Az élet meg minden

Bodoky Tamás és csapata az Átlátszó tényfeltáró portálon a magyar elit homályos ügyeit hozza napvilágra – már hosszú évek óta. Csakhogy az ehhez szükséges adatokhoz hozzáférni mind nehezebb újságírói feladat, miközben egyre nagyobb az ügyeket szándékosan elfedő zaj.

Igaz, már az Átlátszó indulása sem volt sétagalopp.

Ebben az epizódban tehát Bodoky Tamás újságíróval beszélgetek az általa alapított tényfeltáró portálról, a Las Vegasban és Dubajban feltűnő honvédségi repülőkről, magyar oligarchákról, álhírekről és lejáratókampányokról, valamint arról, miért éri meg minderről írni akkor is, amikor úgy tűnik, ennek az egésznek szinte semmi következménye nincs.

Az 1971-ben született Bodoky Tamás a biotechnológiáról nyergelt át az újságírásra a kilencvenes évek közepén.

Ez az időszak volt egyben az internet ős- és hőskora, amelyből Magyarországon Bodoky Tamás derekasan kivette részét: kezdetben informatikai újságíróként ismertette meg a nagyközönséget az új technológiával, így azonnal érzékelte, milyen az, amikor a korabeli internetszolgáltató tisztességtelen eszközökkel próbálja meg monopóliumát megőrizni.

Dolgozott a Magyar Narancsnál, az Index elődjénél, az Internettónál,
az Indexnél. Az utóbbinál már gazdasági és politikai ügyekben oknyomozó
tényfeltáró újságíróként tevékenykedett.

Több rangos hazai újságíró díj elnyerését követően 2011-ben alapította meg az Átlátszó tényfeltáró portált, amely azóta is rendszeresen rukkol elő fontos ügyeket felderítő cikkekkel.

A portál keretei között működik a MagyarLeaks, amelyen, titkosított csatornán keresztül dokumentumokat, információkat lehet az Átlátszó.hu munkatársainak kiszivárogtatni.

Ugyanígy az Átlátszó működteti a KiMitTud nevű szolgáltatást, amely megkönnyíti, hogy akár jogi kérdésekben kevésbé járatos állampolgárok is sikerrel igényeljenek közérdekű adatokat a magyar hivataloktól.

Bodoky Tamás Wikipédia-oldala.

Az Átlátszó tényfeltáró portál.

Túlkapások – Bodoky Tamás könyve a 2006-os rendőri atrocitásokról.

• A könyvnek a Fidesz EP-képviselői által szervezett bemutatója 2009-ben az Európai Parlamentben, Strasbourgban.

Cikk a magyar légierő gépeinek egzotikus útjairól:

Orbán Viktor, a magánrepülőgép, a luxusjacht, és a Mészáros-klán:

Korábbi, hivatkozott interjúk Bodoky Tamással:

Példák az említett drónvideókra:

[0:06:06]

A magyar légierő gépei Dubajban, Las Vegasban, Panamában. És előzménye a 2018-as jachtos sztori. Hogyan született ez a két cikk az Átlátszón?

[0:09:24]

Milyen politikai viszonyokat tükröz ez a két történet? Az oligarchikus Magyarország.

[0:10:45]

A CIA-tól kapta-e a tippet az Átlátszó? A kormányközeli média válaszcsapása. A valóság: a repülőfigyelő oldalak használata, az útvonalak kiderítése, a kamerafelvételek „titka”.

[0:13:59]

A nem honvédségi célra használt honvédségi luxusjetek problémája. Magánutak és hivatalos utak öszegabalyodása.

[0:16:44]

Hogyan sikerült megszerezni a gépek útvonalát, ha ezeket letiltották a repülőfigyelő oldalakról? Az amatőr repülőfigyelők segítsége.

[0:20:17]

Orbán Viktor rádióinterjúja az idesuhintásról. Az azt követő lejáratókampány. A Sargentinivel készített selfie „utóélete”. Amikor a surányi telekszomszédok is értesülnek arról, hogy a főszerkesztő Brüsszelben áskálódik.

[0:23:43]

Bodoky Tamás, az ősfideszes. Hogyan lépett be, és hogyan lépett ki a pártból?

[0:25:34]

Az időszak, amikor Bodoky Tamás jóban volt a Fidesszel: könyve a 2006-os rendőri atrocitásokról. A könyv alapjául szolgáló cikksorozat története. A strasbourgi könyvbemutató, ahol a Fidesz aggódott a jogállamiságért. Állásajánlat a párttól az újságírónak.

[0:30:11]

Bodoky Tamás ismeretsége Gulyás Gergellyel, akiben jóban volt, és akinek jelenlegi „sorosozását” ma nem tudja hova tenni.

[0:31:46]

Hogyan cseréli le valaki biotechnológiát újságírásra? Út a gödöllői agrártudományi egyetemtől a a Magyar Narancson át az Internettóig.

[0:34:17]

Az első modem: a 14.4-es US Robotic modem.

[0:35:26]

Konfliktus a MATÁV monopóliumát bíráló cikkek és a cég hirdetései miatt. Hogyan maradt le az informatikai újságíró az Index alapításáról. Személyes konfliktus György Péterrel és az Origós állás meghiúsulása.

[0:37:34]

Munka az Indexnél, konfliktus a hírigazgatóval az IBM PC-ről szóló cikk miatt.

[0:38:32]

Kilenc év után: távozás az Indextől szintén egy konfliktus miatt.

[0:39:32]

Hogyan indult az Átlátszó? Ötletelés a TASZ-nál. Tényfeltáró portál ötlete, ahol nem lesznek tilalomfák, az újságírók szabadon dolgozhatnak. Az első kísérlet meghiúsulása. Az Átlátszó elindítása „garázsüzemben”.

[0:43:02]

Rendőrségi ügy szinte rögtön az indulás után. A MagyarLeaks indulása: a Brókernet meghackelésének sztorija, amiből a médiatörvény kritikája lett. Alkotmánybírósági döntés az újságírói forrásvédelem kérdésében és törvénymódosítás az ügyből.

[0:47:49]

Hogyan működik a Tor-networkön üzemelő MagyarLeaks? Az így beérkező anyagok száma. Dörner György színigazgató pályázata.

[0:49:09]

Honnan van pénz az Átlátszóra? Milyen pénzekből működik? Magánadományok és összeghatárok, politikusok, mint adományozók.

[0:52:44]

Miért nem akarnak névvel megjelenni a támogatók? A sárga csekk, mint népszerű támogatási forma.

[0:54:37]

A Nyílt Társadalom Alapítványok támogatása, a „Soros-pénz”. Aránya az olvasói támogatásokhoz képest.

[0:56:53]

Mit szólt a szakma az induláshoz? Bíztak-e az oldal sikerében?

[0:57:39]

Az Átlátszó gerilla-üzemmódja. Az Átlátszónál dolgozó újságírók nagy fluktuációja. Mi az oka ennek?

Bodoky Tamás konfliktusos természete, mint egyik oka a gyakori személyi változásoknak.

[1:00:15]

A mainstream, azaz fősodratú média működésének hibái, mint amelyek gátolják, hogy az Átlátszó sztorijai szélesebb nyilvánosságot kapjanak. A kormányzati média térnyerése és a közszolgálati média foglyul ejtése. A függetlenek egyre zsugorodó „buborékja”

[1:02:17]

Bodoky Tamás nehéz természete, a jó menedzser hiánya az Átlátszónál.

[1:03:52]

A közérdekű adatok megismerése, a tényalapú újságírás, mint az Átlátszó lényege. a kultúrkampfos témák, mint tiltott témák a portálnál, a vélemény-újságírás mellőzése.

[1:05:55]

Milyen cikkek, témák idegesítik legobban a jelneleg hatalmon lévőkat. Az Orbán-család, mint tiltott téma sok szerkesztőségben, ennek tarthatatlansága.

[1:08:23]

Hogyan lehet adatok alapján újságot írni, amikor az Átlátszó egyre kevésbé fér hozzá ezekhez az adatokhoz? A szerkesztőség tiltólistán. A közadatigénylés lényege. Mi ez, mi a folyamata? Az Átlátszó közadatigénylő platformja, ami sikertörténet lett.

[1:11:17]

Védhető-e álláspont-e a hivatalok részéről, hogy túl nagy terhet ró rájuk az adatigénylések teljesítése?

[1:14:21]

Az adatigénylés elé gördített akadályok, hivatali packázások, papíralapú teljesítés és az adatok elhomályosításának kreatív gyakrolata. Tendencia, hogy egyre többször tagadják meg az adatok kiadását. Adatéhség az Átlátszónál.

[1:18:05]

A környezetvédelem, mint a közpénzek melletti másik hangsúlyos téma a portálnál. Egyéb témák beemelése a repertoárba.

[1:19:30]

A drónozás. Miért érdekes a nagy emberek telkei, házai, villái fölé drónokat küldeni?

[1:21:17]

Az olvasók „ingerküszöbének” emelkedése.

[1:23:28]

Új kormányzati hozzáállás a független sajtóhoz: politikai szereplők. Ennek káros hatásai, és a sértett sajtó, amely hajlamos ilyenkor valóban erősebb politikai éllel dolgozni. ennek csapdája.

[1:27:09]

A közösségi finanszírozás, mint ami teremthet nyomást arra, hogy keményebb legyen a hangvétel. Olvasói türelmetlenség akkor, amikor ellenzéki politikusok kerülnek az Átlátszó célkeresztjébe.

A polarizálódás aktív gerjesztése a kormány által.

[1:30:00]

Az álhírek témaköre. A kormány és a közmédia, mint álhírterjesztő. A tévedés és a szándékos hamisítás összemosása a kormányzati kommunikációban.

[1:32:15]

Van-e értelme működtetni az Átlátszót ilyen környezetben? Az ügyek megörökítésének feladata és fontossága, újságírás az utókornak.

[1:34:10]

Nincs-e vége a tényfeltárás nagy korszakának, ami a Watergate-tel kezdődött Trumppal és Orbánnal?

Mi van, ha a magyar vándorlás, honfoglalás és államalapítás története egy nagy birodalom összeomlásával kezdődött? Esetleg azzal, hogy az uralkodó fia pár emberrel ellovagolt a naplementébe?

Ebben az epizódban honfoglaló eleinkről lesz szó, méghozzá úgy, ahogy azt a tankönyvekben eddig nem olvashattad: Sudár Balázs őstörténet-kutatóval beszélgetek a magyarok vándorlásáról és bejöveteléről, kóborló királyfikról, a sztyeppén utazó államalapítási know-howról, nyelvünk finnugor eredetéről, a hun-magyar rokonság mítoszáról, de arról a problémáról is, amikor a politika megpróbálja előírni, milyen eredményre kellene jutnia a kutatóknak azokban a kérdésekben is, amelyekről jelenleg nem sokat tudunk.

De beszélgetünk még zenéről, hegyi bölcsességről, valamint arról, milyen érzés lóhátról nyilazni.

Az 1972-ben született Sudár Balázs leginkább történész és turkológus. Azért leginkább, mert zenész is: hagyományos és meditatív török zenét játszó együttese a Canlar (ejtsd: dzsánlár).

Mindemellett, a sztyeppei hagyományokat ápolva, lovasíjászkodik, valamint a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.

Munkásságáért 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

Sudár Balázs 2015-től a Magyar Őstörténeti Témacsoport vezetője.

Az eredetileg az MTA égisze alatt működő témacsoportnak nem csupán az őstörténeti kutatóhálózat kialakítása volt a célja, hanem a széleskörű ismeretterjesztés is. Ennek a törekvésnek gyümölcse az a Magyar őstörténet címet viselő, hat kötetes sorozat, amely gazdag képillusztrációval, áttekinthető, jól tagolt, olvasmányos szövegekkel népszerű-tudományos megközelítésben tárta a nagyközönség elé azt, amit jelenleg honfoglaló őseinkről tudhatunk.

Tehát most ennek a témacsoportnak a vezetőjével beszélgetek sztyeppei hagyományainkról, az államalapításhoz szükséges tudásról, finnugorokról, hunokról, törökökről, perzsákról, ujgurokról, vikingekről és frankokról, az életről, meg mindenről.

Sudár Balázs Wikipedia-oldala.

A Magyar Őstörténeti Témacsoport oldala. (A témacsoport a nemrégiben az MTA-tól az újonnan létesített Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz átkerült Bölcsészettudományi Kutatóközponthoz tartozik. Az átszervezést az érintettek tiltakozása ellenére hajtották végre, emitt található erről egy összefoglaló cikk.)

A Magyar Történelmi Íjász Egyesület oldala.

A Sudár Balázs és Petkes Zsolt szerkesztésében megjelent, hatkötetes Magyar őstörténet sorozat könyvei (az epizódban felölelt témákról leginkább a 2. és a 4. kötetben olvashattok):

Komjáthy István: Mondák könyve

Ha tetszett a beszélgetés, érdemes meghallgatnod még:

[0:05:59]

Miért csak az Etelközig „látunk vissza” őstörténetünkben? Fél lépéssel vissza: egy szétesés, amiről nagyon keveset tudunk. A törzsszövetség átalakulása fejedelemséggé Etelközben. Etelköz földrajzi meghatározása.

0:11:20

Hogyan lehetséges azt mondani, hogy az államalapítás már Etelközben lezajlott? A fejedelemválasztás kérdése, a vérszerződés, és a korai állam első tisztviselői.

[0:13:19]

Mikor is történt a Vérszerződés, és ez a korai államalapítás? A magyarok első megjelenése a történeti forrásokban. Az etelközi tartózkodás hossza.

[0:16:38]

Kik azok a kabarok? Miért csatlakoztak a magyar törzsszövetséghez? A kazár birodalom története. A kazár uralkodó elit zsidó vallása. Ennek története és az erről folyó viták.

[0:21:43]

A hétmagyar, a hét törzs szerveződése nem etnikai, hanem politikai alapon. A nyolcadik törzs, kürtgyarmat problémája. Baskíria, ahol megjelennek a magyar törzsek nevei. Törzsi és genetikai kapcsolatok a baskírok és magyarok között.

[0:26:09]

Az eurázsiai sztyepperégió kiterjedése. A Kárpát-medence, mint a sztyeppevidék végállomása.

[0:27:40]

A baskírok területe és a Magna Hungaria. Julianus barát utazása.

[0:28:46]

A nagyon rövid magyar vándorlás az Urál-környéki szállásterületről Etelközbe, majd a Kárpát-medencébe egy szűk évszázad alatt.

[0:29:33]

Az államalapítás tudása, know-howja: honnan volt meg a sztyeppei magyaroknál? A minőségi ugrás a magyar államszervezésben. Egyáltalán miért jutott ez eszükbe? Miért mondtak le a törzsfők a hatalomukról?

[0:34:07]

A későbbi kírimi tatár kánság államalukálasa, ahol kívülről hívtak meg uralkodó családot. Az eljárás, mint létező minta a sztyeppén. Elképzelhető forgatókönyv Álmos esetében. Annál is inkább, mert nem tudjuk az Árpád-házat összekötni egyetlen magyar törzzsel sem.

[0:37:02]

Ha kívülről jött Álmos a hét törzs élére, honnan érkezhetett?

[0:38:09]

Az ujgur „megoldás”: egy sztyeppei szuperhatalom összeomlása nem sokkal a magyarok Etelközbe érkezése előtt. Az ujgur idők utáni államalapítási boom.

[0:40:36]

Az utolsó ujgur kagán meggyilkolása és az adódó (de nem bizonyított) összefüggés Álmos ujgur származására. A magyar államalakulás, mint ami beilleszthető az államképződési boomba.

[0:43:12]

A kóborló királyfi esete a népmesékben: a korabeli tudástranszfer és a nullából születő hatalom, ahol nem a nép, hanem az államalapító tudás, egy-egy uralkodócsalád utazik.

[0:45:35]

Az biztos, hogy a magyarsághoz ez a know-how bezuhan: az azonnal virulens magyar állam megszületése.

[0:47:24]

A besenyő vándorlás és a besenyő nyomás az etelközi magyarokon. A besenyők büntetőhadjárata a magyarok ellen.

[0:50:45]

A gyepű, mint nomád védelmi övezet és pufferzóna. A költözés, mint preventív akció a magyarok esetében. Az elhatározás a Kárpát-medencébe való beköltözésre.

[0:53:34]

Balázs „személyes őstörténete”. Gyerekkori érdeklődése a nomád világ iránt. Komjáthy Mondák könyve című műve. Gimnazistaként: a finnugor rokonság „hülyeség”. Francia szak, török szak. A rádöbbenés, hogy a magyar nem török nyelv, hanem mégiscsak finnugor.

[0:57:16]

Az asztalos nagyapa és a gyerekkori íjkészítések.

[0:58:29]

Budapesti gyerekkor, de az identitás Duna-kanyar: nomád körülmények a nagyszülői házban. Szűkös lakáskörülmények és a túrázás, mint menekülőútvonal.

[1:00:31]

A hegy, mint otthonos világ. Mire tanít a nomád világról és az igazi értékekről?

[1:03:19]

A ló és a lovasíjászat Sudár Balázs életében. Kislánya szerepe ebben.

[1:07:48]

A zene Balázs életében. A nagymama, Penderecki és népzene.

[1:09:04]

A zánkai kézművestábor és Czinege Lajos jurtája. Az első saját hangszer elkészítése. Kobzos Kiss Tamás segítsége, inspirációja, a kobzos kezdetek.

[1:12:12]

A profil: a török népzene és klasszikus zene. Meditatív zene: a Canlar együttes.

[1:13:08]

Sudár Balázs és a nyelvek: a cél, hogy el tudja olvasni, amit el kell olvasni. A perzsa nyelv, a kultúrák felfedezése a nyelven keresztül.

[1:15:43]

Mit rejthet a magyar nyelv őseink gondolkodásából? A török racionalitás, közösségi mentalitás és a magyar individualizmus közötti különbség.

[1:19:12]

A perzsák és a sztyeppe. A perzsa know-how.

[1:20:30]

Nyelvi egyedülségünk. Ennek összefüggése azzal, hogy fontos számunkra őstörténetünk.

[1:22:28]

A honfoglalás-sztori, mint kerek történet. A magyarok bejövetelének bibliai jellege. Az Álmos-történet. A hatalomátadás aktusa.

[1:24:38]

Ha eldőlt Etelközben, megtörtént az államalapítás ott, mennyiben álvita a Koppány-István harc értelmezése?

[1:26:14]

Az Árpádok közvetlen hatalma a Dunántúlon, ami a frank birodalom része volt. A német lovagok behívásának sztorija.

[1:28:40]

Nem tudjuk, hogyan nézett ki a Kárpát-medence a X. században. Annak problémája, miért beszélünk ma magyarul. A nyelvvesztés, nyelvcsere, mint megszokott történet ilyenkor, ami a magyarokkal nem történt meg. Példa: a frank hagyománya lecserélése a gall hagyományra a francia forradalom után.

[1:32:25]

Nem tudjuk azt, hogy ki beszélt magyarul: az, aki bejött, vagy az, aki itt volt. Vagy mindkettő. A honfoglalók valószínűsíthetően kis létszáma.

[1:36:39]

A nyelvemlékek hiányának problémája.

[1:37:26]

Az avarok.

[1:38:55]

A középkori magyar állam írásbelisége mögül előbukkanó magyar nyelv. A magyar nyelvi pozíció erőssége, ennek lehetséges magyarázata.

[1:43:22]

Miért nem tekinthető kettős honfoglalásnak az, hogy korábban volt magyar beköltözés már a Kárpát-medencébe? A magyar politikai név késői megszületése.

[1:45:37]

Székelyek és avarok. A későavarok magyarul beszéltek?

[1:46:48]

Miért vitte félre az őstörténet-kutatást a nyelvészet?

[1:50:26]

A finnugor nyelvrokonság és a sztyeppei kulturális vagy genetikai örökség nem áll szemben egymással, ez álvita: két külön dologról van szó.

[1:54:09]

A kurultáj, mint az inga kilengése, túlzásai, de ennek érthető okai.

[1:55:14]

A hun-magyar rokonság problémája. A hun hagyomány megfoghatatlansága, nyom nélküli eltűnése.

[1:59:55]

A népalakulás szempontjából, ami elég változó, a tudat biztosítja a folytonosságot, ami nálunk az Etelközben született meg.

[2:00:23]

A Magyarságkutató Intézet, amelynek a hun eredet bizonyítása fontos. Miérta hun rokonságnak reneszánsza?

[2:02:52]

A hun rokonság a magyar hagyományban. Ennek kérdései.

[2:05:01]

A genetikai kutatás, mint csodafegyver, és ennek lehetséges hátulütői, problémái.

[2:09:06]

Változás előtt áll a magyar őstörténet-kutatás? A szemléletmód megváltoztatásának szükségessége.

[2:10:33]

A meglévő, de nem feldolgozott források megvizsgálásának szükségessége. Az ujgur birodalom összeomlása, az akkori népmozgások tanulmányozásának igénye.

[2:12:23]

A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Őstörténeti Témacsoport finanszírozása közötti óriási aránytalanság. A politika elvárásai, amelyek rányomják bélyegüket a kutatásokra.

[2:16:46]

Létezik-e olyan társadalmi-kulturális közeg a magyarok számára, ahol az individualizmusban rejlő kreatív energia felszabadítható?

Mi keresnivalónk van nekünk, magyaroknak az Antarktiszon? Miért nincs ott bázisunk, amikor már Ukrajna, Románia és Csehország is érti, miért fontos ez? Mit kutat egy magyar 6800 méteren az Andokban? És hogyan képes eközben lapot szerkeszteni, valamint egyetemi oktatóként a katedrán is helytállni?

Megannyi izgalmas kérdés, amely mind Nagy Balázs geográfushoz kötődik ebben a podcastepizódban: vele beszélgetek a XIX. század magyar világutazóiról, A Földgömb magazinról, Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjpercéről, a klímaváltozásról és az életről extrém hideg és extrém magas helyeken.

Az 1969-ben születetett Nagy Balázs az Eötvös Lóránd tudományegyetemen, földrajz szakon végzett 1995-ben, majd 2002-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. Jelenleg az az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének oktatója, a Földrajztudományi Központ vezetője, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

Egyben A Földgömb Expedíciós Alapítvány kuratóriumának elnöke, amely alapítvány honlapján ez olvasható róla:

„Szakterülete a földfelszín formakincsének klímaváltozások hatására történő átalakulása. E kérdéskört számos extrém környezetben vizsgálta már: a Kárpátokban több mint száz alkalommal járt, de három, hosszú expedícióval az Antarktiszon is kutatott. Kedvenc vidékei a száraz magashegységi térségek: Kis-Ázsia, a Himalája és az Andok hegyi sivatagjai, érzékeny hegyi tundraterületei.”

És hogy mi ez az alapítvány? Nos a beszélgetésben erről is lesz szó. Annyit elárulhatok, céljai kapcsolódnak a Földgömb magazin küldetéséhez. És hogy mi az a Földgömb magazin? Csupa kérdések, de természetesen erről is beszélgetünk, hiszen a ’20-as évek végén alapított, legendás lapnak 2006-tól Nagy Balázs a főszerkesztője.

[0:06:28]

„Tudományosan fehér foltokat színezünk ki extrém helyszíneken”. Mik ezek a fehér foltok és mitől extrémek? Miért pont az Andok, miért pont az Antarktisz?

[0:09:39]

Hogyan került Nagy Balázs az Antarktiszra? A nagy utazó elődök expedíciói, mint inspiráció. Az extrém helyszínek iránti érdeklődés az egyetemi évek alatt, egy nemzetközi kooperációban való részvétel lehetősége az egyetem után. Hogyan utazik a kutató az Antarktiszra?

[0:13:39]

Élet és „lakhatás”, kutatás, táplálkozás az Antarktiszon.

[0:17:04]

Az Antarktisz, mint nemzetközi terület, a vonatkozó szabályok. Az antarktiszi tömegturizmus.

[0:19:20]

Kutatóbázisok az Antarktiszon. Ki létesíthet ilyet? Van-e Magyarországnak állomása az Anktarktiszon? Miért nyit valaki ilyen állomást, mit lehet ott kutatni? Oázisok az Antarktiszon, mi történik ott, ahol eltűnik a jég?

[0:24:18]

A felmelegedés következményei az Antarktiszon. Bolgár, cseh, ukrán és román kutatóállomások. Presztízs, kutatási haszon és hosszú távú geopolitikai előnyök, amelyek a bázisokkal járnak. Miért lenne fontos ott lennünk nekünk is?

[0:27:47]

Miért hiányzik a magyar külpolitikai gondolkodásból a távoli földrészek felé való kitekintés? A „tenger, ami elválaszt” hibás doktrínája. A Ferenc József-föld feltárásának szomorú tanulságai a Monarchia idejéből. A magyar gondolkodás bezártsága a „Kárpátok között”.

[0:32:19]

Az Antarktiszon szerzett tapasztalatok közvetlen haszna Magyarországon.

[0:33:01]

„Ugrás” az Antarktiszról Dél-Amerikába. Az Andok és a mai napig ott dolgozó magyar kutatók. Chile és Argentína határvidéke.

[0:35:34]

Mit csinálnak a magyar kutatók az Andokban. Víz és víztartalékok kutatása a kopár és fagyott területen, a hegyi „sivatagban” hidegben és nagyon magasan. A hegyek, mint fagyott víztározók.

[0:38:54]

A hegyek „beműszerezése”. A kiolvadó hegyek, ennek következménye, a regionális kormányzat, amely stratégiai fontosságúvá minősítette a magyarok kutatását.

[0:40:39]

Munka 6000 méter fölött. Mi történik az emberi szervezettel 6800 méteren? Hogyan reagál az extrém viszonyokra. Beszűkült tudat, felejtés, hallucinációk.

[0:46:58]

Nagy Balázs családja: mit szólnak hozzá hogy „apa” gyakran van távol? Az együtt utazó, felfedező család.

[0:48:38]

A klímaváltozás: felolvadó jég és tengerszínt-emelkedés. Mennyire van tényleg vészhelyzet? A jelen folyamati és klímaváltozások a földtörténeti múltban, vagy az emberi történelem során. A hullámtermészetű, visszatérő és a manapság „elszabadult” folyamatok.

[0:51:43]

Sok-e következő évtizedekre előrejelzett tengerszint-emelkedés? Ha nem sok, miért ad okot aggodalomra mégis?

[0:53:27]

Mekkora része a felmelegedésnek az emberi tevékenység? Lehet-e ezeket számszerűsíteni? A Kis-jégkorszak és annak klímája.

[0:55:38]

A felmelegedés következményei az Andokban. A jövő generációinak fagyott édesvíz-tartaléka a hegyekben.

[0:58:54]

Vízproblémák Magyarországon: az árvízveszély a Kárpát-medencében, az emelkedő tetőzési magasságok. Az ártérbe való építkezés problémája, az oktatás, ismeretterjesztés hiánya. A Római-part problémájának lényege.

[1:07:32]

Hogyan nézi a klímakutató a Greta Thunberg-jelenséget. Előnyei, hátrányai. Az oktatás fontossága a hosszú távon.

[1:11:09]

A hatodik kihalás, a biodiverzitás csökkenése. Az emberi hatás, a bolygó túlnépesedése.

[1:16:46]

A Száhel-övezet, mint példa, hogy miképpen lehetetlen a túlnépesedett földön alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

[1:18:22]

A klímaváltozás várható hatása a Kárpát-medencére, amely szintén „átmeneti zóna”.

[1:21:34]

A Földgömb magazin. Az „Ésszel járom be a földet” mottója és a lap története.

[1:24:28]

Az információszerző utazás és a birodalmi szemlélet. Az állami támogatás hiányának „hagyományai” Magyarországon. A Földgömb magazin indulása Trianon után, a gazdasági válság idején. A National Geographic: hasonlóságok és különbségek.

[1:31:05]

A Fölgömb újraindítása. Üzleti, finanszírozási modellje. A közösségi rendszerben, lelkesedésből megszülető lap.

[1:34:31]

Az újsághoz kapcsolódó fesztiválok: Felefedezők napja, s Zöldgömb fesztivál. Konferenciák, tanulmányi versenyek. Az állami támogatás elenyésző hányada.

[1:36:04]

Nagy elődök nyomában. Például: hol ment keresztül Kőrösi Csoma Sándor a Himaláján. Sven Hedin a Pamírban.

[1:37:32]

A magyar arisztokraták, mint a régi utazások támogatói. Damaszkin Arzén és Kittenberger Kálmán hazaküldött ujjának története.

[1:39:39]

Támogatják-e a gazdag emberek manapság a magyar expedíciókat? A szponzorkeresés nehézségei és a klímaváltozás iránti érdeklődés adta lehetőségek.

[1:43:16]

A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány

[1:44:07]

A világ iránti érdeklődés felfutása, a személyes előadások reneszánsza. A Ted Talk és az egyéb „oneman-show” a formátumok jótékony hatása.

[1:46:44]

Nevelhetők-e az iskolákban a jövő generációi a természet szeretetére, a megismerés vágyára? A hazai általános iskolai földrajzoktatás lehetőségei és problémái, a változtatás szükségessége, a döntéshozók inkompetenciája.

[1:50:34]

Mi lesz a következő számban A Földgömb magazinban? Hogyan bírja Nagy Balázs a három hivatásából adódó terhelést? Mi hajtja?

Harmadíziglen, negyedíziglen – ószövetségi intelem ejti gondolkodóba az olvasót, amikor Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét fellapozza. Pedig azt hihetnénk, az olyan fogalmak, mint a sors vagy az atyák fiúk fejére szálló vétkei inkább mítoszokban bukkannak fel, mint egy klinikai szakpszichológus tudományos-ismeretterjesztő munkájában.

Csakhogy Orvos-Tóth Noémi szakterülete az ún. transzgenerációs pszichológia, amely némiképp újradefiniálja számunkra ezeket a szavakat és fogalmakat.

Különösen izgalmas ez a kérdéskör Magyarországon, ahol felmenőink sebei, sérelmei, azaz a XX. század személyes és kollektív traumái feldolgozatlanok, és – ahogy Orvos-Tóth Noémi fogalmaz – ma is szétverik kapcsolatainkat.

Ebben az epizódban tehát a szerzővel beszélgetek örökölt sorsunkról, őseink traumáiról, párkapcsolatokról és mobiltelefonokról, kibeszéletlen családtörténeteinkről és a könyvről, amely úgy tűnik, lelki zsilipeket nyitott fel Magyarországon.

Orvos-Tóth Noémi Facebook-oldala, ahol a pszichológus soron következő, nyilvános előadásainak helyszínei és időpontjai is elérhetőek

Orvos-Tóth Noémi weblapja

Az örökölt sors – Családi sebek és a gyógyulás útjai című könyv

Orvos-Tóth Noémi korábbi könyvei:

Egy nárcisztikus hálójában – Felépülés egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból (2018)

Sorsdöntő találkozások – Szülők és gyermekek (tematikus válogatás, további szerzők: F. Várkonyi Zsuzsa, Popper Péter, Ranschburg Jenő és Vekerdy Tamás; 2017)

Szondi Lipót sorspszichológiája fontos előzmény a transzgenerációs pszichológiában. Talán legismertebb könyve (két, életének más-más időszakában megírt tanulmányával): Káin, a törvényszegő – Mózes, a törvényalkotó

Böszörményi-Nagy Iván, a családterápia egyik megalapítója

Vekerdy Tamás: szomorú egybeesés, hogy a magyar pszichológus, akit Orvos-Tóth Noémi a beszélgetés során is említ, pár nappal a podcastepizód rögzítését követően hunyt el. Vekerdy Tamással rengeteg beszélgetés jelent meg az elmúlt években a magyar sajtóban, talán itt most csak egy érdekesség: egy korábban még nem publikált interjút közölt a napokban a Magyar Hang Youtube-csatornája.

Esther Perel, nemzetközileg ismert és népszerű belga terapeuta. A beszélgetésben Szeretkezés fogságban – A szexualitástól az erotikáig című, magyarul is olvasható könyve kerül elő

Esterházy Péter Javított Kiadása felfogható a lojalitáskonfliktus egy jól dokumentált esetének is, ahol az író szembenéz apja ügynökmúltjával. A könyv teljes változata elérhető a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.

Szophoklész: Oidipusz király

A harmad- és negyedíziglen való büntetéssel való fenyegetés (a „féltőn szerető” Isten részéről) az Ószövetségben először itt fordul elő: 2Móz 20,5. A bibliai szövegek alapján az atyák vétkeiről, fiúk büntetéséről olvasható egy érdekes és összeszedett elmélkedés a Gazdagréti Református Gyülekezet honlapján, benne a „harmad- és negyedíziglen” szentírás-helyek megjelölésével.

Epigenetika és transzgenerációs pszichológia: aki elmélyedne a témában, és kifejezetten szakmai, a biokémiai mechanizmust is ismertető olvasmányra vágyik, az interneten fellelhető Varga Katalinnak a Pszichológiai Szemlében megjelent, A Transzgenerációs hatások az epigenetikai kutatások tükrében című, hosszabb tanulmánya.

Lojalitáskonfliktus (amikor a szülő iránt érzett lojalitás konfliktusba kerül más elköteleződésekkel a felnövő gyermekben): a témában klasszikusnak mondják a már említett Böszörményi-Nagy Iván és Geraldine M. Spark Láthatatlan lojalitások című munkáját, amely magyarul is olvasható.

Trauma: hogy mit is tekint a pszichológia traumának, arról például itt lehet olvasni magyarul bővebben.

Azoknak, akik a „bennünk élő” huszadik századról hallgatnának még beszélgetéseket, ajánlom a következő, korábbi podcastepizódokat:

#015 Ungváry Krisztián – Történész pergőtűzben

#017 Tamási Miklós – A Fortepan-sztori, Szent-Györgyi motoron és az Opel Rekord a házunk előtt

#018 Dezső András – Alászállás a mackónadrágos alvilágba

[0:05:20]

Mi az a transzgenerációs pszichológia? Miért fontos saját sorsunk megértéséhez felmenőink élettörténete?

[0:07:16]

„Mi mindannyian traumatizált ősök leszármazottai vagyunk.” Mit jelent ez? Mi az hogy trauma, a traumák, bántalmazások típusai.

[0:12:23]

Hogyan működik a transzgenerációs hatás? Konkrét példák a fizikai bántalmazás és az alkoholizmus eseteiben.

[0:14:45]

Trauma és stressz. A stresszrendszer érzékenyítése a traumák révén. Az epigenetikai öröklődés mechanizmusa: a gének feletti öröklődés.

[0:17:23]

Orvos-Tóth Noémi saját élménye a transzgenerációs átadásról: lánya születése és a lehetséges veszteségtől való félelem. Veszteségek a családtörténetben.

[0:21:16]

Az átadott családtörténetek, mint amelyek segíthetnek feldolgozni a traumákat, veszteségeket. Az élmények nyomán kialakuló világképek, hitrendszerek és ezek továbbörökítése.

[0:24:36]

A szomszéd, mint mumus és fegyelmezőeszköz Magyarországon. A „mit szólnak” kultúrája. A besúgórendszer, mint ennek egyik oka.

[0:26:45]

Amikor hiányzanak a családtörténetek. A generációkon átívelő hallgatás hatása. A történetmesélés fontossága.

[0:29:09]

A titok családban. Ennek romboló hatása.

[0:33:21]

Ha ennyi bajt hoz ránk a titok, miért érzünk késztetést a családi titkok kialakítására? Olthatatlan vágy a tökéletes, ideális világ iránt. A közösségi média, mint minden korábbinál hatékonyabb eszköz arra, hogy a tökéletes világ látszatát magunk körül megteremtsük. A közösségi platformok addiktív jellegének tudatos kialakítása megalkotói részéről. Ennek generációs hatásai.

[0:41:02]

A kötődés mintázatának kialakulása a fogantatásától számított első ezer napban. Ennek hiánya, és az ennek következtében felnőttkorban előkerülő problémák.

[0:45:30]

Mit tud tenni a szakember, a pszichológia azért, hogy a rossz transzgenerációs hatások láncolatát a felnőttkorban megszakítsa? Az elfogadás aktusa, a bizalom élményének személyiségformáló hatása.

[0:47:43]

Az Örökölt sors című könyv és sikere. A figyelem lehetséges okai. A rendszerváltás hamis várakozásai és az azóta felgyülemlett feszültség.

[0:50:28]

A magyar, mint tabuképző nemzet. Dolgok, amiről nem lehet beszélni Magyarországon.

[0:52:12]

Volt-e Noéminál nyilas nagyszülők unokája terápián? Vagy ávós nagyszülők unokája? Őseink vétkei, amelyeket magunk előtt is letagadunk.

[0:56:21]

Orvos-Tóth Noémi kamaszkori élménye egy németországi menekülttáborban a szülők disszidálása után.

[0:59:40]

A transzgenerációs pszichológia előfutárai, vagy atyjai: Szondi Lipót és Böszörményi Nagy Iván és a sorspszichológia. A XX. század feldolgozatlan egyéni és kollektív traumái traumái, amelyek szétverik mai kapcsolatainkat.

[1:01:39]

A szülők, nagyszülők „bosszúja”: én szenvedtem, szenvedj te is. „Engem is vert az apám, mégis ember lett belőlem.”

[1:04:27]

A tömegesen hiányzó érzelmi önszabályozó rendszer. A hiány gyerekkori okai.

[1:08:38]

Nők és férfiak Magyarországon. A magát makacsul tartó, generációról generációra átörökített patriarchális viszonyok. A hiányzó apa.

[1:11:03]

A férfilét nehézségei: a hierarchiaharc állandósulása és bizonytalanságai. Folytonos megmérettetés „kvázi-csoportokban”.

[1:14:02]

A párkapcsolatok „túlterheltsége”: miért egyetlen embertől várjuk azt, amit korábban egy egész falu kapcsolatrendszere biztosított? Esther Perel könyve.

[1:16:29]

A spirituális együttfejlődés, mint újabb igény a párkapcsolatokban, ennek csapdája.

[1:18:28]

A XX. század harmadik harmada, mint az én korszaka és a nárcisztikus karakterek túlburjánzásának korszaka, ennek öröksége. A másik szükségleteinek felismerésének szükségessége.

[1:21:47]

Orvos-Tóth Noémi karrierváltása 30 éves korában: a versenyszférából a pszichológiába.

[1:24:06]

Az Orvos-Tóth név eredete és „visszavétele”. A gyógyító ős története, és ennek generációkon átívelő öröksége, hatása.

Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében majdnem végig egyetlen arcot látunk: a főszereplőét. A nőét, aki fogságban van. Miközben a gonosznak csak a hangját halljuk, csak a kezét látjuk.

A rendezőnek a szakemberek azt mondták: ezt így nem lehet, ez így nem fog működni, ebbe bele fog bukni.

Nem így lett.

Egy nő fogságban, ez a címe annak a filmnek, amelyet Magyarországon az idén mutattak be, és amely már több mint harminc díjat nyert.

A film tehát kirobbanó siker.

A rendező, az 1981-ben született Tuza-Ritter Bernadett, kamaszkora óta arról álmodott, hogy saját, egész estés filmet készít majd.

Húsz évet várt erre, de nem tétlenül: az elmúlt másfél évtizedben sok-sok film stáblistáján tűnt fel a neve, és számos ismert alkotást már vágóként jegyez.

Pár éve dokumentumfilm-rendező mesterképzésre jelentkezett. Maris történetét öt perces, felvételi filmnek szánta. Aztán másfél órás műsoridő, másfél évnyi forgatás és világsiker lett belőle.

Tehát ebben az epizódban Tuza-Ritter Bernadettel beszélgetek az idei év talán legizgalmasabb, legerősebb magyar filmjéről, a modern kori rabszolgaságról, az egyszemélyes forgatás viszontagságairól, a szabadság kockázatáról, Kis Vukról, az életről, meg mindenről.

Wikipedia szócikk Tuza-Ritter Bernadettről, rajta részletes lista a filmekről, amelyekben dolgozott.

Az epizódban említett pár film a sok közül, amely Tuza-Ritter Bernadetthez köthető (teljes listáért ld. a Wikipedia-szócikket!):

Szeretnél még olyan nőket hallgatni, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól? Akik olyan helyre merészkedtek, ahová csak kevesen tennék be a lábukat? Olyan dolgokról, jelenségekről számoltak be, amelyekről többségünk elfordítja a szemét? Akkor ajánlom ezt a két korábbi podcastepizódot:

[0:04:57]

Miről szól az Egy nő fogságban? Hogyan kell érteni, hogy a főhős fogságban van? Hogy bukkant erre a történetre Tuza-Ritter Bernadett?

[0:07:27]

Mikor derült ki és hogyan, hogy Maris rabszolgasorban, „csicskaként” él? Vita arról, hogy ez tényleg modernkori rabszolgaságnak nevezhető-e.

[0:09:24]

Eta, a rabszolgatartó miért engedte meg a forgatást? Fizetség a fogvatartónak. A forgatás időtartama. Milyen emberek az „Etáék”?

[0:12:51]

A fogvatartókkal kötött megállapodás. Az arc nélküli Eta, aki „az év gonosza” lett. A Vuk, mint kielemzett és követett példa.

[0:16:04]

Tuza-Ritter Bernadett korábbi filmes tapasztalatai, munkái, vágó karrierje. A szkriptelő munkája, tapasztalatszerzés kitűnő rendezők mellett.

[0:19:43]

Orosz filmekben való részvétel, vágás Moszkvában.

[0:21:11]

Bernadett első saját kisfilmje, a transzszibériai expresszen forgatott Ludmilla utazása. Mennyiben volt előképe ez a dokumentumfilm az Egy nő fogságának?

[0:22:18]

Játékfilmes technikák Tuza-Ritter Bernadett dokumentumfilmjében. A fikciós filmnyelv használatának fontossága, filmélmény a dokumentumfilmben.

[0:27:17]

A játékfilmes szerkesztés, a sűrítés problematikája, a felvett anyag mennyisége. A morális iránytű a filmkészítőben. A valóság újbóli „létrehozása” a vágószobában.

[0:29:15]

Rontások, hibák: miért fontos, hogy ezek is benne legyenek a végleges anyagban?

[0:30:45]

Az erőszak rögzítésének kérdése. Van-e határ, amin túl a dokumentumfilmes szemlélő szerepe megszűnik, és nem tolerálhatja a kamerája előtt folyó bántalmazást?

[0:32:30]

Az apró, ám fontos mondatok, amelyekkel a rendező a szabadság felé terelgette főszereplőjét. Belső erősödés a szabadságot választó döntéshez.

[0:34:13]

A filmkészítő felelőssége: a kisherceg és kisróka szindrómája.

[0:36:40]

Forgatás egyedül: ennek technikai nehézségei, lelki gyötrelmei, de egyben szabadsága is. A szakértők tanácsainak elvetése, az egyedüli munka szabadsága.

[0:39:52]

A másik egyedülség: a lelki teher megosztásának nehézségei. A pszichológiai ismeretek hiánya a dokumentumfilmes oktatásban, ennek szükségessége, haszna.

[0:43:03]

Milyen felelőssége van a készítőnek a dokumentumfilm „szereplői” iránt a film bemutatása után? Bernadett határai.

[0:44:47]

A remény vagy szándék, hogy egy megfelelő dokumentumfilmmel változást lehet elérni.

[0:45:46]

Tuza-Ritter Bernadett technikája arra, amikor lelkileg nagyon lent van: az operahallgatás. A film zárózenéjének megtalálása. Komolyzenei hagyományok”Bernadett családjában.

[0:47:55]

A hosszú útkeresés a filmes szakmához. Vidéki iskola, sikertelen felvételik. Bajai sváb gyökerek, a kéttannyelvű gimnázium, mint alma mater.

[0:50:41]

A rendezésig tartó hosszú út előnyei: a vágói munka, mint a filmszerkesztés magasiskolája. „Fejben vágni”.

[0:52:09]

Hogyan dolgozott Bernadett egyedüli stábként? Milyen technológiával? Az utómunka ebből adódó nehézségei.

[0:55:04]

A főszereplő filmből való „kibeszélése”. Koncepció vagy fejlemény?

[0:57:52]

Tuza-Ritter Bernadettnek a főszereplőhöz, Marishoz való viszonya. Annak bizonytalansága, hogy ezt az anyagot egyáltalán nyilvánosságra hozza-e. A film veszélyei, a nyilvánosság miatt vállalt konfliktusok.

[1:00:41]

A segélyszervezetek diszfunkcionalitása a filmben. Ennek lehetséges okai.

[1:05:36]

A film befejezésének nehézségei, a fesztiválok miatti szoros határidők, vágás még a külföldi premier után is. Meghívás a Sundance fesztiválra.

[1:08:12]

Sundance-es élmények, pofavizit és szakmaiság.

[1:10:08]

„Hogyan nem találkoztam Robert Redforddal?” Lazaság és merevség, és az amerikai közönség, ami mindenért kárpótol.

[1:12:11]

A film érthetősége külföldön. Tudatos döntések a vágószobában ennek elősegítésére. Az áldozathibáztatás országonként eltérő mértéke a közönség részéről.

[1:16:14]

A modernkori rabszolgaság globális problémája. Magyar és nemzetközi számok.

[1:17:52]

Felismerés és szabadulás, manipulációval, beetetés. A rosszba való beleszokási folyamat. Idézet Camus Lázadó emberéből.

[1:22:09]

Mit szólt a főhős a kész filmhez? Részvétele a világpremieren és más fesztiválokon. Az ismertség népszerűség okozta esetleges nehézségek Maris későbbi életében.

[1:25:30]

Akkor is befejezte-e volna a filmet a rendező, ha a szökés nem történik meg? A megoldás nélküli szenvedés bemutatásának etikátlansága. A megoldás nélküli történetek működőképtelensége dramaturgiai értelemben.

[1:27:20]

A hajlaktalanlét veszélye a szökés után: annak rizikója, hogy a fogságból kihozott emberek belebuknak a szabadságba. Az utógondozás szükségessége a rabszolgasorból kiemeltek esetében.

[1:31:30]

A film nemzetközi sikere, díjai. Finanszírozásának nehézségei, a magyar finanszírozás elégtelensége. A dokumentumfilm-pályázatok furcsasága.

[1:34:33]

Megnyitott-e ajtókat Bernadett számára a film sikere? Kudarcos MTVA-pályázat.

[1:36:30]

Tuza-Ritter Bernadett következő filmjének terve.

[1:37:37]

Vetítési időpontok és helyszínek, várható online változat.

[1:39:31]

Változott-e Bernadett a forgatás alatt? Mit adott neki a film és annak sikere? A dokumentumfilm, mint fegyver és a változtatás eszköze. A filmet kísérő nemzetközi kampány.

Gazda Albert huszonhárom hónapig volt katona. Magyarként. A szovjet hadseregben.

Ebben az epizódban vele beszélgetek egy új könyvről, amelyben erről a katonaidőről ír. Ám ezen kívül még nagyon sok téma szóba kerül: a szorongatott helyzetben lévő kárpátaljai magyarok, ukrán oligarchák, nyugatos oroszok, Nagy Péter, Napóleon, egy rejtélyes, 200-as kódjelű katonai szállítmány, jégkorong és kézműves sörök, valamint a dráma, hogy eltűnt a konzervatív sajtó Magyarországon.

Az 1966-ban Kárpátalján született Gazda Albert 1991-ben kezdett dolgozni a Kurír című napilapnál, később a Magyar Hírlapnál parlamenti tudósító, a Világgazdaságnál rovatszerkesztő lett. 2006-tól már az Indexnél találjuk, ahol vezette a gazdasági, a sport, majd a kulturális rovatot is, és ahol később lapszerkesztőként dolgozott.

2011-től Gazda Albert az Origo hírportál főszerkesztője lett, majd az első befolyásolási kísérletek miatt távozott posztjáról.

2014-től a magyar médiában akkor sajátos színfoltot jelentő Cink hírportál szerkesztője lett. A Cink megszűnése után — az úgynevezett G-napot követő időszakban — a Fidesztől független Magyar Nemzet főmunkatársaként, rovatvezetőjeként, majd főszerkesztő-helyetteseként dolgozott, egészen a lap 2018-as bezárásáig.

Mindemellett Gazda Albert meghatározó szerző volt a magyar borreneszánszban fontos szerepet játszó Művelt Alkoholista blogban, a hazai jégkorongsport legfontosabb orgánumát, a ma már hírportálként működő Jégkorongblogot pedig a mai napig szerkeszti.

És, bár a műsorban nem esik szó róla, de legalább itt érdemes megemlíteni: Gazda Albertnek több éven át futott a Lövenberg Balázzsal közösen készített, Három kérdés című podcastja. A podcast 152 epizódot élt meg, sajnos idén januárban megszűnt. (Az eddigi epizódok azonban továbbra is elérhetőek!)

Gazda Albert Wikipedia-oldala.

Cikkek

Könyvek

Cipa

[0:06:05]

A Katonakönyv, amelyben öt katonatörténet van, és amely könyvben Gazda Albert története az első. 23 hónap a szovjet hadseregben. Bevonulás az ungvári egyetemről.

[0:09:50]

Katonáskodás Fehéroroszországban. Grodno, Lepel, Boriszov. A nyolcvanas évek szovjet hadseregének rendetlensége, a minimális kiképzés, a seprű és lapát mint harci eszköz.

[0:13:12]

A szovjet kaszárnya elzártsága, a helyiekkel való kommunikáció hiánya.

[0:14:25]

Mi a különbség az orosz és a fehérorosz nyelv között? Beszélik-e az utóbbit Fehéroroszországban?

[0:16:30]

Kikből állt össze, milyen nemzetiségekből a szovjet „birodalmi” hadsereg? Az „oroszok” és a „nemoroszok”, vagyis a fehérek és a nemfehérek közötti választóvonal. Az orosz nyelvtudás megléte vagy hiánya – például a kárpátaljai magyaroknál.

[0:19:34]

Kárpátalja és az ukrán nyelv. Miért oroszul tanultak a 70-es, 80-as években a kárpátaljai magyarok is? „Ukrán, az nem volt.” Az oroszul beszélő ás ukránul tanuló Ukrajna. Az ukrán nyelv elsődleges hatóköre: Nyugat-Ukrajna.

[0:23:27]

A 2014-es politikai fordulat, amely az addigi nyelvhasználati viszonyokat is megváltoztatta Ukrajnában. Az egymással versengő nacionalista politikák országa, erőszakos ukránosítás. A veszélybe került és a két három generáción belül eltűnő kárpátaljai magyarság.

[0:27:38]

Miért volt Gazda Albert kicsit optimistább Ukrajnával kapcsolatban 2012-ben, amikor könyve jelent meg Kárpátaljáról? Az ukrajnai rendszerváltások története. Az oligarchiák bebetonozódása a politikai hatalomba. A Status quo felborulása 2014-ben.

[0:33:14]

Fegyveres konfliktus Ukrajnában. A szakadár területek, a Krím. Az ukrán nacionalista politika, mint ennek következménye: a kárpátaljai magyarság, mint ellenség.

[0:39:25]

Gazda Albert fóbiája az úttörőtáboroktól. A nagyapák elhurcolása lágerbe 1944 őszén. A munkaképes magyar férfiak deportálása Kárpátalja elfoglalása után.

[0:45:21]

Az afganisztáni háború a 80-as években. Kárpátaljai sorozottak Afganisztánban.

[0:47:43]

A háború jelképévé vált cinkkoporsó. Szvjatlana AlekszievicsFiúk Cinkkoporsóban című könyve, amely Albert szerint „politikai pamflet”. Az elesett katonák hazahozatalának kiszervezése magáncégeknek az USA-ban. A „200-as szállítmány” az orosz katonai szlengben. Alekszej Balabanov azonos című filmje.

[0:50:53]

A Katonakönyv nevei. Gazda Albert névmemóriája.

[0:51:33]

A szovjet katonaidő nem szörnyű volt, hanem hosszú. Nem dráma, hanem „próza”. A megálló idő és a külvilág eközben továbblépő ideje.

[0:54:32]

A birodalom változása két év alatt. Gorbacsov és az alkoholtilalom: az alkoholista ország. „A hazugság birodalma”.

[0:58:24]

A técsői kenyereskocsi, az akkori szovjet világ abszurditása.

[0:59:51]

Gazda Albert áttelepülése Magyarországra. A sajtókarrier kezdete a Kurírnál. A reggeli és az Esti Kurír. Az „esti” napilap, ami már nem létező médiatípus. Gazda Albert sajtókarrierjének állomásai.

[1:05:20]

„Most már azt gondolom magamról, hogy nem vagyok újságíró.” A megszűnt konzervatív újságírás és az aktivista baloldali-liberális sajtó. Gazda Albert, akit senki sem hívott sehova a Magyar Nemzet megszűnése után, de akit nem is érdekel a szekértűbor-logika alapján működő sajtó. Annak szükségessége, hogy a média, az újságíró kilépjen ezeknek a játékszabályoknak a hatálya alól: ennek a hozzáállásnak nincs terepe ma Magyarországon.

[1:09:19]

A Válasz Online konzervatív kísérlete. Az Albertet idegesítő, általa egyoldalúnak és felszínesnek tartott Oroszország-megközelítés. A nyugathoz tartozni akaró Oroszország és ennek az igyekezetnek a „kopása”.

[1:14:10]

Az Amerika-kép változása Oroszországban. Amerika csökkenő befolyása, az amerikai „soft power” gyengülése.

[1:17:57]

Az orosz elit történelmi nyugatra tartása, a XIX. századi, francia nyelvű tiszti kar, Nagy Péter és Szentpétervár.

[1:20:23]

Az ukrajnai konfliktus, mint választóvonal a nyugattal való kapcsolatban.

[1:23:46]

Újságírás dolgokról, amelyek jobbá tehetik Magyarországot. Borszakírás, Művelt Alkoholista, a magyar borkultúra megteremtésének „hőskora”.

[1:26:48]

A borról való írás nyelvi nehézségei. A hamis és magasztos megközelítés. „A félreértett Béla” – Gazda Albert írása Hamvas Béla A bor filozófiája című könyvéről.

[1:31:26]

Hova jutott el ez a borreneszánsz? Miért nem lett világhírű a magyar bor?

[1:34:05]

Gazda Albert és a kézműves sör. Honnan indult ez a forradalom? Miért pont most lett ez divat?

[1:39:11]

Albert leköltözése a Facebookról, ennek okai. A kínos dolgokat megosztó ismerősök.

[1:43:12]

Miért gondolja úgy Albert, hogy az élet kiábrándulások sorozata?

[1:44:36]

Gazda Albert és a jégkorong. Miért érdekes e jégkorong Magyarországon? Mi a sztorija? (Albert könyve erről: Az élet értelme – Magyar jégkorongkönyv).

[1:53:39]

Gazda Albert, mint a Jégkorongblog szerkesztője és a Magyar Jégkorong Szövetség médiatanácsadója.

[1:54:13]

Mitől lehet jobb Magyarország?

[1:56:24]

Gazda Albert a fiatalokra figyel. Példa: ifj. Vidnyánszky Attila.

[1:57:47]

Találkozás egy fiatalemberrel. Mit szólna a fiatal Gazda Albert a mai Gazda Alberthez?

[2:00:27]

Mióta nem „radikálliberális” Gazda Albert? A jelenlegi sajtóviszonyok és a magyar politikai sajtó kritikája.

[2:06:12]

„Miközben a baloldali-liberális sajtó kínlódik, a jobboldali sajtó nem létezik.” Az állami sajtóholding lehetetlensége és példátlansága.

[2:07:55]

Könnyen ír Gazda Albert? Hogyan ír?

Dezső András újságíró Maffiózók mackónadrágban című könyvében a magyar szervezett bűnözés történetét dolgozta fel. Amely történet néha tényleg olyan, mint egy realista nagyregény: a legvéresebb ügyek mögött nem összeesküvés, hanem egyéni ambíció, csillapíthatatlan becsvágy áll.

Ha egy nemzetnek van lelkivilága, és miért ne lehetne — vagyis ha nekünk magyaroknak van kollektív tudattalanunk, akkor ez a könyv olyan, mintha a rosszabbik énünkbe engedne bepillantást. Talán ezért van az, hogy elolvasása után az volt az érzésem, mintha kicsit jobban érteném Magyarországot. Szó szerint alvilági utazás ez, mert hogy Dezső András könyvének sokatmondó alcíme ez: A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig.

Ebben az epizódban tehát Dezső Andrással beszélgetek a mackónadrágos maffiózók történetéről, a kilencvenes évek eldorádójáról, írásról és újságírásról. De nem csak az új könyv apropóján. Mert hogy szó lesz még egy sokat idézett japán újságcikkről is, amely Dezső András egy másik ismert munkájához kapcsolódik, a kémkedéssel vádolt, jobbikos EP-képviselő, Kovács Béla ügyéről írt sorozatában kapott kiemelt szerepet.

Az 1976-ban született Dezső András a Pápai Református Gimnáziumban érettségizett, később Svájcban, Lausanne-ban tanult politológiát. A kétezres évek elején jött haza, 2003-tól tíz éven át a HVG-nél dolgozott újságíróként, majd 2013-tól a mai napig az Indexnél. Nem ez az első könyve, de korábban társszerzőkkel dolgozott: a Legendavadászat című könyvben városi legendáknak járt utána, azt a könyvet Marinov Ivánnal és Pál Attilával írta közösen.

…akkor ajánlom ezt az adást:

• #009 Durica Katarina – Maffiavilág Dunaszerdahelyen és a rendes lányok, akik csendben sírnak

Dezső András könyvei:

• Maffiózók mackónadrágban – A magyar szervezett bűnözés regényes története a 70-es évektől napjainkig

(2019)

(Az epizódban is említett könyvkritika, amelyet Rádi Antónia ismert tényfeltáró újságíró írt az Atlatszo.hu-n, itt olvasható.)

Legendavadászat – Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomában (2006)

A párduc bosszúja – Verekedősregény (2003)

Dezső András korábbi cikkei a műsorban elhangzó alvilági ügyekről:

Dezső András cikksorozata a Kovács Béla-ügyről:

Az epizódban említett filmek:

Az epizódban a magyar szervezett bűnözés története kapcsán elhangzó nevek (ábécé sorrendben):

Nevek a Kovács Béla-cikkről elmondottaknál:

[0:05:04]

Meglepte-e Dezső Andrást a Maffiózók mackónadrágban című könyvének sikere? Mennyi munka van a könyvben, hány évig készült?

[0:06:39]

Mi gátolta, hogy a könyv elkészüljön korábban? Hivatali falak, kelletlen rendőrség, fenyegetések, az akkor még aktív „szereplők”, hallgatag források.

[0:09:52]

Közben „változtak a dolgok”: dossziék, perek, új információk. Áttörés: Az Állambiztonsági Hivatal Történeti levéltára, mint leghasznosabb forrás: eddig még bűnügyi újságíróknak sem jutott eszébe, hogy itt kutassák a szervezett magyar alvilág történetét.

[0:12:17]

Milyen anyagokat talált Dezső András a levéltárban? Részletes tanulmány a magyarországi betöréssorozatok ügyében indított Presztízs-ügyről, tanulságairól.

[0:14:04]

A magyar állambiztonság és a szervezett bűnözés kapcsolata. A kétségbeesett magyar rendőrség, a látszattal szemben gyenge magyar (rendőr)állam. A bűnözők előnye amiatt, hogy ismerik a konspiratív technikákat.

[0:17:58]

Az újgazdag réteg kialakulása Magyarországon a 60-as, 70-es években. A gebines rendszer kialakulása. A párnacihában felhalmozott, feketén keresett pénz.

[0:21:41]

A gebinesek, mint a betörőbandák megrendelői. „A négy páncélos” karrierjének kezdete. Megrendelőkből károsultak.

[0:23:49]

A rendszerváltás utáni szervezett alvilág és a velük küzdő rendőrség történetének kezdete a 70-es években. A ma is ismert bűnözők és rendőri vezetők „őstörténete”.

[0:24:35]

A Los Angeles-i magyar maffia szerepe és szoros kapcsolata a magyarországi alvilággal.

[0:27:49]

A kinti magyar maffia „papírüzlete”, autóbiztosítási csalásai.

[0:28:55]

Markó, a hetvenes-nyolcvanas évek „ígéretes” karrier előtt álló, veszélyes bűnözője, aki szintén Amerikába távozott. Ellentmondásos alakja, története.

[0:31:59]

Gát György televíziós producerrel való ismeretsége. „Bikosz”, a görög kapcsolat és Temesi Ferenc író epizódszerepe az ügyben. Markó halála egy amerikai rendőrrel vívott tűzpárbajban.

[0:36:14]

Markó extrém helyzete, hontalansága az USA-ban.

[0:37:26]

Markó korábbi gyilkossága: Szendrő Öcsi lelövése.

[0:38:41]

Barta Tamás, az LGT gitárosának története, aki szintén a magyar maffia papírüzletében dolgozott. Tisztázatlan halála.

[0:41:54]

Duff McKagan, a Gun’s Roses gitárosának története a magyarok papírkereskedésében.

[0:42:58]

A kaliforniai magyar maffia az amerikai popkultúrában: Közönséges bűnözők, Bérgyilkos a szomszédom című filmek.

[0:43:50]

A Los Angeles-i szál nyoma a magyar popkultúrában: Mami Blú című film.

[0:46:01]

Presztízs-ügy, a rendőrségi szupercsapat, a nyomozás tanulságai, nyomozati technikái, a kihallgatások pszichológiai trükkjei. Pintér Sándor és Tonhauser László karrierjének kezdete.

[0:49:04]

Jakubinyi Róbert felbukkanása a gyanúsítottak között.

[0:52:36]

Beismerte-e a rendszer, hogy létezik szervezett bűnözés a kádári Magyarországon? Hogyan jelentek meg ezek az ügyek a korabeli sajtóban? A közvélekedés a gebinesekről, a közhangulat velük kapcsolatban.

[0:57:36]

A betörők, mint az állambiztonság végrehajtói.

[0:59:20]

Szervezett magyar alvilág a rendszerváltás idején és után. Valutázás, olajozás, biztosítási csalás, ÁFA-csalás. Összeesküvés helyett: halászat a zavarosban.

[1:02:55]

A Money Express kaparós sorsjegy, mint „közszükségleti cikk”. A Los Angeles-ből hazatérő „Zubó” története.

[1:05:35]

Vizoviczki és a pesterzsébeti Világos mozi kuplerájjá alakítása. A rendszerváltás káosza, a szabályozás hiánya.

[1:08:02]

Volt állambiztonságisok kapcsolata a bűnözői körökkel. A Fantom Kft. története. Asszony Feri, az itt a piros, hol a piros banda vezetője, mint a rendőrségre bekötött ember.

[1:10:46]

Az Energol cég és a katonai titkosszolgálat kapcsolata.

[1:11:59]

Portik Tamás szerepe a cégben. Portik Tamás története. Gyárfás Tamással való megism,erkedése.„Az elszabadult hajóágyú”. A Fenyő-gyilkosság.

[1:15:37]

Fenyő János és Bodnár György hazatérése Los Angelesben. Miért nem hangsúlyos szereplők a könyvben?

[1:18:36]

Az állambiztonság és a rendszerváltás utáni gazdasági szereplők kapcsolata: miért más ez, mint az alvilág?

[1:20:11]

A Művészinas étterem és legendája.Politika és szervezett bűnözés: mennyire volt erős a kettő kapcsolata Magyarországon?

[1:22:19]

Az Energol és az oroszoknak tett szívesség: az olajembargó kijátszásának teóriája.

[1:23:37]

Princz Gábor nevének felbukkanása a Fenyő-ügyben. A szlovák titkosszolgálat lehetséges szerepe, Jozef Rohács, a bérgyilkos.

[1:25:32]

Tasnádi Péter, a „médiagengeszter”. Tasnádi vallomása a Fenyő-ügyben.

[1:28:44]

A könyv főbb írott forrásai, interjúalanyai. A források reakciója a megkerésésekre, együttműködésük.

[1:32:49]

Kis szakmázás: hogyan ír ilyen hosszú szöveget, milyen szövegszerkesztőt használ Dezső András?

[1:34:44]

A nevek kezelése. A névmutató, az infografika hiánya. A forrásolás, a lábjegyzetelésének hiánya, ennek okai.

[1:38:15]

Sikerült-e létrehozni a klasszikus értelemben vett magyar maffiát?

[1:40:57]

Az alvilág, mint párhuzamos történet: nem csak nekik, a magyar kisembernek és a vállalkozóknak sem sikerült a rendszerváltás után az „amerikai álom” A „mackónadrágos” magyar történet.

[1:43:00]

A mackónadrágos, gyenge magyar állam, amely csak erősnek tűnik.

[1:44:49]

Mennyiben más egy értelmesebb bűnöző agya, észjárása, gondolkodása egy „normális” emberétől? Miért nem tudnak kiszállni ezek az emberek akkor sem, amikor már megszedték magukat? Az „okosság”.

[1:49:25]

Dezső András pályafutása. A Párduc bosszúja: egy verekedős regény. Tanulmányok Svájcban.

[1:51:41]

A Pápai Református Kollégium gimnáziuma. „Kényszerkocsmárosság” Móron.

[1:54:50]

A Kovács Béla-ügy. A cikk elkészítésének körülményei, folyamata, módszerei.

[1:57:27]

Készen kapta-e Dezső András a tikosszolgálatoktól az anyagot?

[1:59:24]

Hogy bukkant az újságíró az archív japán cikkre? Kik segítették?

[2:02:05]

Sztanyiszlav Levcsenkó és Konsztantyin Prebrazsenszkij, az orosz titkosszolgálatoktól átállt, jelenleg az USA-ban élő egykori hírszerzők könyveinek „szerepe” a kutatómunkában. A „kamuinterjú”, mint bevett hírszerzői fedőtechnika. A japán sajtóarchívumokban ezügyben végzett kutakodás eredményessége. „Egyszer csak meglett a nő.”

[2:06:59]

A Levcsenkó-könyv, mint félrevezető taktika. CIA-s vádak az orosz titkosszolgálatokkal jó kapcsolatokat ápoló Regnum hírportálon.

[2:09:16]

Miért érdekli ennyire Dezső Andrást az alvilág és a titkosszolgálatok? Igaz-e, hogy a katonai tiktosszolgálatnak dolgozott édesapja?

[2:13:39]

Kapott-e fenyegetéseket Dezső András? Veszélyben van-e egy újságíró Magyarországon, ha olyasmivel foglalkozik, mint ő?

[2:15:49]

Lesz-e folytatás? Következő könyv?

[2:17:06]

Írás és család: a monomániás újságíró.

A Fortepan név ma már fogalom Magyarországon. Egykor a váci Forte film- és fotópapírgyár népszerű filmnegatívját jelölte az elnevezés, ma legtöbbünknek más ugrik be, ha azt mondjuk, Fortepan: egy online és ingyenesen elérhető fotóarchívum.

Amely kikukázott, kilomizott, felhasználók által beküldött, vagy éppen elfelejtett hagyatékokból, archívumokból kiválogatott fotókkal úgy mutatja meg a magyar XX. századot , ahogy azelőtt senki. A Fortepan fotóarchívumot 2010-ben hozta létre másodmagával az 1970-ben született Tamási Miklós, mindössze ötezer fotóval. Ma, kilenc évvel később a Fortepanon majdnem 120.000 fotó van, a gyűjtemény pedig évente bővül 15-20.0000 képpel.

De a Fortepan ma már sokkal több, mint egyszerű fotóarchívum. Magyarország világ vizuális emlékezete.

A gyűjtemény olyannyira sikeres lett az elmúlt években, hogy az idén képeiből a Magyar Nemzeti Galériában nyílt kiállítás, amely augusztus 25-ig látható Budapesten.

A sikertörténet ellenére a Fortepanban javarészt ma is önkéntesek dolgoznak, ingyen. Kivétel ez alól csak Tamási Miklós, aki a Fortepan egyetlen fizetett alkalmazottja. És aki ma is — ahogy az elmúlt kilenc évben is rendületlenül — saját maga válogatja ki, mi kerüljön fel a szájtra.

Ebben az adásban vele beszélgetek képekről, történelemről, a magyar tündérkert elgazosodásáról, vidámról és tragikusról, iszonyatról és groteszkről — az életről, meg mindenről.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

Aki még sosem barangolt volna arrafelé a neten, itt található a Fortepan fotóarchívum.

Az augusztus 25-ig még megtekinthető, Minden múlt a múltam című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.

A Fortepan képinformációin dolgozó, Fortepan megfejtések Index-fórum.

Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU keretei között működő OSA-archívum.

A váci Forte gyár történetéről szól ez a Wikipedia szócikk. Hogy miképpen festett pár éve a bezárt gyár, az látható a 444-en közölt fotó-összeállításon.

A Fortepan tevékenységét (is) támogató mecenatúrát szervező cég, a Summa Artium.

Amennyiben érdekel a fotók világa, két korábbi „fotós” podcastepizódot ajánlok még figyelmedbe:

[0:05:25]

A Fortepan „eredetmítosza”: hogyan született meg a későbbi képarchívum a lomtalanításokon gyűjtött fotókból.

[0:07:25]

A Fortepan őse: a járműves fotók. A Két ütem című kiállítás a Bukarest téri, elhagyott buszállomáson.

[0:09:16]

Az „Opel Rekord a házunk előtt” feliratú fotós tasak.

[0:10:29]

Az eltűnt és távolivá vált polgári, elfelejtett Magyarország képi világa, mint a tárgyi igényesség kora. Nem a múlt, hanem a vágyott jövő: Magyarország, ami „tök jó hely volt”.

[0:15:15]

Susan Sontag az amatőr fotóról: a szép előtérbe helyezése.

[0:16:31]

A polgári Magyarország mellett másik motiváció a képek gyűjtésekor: 1956, ami láthatatlan esemény lett a Kádár-korszakban. Krassó György 1986-os, Harcoló város című, betiltott kiállítása 56-ról. Berecz János hírhedt, 1986-os tévésorozata „az ellenforradalomról”.

[0:21:44]

Tamási Miklós korábbi munkahelye, a CEU-n működő OSA Archívum. A Fortepan 2009-es indulása. Mi az, hogy Fortepan? Hogyan lehetne meghatározni? Kié a kép?( A kép azé, aki nézi.) A szabad felhasználás kérdésköre.

[0:26:07]

Miért Fortepan lett az archívum neve? A névválasztás története. A váci Forte gyár, az analóg filmgyártás leépülése és megszűnése Magyarországon és a világon.

[0:29:07]

Kik válogatják a fotókat a Fortepanon? Mennyi kép kerül fel évente és hány képet kell ehhez átnézni? Mekkora időtávot ölel fel a Fortepanon lévő képgyűjtemény?

[0:32:57]

Miről nincs kép a Fortepanon? Bartók Béla, akiről alig készült fotó.

[0:34:06]

Hunyadi József fotóhagyatéka híres magyar írok portréival.

[0:36:58]

Írók, akikről kevés kép van, vagy nincs is kép a Fortepanon: Hajnóczy Péter és Hamvas Béla.

[0:37:32]

Történelmi események, amelyekről nincs kép. A kommunizmus kép nélkülisége, az eltűnt operatív (állambiztonsági) fotók. Tamási Miklós és Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című dokumentumfilmje. A kommunista tetthelyekről hiányzó fotók: nincs fotó az Andrássy út 60-ról, Recskről.

[0:41:40]

A hiányzó képek a magyar zsidóság deportálásáról, gettósításról.A többségi társadalom, amely nem kívánt jelet hagyni az erről szóló fotókkal.

[0:46:08]

Nincs fotó a berni vesztes döntő után hazaérkező magyar fociválogatottról.

[0:47:51]

120.000 fotóval a Fortepan jelenleg Magyarország legnagyobb, szabadon hozzáférhető online fotóarchívuma, de mindenképpen a legnépszerűbb. De vannak sokkal nagyobb, zártabb magyar fotóarchívumok: A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum és az MTI fotóarchívuma.

[0:49:18]

Mennyiben alakítja a magyarok fejében lévő képet a múltról a Fortepan képeit egyedül válogató Tamási Miklós? „Nem én vagyok, aki kijavítom a történelmet.”

[0:50:47]

A fotónyersanyag-történet paradoxona: a felbontás és a fotók részletgazdagságának romlása a technika fejlődésével.

[0:51:50]

Hogyan, milyen képekkel bővül a Fortepan fotóarchívuma? Szerzők, családok, akik „szeretnének benne lenni”.

[0:52:57]

Mi alapján válogatja ki a képeket Tamási Miklós? Miért nincsenek kikötött kutyák a Fortepánon? Miért van rajta történelmi rettentet, és miért nincs rajta „családi rettenet”?

[0:54:54]

A BRFK-archívum helyszínelési fotók feldolgozása. Az öngyilkosságról szóló képek kérdése.

[0:57:19]

A groteszk a kádári Magyarország rendőrségi, honvédségi fotóin.

[1:00:08]

A Fortepan-kiállítás a Nemzeti Galériában.

[1:01:14]

Hogyan hagy nyomot a fotókon az adott korszak, az ország társadalmi állapota? Az eszmény, a kompozíció és a rendezettség elvesztése az idők során. A szemét és a tréningruha megjelenése.

[1:06:15]

Egyre több kép készül el a családról, és egyre kevesebb a világról. A hosszú út a selfiekig.

[1:09:16]

Történeti fotók, amelyek első blikkre érdektelenek, de történelmi háttértudásunk izgalmassá teszik őket. Kulcsszavazás és képalák a Fortepánon. Képadatoló és képfejtő önkéntesek: a Fortepan megfejtések fóruma.

[1:17:29]

Bauer Sándor, a Vendéglátás című lap fotói a Fortepanon.

[1:17:53]

A „képfejtők” legérdekesebb találata: egy ismeretlen szegedi motoros, akikről később kiderült, ő Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós.

[1:19:31]

Az emberi agy korlátozott képessége arra, hogy kontextus hiányában felismerje az arcokat. A mesterséges intelligencia, a számítógépes algoritmusok a jövőben segíthetnek a Fortepan-képen szereplők azonosításában.

[1:24:33]

Felfedezett szerzők a Fortepanon: Berkó Pál, Kotnyek Antal, Vajszada Károly.

[1:29:10]

A fotókon megjelenő gazdagok, sztárok világa és a szegények világa. Hogyan van jelen ez a két világ a Fortepánon látható képeken?

[1:31:40]

Urbán Tamás, a Kádár-korszak perifériájának fotósa a Fortepanon. Az első hivatásos fotós, aki teljes életművét szabadon publikálhatóvá tette a Fortepanon.

[1:34:28]

A Fortepan ingyenessége, a szabad felhasználás modellje.

[1:37:22]

A sajtófotón kívüli fotótörténet a nyilvánosság elé tárása. Privát, családi fotók a Fortepanon.

[1:39:47]

A Fortepan és a Creative Commons liszensz. Mire jogosítja fel ez a felhasználót?

[1:44:09]

Miért nem támogatja a magyar állam a Fortepant? Próbálkozások és kudarcok. A pályázati pénzek hiánya ezen a területen. Deutsch Tamás elutasító válasza.

[1:48:12]

A Népszabadság fotóarhcívumának sorsa. Hogyan került a fotóanyag az OSZK-ba? Liszkay Gábor telefonja és felajánlása. A Fortepan lehetősége, hogy válogasson az anyagból.

[1:51:03]

A múzeumok és a 70 év után szabad felhasználásúvá váló fotográfiák. Már létező együttműködések a Fortepannal..

[1:53:08]

Miért nincs értéke Magyarországon a fotóknak, fotóhagyatékoknak? Mitől lesz műtárgy egy fotó, és miért esik ki a műtárgypiacról a negatív?

[1:58:02]

Vivian Maier története. Miért nem sikerült őt sem „bejuttatni” a műtárgypiacra?

[1:59:28]

A magyar múzeumi, közgyűjteményi világ forráshiányossága: nincs, ami felhajtsa a fotók árait a magyar piacon.

[2:01:47]

Az adományozókkal való foglalkozás időigényessége. A családtörténetek, családi sztorik feldolgozhatatlansága.

[2:05:22]

A Fortepan körüli önkéntes stáb.

[2:07:12]

Egy új hagyaték: amatőr fotók a bácskai „hideg napokról”.

[2:08:29]

„Az emberi szemétség”, ami nem jelenik meg a Fortepanon.

Bódis András szerintem az egyik legjobb oknyomozó riporter széles e hazában: ha valaki szeretné megtudni, hogyan működnek Magyarországon a pártközeli vagy kormányközeli cégek, offshore-vitézek és NER-lovagok, akkor hozzá bizalommal fordulhatunk.

Az 1977-ben született Bódis András 2001-től dolgozott a Heti Válasznál. Mindaddig, amíg a lap 2018-ban meg nem szűnt.

Bár a Heti Válasz bezárásának története is kész regény, az ezt követően elindított Válasz Online sztorija nem kevésbé izgalmas és tanulságos.

Hogy mi történt a Heti Válasznál a 2015-ös „G-nap” előtt és után, vagy hogy mivel teltek a napok 2018 áprilisát, azaz Simicska Lajos fegyverletételét követően a lapnál, ahol a munkatársak azon dolgoztak, hogy új befektetőt találjanak, nos erről is lesz szó ebben az epizódban.

Sokat beszélgetünk természetesen az új Válasz Online-ról is, amelyet a megszüntetett hetilap hat újságírója hozott létre 2018 decemberében, és amelynek Bódis András felelős kiadója. Mindeközben szó esik még a kormányzati propagandasajtóról, innovációról, a média új üzleti modelljeiről, valamint a sajátos magyar politikai berendezkedésről és a NER-lovagok lelkivilágáról is.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

(Megjegyzés: 2015 februárjától 2018 januárjáig a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyetteseként dolgoztam, amely lap hasonló utat járt be a Heti Válaszhoz. Nyilvánvaló tehát – pozitív – elfogultságom a Válasznál dolgozók irányában, de hát ezt bizonyára megbocsátja majd a hallgató.)

„Újságírós” podcastepizódok:

[0:04:54]

Miért nincs főszerkesztője a Válasz Online-nak? Ha nincs, mit csinál ott Bódis András?

[0:05:49]

A Válasz Online előzménye a Heti Válasz. A lap bezáratása utáni „gondolkodás”. Az internetes magazin melletti döntés okai, céljai, üzleti modellje. A jól megírt, hosszú cikkek népszerűsége a neten.

[0:09:41]

A Heti Válasz önállósodásának története a Simicska Lajos és Orbán Viktor kenyértörése („G-nap”) előtt és után. A Heti Válaszhoz befutó kormányközeli ajánlat új lap létrehozására: „Hagyjátok ott a Lajost, és csináljatok egy új lapot!” Az ajánlat visszautasítása.

[0:12:48]

Az új lap létrehozása ellen piaci érvek is szóltak, illetve hogy Schmidt Mária felügyelete alatt készült volna.

[0:13:45]

Borókai Gábor főszerkesztő Simicska Lajosnál. Egy lap, amelynek tartalmába nem szólt bele a tulajdonos.

[0:15:50]

Az új Válasz Online esélye: közéleti közösség nélkül maradt egy csomó ember.

[0:17:26]

Simicska Lajos a választás után:„Hozzatok egy befektetőt, és akkor eladom neki.” A kísérlet kudarca. Péterffy Tamás (Thomas Peterffy) amerikai magyar milliárdos érdeklődése és diplomáciai eszközökkel való eltántorítása. A lap bezárása.

[0:19:43]

A végkielégítések kifizetésének elmaradása, ennek cinikus okai.

[0:22:36]

Az új Válasz Online-ban hat állandó munkatárs dolgozik, de a Heti Válasz volt főszerkesztője, Borókai Gábor nincs köztök, Miért nincs?

[0:25:43]

Miért nincs hirdetés a Válasz Online-on? Politikai okok és az üzleti modellből adódó okok. Tartalmi megfontolások, az előfizetői-támogatói rendszer.

[0:27:54]

Miért nincs szerkesztősége a Válasz Online-nak?

[0:28:37]

A tervezett nulla forintos hirdetési bevétel ellenére kezdenek jelentkezni hirdetők is.

[0:30:43]

Sikeresnek tűnik-e eddig a kitalált előfizetői-támogatói modell? Hány előfizetője van ma a Válasz Online-nak.

[0:32:44]

Bódis András szerint “jobb híján”, néhány kivételtől eltekintve, az előfizetéses modellhez fog eljutni a független magyar média. Ennek politikai és gazdasági okai.

[0:34:01]

Nem inflálódott-e el az előfizetéses modell azután, hogy Magyarországon már mindenki kér? Lassan szegény felhasználó azt sem tudja, hány dologra fizetett már elő. Az olvasókért folytatott verseny előnyei, innovációs nyomása.

[0:36:19]

A szinte korlátlanul bővíthető előfizetői piac Magyarországon.

[0:37:00]

Az ideológiai alapon, államilag finanszírozott média és az olvasók által finanszírozott független média. Mitől jobb az utóbbi?

[0:39:00]

Hogyan jöhetett létre az a rendszer, ahol az állam irányítani tudja, hol jelenjenek meg, és hol ne jelenjenek meg hirdetések a médiában? A NER üzleti modellje. Simicska Lajos és Puch László találmánya, az állami megrendelésre szakosodott “járadékos” vállalatok egyre bővülő köre.

[0:41:21]

Mészáros Lőrinc előkelő helyezése a „gazdaglistán” és ennek üzenete. A NER lényege: a miniszterelnök egyben a legnagyobb munkáltató is Magyarországon.

[0:42:18]

Kik azok a NER-lovagok? Mi van az ő fejükben? Hogyan gondolnak a saját tevékenységükre? Miért nem tekinthetők üzletembereknek?

[0:48:21]

Offshore cégek és lenyomozhatatlan hátterű cégek, tulajdonosok ebben a rendszerben. A rendszer, amely egyszerre alkotmányellenes és egyszerre szembe is megy azzal, amit a Fidesz korábban, még ellenzékben képviselt.

[0:50:24]

A “magántőkealap”, mint fideszes találmány a tulajdonos elfedésére. A konstrukció, ami nem kompatibilis a tőzsde világával és az ebből adódó anomáliák, nehézségek, kockázatok.

[0:55:15]

A kormányzati média teremtette lehetőség: a monolit struktúrák, amelyek előhívják a startup-szerű kezdeményezéseket. “Uralni lehet a pillanatod, de minden alkotó energiát lenyomni, az képtelenség.”

[0:58:15]

Mennyire törzsi kultúra Magyarország? Van-e helye olyan médiának, amely nem kötődik a nagy szekértáborokhoz? Létezik-e az az olvasótábor, amit a Válasz Online megcéloz?

[0:59:23]

A kormánymédia legnagyobb hibája. A kormányoldali sajtó gyászos teljesítménye.A Figyelő esete, mint állatorvosi ló.

[1:02:22]

Összeomló sajtófinanszírozási modellek, figyelemválság és clickbait. Sikeres lehet-e a Válasz Online egy ilyen üzleti-politikai környezetben?

[1:06:54]

A Válasz Online és Bódis Andrásnak a bulvárhoz való viszonya.

[1:09:04]

Bódis András az oknyomozó újságírás lényegéről és a helyi ügyekben bevethető eszközrendszeréről. A budapesti Feneketlen-tónál megakasztott építkezés, mint példa. Optimizmusának oka.

[1:14:39]

Honnan jött Bódis András késztetése arra, hogy újságíró legyen? Miért nem lett politikus? A rendszerváltás utáni politika hiteles vagy tisztelhető alakjai.

[1:19:00]

A 2002-es MSZP-győzelem, mint vízválasztó a politika „professzianizálódása” szempontjából. Miért üresedett ki a helyi politika? Miért katasztrófa ez az országos politika szempontjából is?

[1:21:50]

Van-e esély ebből a lelketlenné vagy túl technikaivá vált politikai környezetből szabadulni?

[1:25:24]

A Fidesz-kormányzás, mint az olvasni tudás és olvasni akarás felszámolásának kormánya, a celebek intézményesítésének kormánya.

[1:26:11]

Bódis szerint nehéz arra válaszolni, hova szeretne eljutni a Válasz Online fél éven belül, mivel az őszi önkormányzati választás után ismét nagy változások várhatóak: “jelentős darálásba” kezd a hatalom. Az Index becsukásának és az RTL feletti ellenőrzés átvételének kormányzati forgatókönyve.

[1:28:21]

A kontroll alatt lévő sajtó. Miért tekinthető a Népszava kormányzati kontroll alatt lévőnek? Hogyan függ ez össze az orbáni rendszer lényegével?

Az nem rendkívüli, ha valakinek van kedvenc cukrászdája. Az már kevésbé szokványos, ha arról is ismert ez a cukrászda, hogy innen lőttek ki egy harckocsit. Egy páncélost, amelyről ez a valaki annyi mindent tud, hogy a benne ülők nevét is ismeri.

Ungváry Krisztián gyakori vendég a budapesti Auguszt cukrászdában. De ebben az epizódban természetesen nem csak törzshelyéről és arról a híres-neves budapesti Párduc harckocsiról esik szó, hanem még nagyon sok minden másról. Egyebek mellett a történész tőzsdei kalandjairól a rendszerváltás hajnalán, nagyapjáról, aki ötezer kilométert lovagolt a II. világháborúban, valamint arról is, a magyar államnak miféle és milyen régi hagyománya az einstand, azaz amikor elveszi saját polgárai tulajdonát, és másokat ültet bele.

Ungváry Krisztiánt nem csak tudományos munkái, könyvei tették közismertté Magyarországon, hanem az is, hogy — történelmi vonatkozású témáitól gyakran elválaszthatatlanul — a magyar közélet kérdéseiben is rendszeresen és markánsan kifejti véleményét.

Így az 1969-ben született történész írásaival, az általa adott interjúkkal, közéleti kiállásával gyakori és közismert szereplője a magyar politikai sajtónak is.

Első sikerkönyve, az azóta számtalan kiadást megért Budapest ostroma, 1998-ban jelent meg, de későbbi munkái közül is több könyve nagy érdeklődést és nagy vitát váltott ki, amellyel a szerző gyakran politikai konfliktust, olykor bírósági pereket is vállalt.

Stílszerűen szólva így publicisztikai pergőtűzbe került például az először 2012-ben megjelent, A Horthy-rendszer mérlege című könyve vagy az igen kényes témát feszegető Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című kötete, amely 2015-ben látott napvilágot.

Külön említést érdemel ebből a szempontból a 2017-ben A szembenézés hiánya címmel megjelent könyve, amely azt dokumentálja, miként maradt el a pártállami múlt feldolgozása, hiúsult meg az egykori állambiztonsági iratok nyilvánossága, és hogyan ejtették túszul az egész kérdést kicsinyes politikai érdekek.

Számtalan újságcikk és egyéb izgalmas publikáció mellett Ungváry Krisztián szinte minden évben előrukkol egy újabb könyvvel: a kutató legutóbb Rákosi Mátyás kalandos úton hozzá került magánlevelezését dolgozta fel szerzőtársával, Meruk Józseffel a Rákosi Mátyás eltitkolt szolgálatai című könyvében, amely 2018-ban jelent meg.

Szeretnél egy jó könyvet az újságírásról?
Még akad pár példány *a podcast műsorvezetőjének* kézikönyvéből!
ELSŐ LEÜTÉS – A lényegre törő útmutató az írás és újságírás fortélyairól 420 nagyalakú oldalon.
Az interjúkészítésről szóló teljes fejezet INGYEN letölthető!
Részletek és könyvrendelés az Első leütés honlapján.

A műsorban szó esik Ungváry Krisztiánnak azokról a kutatásairól, amelyekből bírósági per lett.

[0:05:47]

Mitől érdekesek a szovjet hadsereg dokumentációs fotói Budapest ostromáról? Miért posztolgatja ezeket a Facebookra Ungváry Krisztián?

[0:07:50]

A törzshely, az Auguszt cukrászda és a budapesti kitörés közötti kapcsolat. A Retek utcai harckocsi. A perverz mikrotörténeti megközelítés.

[0:11:55]

Budapest ostroma számokban.

[0:16:47]

Ungváry Krisztián először 1998-ban megjelent könyve, a Budapest ostroma. Hogyan tudott sikerkönyvet írni a témából huszonévesen?

[0:19:22]

Mi lehet az oka, hogy nem írta már meg korábban ezt a könyvet valaki? Félelem helyett a szerző legönfeledtebb napjai.

[0:22:27]

A családtagok börtönélményei. Miért tartották fontosnak a szülők, hogy erről a gyereknek nyíltan beszéljenek?

[0:25:16]

Ungváry Krisztián tőzsdei kalandja a kilencvenes évek elején.

[0:28:19]

A szenvedély, ami megmaradt az üzletelős korszakból. A kitüntetések és történelmi tárgyak gyűjtögetése.

[0:30:46]

Mennyi pénzt keresett a történész a tőzsdén? A függetlenség ára.

[0:31:58]

A túlélőkhöz, szemtanúkhoz való hozzáállás. Tárgyszerűség vagy empátia?

[0:35:24]

Ungváry Krisztián nagyapja, aki szintén megszálló csapatoknál szolgált, és része volt partizánvadász hadműveleteknek a II. világháborúban.

[0:38:32]

Az unokák harca, amikor a család történelmi emlékezete finoman szólva nem találkozik egymással. Mit lehet tenni ennek feloldásáért?

[0:40:07]

A náci és kommunista bűnök összehasonlításának fontossága.

[0:42:43]

Az Ungváry Krisztiánt ért „szidalmak” jobbról és balról.

[0:43:25]

A 2016. október 23-án készült fotó a sípoló és vérző fejű Ungváry Krisztiánról. A fotó és a tiltakozás története.

[0:44:45]

A miniszterelnök egészen szörnyű beszéde, ahol Brüsszel=Moszkva. „Moszkvát, úgy tudom, nem önként választotta Magyarország.” A politikusok felelőtlensége, az emberek megőrjítése és annak réme, hogyha kiléptetik Magyarországot az Unióból, az új Mohács, új Trianon lesz.

[0:50:07]

A történész, akit a tiltakozóakció, azaz politikai véleménnyilvánítása után fegyelmivel sújtottak munkahelyén.

[0:54:00]

Most erősödött-e fel Ungváry Krisztián politikai ügyekben való megnyilvánulása, vagy ez azelőtt is épp így volt? A németországi Wehrmacht-vita, korábbi történelmi viták, konfrontációk.

[0:56:29]

Ungváry Krisztián 2017-es könyve az állambiztonsági iratok nyilvánosságáról. Vitája Péterfalvi Attila adatvédelmi biztossal. Kiss László úszóedző ügye, az 1.0-ás ügynöklista leadrálása.

[1:03:24]

A levéltárba kerülő anyagok extrém anonimizálásának ötlete, annak felvetése, hogy mindenki hazavihesse a levéltárakból az őt érintő állambiztonsági iratokat, és ennek a felvetésnek a lehetetlensége.

[1:04:46]

Az igyekezet, hogy az adatokat elzárják: „Alapvetően ez egy politikai megrendelés”. De hogy lehet elvárni egy társadalomtól, hogy normálisan működjön, ha a múlttal való szembenézés egyáltalán nem történt meg? A lusztráció elmaradásának mindent relativizáló hatása és kihatása a mai politikára.

[1:08:03]

Fennáll-e a veszélye annak, hogy épp az ártatlanokat, a hálózatba belezsaroltakat az áldozatokat hurcolnánk-e meg, ha leírjuk, hogy ügynökök voltak?

[1:10:08]

Ma nem az egykori ügynököket, hanem a nevüket nyilvánosságra hozó kutatókat hurcolják meg. Ungváry Krisztián bírósági ügyei kutatásai miatt.

[1:12:14]

Nincs-e elege Ungváry Krisztián családjának az állandó pereskedésből, politikai háborúskodásból? Nem lenne jobb kitüntetéseket gyűjteni, mint bíróságra járni? A független értelmiségi küldetése.

[1:15:41]

A Magyar Katolikus Egyház érintettsége az ügynökügyekben. Az egyház politikai szerepvállalása, szövetsége a jelenlegi kormánypártokkal, mint hosszú távon az egyházra nézve igen káros fejlemény. Hogyan éli meg ezt a politikai szerepvállalást a hívő katolikus Ungváry Krisztián?

[1:19:45]

Megbízhatóak-e az archívumok? Lehet-e hamisítani állambiztonsági iratokat? Rendelkezésre állnak-e a leglényegesebbek a levéltárban?

[1:22:42]

A titkosszolgálatok feletti civil kontroll hiánya, ennek következményei és a túlbuzgó titkosítási gyakorlat.

[1:25:32]

Az ügynökkérdés jelenlegi kezelésének, az iratnyilvánosság elszabotálása a múlt megváltoztatása a célja?

[1:27:02]

Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának lényege című könyve, megírásának története és célja. Publicisztikai támadások a könyv megjelenése után.

[1:31:28]

Zsidóság és modernitás, a magyarországi antiszemitizmus okai: amikor a progresszióval és legfőképpen annak árnyoldalaival azonosítanak egy népcsoportot.

[1:34:42]

Miért volt könnyű elfogadtatni ’45 után az államosítást? A mindenható, a javakat elrabló és újraosztó (a szociális problémákat „a máséval megoldó”) állam „tradíciója”.

[1:41:40]

A nekik ez jár filozófiája és napjaink állami „einstandja”.

[1:43:13]

Miért hiányoznak manapság a hatalom békés átadásának alapfeltételei? A hiányzó „viszontbiztosítás”.

[1:48:47]

Ungváry Krisztián új Rákosi-könyve. Az iratok kalandos előkerülése, feldolgozása.

[1:50:51]

Milyen ember, milyen személyiség bontakozik ki előttünk a Rákosi-iratok alapján?

[1:54:50]

Ungváry Krisztián, a borkészítő. Olaszliszkai szőlőbirtoka, a borászkodás története. Miért megy hétvégén Ungváry Krisztián birtokára szőlőt kapálni?

[1:57:44]

A „mozgástér” kifejezés a magyar történettudományban – és a személyes életekben. Mozgástér és kényszerpálya.