MITOSZ Podcast

MITOSZ Podcast

Download on the App Store

MITOSZ Podcast episodes

  • Büntetőjog 1. | 10. epizód | A bűncselekmény megvalósulási szakaszai

    Az epizód a szándékos bűncselekmény megvalósulási szakaszait mutatja be az elhatározástól a bevégzettségig. Részletesen tárgyalja az előkészület és a kísérlet fogalmát, büntethetőségét, egymástól való elhatárolását, valamint az önkéntes visszalépés különböző formáit. Szó esik az alkalmatlan kísérletről, a maradék-bűncselekményről és a kísérlet büntetéskiszabási jelentőségéről is. A beszélgetés végül tisztázza a befejezettség és a bevégzettség közötti különbséget, illetve ennek gyakorlati következményeit.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    FEJEZETEK

    00:00 Bevezetés

    00:57 A stádiumtan alapgondolata

    01:21 A bűncselekmény megvalósulási szakaszai

    01:39 Az egyes stádiumok büntetőjogi megítélése

    01:59 A formál-objektív szemlélet

    02:14 Előkészület, kísérlet és befejezettség elhatárolása

    02:56 A bevégzettség fogalma

    03:08 Az elkövetési akarat kialakulása

    03:55 A stádiumtan és a gondatlan bűncselekmények

    04:20 A későbbi stádium elnyeli a korábbit

    04:57 Ugyanaz a magatartás eltérő stádiumokban

    05:31 Az előkészület fogalma

    06:19 Az előkészület megállapításának feltételei

    06:45 Mikor büntetendő az előkészület?

    07:10 A feltételek biztosítása

    08:05 Felhívás

    08:34 Ajánlkozás és vállalkozás

    09:24 Megállapodás a közös elkövetésben

    09:59 Az előkészületi magatartás konkrétsága

    10:29 Az előkészület célzatossága

    11:02 Az előkészület alsó és felső határa

    11:54 Az előkészület és a részesség

    12:18 Rendbeliség az előkészületnél

    12:39 Sui generis előkészületi bűncselekmények

    13:19 Önkéntes visszalépés az előkészülettől

    13:38 Az önkéntesség és a végleges tervfeladás

    14:26 Önkéntes elállás

    14:54 A korábbi felhívás vagy vállalkozás visszavonása

    15:27 Feljelentés mint visszalépési forma

    15:38 Maradék-bűncselekmény

    16:19 A kísérlet fogalma

    16:39 A végrehajtás megkezdése

    16:47 Objektív tényállási mozzanat mint kísérleti határ

    17:11 Többmozzanatú bűncselekmények

    17:27 Nyitott törvényi tényállások

    17:55 A kísérlet felső határa

    18:09 A kísérlet alanyi oldala

    18:18 Eshetőleges szándék és kísérlet

    18:32 Az elkövető szándékának jelentősége

    18:54 Mely bűncselekményeknek nincs kísérlete?

    19:59 A kísérlet fajtái

    20:03 Teljes és nem teljes kísérlet

    22:00 Az alkalmatlan kísérlet

    23:06 Abszolút és relatív alkalmatlanság

    23:21 A „nem ott lévő tárgy”

    23:50 Önkéntes visszalépés a kísérlettől

    24:03 Önkéntes elállás

    25:34 Önkéntes eredményelhárítás

    26:01 Az eredményelhárítás módjai

    26:32 A sikeres eredményelhárítás követelménye

    27:10 Több elkövető és személyhez kötött visszalépés

    27:27 Maradék-bűncselekmény kísérletnél

    28:07 A befejezett bűncselekmény

    28:30 Befejezettség immateriális és materiális bűncselekménynél

    28:45 Többmozzanatú és mulasztásos bűncselekmények befejezettsége

    29:03 Befejezettség és bevégzettség különbsége

    29:22 A bevégzettség gyakorlati jelentősége

    30:18 Állapot- és tartós bűncselekmények

    30:45 A stádiumtan összefoglalása

    31:41 Elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    33 min
  • Büntetőjog 1. | 9. epizód | A büntethetőségi akadályok rendszere – 3. rész: A büntethetőséget megszüntető okok és az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya

    Az epizód a büntethetőséget megszüntető okokat és a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges feltételek hiányát mutatja be. Részletesen tárgyalja az elkövető halálát, az elévülést, a kegyelem formáit, valamint a tevékeny megbánás és a közvetítői eljárás szabályait. Szó esik a magánindítványról, a kizárólagos feljelentési jogról, a mentelmi és diplomáciai mentességről, továbbá a specialitás elvéről is. A beszélgetés világosan elkülöníti azokat az eseteket, amikor a büntethetőség utólag megszűnik, azoktól, amelyekben csupán a felelősségre vonáshoz szükséges valamely eljárási feltétel hiányzik.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    FEJEZETEK

    00:00 Bevezetés

    01:01 A büntethetőséget megszüntető okok

    01:19 Kizáró és megszüntető okok elhatárolása

    02:29 A megszüntető okok rendszere

    02:41 Az elkövető halála

    03:35 Az elévülés fogalma és indokai

    04:49 Mely bűncselekmények nem évülnek el?

    05:02 Az elévülés alkotmányos korlátai

    05:48 Az elévülési idő főszabálya

    06:50 Korrupciós bűncselekmények elévülése

    07:15 El nem évülő bűncselekmények

    08:38 Az elévülési idő kezdete

    09:39 Halmazat, folytatólagosság és részesség

    10:24 Az elévülés félbeszakadása

    11:28 Mely eljárási cselekmények szakítják félbe az elévülést?

    12:40 Az elévülés nyugvása

    13:01 Kiskorú sértettekre vonatkozó külön szabályok

    13:40 Felfüggesztés, mentelmi jog és más nyugvási okok

    14:50 Különös részi elévülési szabályok

    15:06 A kegyelem fogalma

    15:30 Eljárási és végrehajtási kegyelem

    16:17 Egyéni és közkegyelem

    16:39 A kegyelmi szabályok 2024-es változása

    17:25 A tevékeny megbánás és a helyreállító igazságszolgáltatás

    18:02 A tevékeny megbánás három joghatása

    18:41 A 2025-ös új szabály

    19:34 A tevékeny megbánás feltételei

    19:55 A beismerés követelménye

    20:15 Közvetítői eljárás és jóvátétel

    21:21 Több sértett, több elkövető és halmazat

    22:24 A tevékeny megbánást kizáró okok

    23:07 Párhuzamos mediáció 2025-től

    23:36 Egyéb büntethetőséget megszüntető okok

    25:06 Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya

    25:34 Az eljárási akadályok rendszere

    25:56 A magánindítvány fogalma

    27:02 Magánindítvány és magánvád

    27:28 Magánindítványhoz kötött bűncselekmények

    27:56 Ki jogosult magánindítványra?

    28:36 A magánindítvány formája

    29:28 A magánindítvány határideje

    30:01 Viszonvád és oszthatatlanság

    30:46 A magánindítvány visszavonhatatlansága

    31:11 A feljelentés hiánya mint eljárási akadály

    32:06 Külföldön elkövetett bűncselekmények és a külön eljárásindító döntés

    33:01 Joghatóság és az eljárás megindíthatósága

    33:15 A mentelmi jog

    33:23 Felelősségmentesség és sérthetetlenség

    34:17 Tettenérés és a mentelmi jog felfüggesztése

    34:34 Más közjogi tisztségviselők mentelmi joga

    35:27 Nemzetközi jogon alapuló mentesség

    36:09 A specialitás szabályán alapuló mentesség

    36:57 A két nagy akadálycsoport összefoglalása

    38:30 A büntethetőségi akadályok teljes rendszere

    39:26 Elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    40 min
  • Büntetőjog 1. | 8. epizód | A büntethetőségi akadályok rendszere – 2. rész: A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok

    Az epizód a cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okokat mutatja be. Részletesen tárgyalja a megelőző, a klasszikus és a szituációs jogos védelem feltételeit, valamint a végszükség szabályait és a két jogintézmény közötti különbségeket. Szó esik a jogszabály engedélyéről, a Btk. Különös Részében meghatározott speciális büntetlenségi okokról, továbbá a sértett beleegyezéséről, a fegyelmezési jogról és a megengedett kockázatvállalásról. A beszélgetés rendszerezi azt is, hogy az egyes akadályok a büntetőjogi felelősség mely elemét és milyen módon érintik.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    FEJEZETEK

    00:00 Bevezetés

    00:57 A társadalomra veszélyességet kizáró okok rendszere

    02:05 A jogos védelem alapgondolata

    02:49 A megelőző jogos védelem

    03:26 A megelőző jogos védelem feltételei

    04:50 A klasszikus jogos védelem

    05:13 A jogtalan támadás fogalma

    06:09 Az objektív jogtalanság

    06:52 Mikor kezdődik és meddig tart a jogos védelmi helyzet?

    08:13 Milyen érdekeket lehet jogos védelemben megóvni?

    09:06 A kölcsönös jogtalanság

    10:09 Az elhárító cselekmény és a szükségesség

    11:00 Az arányosság kérdése

    12:01 A szituációs jogos védelem

    14:14 A vélt jogos védelem

    15:01 A végszükség fogalma

    15:58 A közvetlen veszély és az elhárítás feltételei

    17:58 Mikor nem lehet végszükségre hivatkozni?

    19:02 A jogszabály engedélye

    20:01 Absztrakt és konkrét engedély

    20:58 Hivatásbeli kötelesség teljesítése

    21:28 A Btk. Különös Részében szabályozott kizáró okok

    21:58 A valóság bizonyítása

    23:01 Hozzátartozói és egyéb különös büntetlenségi szabályok

    24:00 Az íratlan társadalomra veszélyességet kizáró okok

    24:19 A sértett beleegyezése

    24:58 Az érvényes beleegyezés feltételei

    26:00 Beleegyezés testi sértésbe és egészségügyi beavatkozásba

    26:59 Beleegyezés sporttevékenységnél

    27:28 A fegyelmezési jog

    28:59 A szülői és pedagógusi fegyelmezés határai

    30:01 A megengedett kockázatvállalás

    30:59 A kockázat és a várható előny mérlegelése

    32:00 Megengedett kockázat az orvosi tevékenységben

    32:59 Kockázatvállalás a gazdasági életben

    34:02 A büntethetőséget kizáró és korlátozó okok összefoglalása

    38:02 A társadalomra veszélyességet kizáró okok áttekintése

    40:12 Kizáró és korlátozó okok elhatárolása

    40:48 A teljes rendszer gyakorlati rendszerezése

    41:26 A következő epizód témája

    41:47 Elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    43 min
  • Büntetőjog 1. | 7. epizód | A büntethetőségi akadályok rendszere – 1. rész: A beszámítást kizáró vagy korlátozó okok és a bűnösséget kizáró okok

    Az epizód a büntethetőségi akadályok rendszerét, azon belül a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó, valamint a bűnösséget kizáró okokat mutatja be. Részletesen tárgyalja a gyermekkort, a kóros elmeállapotot, az önhibából eredő ittas vagy bódult állapotot, továbbá a kényszer és a fenyegetés büntetőjogi jelentőségét. Szó esik a ténybeli és a társadalomra veszélyességben való tévedésről, a vélt jogos védelemről, valamint az elöljáró parancsának végrehajtásáról is. A beszélgetés abban segít, hogy világosan elkülöníthetők legyenek a büntethetőséget kizáró, megszüntető és az eljárást akadályozó körülmények.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    FEJEZETEK

    00:00 Bevezetés

    01:04 A büntethetőség fogalma

    02:02 A büntethetőségi akadályok három csoportja

    02:24 Kizáró és megszüntető okok elhatárolása

    03:10 Az eljárás lefolytatásának akadályai

    03:50 Objektív és szubjektív kizáró okok

    04:38 Törvényi és íratlan kizáró okok

    05:13 A kizáró vagy korlátozó okok rendszere

    05:44 A beszámítási képesség lényege

    06:13 A gyermekkor mint büntethetőséget kizáró ok

    06:51 Büntethetőség 12 és 14 éves kor között

    07:45 A belátási képesség követelménye

    08:57 A belátási képesség vizsgálata

    10:03 Az életkor és az elkövetés időpontja

    10:56 Gyermekkorú felhasználása és a közvetett tettesség

    11:38 A gyermekkorhoz kapcsolódó jogkövetkezmények

    12:00 A kóros elmeállapot

    12:39 A biológiai és pszichológiai feltétel

    13:03 A kóros elmeállapot hagyományos kategóriái

    13:40 A beszámítási képesség konkrét vizsgálata

    14:15 A szakértő és a bíróság szerepe

    14:46 Korlátozott beszámítási képesség

    15:06 Beszámíthatatlanság és kényszergyógykezelés

    15:34 Az önhibából eredő ittas vagy bódult állapot

    16:15 A szokványos ittasság és az önhiba

    17:08 A bűnösségi forma megállapítása ittasság esetén

    17:47 A kóros ittasság

    18:22 A bódult állapot és a tartós szerhasználat

    18:48 A kényszer és a fenyegetés

    19:09 Vis absoluta és vis compulsiva

    20:20 A fenyegetés büntetőjogi fogalma

    21:08 A kényszer és fenyegetés jogkövetkezményei

    21:43 A jogos védelem túllépése ijedtségből vagy menthető felindulásból

    22:58 A végszükség túllépése

    23:42 A bűnösséget kizáró okok

    24:04 A tévedés két alapvető formája

    24:13 A ténybeli tévedés

    24:54 A ténybeli tévedés jogkövetkezményei

    25:27 Személyben való tévedés – error in persona

    26:17 Tévedés az okozati összefüggésben

    26:53 Céltévesztés – aberratio ictus

    27:28 Tévedés a társadalomra veszélyességben

    28:08 A jogszabály nem ismerete és az alapos ok

    28:52 Vélt jogos védelem és vélt végszükség

    29:13 Gondatlan tévedés

    29:35 Az elöljáró parancsa

    30:31 A büntethetőségi akadályok rendszerének összefoglalása

    31:52 A következő epizód témája

    32:01 Elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    33 min
  • Büntetőjog 1. | 6. epizód | A törvényi tényállás tana – 2. rész: A bűncselekmény alanya és a törvényi tényállás alanyi oldala

    Az epizód a bűncselekmény alanyát és a törvényi tényállás alanyi oldalát mutatja be. Áttekinti a büntetőjogi felelősség személyi feltételeit, köztük az életkort, a beszámítási képességet és a speciális alanyi minőséget. Részletesen tárgyalja a szándékosság és a gondatlanság formáit, ezek elhatárolását, valamint a vegyes bűnösség szabályait. Szó esik továbbá a motívum és a célzat jelentőségéről, illetve arról, hogyan következtethetünk az elkövető belső viszonyulására a külső körülmények alapján.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    00:00 Bevezetés

    00:58 A bűncselekmény alanyának fogalma

    01:15 Az alany és az elkövető megkülönböztetése

    01:45 A bűnfelelősség elve – nullum crimen sine culpa

    02:29 Az alannyá válás általános feltételei

    02:44 Miért csak természetes személy lehet az alany?

    03:05 Jogi személyek büntetőjogi jogkövetkezményei

    03:33 A büntethetőségi életkor

    03:43 Felelősség 12 és 14 éves kor között

    04:36 Fiatalkorúak és a felső életkori határ

    05:06 A beszámítási képesség fogalma

    06:15 Felismerési és akarati képesség

    06:25 Teljes, korlátozott és hiányzó beszámítási képesség

    07:17 Általános és speciális alany

    08:37 Sajátképi és nem sajátképi különös bűncselekmények

    09:15 A szükségképpeni többes közreműködés

    10:02 A törvényi tényállás alanyi oldala

    10:16 A bűnösség, a motívum és a célzat

    10:49 A bűnösség főbb elméletei

    11:32 A jogellenesség tudata és a finalista felfogás

    12:02 A szándékosság fogalma és formái

    12:19 A szándékosság tudati és akarati oldala

    12:36 Mire kell kiterjednie az elkövető tudatának?

    13:28 Eredmény, okozatosság és mulasztás a szándékosság körében

    13:54 A szándék és a minősítő körülmények

    14:17 A társadalomra veszélyesség tudata

    14:41 Egyenes szándék

    15:09 Eshetőleges szándék

    15:40 A szándék további formái

    16:06 Sértő és veszélyeztető szándék

    16:22 Limitált veszélyeztetési szándék

    17:01 A gondatlanság fogalma

    17:20 Tudatos és hanyag gondatlanság

    17:39 Tudatos gondatlanság és eshetőleges szándék elhatárolása

    18:50 Hanyag gondatlanság

    19:12 Objektív gondossági kötelesség

    19:58 A „tőle elvárhatóság” szubjektív vizsgálata

    20:30 Előreláthatóság és elkerülhetőség

    20:49 A négy bűnösségi alapforma összefoglalása

    21:34 A vegyes bűnösség

    22:07 A minősítő eredmény és a Btk. 9. §

    22:53 Szándékos alapeset és minősítő eredmény

    23:29 Praeterintencionális bűncselekmények

    24:17 Vegyes bűnösség kísérletnél, társtettességnél és részességnél

    25:24 A motívum fogalma és jelentősége

    26:08 A célzat fogalma

    26:25 A célzatos bűncselekmények

    27:25 Motívum és célzat elhatárolása

    27:43 A bűncselekmény alanyának és alanyi oldalának összefoglalása

    29:09 Elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    30 min
  • Büntetőjog 1. | 5. epizód | A törvényi tényállás tana – 1. rész: A védett jogi tárgy és a törvényi tényállás tárgyi oldala

    Az epizód a törvényi tényállás fogalmát, kialakulását és büntetőjogi szerepét mutatja be. Áttekinti a történeti, a különös és az általános törvényi tényállás közötti különbséget, majd részletesen tárgyalja a védett jogi tárgyat és a tényállás tárgyi oldalát. Szó esik az elkövetési tárgyról, a passzív alanyról, az elkövetési magatartásról, az eredményről, valamint az okozati összefüggés legfontosabb kérdéseiről. A hallgatók azt is megtudhatják, milyen szerepet tölthet be az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze és az objektív büntethetőségi feltétel a bűncselekmény minősítésében.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    FEJEZETEK

    00:00 Bevezetés

    01:00 A törvényi tényállás fogalma és történeti eredete

    01:20 A tényállás anyagi jogi fogalommá válása

    01:36 A nullum crimen sine lege és a tényállás kapcsolata

    02:08 Feuerbach, Stübel és Beling tényállás-felfogása

    02:49 A törvényi tényállás mai fogalma

    03:10 Tényállásszerűség és büntetni rendeltség

    03:35 A tényállás három alapvető típusa

    03:50 Történeti és különös törvényi tényállás

    04:39 Az általános törvényi tényállás

    04:51 A tényállás objektív és szubjektív elemei

    05:11 Szükséges, rendszerinti és esetleges tényállási elemek

    05:40 Leíró és normatív elemek

    06:20 Alaptényállás, minősített és privilegizált tényállás

    07:36 A jogi tárgy fogalma

    07:53 Individualista és univerzalista jogitárgy-felfogás

    08:35 Jogi tárgy és társadalomra veszélyesség

    09:33 A jogi tárgy gyakorlati jelentősége

    10:02 A jogi tárgy szintjei

    11:27 A törvényi tényállás tárgyi oldala

    11:59 Elkövetési tárgy és jogi tárgy

    12:23 A passzív alany

    13:10 Passzív alany és sértett

    13:30 Az elkövetési magatartás

    14:06 A mulasztás és a cselekvési kötelezettség

    15:01 Bűncselekmények csoportosítása az elkövetési magatartás alapján

    15:42 Nyitott törvényi tényállások

    16:13 Az eredmény büntetőjogi fogalma

    16:37 Materiális és immateriális bűncselekmények

    17:09 Az eredmény típusai

    18:11 Az okozati összefüggés

    18:48 A conditio sine qua non elmélete

    19:20 Alternatív és kumulatív kauzalitás

    19:59 A közreható ok

    20:22 Adekvát kauzalitás, relevanciaelmélet és objektív beszámítás

    21:27 A mulasztás okozatossága

    22:09 Az elkövetés helye, ideje, módja és eszköze

    23:47 Az objektív büntethetőségi feltétel

    24:15 A tárgyi oldal vizsgálatának logikai sorrendje

    25:08 A következő epizód témája és elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    26 min
  • Büntetőjog 1. | 4. epizód | A bűncselekmény fogalma. A bűncselekmények súly szerinti felosztása

    Az epizód közérthetően mutatja be a bűncselekmény büntetőjogi fogalmát és annak nélkülözhetetlen elemeit: az emberi cselekményt, a tényállásszerűséget, a társadalomra veszélyességet és a bűnösséget. A beszélgetés kitér a tevékenység és a mulasztás megítélésére, a büntetendőség és a büntethetőség különbségére, valamint a szándékos és gondatlan elkövetés jelentőségére. Az epizód második része a bűncselekmények súly szerinti felosztását ismerteti, és bemutatja, milyen feltételek alapján minősül egy cselekmény bűntettnek vagy vétségnek.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    FEJEZETEK

    00:00 Bevezetés

    00:58 A bűncselekmény fogalmának jelentősége

    01:43 A Btk. törvényi bűncselekmény-fogalma

    02:02 A bűncselekmény fogalmi elemei

    02:19 A bűncselekmény-fogalom történeti fejlődése

    02:58 A klasszikus, neoklasszikus és finalista megközelítés

    03:56 A magyar bűncselekmény-fogalom fejlődése

    04:41 Az emberi cselekmény fogalma

    05:12 Tevékenység, mulasztás és a redukált cselekményfogalom

    05:29 A cselekmény hatóképessége

    06:03 Az akaratlagosság követelménye

    06:43 A mulasztás büntetőjogi fogalma

    07:19 A tényállásszerűség

    07:48 A Különös és az Általános Rész együttes szerepe

    08:15 Kísérlet és részleges tényállásszerűség

    08:33 Alapeset, minősített és privilegizált eset

    08:53 Leíró és normatív tényállási elemek

    09:16 A büntetni rendeltség

    09:36 A társadalomra veszélyesség fogalma

    10:30 A jogi tárgy, sértés és veszélyeztetés

    10:58 Jogalkotói és jogalkalmazói társadalomra veszélyesség

    11:57 Társadalomra veszélyesség és materiális jogellenesség

    12:43 A társadalomra veszélyességet kizáró körülmények

    13:27 A bűnösség fogalma

    13:48 Szándékosság és gondatlanság

    14:06 Anyagi jogi és eljárásjogi bűnösség

    14:41 A bűnösség pszichológiai és normatív felfogása

    15:25 A vegyes bűnösségfogalom

    16:10 A bűncselekmény vizsgálati sorrendje

    16:24 Büntetendőség és büntethetőség

    17:09 A bűncselekmény fogalmának összefoglalása

    18:02 A bűncselekmények súly szerinti felosztása

    18:23 Kettős és hármas felosztási rendszerek

    18:42 A történeti magyar szabályozás

    19:22 A bűntett és vétség megkülönböztetésének fejlődése

    19:59 A hatályos kettős rendszer

    20:13 A bűntett fogalma és feltételei

    20:37 A vétség fogalma

    21:10 Melyik büntetési tétel alapján történik a besorolás?

    22:17 Mi nem változtatja meg a bűntett-vétség minősítést?

    22:35 A felosztás gyakorlati jelentősége

    23:19 A bűntett és vétség elhatárolásának összefoglalása

    24:04 Elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    25 min
  • Büntetőjog 1. | 3. epizód | A büntetőtörvény időbeli, területi és személyi hatálya

    Az epizód bemutatja, mikor, hol és kivel szemben alkalmazható a magyar büntetőtörvény. Részletesen tárgyalja az időbeli hatály szabályait, a visszaható hatály tilalmát, a kedvezőbb új törvény alkalmazását és a dekriminalizáció következményeit. A beszélgetés áttekinti a területi és személyi hatály alapjául szolgáló joghatósági elveket, valamint a külföldön elkövetett bűncselekmények megítélését is. Külön figyelmet kap a magyar joghatóság és a büntetőeljárás tényleges megindíthatósága közötti különbség, illetve a szabályozás 2026-os változása.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    FEJEZETEK

    00:00 Bevezetés

    00:57 Érvényesség és hatályosság

    02:01 Az időbeli, területi és személyi hatály

    02:27 A büntető joghatóság fogalma

    02:39 Hatálybalépés és hatályvesztés

    04:06 Az időbeli hatály főszabálya

    04:50 A kedvezőbb új törvény alkalmazása

    05:13 A visszaható hatály tilalma

    06:08 A bűncselekmény elkövetési ideje

    07:13 Az elkövetési idő meghatározásának elméletei

    08:07 Az elbírálás ideje és a jogerő jelentősége

    08:38 Dekriminalizáció és következményei

    09:38 Mikor minősül enyhébbnek az új törvény?

    11:08 A kombinatív alkalmazás tilalma

    11:27 Közbenső törvény és bűnhalmazat

    12:20 Keretdiszpozíciók és háttérnormák változása

    13:26 Az Alkotmánybíróság hatása az időbeli hatályra

    13:52 Nemzetközi jog alapján büntetendő cselekmények

    14:41 A területi és személyi hatály alapjai

    14:59 A joghatósági elvek rendszere

    16:13 A területi elv és a belföldi elkövetés

    16:56 A kvázi területi elv

    17:22 Magyar állampolgár külföldön

    18:04 Külföldi elkövető külföldön

    18:11 A kettős inkrimináció

    18:52 Az állami önvédelem elve

    19:27 Az univerzalitás elve

    19:49 A passzív személyi elv

    20:11 A négy alaphelyzet összefoglalása

    20:44 Joghatóság és az eljárás tényleges lefolytathatósága

    21:14 A büntetőeljárás megindításának külön feltétele

    21:34 A 2026-os szabályozási változás és az NVVH

    22:40 Joghatóság és eljárásmegindítás elhatárolása

    23:07 Összefoglalás

    24:31 Elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    25 min
  • Büntetőjog 1. | 2. epizód | A jogállami büntetőjog alapelvei. A büntetőjog forrásai. A büntetőtörvény rendszere, szerkezete és értelmezése

    Az epizód bemutatja a jogállami büntetőjog legfontosabb alapelveit, jogforrásait, valamint a Büntető Törvénykönyv felépítését és értelmezésének szabályait. Szó esik többek között a törvényességről, a bűnösségen alapuló felelősségről, az arányosságról, a humanizmusról és az állami büntetőhatalom korlátairól. A beszélgetés kitér a hazai, nemzetközi és uniós jogforrásokra, a bírói jogértelmezés szerepére, továbbá arra is, hogyan szolgálja a büntetőjogi szabályozás egyszerre a társadalom védelmét, a jogbiztonságot és az egyéni szabadság megóvását.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    FEJEZETEK

    00:00 Bevezetés

    01:03 A jogállami büntetőjog alapelvei

    02:55 Formális és materiális jogállamiság

    03:47 A Radbruch-formula és Hart felfogása

    05:06 A törvényesség elve

    06:33 Lex praevia, lex certa, lex scripta és lex stricta

    08:14 A bűnösségi elv és a tettfelelősség

    09:39 A humanizmus és az arányosság elve

    11:20 Az ultima ratio és a büntetőjog szubszidiaritása

    12:09 A társadalom védelme és a felelősség differenciálása

    13:15 Az állami büntetőhatalom korlátai és a ne bis in idem

    14:27 Eljárási garanciák és az ártatlanság vélelme

    16:49 A büntetőjog forrásai

    18:16 A Btk. mint központi büntetőjogi jogforrás

    20:15 A keretdiszpozíció és a külső jogszabályok

    21:22 Az Alaptörvény szerepe

    21:54 A nemzetközi jog büntetőjogi jelentősége

    23:26 Az Európai Unió joga és a büntetőjog

    24:15 Az Alkotmánybíróság és a bírói gyakorlat

    26:06 A Kúria, a jogegységi határozatok és a precedenshatás

    28:19 A kihirdetés és a jogforrási rendszer garanciái

    30:06 A büntetőtörvény rendszere és a kodifikáció

    33:18 A Btk. Általános és Különös Része

    35:00 A Záró Rész és a Btk. szerkezeti egységei

    35:40 A büntetőjogi norma szerkezete

    36:39 A diszpozíció és típusai

    39:33 Alapeset, minősített és privilegizált eset

    40:16 A büntetőjogi szankciók típusai

    41:43 A büntetőjogi jogértelmezés alapjai és korlátai

    43:00 A jogalkotói, bírói és tudományos értelmezés

    45:10 A jogértelmezés módszerei

    45:32 Nyelvtani és logikai értelmezés

    47:03 Rendszertani és történeti értelmezés

    47:52 Teleologikus és alkotmánykonform értelmezés

    48:42 Megállapító, megszorító és kiterjesztő értelmezés

    49:34 Az értelmezés és az analógia határa

    51:14 Összegzés

    51:59 Elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    53 min
  • Büntetőjog 1. | 1. epizód | A büntetőjog fogalma és fejlődéstörténete. A büntetőjogi iskolák Európában

    Az epizód átfogó képet ad a büntetőjog fogalmáról, fő területeiről és történeti fejlődéséről, a magánbosszútól a modern, alkotmányos keretek között működő büntetőjogig. Bemutatja a magyar büntetőjog legfontosabb állomásait, köztük a reformkori kodifikációs kísérleteket, a Csemegi-kódexet és a hatályos Büntető Törvénykönyv kialakulását. Emellett végigvezeti a hallgatót a jelentősebb európai büntetőjogi iskolákon, feltárva a tett, a tettes, a büntetés, a megelőzés, a reszocializáció és a jóvátétel körüli alapvető vitákat.

    A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r

    FEJEZETEK

    00:00 Bevezetés

    00:59 A büntetőjog fogalma és rendszere

    03:11 A büntetőeljárási jog szerepe

    04:09 A büntetés-végrehajtási jog

    04:30 A büntetőjog sajátosságai és védelmi funkciója

    05:43 Az ultima ratio elve és a büntetőhatalom korlátai

    06:49 A büntetőjog és az erkölcs kapcsolata

    08:29 A büntetőjog történeti kialakulása

    10:20 Az ókori büntetőjog és a római jog

    11:16 A középkori büntetőjog

    13:12 A felvilágosodás és Beccaria reformgondolatai

    15:54 A magyar büntetőjog fejlődésének kezdetei

    17:14 Középkori magyar jog és a Hármaskönyv

    18:45 Az első magyar kodifikációs kísérletek

    20:15 A Csemegi-kódex

    22:20 A XX. század eleji büntetőjogi reformok

    23:36 A magyar büntetőjog 1919 és 1945 között

    24:40 A büntetőjog átalakulása 1945 után

    25:41 Az 1961-es Büntető Törvénykönyv

    26:45 Az 1978-as Büntető Törvénykönyv

    27:23 A rendszerváltozás utáni változások

    28:11 A 2012-es Büntető Törvénykönyv megszületése

    28:51 A büntetőjog fejlődésének összefoglalása

    30:33 A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány

    31:16 A büntetőjogi dogmatika

    32:10 A felvilágosodás hatása a büntetőjog-tudományra

    33:01 Beccaria és a törvényesség elve

    34:10 A klasszikus büntetőjogi iskola

    36:04 A pozitivista büntetőjogi irányzatok

    37:05 Lombroso és a bűnöző ember elmélete

    38:17 A szociológiai iskola

    39:13 Ferri és a komplex pozitivista megközelítés

    39:39 Klasszikus és pozitivista iskola összehasonlítása

    40:29 A közvetítő büntetőjogi iskola

    41:57 Az új társadalomvédelem és a kezelési elmélet

    43:12 Két nyomtávú büntetőpolitika

    43:53 A neoklasszikus irányzat

    44:19 Áldozatorientált szemlélet, mediáció és diverzió

    45:10 Law and order és az ellenség-büntetőjog

    46:12 Szabad akarat és determinizmus

    47:14 Tett- vagy tettesközpontú büntetőjog?

    48:13 A büntetőjogi iskolák fejlődésének összegzése

    49:42 Elköszönés

    Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék



    This is a public episode. If you would like to discuss this with other subscribers or get access to bonus episodes, visit andrasczebe.substack.com
    51 min

About MITOSZ Podcast

From the publisher's feed

A Mesterséges Intelligenciával Támogatott Oktatási Szisztémák (MITOSZ®) projekt podcastsorozata, amely a joghallgatók felkészülését hivatott elősegíteni a büntetőjogi tárgyú kurzusok elsajátításában.…