Podcastok - 24.hu

Ez a Háromharmad rendszertelenül jelentkező extra Napirend utáni adásának második része, amiben Bánszegi Rebeka, Kerner Zsolt és Pető Péter a hallgatók kérdéseire adnak válaszokat. Milyen irányba halad a hazai sportpolitika? Működhet-e örökké a gyurcsányozás? És miért nem olyan egyszerű közösséget építeni ellenzéki pártként?

A rezsitámogatási rendszer módosítására jelenleg nincs gazdasági kényszer, a világpiaci árak várható alakulása a jövő év elején viszont lehetővé teheti a tarifák csökkentését, néhány hónappal az önkormányzati és európai parlamenti választás előtt. Az oroszok idén pozíciót váltottak: úgy tűnik, a bevételeik biztosítása érdekében fontossá vált számukra a megbízható üzleti partneri státusz visszanyerése. A Mol megtorpant a regionális iparági vezető helyért folytatott harcban, az üzleti környezet sem gazdaságilag, sem politikailag nem támogatja az ambiciózus kormányzati cél elérését. Az üzemanyag ára hatossal fog kezdődni az őszi hónapokban, a januári adóemelés erre tesz majd rá még egy lapáttal. A következő tíz évben még több energiára lesz szüksége a magyar gazdaságnak, amit a mostaninál drágábban tud csak beszerezni – de akkor miért éri meg a nagy energiaigényű ágazatoknak, hogy Magyarországon telepedjenek le? És mi lehet az oka annak, hogy a júniusi gázszámlák megugrottak a fogyasztók egy részénél? Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázelemzője volt a Della vendége.

Krusovszky Dénes 2018-ban megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem az év irodalmi meglepetése volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a kötet akkor elnyerte a Libri közönségdíját is. Két hónappal ezelőtt jelent meg a szerző második regénye, és mintha csak az első esetében, most is a jövőbe látott volna. Ráérez vagy tudatosan épít a közéleti aktualitásokra? Miért lett a Levelek nélkül című kötetének főhőse egy kisvárosi tanár, milyen személyes indítatás áll emögött, és miért erős üzenet a státusztörvény idején mindez? Kiderül a Buksó új epizódjából, amelyben Nyáry Krisztián a gyermekvédelmi törvény és a lefóliázott könyvek helyzetéről is mesél, végül tíz tanárokról szóló regényt ajánl.

A 150 évvel ezelőtt létrejött Budapest alig néhány évtized alatt vált kisvárosból metropolisszá, az 1800-as évek utolsó harmadában beözönlő népességgel pedig alapjaiban formálódott át a város bűnözése. A Tangó és Kes mai adásában ezt az átalakulást elemezzük Csapó Csaba bűnözéstörténésszel, akivel egyebek mellett arról is szót ejtünk, van-e értelme a korszakban létrehozott bűnözői koponyagyűjteménynek, illetve mikortól vált idehaza meggyőző bizonyítékká az ujjlenyomat.

A Filéző podcastban Téglásy Flórával és Dohoczki Tamással, az újlipótvárosi Lényeg Juice Bar tulajdonosaival beszélgettünk arról, miért jók a frissen préselt zöldség- és gyümölcslevek, mik a legnépszerűbb ízek, és szoktak-e sírni az emberek a tömény gyömbérshot felhajtása után.

A vegetarianizmus és veganizmus mellett számos érv szól: a húsipar elképesztő terhet rak a bolygóra, állatok tömegeinek okoz felfoghatatlan szenvedést, a túlzásba vitt húsfogyasztás ráadásul nem is egészséges. Erdős László ökológussal beszélgettünk, aki maga is lemondott a húsokról.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a nyár bombahíre a magyar labdarúgásban Szoboszlai Dominik klubváltása, a magyar válogatott csapatkapitánya ugyanis Lipcséből a Premier League egyik topcsapatához, a Liverpoolhoz igazolt. 70 millió euróért ráadásul. Édesapjával és menedzserével beszélgettünk.

A július eleji Árpád hídi baleset szomorú apropóján Karácsony Gergely közlekedéspolitikai kihagyott ziccerével indított Bánszegi Rebeka, Kerner Zsolt és Pető Péter a mai Háromharmadban. A színváltós ferencvárosi padon keresztül pedig egészen a vilniusi NATO-csúcsig jutottak. Minek egy főpolgármester ha nem csinál semmit? Miért nem érti az ellenzék a padon túli buborékot? És mit akart Magyarország elérni a svéd NATO csatlakozás akadályozásásval?

Simicska Lajos bukása után egyből bedőlt bizalmasa ingatag bankja, a Széchenyi. Az ottani stiklik kerültek a vádiratba egy korábban adriai kikötőket birtokló milliárdos, Vitézy Tamás ellen is, miután az megvádolta az ügyészséget, hogy az államra fonódott maffia részeként segítettek őt kisemmizni.

Mennyire érzi a válságot egy üdítőitalgyártó, tud-e hibázni egy Coca-Cola méretű cég a piacon és miért nem lehet újabban letépni a kupakot a palackról? Mérő Ádám, a Coca-Cola márkáival összeurópai szinten foglalkozó igazgató a Reklámszünet podcastban.