Oeconomus

A Geo-Trendek egy évvel ezelőtti adásában az orosz-ukrán háború első évfordulóján beszélgettünk. Egy újabb év elteltével továbbra sem látszik a háború vége, de újabban minden hadviselő fél hosszú távra rendezkedik be, és erre hangolja a saját lakosságát is. A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezetője arra keresik a választ, hogy milyen következtetések vonhatóak le az elmúlt két év alapján. Mekkora az okozott kár az ukrán és az orosz gazdaság és társadalom számára? Hogyan változott az elfoglalt vagy visszaszerzett területek nagysága, és mennyi lehet az áldozatok száma? A fő kérdés pedig úgy szól, hogy milyen messze van a békekötés lehetősége?

Németország az egyetlen nagy gazdaság, amely még mindig recesszióban van a háború kitörése óta, az ipari termelés folyamatosan zsugorodik. A magas energiárak, a futószalagon bevezetett új zöldadók és szabályozások miatt a lakosság és a vállalatok is rendkívül elégedetlenek. Egymás után jelentik be a német cégek a termelés kitelepítését. Mindeközben az atomenergia felszámolása miatt a német áramtermelés a legdrágább és arányaiban a legszennyezőbb Európában. Mik lesznek az erőltetett és egyoldalú zöldátállás gazdasági és politikai következményei Németországban? Tatár Mihály válaszol.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány által kifejlesztett komplex mutató segítségével a nemzetgazdaságokat gazdasági, társadalmi és politikai szempontból is lehet értékelni. A beszélgetés során az index megszületéséről, küldetéséről, az első eredményekről és Magyarország helyzetéről beszélt Pásztor Szabolcs kutatási igazgató.

Az eddig elérhető adatok szerint az előző évben a legtöbb ukrán gazdasági mutató javulást ért el. A GDP növekedése mellett, sikerült visszafogni az inflációt és a munkanélküliségi rátát is, javultak a befektetési kilátások és a külkereskedelemben is lassanként megindulhat a fellendülés. Számos területen van még szükség fejlődésre, de reménykeltő, hogy a magyar-ukrán viszonyban is konstruktív párbeszéd kezdődhetett a Szijjártó - Kuleba találkozó során. Milyen kihívásokkal néz szembe Ukrajna gazdasága 2024-ben? Hogyan alakulhat a menekültek támogatása külföldön? Mindezekről, valamint a 2024-re prognosztizált lehetőségekről beszélget Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, az Inforádió műsorvezetőjével Varga Mónikával.

Az amerikaiak keményebben és tovább dolgoznak, az európaiak ezzel szemben kevesebb munkát vállalnak és többet nyaralnak - egyebek mellett erre a megállapításra jutott Alberto Alesina és Francesco Giavazzi 2006-os, Európa jövője: Reform vagy bukás című könyvében (eredeti: The Future of Europe: Reform or Decline). Tényleg a hanyatlás felé tart Európa, ahogy azt a szerzők 2006-ban előrevetítették? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány érdekes vállalkozásba fogott: csaknem 20 év után megnézték, igazak-e még a könyv munkaerőpiacra vonatkozó megállapításai. A választ megtudhatják Erdélyi Dórától.

A jemeni húszii lázadók vörös-tengeri támadássorozatának hatására a világgazdaság egyik ütőerét jelentő kereskedelmi útvonal, az Európát Kínával összekötő Tengeri Selyemút szakadt szét. 2022 februárja óta a két régiót összekötő három fő szállítási folyosók mentén fellángoló konfliktusok megnehezítették az áruforgalom áramlását. Az Északi Folyosón az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók lehetetlenítették el a támadó ország területén keresztüli kereskedelem, míg a Kaukázust átszelő Transz-Kaszpi útvonalon az örmény-azeri konfliktus, a törökországi kurd kisebbség terrorcselekményei és a Koszovó-Szerbia közötti ellentét nehezíti a biztonságos árumozgatást. Az alternatív kereskedelmi folyosók hosszabbak és drágábbak, így Európa egy újabb áremelő tényezővel szembesülhet. Horváth Sebestyén elemzése.

A brain drain, magyarul az „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy másik országba. Ezáltal a tudásukat, képességeiket, tapasztalataikat, kreativitásukat – vagyis a humán tőkéjüket egy másik gazdaságban kamatoztatják tovább. Ugyanakkor a képzettek elvándorlásának pozitív hozadékai is lehetnek, erre használják a „brain gain” kifejezést (azaz „nyerni”). A Geo-Trendek X. adásából az agyelszívás előnyeinek és hátrányainak ütköztetése mellett az elmúlt évek globális, európai és hazai elvándorlási tendenciáiról is képet kaphatnak, elsősorban a magasan képzett munkavállalók helyzetére rávilágítva.

Infláció, a nagy gazdaságok recessziós félelmei, India látványos növekedése, a kőolaj árának ingadozása, háborús konfliktusok, blokkosodás, a globalizációs folyamatok átalakulása csak néhány dolog, amely jól jellemezi a világgazdaságot 2023-ban. A korábbi kihívások – többek között klímaváltozás, növekvő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség – mellett számos további érzékeny pont is tematizálja a gazdaságpolitikai döntéshozók munkáját. A beszélgetésben Pásztor Szabolcs csokorba gyűjti a 2023-as év legfontosabb világgazdasági eseményeit, és felhívja a figyelmet arra, hogy a távolinak tűnő események és tendenciák mindenhová begyűrűznek.

Legyen szó gázról, olajról, elektromos áramról vagy akár az urán áráról: a 2023-as év sokáig emlékezetes marad a kormányok, a vállalatok és a fogyasztók számára egyaránt. Noha sikerült a piacokat megnyugtatni és a biztonságos ellátást megszervezni, Európa gazdaságai még csak most szembesülnek a hosszú távú következményekkel. A zöldátállás és a turbulens geopolitika növekvő kihívásai is egyre inkább életünk részei válnak 2024-be érve. Tatár Mihály értékelése.