
Sign up to save your podcasts
Or


Az epizód a szándékos bűncselekmény megvalósulási szakaszait mutatja be az elhatározástól a bevégzettségig. Részletesen tárgyalja az előkészület és a kísérlet fogalmát, büntethetőségét, egymástól való elhatárolását, valamint az önkéntes visszalépés különböző formáit. Szó esik az alkalmatlan kísérletről, a maradék-bűncselekményről és a kísérlet büntetéskiszabási jelentőségéről is. A beszélgetés végül tisztázza a befejezettség és a bevégzettség közötti különbséget, illetve ennek gyakorlati következményeit.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
00:57 A stádiumtan alapgondolata
01:21 A bűncselekmény megvalósulási szakaszai
01:39 Az egyes stádiumok büntetőjogi megítélése
01:59 A formál-objektív szemlélet
02:14 Előkészület, kísérlet és befejezettség elhatárolása
02:56 A bevégzettség fogalma
03:08 Az elkövetési akarat kialakulása
03:55 A stádiumtan és a gondatlan bűncselekmények
04:20 A későbbi stádium elnyeli a korábbit
04:57 Ugyanaz a magatartás eltérő stádiumokban
05:31 Az előkészület fogalma
06:19 Az előkészület megállapításának feltételei
06:45 Mikor büntetendő az előkészület?
07:10 A feltételek biztosítása
08:05 Felhívás
08:34 Ajánlkozás és vállalkozás
09:24 Megállapodás a közös elkövetésben
09:59 Az előkészületi magatartás konkrétsága
10:29 Az előkészület célzatossága
11:02 Az előkészület alsó és felső határa
11:54 Az előkészület és a részesség
12:18 Rendbeliség az előkészületnél
12:39 Sui generis előkészületi bűncselekmények
13:19 Önkéntes visszalépés az előkészülettől
13:38 Az önkéntesség és a végleges tervfeladás
14:26 Önkéntes elállás
14:54 A korábbi felhívás vagy vállalkozás visszavonása
15:27 Feljelentés mint visszalépési forma
15:38 Maradék-bűncselekmény
16:19 A kísérlet fogalma
16:39 A végrehajtás megkezdése
16:47 Objektív tényállási mozzanat mint kísérleti határ
17:11 Többmozzanatú bűncselekmények
17:27 Nyitott törvényi tényállások
17:55 A kísérlet felső határa
18:09 A kísérlet alanyi oldala
18:18 Eshetőleges szándék és kísérlet
18:32 Az elkövető szándékának jelentősége
18:54 Mely bűncselekményeknek nincs kísérlete?
19:59 A kísérlet fajtái
20:03 Teljes és nem teljes kísérlet
22:00 Az alkalmatlan kísérlet
23:06 Abszolút és relatív alkalmatlanság
23:21 A „nem ott lévő tárgy”
23:50 Önkéntes visszalépés a kísérlettől
24:03 Önkéntes elállás
25:34 Önkéntes eredményelhárítás
26:01 Az eredményelhárítás módjai
26:32 A sikeres eredményelhárítás követelménye
27:10 Több elkövető és személyhez kötött visszalépés
27:27 Maradék-bűncselekmény kísérletnél
28:07 A befejezett bűncselekmény
28:30 Befejezettség immateriális és materiális bűncselekménynél
28:45 Többmozzanatú és mulasztásos bűncselekmények befejezettsége
29:03 Befejezettség és bevégzettség különbsége
29:22 A bevégzettség gyakorlati jelentősége
30:18 Állapot- és tartós bűncselekmények
30:45 A stádiumtan összefoglalása
31:41 Elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
Az epizód a büntethetőséget megszüntető okokat és a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges feltételek hiányát mutatja be. Részletesen tárgyalja az elkövető halálát, az elévülést, a kegyelem formáit, valamint a tevékeny megbánás és a közvetítői eljárás szabályait. Szó esik a magánindítványról, a kizárólagos feljelentési jogról, a mentelmi és diplomáciai mentességről, továbbá a specialitás elvéről is. A beszélgetés világosan elkülöníti azokat az eseteket, amikor a büntethetőség utólag megszűnik, azoktól, amelyekben csupán a felelősségre vonáshoz szükséges valamely eljárási feltétel hiányzik.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
01:01 A büntethetőséget megszüntető okok
01:19 Kizáró és megszüntető okok elhatárolása
02:29 A megszüntető okok rendszere
02:41 Az elkövető halála
03:35 Az elévülés fogalma és indokai
04:49 Mely bűncselekmények nem évülnek el?
05:02 Az elévülés alkotmányos korlátai
05:48 Az elévülési idő főszabálya
06:50 Korrupciós bűncselekmények elévülése
07:15 El nem évülő bűncselekmények
08:38 Az elévülési idő kezdete
09:39 Halmazat, folytatólagosság és részesség
10:24 Az elévülés félbeszakadása
11:28 Mely eljárási cselekmények szakítják félbe az elévülést?
12:40 Az elévülés nyugvása
13:01 Kiskorú sértettekre vonatkozó külön szabályok
13:40 Felfüggesztés, mentelmi jog és más nyugvási okok
14:50 Különös részi elévülési szabályok
15:06 A kegyelem fogalma
15:30 Eljárási és végrehajtási kegyelem
16:17 Egyéni és közkegyelem
16:39 A kegyelmi szabályok 2024-es változása
17:25 A tevékeny megbánás és a helyreállító igazságszolgáltatás
18:02 A tevékeny megbánás három joghatása
18:41 A 2025-ös új szabály
19:34 A tevékeny megbánás feltételei
19:55 A beismerés követelménye
20:15 Közvetítői eljárás és jóvátétel
21:21 Több sértett, több elkövető és halmazat
22:24 A tevékeny megbánást kizáró okok
23:07 Párhuzamos mediáció 2025-től
23:36 Egyéb büntethetőséget megszüntető okok
25:06 Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya
25:34 Az eljárási akadályok rendszere
25:56 A magánindítvány fogalma
27:02 Magánindítvány és magánvád
27:28 Magánindítványhoz kötött bűncselekmények
27:56 Ki jogosult magánindítványra?
28:36 A magánindítvány formája
29:28 A magánindítvány határideje
30:01 Viszonvád és oszthatatlanság
30:46 A magánindítvány visszavonhatatlansága
31:11 A feljelentés hiánya mint eljárási akadály
32:06 Külföldön elkövetett bűncselekmények és a külön eljárásindító döntés
33:01 Joghatóság és az eljárás megindíthatósága
33:15 A mentelmi jog
33:23 Felelősségmentesség és sérthetetlenség
34:17 Tettenérés és a mentelmi jog felfüggesztése
34:34 Más közjogi tisztségviselők mentelmi joga
35:27 Nemzetközi jogon alapuló mentesség
36:09 A specialitás szabályán alapuló mentesség
36:57 A két nagy akadálycsoport összefoglalása
38:30 A büntethetőségi akadályok teljes rendszere
39:26 Elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
Az epizód a cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okokat mutatja be. Részletesen tárgyalja a megelőző, a klasszikus és a szituációs jogos védelem feltételeit, valamint a végszükség szabályait és a két jogintézmény közötti különbségeket. Szó esik a jogszabály engedélyéről, a Btk. Különös Részében meghatározott speciális büntetlenségi okokról, továbbá a sértett beleegyezéséről, a fegyelmezési jogról és a megengedett kockázatvállalásról. A beszélgetés rendszerezi azt is, hogy az egyes akadályok a büntetőjogi felelősség mely elemét és milyen módon érintik.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
00:57 A társadalomra veszélyességet kizáró okok rendszere
02:05 A jogos védelem alapgondolata
02:49 A megelőző jogos védelem
03:26 A megelőző jogos védelem feltételei
04:50 A klasszikus jogos védelem
05:13 A jogtalan támadás fogalma
06:09 Az objektív jogtalanság
06:52 Mikor kezdődik és meddig tart a jogos védelmi helyzet?
08:13 Milyen érdekeket lehet jogos védelemben megóvni?
09:06 A kölcsönös jogtalanság
10:09 Az elhárító cselekmény és a szükségesség
11:00 Az arányosság kérdése
12:01 A szituációs jogos védelem
14:14 A vélt jogos védelem
15:01 A végszükség fogalma
15:58 A közvetlen veszély és az elhárítás feltételei
17:58 Mikor nem lehet végszükségre hivatkozni?
19:02 A jogszabály engedélye
20:01 Absztrakt és konkrét engedély
20:58 Hivatásbeli kötelesség teljesítése
21:28 A Btk. Különös Részében szabályozott kizáró okok
21:58 A valóság bizonyítása
23:01 Hozzátartozói és egyéb különös büntetlenségi szabályok
24:00 Az íratlan társadalomra veszélyességet kizáró okok
24:19 A sértett beleegyezése
24:58 Az érvényes beleegyezés feltételei
26:00 Beleegyezés testi sértésbe és egészségügyi beavatkozásba
26:59 Beleegyezés sporttevékenységnél
27:28 A fegyelmezési jog
28:59 A szülői és pedagógusi fegyelmezés határai
30:01 A megengedett kockázatvállalás
30:59 A kockázat és a várható előny mérlegelése
32:00 Megengedett kockázat az orvosi tevékenységben
32:59 Kockázatvállalás a gazdasági életben
34:02 A büntethetőséget kizáró és korlátozó okok összefoglalása
38:02 A társadalomra veszélyességet kizáró okok áttekintése
40:12 Kizáró és korlátozó okok elhatárolása
40:48 A teljes rendszer gyakorlati rendszerezése
41:26 A következő epizód témája
41:47 Elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
Az epizód a büntethetőségi akadályok rendszerét, azon belül a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó, valamint a bűnösséget kizáró okokat mutatja be. Részletesen tárgyalja a gyermekkort, a kóros elmeállapotot, az önhibából eredő ittas vagy bódult állapotot, továbbá a kényszer és a fenyegetés büntetőjogi jelentőségét. Szó esik a ténybeli és a társadalomra veszélyességben való tévedésről, a vélt jogos védelemről, valamint az elöljáró parancsának végrehajtásáról is. A beszélgetés abban segít, hogy világosan elkülöníthetők legyenek a büntethetőséget kizáró, megszüntető és az eljárást akadályozó körülmények.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
01:04 A büntethetőség fogalma
02:02 A büntethetőségi akadályok három csoportja
02:24 Kizáró és megszüntető okok elhatárolása
03:10 Az eljárás lefolytatásának akadályai
03:50 Objektív és szubjektív kizáró okok
04:38 Törvényi és íratlan kizáró okok
05:13 A kizáró vagy korlátozó okok rendszere
05:44 A beszámítási képesség lényege
06:13 A gyermekkor mint büntethetőséget kizáró ok
06:51 Büntethetőség 12 és 14 éves kor között
07:45 A belátási képesség követelménye
08:57 A belátási képesség vizsgálata
10:03 Az életkor és az elkövetés időpontja
10:56 Gyermekkorú felhasználása és a közvetett tettesség
11:38 A gyermekkorhoz kapcsolódó jogkövetkezmények
12:00 A kóros elmeállapot
12:39 A biológiai és pszichológiai feltétel
13:03 A kóros elmeállapot hagyományos kategóriái
13:40 A beszámítási képesség konkrét vizsgálata
14:15 A szakértő és a bíróság szerepe
14:46 Korlátozott beszámítási képesség
15:06 Beszámíthatatlanság és kényszergyógykezelés
15:34 Az önhibából eredő ittas vagy bódult állapot
16:15 A szokványos ittasság és az önhiba
17:08 A bűnösségi forma megállapítása ittasság esetén
17:47 A kóros ittasság
18:22 A bódult állapot és a tartós szerhasználat
18:48 A kényszer és a fenyegetés
19:09 Vis absoluta és vis compulsiva
20:20 A fenyegetés büntetőjogi fogalma
21:08 A kényszer és fenyegetés jogkövetkezményei
21:43 A jogos védelem túllépése ijedtségből vagy menthető felindulásból
22:58 A végszükség túllépése
23:42 A bűnösséget kizáró okok
24:04 A tévedés két alapvető formája
24:13 A ténybeli tévedés
24:54 A ténybeli tévedés jogkövetkezményei
25:27 Személyben való tévedés – error in persona
26:17 Tévedés az okozati összefüggésben
26:53 Céltévesztés – aberratio ictus
27:28 Tévedés a társadalomra veszélyességben
28:08 A jogszabály nem ismerete és az alapos ok
28:52 Vélt jogos védelem és vélt végszükség
29:13 Gondatlan tévedés
29:35 Az elöljáró parancsa
30:31 A büntethetőségi akadályok rendszerének összefoglalása
31:52 A következő epizód témája
32:01 Elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
Az epizód a bűncselekmény alanyát és a törvényi tényállás alanyi oldalát mutatja be. Áttekinti a büntetőjogi felelősség személyi feltételeit, köztük az életkort, a beszámítási képességet és a speciális alanyi minőséget. Részletesen tárgyalja a szándékosság és a gondatlanság formáit, ezek elhatárolását, valamint a vegyes bűnösség szabályait. Szó esik továbbá a motívum és a célzat jelentőségéről, illetve arról, hogyan következtethetünk az elkövető belső viszonyulására a külső körülmények alapján.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
00:00 Bevezetés
00:58 A bűncselekmény alanyának fogalma
01:15 Az alany és az elkövető megkülönböztetése
01:45 A bűnfelelősség elve – nullum crimen sine culpa
02:29 Az alannyá válás általános feltételei
02:44 Miért csak természetes személy lehet az alany?
03:05 Jogi személyek büntetőjogi jogkövetkezményei
03:33 A büntethetőségi életkor
03:43 Felelősség 12 és 14 éves kor között
04:36 Fiatalkorúak és a felső életkori határ
05:06 A beszámítási képesség fogalma
06:15 Felismerési és akarati képesség
06:25 Teljes, korlátozott és hiányzó beszámítási képesség
07:17 Általános és speciális alany
08:37 Sajátképi és nem sajátképi különös bűncselekmények
09:15 A szükségképpeni többes közreműködés
10:02 A törvényi tényállás alanyi oldala
10:16 A bűnösség, a motívum és a célzat
10:49 A bűnösség főbb elméletei
11:32 A jogellenesség tudata és a finalista felfogás
12:02 A szándékosság fogalma és formái
12:19 A szándékosság tudati és akarati oldala
12:36 Mire kell kiterjednie az elkövető tudatának?
13:28 Eredmény, okozatosság és mulasztás a szándékosság körében
13:54 A szándék és a minősítő körülmények
14:17 A társadalomra veszélyesség tudata
14:41 Egyenes szándék
15:09 Eshetőleges szándék
15:40 A szándék további formái
16:06 Sértő és veszélyeztető szándék
16:22 Limitált veszélyeztetési szándék
17:01 A gondatlanság fogalma
17:20 Tudatos és hanyag gondatlanság
17:39 Tudatos gondatlanság és eshetőleges szándék elhatárolása
18:50 Hanyag gondatlanság
19:12 Objektív gondossági kötelesség
19:58 A „tőle elvárhatóság” szubjektív vizsgálata
20:30 Előreláthatóság és elkerülhetőség
20:49 A négy bűnösségi alapforma összefoglalása
21:34 A vegyes bűnösség
22:07 A minősítő eredmény és a Btk. 9. §
22:53 Szándékos alapeset és minősítő eredmény
23:29 Praeterintencionális bűncselekmények
24:17 Vegyes bűnösség kísérletnél, társtettességnél és részességnél
25:24 A motívum fogalma és jelentősége
26:08 A célzat fogalma
26:25 A célzatos bűncselekmények
27:25 Motívum és célzat elhatárolása
27:43 A bűncselekmény alanyának és alanyi oldalának összefoglalása
29:09 Elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
Az epizód a törvényi tényállás fogalmát, kialakulását és büntetőjogi szerepét mutatja be. Áttekinti a történeti, a különös és az általános törvényi tényállás közötti különbséget, majd részletesen tárgyalja a védett jogi tárgyat és a tényállás tárgyi oldalát. Szó esik az elkövetési tárgyról, a passzív alanyról, az elkövetési magatartásról, az eredményről, valamint az okozati összefüggés legfontosabb kérdéseiről. A hallgatók azt is megtudhatják, milyen szerepet tölthet be az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze és az objektív büntethetőségi feltétel a bűncselekmény minősítésében.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
01:00 A törvényi tényállás fogalma és történeti eredete
01:20 A tényállás anyagi jogi fogalommá válása
01:36 A nullum crimen sine lege és a tényállás kapcsolata
02:08 Feuerbach, Stübel és Beling tényállás-felfogása
02:49 A törvényi tényállás mai fogalma
03:10 Tényállásszerűség és büntetni rendeltség
03:35 A tényállás három alapvető típusa
03:50 Történeti és különös törvényi tényállás
04:39 Az általános törvényi tényállás
04:51 A tényállás objektív és szubjektív elemei
05:11 Szükséges, rendszerinti és esetleges tényállási elemek
05:40 Leíró és normatív elemek
06:20 Alaptényállás, minősített és privilegizált tényállás
07:36 A jogi tárgy fogalma
07:53 Individualista és univerzalista jogitárgy-felfogás
08:35 Jogi tárgy és társadalomra veszélyesség
09:33 A jogi tárgy gyakorlati jelentősége
10:02 A jogi tárgy szintjei
11:27 A törvényi tényállás tárgyi oldala
11:59 Elkövetési tárgy és jogi tárgy
12:23 A passzív alany
13:10 Passzív alany és sértett
13:30 Az elkövetési magatartás
14:06 A mulasztás és a cselekvési kötelezettség
15:01 Bűncselekmények csoportosítása az elkövetési magatartás alapján
15:42 Nyitott törvényi tényállások
16:13 Az eredmény büntetőjogi fogalma
16:37 Materiális és immateriális bűncselekmények
17:09 Az eredmény típusai
18:11 Az okozati összefüggés
18:48 A conditio sine qua non elmélete
19:20 Alternatív és kumulatív kauzalitás
19:59 A közreható ok
20:22 Adekvát kauzalitás, relevanciaelmélet és objektív beszámítás
21:27 A mulasztás okozatossága
22:09 Az elkövetés helye, ideje, módja és eszköze
23:47 Az objektív büntethetőségi feltétel
24:15 A tárgyi oldal vizsgálatának logikai sorrendje
25:08 A következő epizód témája és elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
Az epizód közérthetően mutatja be a bűncselekmény büntetőjogi fogalmát és annak nélkülözhetetlen elemeit: az emberi cselekményt, a tényállásszerűséget, a társadalomra veszélyességet és a bűnösséget. A beszélgetés kitér a tevékenység és a mulasztás megítélésére, a büntetendőség és a büntethetőség különbségére, valamint a szándékos és gondatlan elkövetés jelentőségére. Az epizód második része a bűncselekmények súly szerinti felosztását ismerteti, és bemutatja, milyen feltételek alapján minősül egy cselekmény bűntettnek vagy vétségnek.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
00:58 A bűncselekmény fogalmának jelentősége
01:43 A Btk. törvényi bűncselekmény-fogalma
02:02 A bűncselekmény fogalmi elemei
02:19 A bűncselekmény-fogalom történeti fejlődése
02:58 A klasszikus, neoklasszikus és finalista megközelítés
03:56 A magyar bűncselekmény-fogalom fejlődése
04:41 Az emberi cselekmény fogalma
05:12 Tevékenység, mulasztás és a redukált cselekményfogalom
05:29 A cselekmény hatóképessége
06:03 Az akaratlagosság követelménye
06:43 A mulasztás büntetőjogi fogalma
07:19 A tényállásszerűség
07:48 A Különös és az Általános Rész együttes szerepe
08:15 Kísérlet és részleges tényállásszerűség
08:33 Alapeset, minősített és privilegizált eset
08:53 Leíró és normatív tényállási elemek
09:16 A büntetni rendeltség
09:36 A társadalomra veszélyesség fogalma
10:30 A jogi tárgy, sértés és veszélyeztetés
10:58 Jogalkotói és jogalkalmazói társadalomra veszélyesség
11:57 Társadalomra veszélyesség és materiális jogellenesség
12:43 A társadalomra veszélyességet kizáró körülmények
13:27 A bűnösség fogalma
13:48 Szándékosság és gondatlanság
14:06 Anyagi jogi és eljárásjogi bűnösség
14:41 A bűnösség pszichológiai és normatív felfogása
15:25 A vegyes bűnösségfogalom
16:10 A bűncselekmény vizsgálati sorrendje
16:24 Büntetendőség és büntethetőség
17:09 A bűncselekmény fogalmának összefoglalása
18:02 A bűncselekmények súly szerinti felosztása
18:23 Kettős és hármas felosztási rendszerek
18:42 A történeti magyar szabályozás
19:22 A bűntett és vétség megkülönböztetésének fejlődése
19:59 A hatályos kettős rendszer
20:13 A bűntett fogalma és feltételei
20:37 A vétség fogalma
21:10 Melyik büntetési tétel alapján történik a besorolás?
22:17 Mi nem változtatja meg a bűntett-vétség minősítést?
22:35 A felosztás gyakorlati jelentősége
23:19 A bűntett és vétség elhatárolásának összefoglalása
24:04 Elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
Az epizód bemutatja, mikor, hol és kivel szemben alkalmazható a magyar büntetőtörvény. Részletesen tárgyalja az időbeli hatály szabályait, a visszaható hatály tilalmát, a kedvezőbb új törvény alkalmazását és a dekriminalizáció következményeit. A beszélgetés áttekinti a területi és személyi hatály alapjául szolgáló joghatósági elveket, valamint a külföldön elkövetett bűncselekmények megítélését is. Külön figyelmet kap a magyar joghatóság és a büntetőeljárás tényleges megindíthatósága közötti különbség, illetve a szabályozás 2026-os változása.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
00:57 Érvényesség és hatályosság
02:01 Az időbeli, területi és személyi hatály
02:27 A büntető joghatóság fogalma
02:39 Hatálybalépés és hatályvesztés
04:06 Az időbeli hatály főszabálya
04:50 A kedvezőbb új törvény alkalmazása
05:13 A visszaható hatály tilalma
06:08 A bűncselekmény elkövetési ideje
07:13 Az elkövetési idő meghatározásának elméletei
08:07 Az elbírálás ideje és a jogerő jelentősége
08:38 Dekriminalizáció és következményei
09:38 Mikor minősül enyhébbnek az új törvény?
11:08 A kombinatív alkalmazás tilalma
11:27 Közbenső törvény és bűnhalmazat
12:20 Keretdiszpozíciók és háttérnormák változása
13:26 Az Alkotmánybíróság hatása az időbeli hatályra
13:52 Nemzetközi jog alapján büntetendő cselekmények
14:41 A területi és személyi hatály alapjai
14:59 A joghatósági elvek rendszere
16:13 A területi elv és a belföldi elkövetés
16:56 A kvázi területi elv
17:22 Magyar állampolgár külföldön
18:04 Külföldi elkövető külföldön
18:11 A kettős inkrimináció
18:52 Az állami önvédelem elve
19:27 Az univerzalitás elve
19:49 A passzív személyi elv
20:11 A négy alaphelyzet összefoglalása
20:44 Joghatóság és az eljárás tényleges lefolytathatósága
21:14 A büntetőeljárás megindításának külön feltétele
21:34 A 2026-os szabályozási változás és az NVVH
22:40 Joghatóság és eljárásmegindítás elhatárolása
23:07 Összefoglalás
24:31 Elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
Az epizód bemutatja a jogállami büntetőjog legfontosabb alapelveit, jogforrásait, valamint a Büntető Törvénykönyv felépítését és értelmezésének szabályait. Szó esik többek között a törvényességről, a bűnösségen alapuló felelősségről, az arányosságról, a humanizmusról és az állami büntetőhatalom korlátairól. A beszélgetés kitér a hazai, nemzetközi és uniós jogforrásokra, a bírói jogértelmezés szerepére, továbbá arra is, hogyan szolgálja a büntetőjogi szabályozás egyszerre a társadalom védelmét, a jogbiztonságot és az egyéni szabadság megóvását.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
01:03 A jogállami büntetőjog alapelvei
02:55 Formális és materiális jogállamiság
03:47 A Radbruch-formula és Hart felfogása
05:06 A törvényesség elve
06:33 Lex praevia, lex certa, lex scripta és lex stricta
08:14 A bűnösségi elv és a tettfelelősség
09:39 A humanizmus és az arányosság elve
11:20 Az ultima ratio és a büntetőjog szubszidiaritása
12:09 A társadalom védelme és a felelősség differenciálása
13:15 Az állami büntetőhatalom korlátai és a ne bis in idem
14:27 Eljárási garanciák és az ártatlanság vélelme
16:49 A büntetőjog forrásai
18:16 A Btk. mint központi büntetőjogi jogforrás
20:15 A keretdiszpozíció és a külső jogszabályok
21:22 Az Alaptörvény szerepe
21:54 A nemzetközi jog büntetőjogi jelentősége
23:26 Az Európai Unió joga és a büntetőjog
24:15 Az Alkotmánybíróság és a bírói gyakorlat
26:06 A Kúria, a jogegységi határozatok és a precedenshatás
28:19 A kihirdetés és a jogforrási rendszer garanciái
30:06 A büntetőtörvény rendszere és a kodifikáció
33:18 A Btk. Általános és Különös Része
35:00 A Záró Rész és a Btk. szerkezeti egységei
35:40 A büntetőjogi norma szerkezete
36:39 A diszpozíció és típusai
39:33 Alapeset, minősített és privilegizált eset
40:16 A büntetőjogi szankciók típusai
41:43 A büntetőjogi jogértelmezés alapjai és korlátai
43:00 A jogalkotói, bírói és tudományos értelmezés
45:10 A jogértelmezés módszerei
45:32 Nyelvtani és logikai értelmezés
47:03 Rendszertani és történeti értelmezés
47:52 Teleologikus és alkotmánykonform értelmezés
48:42 Megállapító, megszorító és kiterjesztő értelmezés
49:34 Az értelmezés és az analógia határa
51:14 Összegzés
51:59 Elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
Az epizód átfogó képet ad a büntetőjog fogalmáról, fő területeiről és történeti fejlődéséről, a magánbosszútól a modern, alkotmányos keretek között működő büntetőjogig. Bemutatja a magyar büntetőjog legfontosabb állomásait, köztük a reformkori kodifikációs kísérleteket, a Csemegi-kódexet és a hatályos Büntető Törvénykönyv kialakulását. Emellett végigvezeti a hallgatót a jelentősebb európai büntetőjogi iskolákon, feltárva a tett, a tettes, a büntetés, a megelőzés, a reszocializáció és a jóvátétel körüli alapvető vitákat.
A részletkérdések elsajátításához használd a podcasthoz készített MITOSZ® GPT-t: https://chatgpt.com/g/g-6a8c61d398008191850dfc61df4194b0-buntetojog-altalanos-resz-by-mitosz-r
FEJEZETEK
00:00 Bevezetés
00:59 A büntetőjog fogalma és rendszere
03:11 A büntetőeljárási jog szerepe
04:09 A büntetés-végrehajtási jog
04:30 A büntetőjog sajátosságai és védelmi funkciója
05:43 Az ultima ratio elve és a büntetőhatalom korlátai
06:49 A büntetőjog és az erkölcs kapcsolata
08:29 A büntetőjog történeti kialakulása
10:20 Az ókori büntetőjog és a római jog
11:16 A középkori büntetőjog
13:12 A felvilágosodás és Beccaria reformgondolatai
15:54 A magyar büntetőjog fejlődésének kezdetei
17:14 Középkori magyar jog és a Hármaskönyv
18:45 Az első magyar kodifikációs kísérletek
20:15 A Csemegi-kódex
22:20 A XX. század eleji büntetőjogi reformok
23:36 A magyar büntetőjog 1919 és 1945 között
24:40 A büntetőjog átalakulása 1945 után
25:41 Az 1961-es Büntető Törvénykönyv
26:45 Az 1978-as Büntető Törvénykönyv
27:23 A rendszerváltozás utáni változások
28:11 A 2012-es Büntető Törvénykönyv megszületése
28:51 A büntetőjog fejlődésének összefoglalása
30:33 A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány
31:16 A büntetőjogi dogmatika
32:10 A felvilágosodás hatása a büntetőjog-tudományra
33:01 Beccaria és a törvényesség elve
34:10 A klasszikus büntetőjogi iskola
36:04 A pozitivista büntetőjogi irányzatok
37:05 Lombroso és a bűnöző ember elmélete
38:17 A szociológiai iskola
39:13 Ferri és a komplex pozitivista megközelítés
39:39 Klasszikus és pozitivista iskola összehasonlítása
40:29 A közvetítő büntetőjogi iskola
41:57 Az új társadalomvédelem és a kezelési elmélet
43:12 Két nyomtávú büntetőpolitika
43:53 A neoklasszikus irányzat
44:19 Áldozatorientált szemlélet, mediáció és diverzió
45:10 Law and order és az ellenség-büntetőjog
46:12 Szabad akarat és determinizmus
47:14 Tett- vagy tettesközpontú büntetőjog?
48:13 A büntetőjogi iskolák fejlődésének összegzése
49:42 Elköszönés
Készítette: Dr. Czebe András LL.M. PhD. egyetemi docens | Széchenyi István Egyetem Büntetőjogi Tanszék
From the publisher's feed