Lehetséges, hogy amit egy embernek is nehéz elmondanunk, amit olykor magunknak se vallunk be, azt sokak pillantásának a kereszttüzében osztjuk meg? Lehet, hogy ez paradox módon nem zavart, hanem a folyamat mélyülését hozza, s azt, hogy a találkozás adta felismerés még átütőbb lesz?