Nyomozás a múltunk után – a diktatúra hagyatéka

A hidegháború évei alatt a fényképek nemcsak információs, hanem

A témáról Feitl Íriszt, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár történész muzeológusát és Ivánfi Miklóst, az ELTE Társadalomtudományi Tanszék oktatóját kérdeztük. A beszélgetőtársak M. Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársai.

Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]

NEB-podcast / „Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 10. része

Az emigráció, disszidálás és pasztoráció fogalmakat pontosítva vizsgálhatjuk meg a huszadik századi magyar emigráció korszakolását és az egyházi emigráció előtti és utáni változásokat. A szerzetesrendek feloszlatása jelentős hatással volt az emigrációra. A beszélgetés során arra is hangsúlyt fektettünk, hogy megemlítsük azt, hogy az egyházi emigrációban résztvevők miként élték a mindennapjaikat.

Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]

NEB-podcast / „Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 9. része

A második világháborút követően katonai és politikai erejével a Szovjetunió fél

Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]

NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 8. része

A Küzdelem a lelkekért című, az Új Ember/Magyar Kurír és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) által indított cikksorozathoz kapcsolódó podcast-beszélgetést hallhatják, amely többek között a vallásgyakorló, hitüket vállaló állampolgárok hátrányos megkülönböztetéséről is szól, ami gyakori volt a Kádár-rendszer időszakában.

Kapcsolódó írás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/rovat-kuzdelem-lelkekert-cim-masodrendu-allampolgarkent

Hogyan viszonyult az USA és az Egyesült Királyság Magyarországhoz 1945-öt követően? Miként romlott el a kapcsolat az 1950-es évek elején? Milyen sikerek és kudarcok érték a kétoldalú relációkat? Milyen szerepet töltött be a propaganda és a kulturális diplomácia a nagypolitika világában? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozatának újabb adásában Glant Tibor és M. Madarász Anita történészek segítségével, s mindehhez Andreides Gábor szolgáltatja a megfelelő keretet.

Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]

Csorba László, az ELTE professzor emeritusa, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója 1998-tól 2007-ig volt a Római Magyar Akadémia igazgatója. A személyes emlékeket sem nélkülöző időutazás alatt Csorba László útitársa Andreides Gábor volt.

Gondolataikat, kérdéseiket a következő címen várjuk: [email protected]

NEB-sajtó/[email protected]

Hogyan változott meg Franciaország geopolitikai szerepe a második világháborút követően, melyek voltak a köztársaság előtt álló kihívások, milyenek voltak Magyarország és Franciaország kapcsolatai az 1945 utáni megosztottságban?

Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]

Ferenc pápa 2023. április 28–30. közötti magyarországi látogatása alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Külügyi munkacsoportjának beszélgetése ezúttal Magyarország és a Szentszék 1945 utáni kapcsolatára, az elmúlt évtizedekben felmerült problémákra, azokra született megoldásokra, illetve megoldási javaslatokra, valamint a két fél között megvalósult (eredményes) tárgyalásokra helyezi a hangsúlyt.

A beszélgetés vendégei: Fejérdy András történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense, valamint Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megbízott oktatója.

Kérdező: Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos kutatói, a Külügyi munkacsoport tagjai.

Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]

NEB-podcast / "Diplomáciai töredékek" - a Külügyi munkacsoport beszélgetéssorozatának 4. része

A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" beszélgetéssorozatának újabb adása információban és érdekes történetekben gazdag utazásra hívja a hallgatóit. Andreas Schmidt-Schweizer történésszel, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával és Szilágyi Gábor történésszel, a NEB Hivatala tudományos főmunkatársával folytatott beszélgetés nem csupán a magyar nyugatnémet reláció bemutatására helyezi a hangsúlyt, hanem arra is, hogy a hidegháború időszakában milyen sikereket ért el, illetve milyen problémákkal nézett szembe a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK). A magyar-nyugatnémet viszony meglehetősen bonyolult volt a vizsgált időszakban, s a mostani beszélgetés során e kapcsolat ismert és kevéssé ismert, hol előremutató, hol visszalépő történéseit, eseményeit eleveníti fel.  

Kérdezők: Madarász Anita és Andreides Gábor történészek, a NEB Hivatalának tudományos kutatói, a munkacsoport tagjai.

A NEB Külügyi munkacsoportja „Diplomáciai töredékek" című beszélgetéssorozatában ezúttal Magyarország és Ausztria, a két állam 1945 utáni kapcsolatainak főbb pontjairól, az osztrák történelem fontos kérdéseiről cseréltek gondolatot a meghívott vendégek. Az eszmecserében kiderült az is, hogy az ismert „K und K” megnevezés nem csak „császári és királyiként” fordítható magyarra...

A beszélgetés résztvevői: Fiziker Róbert történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa, Erdős Kristóf történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának tudományos főmunkatársa és Szilágyi Gábor történész, a NEB Hivatalának tudományos főmunkatársa.

Gondolataikat, kérdéseiket a következő címre várjuk: [email protected]