Milyen időjárás állomást vegyünk, ha okosotthonba illesztenénk? Mit vezérelhetünk vele?

A fogyasztásmérés az okosotthonban nem csak a statisztika miatt lehet érdekes, de automatizálásokat is állíthatunk be az egyes eseményekhez.

A Google Assistant a Google Home szolgáltatással, valamint az Amazon Alexa segítségével számos eszközt lehet a saját automatizálási platformjuk alá bekötni, de vajon van-e buktató, működnek ezek a szolgáltatások internet kapcsolat nélkül?

Otthonunk védelmének egyik legjobb módja a megelőzés. Mármint a betörés megelőzése. Ebben tesz nagy szolgálatot a  a jelenlétszimuláció.

Ha valakinek nem  mond  semmit ez, akkor elég csak visszaemlékezni a Reszkessetek betörők! című klasszikusra. Igaz ott  a szimuláció kimerült a lámpák  percre pontos felkapcsolásával (ez nem is állította meg a "Vizes Nyolcast", hogy kifosszák a  házakat), bár Kevin megoldása  már lényegesen jobbra sikerült, a mai otthonautomatizációnak köszönhetően ez a feladat is egyszerűen elvégezhető.

A redőnyök mozgatása, a villanyok kapcsolgatása és a média eszközök megszólaltatása már  mind  a szokásainkhoz igazodva  történhet a távollétünkben is, valódivá téve az otthonlét szimulációt és  ezzel kevésbé egyértelművé téve, hogy nem tartózkodunk otthon.

A Google is kihasználta a lehetőséget és a saját szájíze szerint forgatta újra a klasszikus jeleneteket  a Reszkessetek Betörők! című filmből, Macaulay Culkin főszereplésével, hangsúlyozva, hogy a kapcsolódó otthon (és itt nem okosotthon) képes ilyen szintű feladatok megoldására is.

---

Send in a voice message: https://anchor.fm/okosotthon-percek/message

A mai adásban  az első okosotthon központról meséltünk. 1966-ban Jim  Sutherland, a  Westinghouse egyik fiatal  villamosmérnöke egy meghibásodott PRODAC-IV típusú számítógépet hitelre megvett a munkaadójától és megépítette  az első okosotthon központot a házában. A készülék két gardrób  szekrény méretű volt és az áramfelvétele bőven 3000 W fölött volt.

A készülék képes volt a telefonból átalakított irányító szerkezeten keresztül csatornát váltani, bináris órát működtetett, össze lehetett állítani rajta a bevásárló listát és a termosztát funkciót is ellátta.

Hangjelzéseket adott minden szobában valamint az időjárás-előrejelzést is közölte. Minden ponton megelőzte a korát, fellebbentve a  az otthonautomatizálás lehetőségeit és inspirációt adott a jövőbeli fejlesztéseknek.

Részletes cikket itt találhattok az eszközről

---

Send in a voice message: https://anchor.fm/okosotthon-percek/message

A dimmelés vagy fényerő-szabályozás (ami, mint megtudtam nem is olyan régen, teljesen hibás megfogalmazás) igen népszerű vezérlési forma az okosotthon eszközök esetében is. A dimmelés több módon történhet:

* A "hagyományos dimmelés" fázishasításos módon működik és ezt a "hagyományos izzók" dimmelésére találták ki. A kompakt fénycsövek, majd a LED világítótestek nem voltak képesek megfelelően alkalmazkodni ehhez a módszerhez az izzószálas megoldáshoz képest  teljesen eltérő  elektromos megvalósításuk miatt. Ma már kaphatóak olyan LED izzók, amelyek ilyen  módon dimmelhetőek.

* "Protokollon alapuló dimmelés" során a gyártók saját vezeték nélküli megoldásait alkalmazták, ami lehet Zigbee,Z-wave, 433MHz-es RFvezérlés, de akár infravörös távirányítás is. (Ez utóbbit senkinek sem ajánlom, könnyen összeveszik egyéb IR megoldásokkal, pl a TV vagy a klíma távirányítójával).

A kifejezetten világítás vezérlésre készült vezetékes megoldások, mint a DALI vagy DMX protokollok is képesek a dimmelésre.

* 0-10V, 1-10V "analóg dimmelés": az előbbi nem jól alkalmazható világításvezérlésre, az utóbbi már inkább. Nagy hátránya (épp úgy, mint a fázishasításos megoldásnak), hogy világítási körönként  lehet csak a dimmelést megoldani, egyes világítótestek dimmelésére nincs lehetőség)

A dimmelés során a fel- és lekapcsolás nem az áramkör megszakításával történik, hanem a fényerő nullára illetve nulláról való modulálásával.

 

---

Send in a voice message: https://anchor.fm/okosotthon-percek/message

A színhőmérséklet fogalmával talán akkor találkoztunk először (a fizikaórán kívül), amikor először volt dolgunk fénycsővel, kompakt fénycsővel vagy LED izzóval.

Míg manapság a LED izzók színhőmérséklete is állítható, kezdetben ezek igen kékes, "hideg" színűek voltak, a megszokott izzószálas világításhoz képest.

A színhőmérsékletet  az ideális fekete test izzásakor kibocsátott fény színével jellemezzük (Az Edison-féle izzószálas izzó megközelítőleg ideális fekete testként  működik) és Kelvin a mértékegysége.

Az izzószálas izzók hőmérséklete  3000 K körül  van, ez meleg fény, a 4000  környékén a semleges tartomány van, míg a 6000 K  fölött már hideg fényről beszélünk. Viszonyításképpen a nap színhömérséklete megközelítőleg 5500K, az égbolt pedig 6000K-től egészen 60000 K -ig változhat.

A magasabb színhőmérsékletű, hideg fények alkalmasabbak munkavégzésre, a konyhában például, mert szemünk ezt élesebbnek látja, míg az alacsonyabb színhőmérsékletű, melegebb fények alkalmasabbak az étkezés, társasági események során a lágyabb vonalak és árnyékok miatt.

Ha megközelítőleg azonos távolságban és azonos fényerővel világító, de különböző színhőmérsékletű fényforrások világítanak meg egy testet, az  színes árnyékokhoz és rossz színérzékeléshez vezet.

Fontos ezért, hogy a megfelelő  eseményhez a megfelelő színhőmérsékletet alkalmazzuk.

---

Send in a voice message: https://anchor.fm/okosotthon-percek/message

---

Send in a voice message: https://anchor.fm/okosotthon-percek/message