Podcastok - 24.hu

Mélyvíz csak úszóknak, avagy kerékpártervezés egy magyar mérnök szemével

A világhírű svájci CERN részecskegyorsítóján kapott helyet az ALICE detektor, ami közel 10000 tonnás, nehezebb, mint az Eiffel-torony. 36 ország több, mint 1200 fizikusa és mérnöke dolgozik a kísérlethez kapcsolódó nemzetközi együttműködésben. Ez a CERN legnagyobb magyar részvétellel zajló kísérlete, a magyar csapatot vezeti Dr. Barnaföldi Gergely Gábor, ha éppen nem itthon, az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében dolgozik. Arról kérdeztük, hogyan lesz valakiből részecskefizikus, milyen a CERN-ben dolgozni, és milyen mindennapi haszna van a részecskekutatásnak.

A világhírű svájci CERN részecskegyorsítóján kapott helyet az ALICE detektor, ami közel 10000 tonnás, nehezebb, mint az Eiffel-torony. Harminchat ország több mint 1200 fizikusa és mérnöke dolgozik a kísérlethez kapcsolódó nemzetközi együttműködésben. Ez a CERN legnagyobb, magyar részvétellel zajló kísérlete, a magyar csapatot vezeti Dr. Barnaföldi Gergely Gábor, ha éppen nem itthon, az Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozik. Arról kérdeztük, hogyan lesz valakiből részecskefizikus, milyen a CERN-ben dolgozni, és milyen mindennapi haszna van a részecskekutatásnak. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

Honnan számít holttestnek egy holttest? Egy kar- vagy egy lábszárdarab vajon éppúgy annak számít, mint egy teljes test? Sokan már ezen a ponton elakadnak – okkal. Éppen ezért a Tangó és Kes új adásában feltérképezzük a darabolásos emberölések, illetve az ehhez kapcsolódó holttest-eltüntetések módjait, kezdve a „sósav mítosztól" – mint a bűnjel nélküli csontoldótól – a véletlen kiiktathatatlanságán át egészen odáig, hogy miként vallanak a ruhadarabok a kaszabolásról. Hol kisebb az esély a megúszásra: városban vagy falun? Mi a különbség az offenzív vagy a defenzív darabolás között, és miért jelenti be a gyilkos az áldozata „eltűnését"? Sztorikba tömködtük a darabolós gyilkosságokat.

Honnan számít holttestnek egy holttest? Egy kar- vagy egy lábszárdarab vajon éppúgy annak számít, mint egy teljes test? Sokan már ezen a ponton elakadnak – okkal. Éppen ezért a Tangó és Kes új adásában feltérképezzük a darabolásos emberölések, illetve az ehhez kapcsolódó holttest-eltüntetések módjait, kezdve a „sósav mítosztól" – mint a bűnjel nélküli csontoldótól – a véletlen kiiktathatatlanságán át egészen odáig, hogy miként vallanak a ruhadarabok a kaszabolásról. Hol kisebb az esély a megúszásra: városban vagy falun? Mi a különbség az offenzív vagy a defenzív darabolás között, és miért jelenti be a gyilkos az áldozata „eltűnését"? Sztorikba tömködtük a darabolós gyilkosságokat.

Hrutka János televíziós szakkommentátorral beszélgettünk a válogatott katartikus Eb-kijutásáról: Szoboszlai, Gulácsi, Rossi taktikai húzásai, és egy kis vita arról, elvárható-e tíz év közpénzeső után az, hogy stabilan ott legyünk az európai középmezőnyben.

Hrutka János televíziós szakkommentátorral beszélgettünk a válogatott katartikus Eb-kijutásáról: Szoboszlai, Gulácsi, Rossi taktikai húzásai, és egy kis vita arról, elvárható-e tíz év közpénzeső után az, hogy stabilan ott legyünk az európai középmezőnyben.

Parizer, avagy vegyes felvágott. Mert eheti adásunkban gyakorlatilag mindent is feldolgozunk.

Megszólalhat ma egy sportoló közéleti-társadalmi ügyekben? Ha igen, mikor? Hol a határ jótékonyság és politika között? Mennyire elvárható a társadalmi aktivizmus Magyarországon? Fogas kérdések a legfrissebb Ziccerben, Zsédely Péter sportmarketing-szakemberrel.

Megszólalhat ma egy sportoló közéleti-társadalmi ügyekben? Ha igen, mikor? Hol a határ jótékonyság és politika között? Mennyire elvárható a társadalmi aktivizmus Magyarországon?