A magyar történettudományt, a szellemi életet, a közgondolkodást és a politikát hosszú évtizedek óta átszövik a nemzetviták.

Sokféle igen karakterisztikus vélemény fogalmazódott meg az 1945–1990 közötti időszakról is, annak helyéről a nemzet történelmében. Sőt olyan vélekedés is akad, hogy ez az időszak, illetve az 1945 utáni társadalmi-politikai berendezkedés normatív értelemben kívül esik a nemzeten, amely a szovjet „hódoltság” következtében nem rendelkezhetett önmagáról. Eszerint ami ebben az időszakban a nemzet érdekében történt, az mind a hatalom és a szovjet befolyás ellenében történt. Ez a két állítás azonban túl egyszerű ahhoz, hogy igaz legyen.

Legújabb podcast adásunkban Földes György Nemzet és hegemónia – 1920–1990 címmel a Múltunk 2020/3. számában megjelent tanulmányáról beszélgetett a szerző és a nemzeti problematika, a határon túli magyar kisebbségek történetének szakértője, Bárdi Nándor. Moderátor: Takács Róbert, a Múltunk történeti folyóirat felelős szerkesztője.

Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában hangzott el 2021. március 12-én.

A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba:

- Hogyan változott 1945 után a kommunista vezetés nemzetről való gondolkodása, politikája, illetve abban mennyire játszott központi szerepet a határon túli magyarság helyzete?

- Beszélhetünk-e az egypártrendszer időszakában nemzetépítési kísérletről? Ha igen – Földes György ezt nevezi antinacionalista nemzetépítésnek –, annak mik voltak a sajátosságai? Ha nem, milyen alapon tagadható ez meg?

- Sikerült-e az MSZMP által képviselt koncepciónak hegemón helyzetbe kerülnie az 1970-es évekre?

- Valóban csak a népiek csoportja fogalmazott meg ebben az időszakban alternatívát?

KAPCSOLÓDÓ OLVASMÁNY:

FÖLDES GYÖRGY: Nemzet és hegemónia – 1920–1990 (Múltunk 2020/3.)

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash