A Piac legújabb adásából kiderül, hogy kik lehettek mentorok és kik mentoráltak, milyen területről érkeztek a szakemberek és mi is a program valódi célja. 

Emellett arra is választ kapnak, vajon miben tudnak segíteni a tematikus előadások, képzések és miért hasznosak a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége reggeli szakmai találkozói.

A Dél-Szlovákiában működő vállalkozók legújabb problémái is terítékre kerülnek, sőt a jövő évi, vállalkozókat érintő pályázati lehetőségek témáját is érintjük.

A Piacban ezúttal is Matus Tibor és Rajkovics Péter várja a nézőket!

Arról faggattuk, mi minden kell a jó bor készítéséhez, mivel tudta kivívni a szakma megbecsülését, hiszen a Borászok Borásza versenyben épp a borászok döntenek a győztesről.

Kitérünk arra is, mitől más egy női borász, és mi csábít egyre több fiatalt a borászkodásra.

Persze mesél Tokajról, az aszúról, és arról, a szőlő mennyire inspiráló növény ahhoz, hogy kicsit átalakuljon az ember. Szerinte nincs titok. Tisztességesen, időben ki kell menni a szőlőbe, el kell végezni a munkafolyamatokat. A pincében tisztán kell dolgozni, ott is időben kell fejteni, időben palackozni.

A Piac júniusi adásában szóba kerül a szlovák államadósság gyors növekedése, megtudjuk, hogy mennyire veszélyes zónába kerültünk, mennyire volt hasznos vagy éppen káros ebben az időszakban, hogy euróval fizetünk az országban, de az áremelkedések is terítékre kerülnek.

Az egyik legelismertebb szlovákiai közgazdász pedig azt is elárulja, miért is törekszik Európa egyre inkább csökkenteni a készpénzes fizetések mennyiségét és milyen esélyei vannak a nyílt forráskódú digitális fizetőeszközöknek arra, hogy nagyobb szerepet kapjanak a pénzügyi tranzakciók világában.

Tartsanak velünk a Piac legfrissebb adásában.

A műsorban terítékre kerül a kormány által ígért 333 eurós gyermekek után járó egyszeri támogatás, és az is, vajon milyen segítséget jelent ez a családoknak és miért is volna szükség rá jóval több helyen.

Arról is szó lesz, mennyivel növekedett a családi pótlék az elmúlt években és milyen esély van arra, hogy valóban elérje a 200 eurót.

 

Azt pedig talán érdemes külön is megemlíteni, miként igyekszik a jelenlegi kormánykoalíció ötleteket meríteni a magyar családpolitikából, de mégis hol követ el hibákat azok átültetése során.

És ha már a kormány és a családokért tett lépéseikről van szó, nem szabadna elfeledkezni arról sem, hogy mindezek hatása a demográfiai adatok változására végképp nem olyan egyértelmű, mint az elsőre tűnik.

Tartson velünk a Piac legújabb adásában!

A vállalkozói szövetség immáron második alkalommal készített felmérést arról, hogyan is látják a felvidéki vállalkozók a saját helyzetüket és az eredmények korántsem biztatóak. Az első hullám még jóval kisebb problémát okozott a gazdasági szereplőknek, de bármennyire is számítani lehetett a második hullám érkezésére, annak elhúzódása komoly kihívások elé állította a vállalkozókat.

Ennek egyik legfőbb oka, hogy leginkább mikro- és kisvállalkozókban gazdag a magyarlakta régió, sok esetben pedig számukra a kínált támogatási programok alkalmazottak hiányában elérhetetlen volt. Egyúttal a szolgáltatások szintjén is súlyos a helyzet, a kilábalás pedig legalább fél évet vesz igénybe.

Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az újrakezdés a megváltozott körülmények közt sikeres lesz. Akkor mégis mi segíthet? Erről is beszélgetünk a Piac legfrissebb adásában.

Az önkormányzatiság kérdéskörével foglalkozó Pro Civis társulás elnöke szerint a települések vezetői igyekeznek alkalmazkodni a kihívásokhoz, amelyet nem mindig a járvány, hanem éppen a kormányzat teremt.

A műsorban szót ejtünk a teszteléssel járó feladatokról, valamint arról, hogy mit kellett újratervezniük az önkormányzatoknak és miként tervezhető egy költségvetés akkor, amikor az adóbevételek befolyó összege teljes kiszámíthatatlan. 

Őry Péter arról is beszél, a sok feladat mellé mit kérnének a településvezetők, ha meghallgatnák őket a kormányzat képviselői, de az utóbbi hetekben sokat emlegetett ingatlanadók emelésének hatásai is terítékre kerülnek.

A vendégünket Matus Tibor és Rajkovics Péter kérdezi.

Nézzék velünk!

A szlovák gazdaság már a válság előtt sem mutatott kedvező adatokat, mert a környező országokhoz képest lelassult a fejlődés üteme. Ennek köszönhetően az egykori tátrai tigris már korántsem volt olyan vonzó a nemzetközi befektetők számára, mint az ezredforduló után.

A járvány viszont új helyzetet teremtett, miközben jelentős források segítik az unió tagállamainak gazdasági beindítását.

Már csak az a kérdés, melyik ország milyen hatékonyan tudja ezt felhasználni. A zöld gazdaság vagy a kutatások területén ugyanis Szlovákia eddig sem állt jól, most viszont éppen itt kellene bizonyítani a versenyképességét.

Vajon megújulhatnak az épületeink, az egyetemeink, és új pályára állhat az autógyártásra túlzottan is fókuszáló szlovák ipar?

Tartsanak velünk, s erre is választ kapnak!

A műsorból kiderül:

- hogyan mutatott rá a világjárvány a globalizáció szinte valamennyi hibájára

- miért van szükség a lokális értékek megerősítésére

- mire tanított meg minket a világjárvány okozta gazdasági krízis

- tudunk-e tanulni saját hibáinkból

- mennyire lehetnek tartósak a gazdaság szereplői körében azok a pozitív változások, amelyekre rákényszerültek a válság idején

- hogyan birkózott meg a gazdasági válság következményeivel a magyar és a szlovák kormány

- miért aludt el az Európai Unió

- kiket érintett legérzékenyebben a válság

- hányan veszítették el a munkahelyüket

- mennyire lesz nehéz a talpra állás

- és az is, hogy gazdasági értelemben a neheze még előttünk van.

A műsorvezető Langschadl Mátyás Matus Tiborral és Rajkovics Péterrel, a Magyar7 hetilap rovatvezetőivel beszélgetett. Tartsanak veünk!

A novemberi adás mindkét témája a költségvetéssel függ össze.

A szlovákiai viszonylatban a koronavírus okozta járvány és annak gazdasági hatásainak értelmezése nem volt egyértelmű már tavasszal sem. A pénzügyi segítség késett, nem volt akkora, amekkorát a frissen létrejött kormány ígért és sokakat nem is ért el. 

Vajon a második hullámban ígért milliárdok célba találnak, s képesek lesznek megmenteni a vállalkozókon túl egész ágazatokat? A kérdést ugyanis ma már így kell feltenni, mert a szolgáltatások területén, és nem csak ott, sok esetben kilátástalan a helyzet.

Miközben a kormány havi 1 milliárd eurós segítséget ígért a kényszerhelyzetbe jutott gazdaságnak, a valóságban március közepétől augusztus végéig csak 750 milliót adott erre a célra. Európai szinten Románia után a másik legalacsonyabb a gazdasági segítség a 27 tagország közül.

Szlovákia az év elején tervezett 2,7 milliárdos költségvetési hiányt az év végére 10 milliárd euróra "tornázza fel", ezzel a 45%-os eladósodási rátát 65%-ra emeli, ami meghaladja az EU által elvárt 60%-ot, ez jelentős mértékben növeli az ország eladósodottságát, amit majd a következő generációnak kell visszafizetnie.

A másik téma az EU költségvetési tervei, az elkövetkező hétéves időszak prioritásai és a szlovákiai források lehívásának legfontosabb vezérfonalai. Érezzük, fontos kérdés lesz, mennyire tudja majd érvényesíteni akaratát a szlovák kormány Brüsszelben, s az elaprózódó támogatások helyett nem volna-e hatékonyabb megoldani akár a szennyvízhálózat, vagy éppen a második osztályú utak évek óta jelenlévő kérdéseit.

Hallgassa meg a Piac első adását és ezen kérdésekre is választ kap!