A fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskolában került elhelyezésre 2026. január 30-án az Országos Széchényi Könyvtár országosan is ritka adománya, a Himnusz kéziratának nemesmásolata, amelyet Mészáros Tamás főigazgató-helyettes adott át.

Köszönjük az Európa Rádiónak.

Féner Tamás a magyar fotográfia egyik meghatározó alakja: Kossuth-, Balázs Béla- és Prima-díjas fotóművész, akinek pályája a sajtófotótól az absztrakt, konstruktív képekig ível. Munkáiban egyszerre van jelen a fegyelem és a játék, a dokumentálás igénye és a képi gondolkodás szabadsága.

A beszélgetésben Füri Katalin kurátor mesél arról, hogyan lehet egy nem lezárt, hanem aktív életművet kiállítássá formálni; mit jelent a fekete-fehér képektől a színes absztrakciókig vezető út; és hogyan illeszkedik Féner Tamás munkássága az Országos Széchényi Könyvtár jelenkori fotóművészeti gyűjteményébe.

A kérdéseket Tóth Péter, az OSZK digitális tartalom- és kommunikációs referense teszi fel, a beszélgetés hangzásáért Solymosi Ákos hangmérnök felel.Miről lesz szó? Többek közt arról, hogyan lesz egy kiállítás versszerű, és mit ad hozzá az, ha egy alkotó saját hangján is mesél a látogatónak – mindezt egy olyan térben, ahol a történeti fénykép és a kortárs kísérletezés találkozik.

A kiállításon Féner Tamás saját hangja és történetmesélése is jelen van, ami külön réteget ad a képek értelmezéséhez – ez a beszélgetés azonban már a kurátori nézőpont felől közelít: arról szól, hogyan lesz fotóból gondolat, képből rendszer, és hogyan működik mindez ma, egy nemzeti kulturális intézmény terében.

1526, Csele-patak, II. Lajos, Szapolyai, Szulejmán… Mindannyian ismerjük ezeket a neveket, amelyek történelmünk egyik legsűrűbben emlegetett eseményéhez, a mohácsi csatához kötődnek. De vajon öt évszázaddal később, amikor szinte minden Mohácsról szól, lehet-e még újat mondani róla? Az Országos Széchényi Könyvtár 44. csevejében Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója Orsós Juliannával, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kutatójával járja körül ezt a kérdést. A beszélgetés professzionális hangzását Solymosi Ákos hangmérnök biztosította. Elfeledett héber, német és latin forrásokat tárunk fel, és összevetjük a megszokott narratívákkal. Szóba kerül Joszéf ha-Kohén héber krónikája, Luther Márton „Mohácsozása” és II. Lajos kevésbé ismert német nyelvű oklevelei is, többek között az utolsó leveléről is beszélünk, amit a mohácsi csatából küldött. A Csevejben először lesznek hallhatóak Luther Mohácsról írt gondolatai. Sudár Annamária tolmácsolásában, a szöveget Orsós Julianna fordította le. Vajon unják-e a történészek Mohácsot? Mit árul el rólunk, hogy Buda kapcsán egyes források hősi ellenállásról, mások békés átadásról szólnak? És miért maradt ki Joszéf ha-Kohén krónikája ilyen sokáig a magyar történeti gondolkodásból? Tartsanak velünk egy izgalmas időutazásra, ahol a forráskritika segítségével új perspektívából vizsgáljuk a magyar és a világtörténelem egyik legmeghatározóbb pillanatát, és tovább árnyaljuk Mohácsot. Tartalom: 01:00 Az 500 éves évfordulóra évek óta készülnek a történészek02:38 A mohácsi csata Joszéf ha-Kohén héber krónikájában05:45 Oszmán történetírói források Buda kulcsainak átadásáról10:36 A Mohács-kép árnyalása14:13 Luther Márton Mohácsról23:40 Hivatalok és hivatások26:30 A mohácsi csata híre a korabeli német nyelvű nyomtatott sajtóban33:20 1800 irat II. Lajostól, megjelenik az okmánytár 37:30 A csata egy több, mint egy száz éves folyamat vége volt, II. Lajos utolsó levele39:10 Az évforduló eredményei sok ember aprólékos munkájából adódnak össze

Benedek Elek: Székely Tündérország Székely népmesék és mondák

Felolvasó: Barna Emese

URL: https://mek.oszk.hu/02900/02971

Hogy került Szent Demeter Magyarországra, és hogy lesz a pergamenből lámpaernyő?

A nemzeti könyvtár ünnepi csevejében Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára, a HUN-REN OSZK Fragmenta et codices kutatócsoport https://www.fragmenta.oszk.hu/ vezetője és két kutatója, valamint Solymosi Ákos hangmérnök és Tóth Péter, a tartalompakoló kalauzolnak minket a középkori kódextöredékek világába. 

Megismerhetjük a kódextöredékek megőrzésének és lefejtésének folyamatát, Mezey László örökségét, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport működését, a digitális fragmentológia szerepét, a PAZL rövidítés feloldását https://copia.oszk.hu/kereso/?lang=hu#t=Fragmenta&all=PAZL és azt, hogyan kapcsolódik mindez a nemzetközi együttműködésekhez, így a svájci Fragmentarium https://fragmentarium.ms/ adatbázishoz. 

Az Országos Széchényi Könyvtár Copia tartalomszolgáltató felületén https://copia.oszk.hu/fragmenta/ bárki számára elérhető, három nyelvű digitális adatbázisba a kutatók folyamatosan töltik fel a feldolgozott darabokat.

https://oszk.hu/hirek/kozepkori-kincsek-valtak-hozzaferhetove-nemzeti-konyvtar-digitalistartalom-szolgaltato-feluleten_251017

Fedezd fel Eötvös József 1848-as hivatali levelezését, ahol az állampolgárok és egyházi vezetők kéréseit, javaslatait az oktatással kapcsolatok ügyeket, valamint a reformok végrehajtásának megkezdését is nyomon követhetjük!Bárány Zsófia, az OSZK Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa közreműködésével megjelent az Eötvös József levelezését feldolgozó sorozat második kötete, a kiadványról Tóth Péter beszélgetett a szerzővel, Solymosi Ákos volt a hangmérnök.Járj utána, hogyan intézte Eötvös az egyetemi és a  keresztény egyházak jogállását szabályozó törvények végrehajtását, milyen levelek érkeztek a miniszterhez a nemzetiségi konflikusok kapcsán, valamint a zsidóellenes zavargások árnyékában, illetve miről levelezett Eötvös az új kormány tagjaival!A levelek betekintést nyújtanak a vallás- és közoktatásügy kihívásaiba, valamint a Batthyány-kormány működésének kulisszatitkaiba. Fedezd fel a kor embereinek reményeit, aggodalmait és a forradalom pezsdítő hangulatát!Tartalomjegyzék:01:35 Sokan dolgoztak együtt és sok ember segítette a munkát, jönnek a nevek 04:30 Eötvös Loránd édesapja08:13 Az első kötet személyesebb dokumentumai 10:16 A kétkötetes mű 2500 levele17:52 Korabeli hírlap is lehet forrás 20:36 Történelmi kontextusban a Batthyány-kormány25:26 A kedves ember felé megnyilvánuló  bizalom30:33 Eötvös személye a hivatali levelekben36:00 Kormányellenes mozgalmak ’48-ban39:20 Nemzetiségi konfliktusok48:52 Bevett vallások53:22 Búvárkodás a levelekben, lokális viták, helyi szokások, országos döntések

December 15-ig lehet jelentkezni a Könyvtári Kihívásra, amelynek idei kiírása több kategóriában hirdet versenyt, és idén újdonságként a határon túli magyar könyvtárak előtt is megnyílt. Podcastunk vendége Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet osztályvezetője, a kiírás felelőse, akivel a pályázat beadási dokumentumairól, feltételeiről, logikájáról és legfontosabb különbségeiről beszélgettünk, illetve arról is, hogy milyen intézményeknek érdemes belevágniuk. Spoiler: minden könyvtárnak érdemes! A kérdező Tóth Péter, a hangmérnök Solymosi Ákos volt. A program tétje nem kicsi: kategóriánként milliós nagyságrendű díjak várják a legjobban teljesítő könyvtárakat.

Ebben az adásban Tóth Péter, a tartalompakoló és kérdező Nagy Zoltánnal, a nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett könyvtárossal beszélget, akinek édesapja még József Attilával koptatta a gimnáziumi padot. „Nyilas Misi városából” indult mindent is gyűjtő pazar élete, jó szemű fotósból lett a nemzeti könyvtár egyik legelhivatottabb munkatársa, aki több mint negyven évig dolgozott az OSZK-ban. Zoltán a határon túli sajtó megmentéséért és megőrzéséért tett munkálataira a legbüszkébb, volt, hogy Trabanttal csempészett haza folyóiratokat, és még számos történetet mesél a jó humorú, jóképű sokszoros nagyapa, akit Solymosi Ákos hangmérnök segítségével szólaltattunk meg.

Nagy Zoltán könyvtáros, fotótörténész életútjának kalandjai #CSEVEJ42

86 éves korában elhunyt Pallai Péter újságíró, jazzszakértő, a BBC Magyar Adásának egykori munkatársa.

Számtalan remek műsorát őrzi a rádió hangarchívuma. Pallai kiemelten sok riportban, kommentárban, interjúban és összeállításban foglalkozott az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével, emlékezetével. Nem véletlenül, hiszen 18 évesen budapesti joghallgatóként részt vett az eseményekben, így a forradalom bukása után kénytelen volt elhagyni Magyarországot.

1986-ban a szabadságharc 30. évfordulójára sorozatot készített Mozaikok a forradalom történetéből címmel, amelyben október 22-e és november 4-e között tizennégy részben – minden egyes napnak egy-egy külön dokumentumműsort szentelve – emlékezett meg az 1956-os magyarországi és Kárpát-medencei történésekről.

Az Országos Széchényi Könyvtárban elérhetők a fennmaradt archív hanganyagok, most az 1986. november 4-ei részt hallgathatják meg.A BBC Magyar Adásának archívumából, szerkesztő: Pallai Péter, 1986. november 4.