menni”.

[0:26:31]

Sikertelen lelépési kísérlet Jugoszlávián keresztül.

[0:28:43]

Cseh-magyar pár, akik nyugatra akarnak menni – de Ausztrián keresztül.

[0:29:50]

Az útlevélkérelem megtagadása. A szemtelen fellebbezés és a rendszer atyáskodó válasza.

[0:31:55]

Öt évre rá Bereznay András minden további nélkül útlevelet kap nyugati országokba – viszont akkor még visszajött.

[0:32:59]

Döntés a disszidálásról. A döntő érv a távozás mellett.

[0:34:35]

Hogy zajlott a menedékjog intézése Angliában? A szerencsés előzmények: egy angol történész , Martin Gilbert atlaszának hibái, az újabb sorsfordító hibalista.

[0:37:09]

Takarítás, kádpucolás és bokornyírás az új „karrier”.

[0:37:26]

Egy sokat segítő autóstop története: írógép és toll a munka elkezdéséhez. Az angliai térképkészítő karrier viszontagságos útjának kezdetei.

[0:39:48]

Húsz év telik el, amíg ugyanazt csinálhatja Angliában, mint Magyarországon. A Times Books történelmi-térképtervezői állása 1992-ben.

[0:43:46]

Volt-e olyan pillanat András életében, amikor vissza akart jönni Magyarországra? Egy álom, ami gyakori a menekültek esetében.

[0:44:18]

Londoni megismerkedés Krassó Györggyel. A Magyar Október Párt a rendszerváltás után. A rendszerváltó pártok önjelöltsége.

[0:48:30]

Mi változott Angliában 40 év alatt?

[0:49:17]

Az ugyanottmaradó bögre története. A mohamedán bevándorlás szembeötlő megerősödése.

[0:51:06]

Milyenek valójában az angolok? Miért az időjárásról beszélgetnek? A személyes szféra kényszeres védelmének hátrányai. Miért „Sztálin álma” bizonyos értelemben az Egyesült Királyság. A biztonságos témák.

[0:54:37]

A túlcivilázlódás jelensége.

[0:56:14]

Egy régi emigráns viszonya az újonnan, az uniós csatlakozás után érkező magyarokhoz.

[1:00:51]

Becsülendő a hajtás, a munka iránti eltökéltség, de a nagyon kemény munka be is zár, nem lesz nyitott azokra a dolgokra, amelyeket új lakóhelyén megtapasztalhatna.

[1:02:05]

Bereznay András munkája, a 2011-ben megjelent Erdély történelmi atlasza.

[1:03:04]

A szerző új könyve, A cigányság történetének atlasza. A cigányság történelmének feldolgozása több mint félszáz térképen (az „őshazától” napjainkig – az érpataki polgármester lemondása még szerepel az egyik térképen). Az atlasz készítésének története.

[1:09:42]

A brexit. Miért támogatta András az elszakadás-pártiakat? Részvétele a kampányban. Miért nem szempont számára az, hogy ettől könnyebb vagy nehezebb lesz a kint élő magyarok dolga?

[1:15:04]

Az elvek szerinti döntések Bereznay András életében, a lázadás és a „tanok” elutasítása.

[1:16:27]

Mi lett volna, ha Bereznay András nem hagyja el Magyarországot? Foglalkoztatják-e az ilyen kérdések? Ugyanígy döntene-e ma is? Érdemes-e ezen gondolkodni?

Szávoszt-Vass Dániel egyszerre végez történelmi és földrajzi ismeretterjesztést, teljesít kultúrmissziót, képviseli a környezetvédelem, valamint az örökségvédelem ügyét. Mégsem fizet ezért neki senki egy vasat sem. Kilenc éve lankadatlan lendülettel írja a Dunai Szigetek nevű blogját, amely az említett értékmentő és értékteremtő munkája mellett közösségi vállalkozás is.

Tehát ebben az epizódban vele beszélgetek az apadó és szemetes Dunáról, a Senki szigetéről, egy víz alá került településről, vízlépcsőkről, a római-parti mobilgátról, a dunavirágzásról, valamint a folyón megszaporodó motorcsónakokról és jetskikről.

(Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.)

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Szávoszt-Vass Dániel blogja itt elérhető: Dunai Szigetek blog.

Van egy másik blogja is, amit többedmagával ír, és amelyen földtudományi írások találhatóak. Ez pedig a Pangea blog.

Az epizódban szó esik Jókai Mór Aranyember című regényéről, azon is belül a könyvben szereplő Senki szigetéről. A regény a Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményében is megtalálható, A „Senki” szigete című fejezet például itt. Az 1962-ben a regényből készült filmről szintén beszélünk, ez a film adatlapja.

Baktay Ervin – az „indológus indián” – indiántáboráról és annak szigetéről a Dunai Szigetek blog is írt.

A Dunai Szigetek blog nagy felhasználója a Fortepan fotógyűjteménynek. Aki még nem ismerné, itt található.

Szintén nagy segítség Dániel munkájához a fentről.hu légifotó-adatbázisa, amelyben mindenki szabadon és ingyenesen kutakodhat. A honlap a Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály (FÖMI) légifelvételeit teszi hozzáférhetővé.

Az epizódban szó van a Római-part, illetve az ott tervezett mobilgát ügyéről. A jelenlegi helyzetről olvasható egy friss összefoglaló a hvg.hu-n.

Szó esik az epizódban az ercsi Eötvös-kápolna megmentéséről, amelyben része volt a Dunai Szigetek blognak is. (Az ügyről itt olvasható a Heti Válasz említett cikke.)

Az epizódban beszélgetünk Szávoszt-Vass Dániel monarchista meggyőződéséről is, a kérdésben hivatkozott interjú az Indexen itt található.

Pontosítás: Szávoszt-Vass Dániel a felvételt követően jelezte, hogy egy évszám rosszul szerepel az interjúban. Az említett, rekordalacsony vízállás nem 1948-ban, hanem 1947-ben volt Budapesten (más vízmércéken ez eltérhet).

Műsorjegyzetek

Volt egy császár az ókori Kína történetében – nevezetesen az első –, aki elégette az elmúlt korok könyveit, hogy ne lehessen az új hatalmat a régi tudással kikezdeni. Aztán elásatott élve pár száz tudóst (korabeli értelmiségit), mert túl sokat akadékoskodtak (nem mellesleg örök életet adó elixírt is ígértek neki, és a császárt dühítette, hogy hülyének nézték).

Ez már önmagában is érdekes sztori, de Salát Gergely Kína-kutatóval, egyetemi tanárral arról is beszélgetünk, hogy miként köszönnek vissza az ilyen történetek, az ókori Kína nagy dilemmái, jogi vagy politikai öröksége a 20. és 21. században egy több ezer éves országban, ahol semmi sem előzmény nélküli.

Podcast: Download (91.9MB) | Embed

És hogy igaz-e egyáltalán a történet, ami miatt az első császárt kétezer éven át gyűlölték Kínában.

Valamint arról is, hogy miért kezdte el idegesíteni a kínaiakat a vasútügyi miniszter tizennyolc szeretője.

És hogy kicsoda Salát Gergely? Ha Magyarországon a sajtó Kínáról akar valakit kérdezni – legyen szó Peking világpolitikájáról vagy éppen párttitkárok szeretőiről – akkor gyanítom, az újságírók noteszában első helyen szerepel Salát Gergely neve.

Salát Gergely

A Pázmány Péter Tudományegyetem Kínai Tanszékének vezetője, az MTA Orientalisztikai Tudományos Bizottságának titkára nem csupán a katedrán aktív, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy a kínai kultúra és politika nagyobb és kisebb kérdéseit minél szélesebb közönség előtt is megismertesse. Tehát nem csak könyveket és tanulmányokat ír, de népszerűsítő cikkeket jegyez a sajtóban, rádiós és televíziós műsorokban szerepel, interjút ad, szépirodalmat fordít – felsorolni is nehéz mi mindennel is foglalkozik még, ami Kínával kapcsolatos.

Most tehát Az élet, meg minden podcastban teszi ezt.

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Műsorjegyzetek

Ő csak szeretett volna megtanulni fotózni. Messze Magyarországtól. Ezért akart Kubába menni. De ott utolérte a történelem. Hiszen akkoriban mindenki inkább el akart jönni onnan: a magára hagyott Kuba úgynevezett „speciális időszaka” ez, amikor tízezrek próbálták meg tutajokon és traktorgumikon elhagyni a szigetországot. Nem mindenkinek sikerült.

Dóka Béla pár hónapos kubai utat tervezett, aztán négy évig maradt a szigetországban. Közben Haitin szerencsét próbált haditudósítóként, de hamar rájött: az ő világa kevésbé a híradók drámája. Inkább az, ami ott van a mindennapokban. A kubai társadalom peremvidékein, a Putyinért rajongó orosz tizenévesek szobáiban, a burmai fiatalok álmaiban, vagy éppen egy Fülöp-szigeteki halászfalu lakóinak arcán.

Azon kevés magyar fotósok egyike, akiket tényleg jegyeznek a világlapokban.
Newsweek, New York Times, New Yorker, Le Monde, Spiegel, Independent, El Pais
felsorolni is nehéz hány helyen publikálták fotóit az elmúlt két évtizedben.
Munkáit kiállították egyebek mellett Londonban, Párizsban, Barcelonában, Brüsszelben, Prágában, Madridban és persze Budapesten is. Szóval, tényleg letette a névjegyét az asztalra.

Még akkor is, ha itthon, Magyarországon csak kevesen ismerik.

(Meghallgatáshoz katt a cikk tetején lévő lejátszó playgombjára vagy iratkozz fel a podcastra, és akkor minden még jobb lesz.)

Linkek a műsorban elhangzó témákhoz

Műsorjegyzetek