Podcastok - 24.hu

1992-ben, az Árja Nemzet megfigyelése közben került az FBI látókörébe a korábbi zöldsapkás elit alakulatba tartozó Randy Weaver, aki Idaho északi részén, a Ruby Ridge hegyoldalában, a „korrupt civilizációtól elzárva” élt családjával. A szélsőjobbos szervezet egyik gyűlésén egy fedett ügynök azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy fűrészelje le neki két sörétes puska csövét – illegális fegyverré téve azokat. Weaver ezt megtette, a törvénysértést kihasználva pedig megpróbálták beszervezni. Miután elutasította az együttműködést, és nem jelent meg a puskák ügyében tartott bírósági peren, elfogatóparancsot adtak ki ellene. Az őrizetbe vételét célzó akció több áldozatot követelő lövöldözéshez, 11 napos ostromhoz vezetett. Topár Gábor és Bezsenyi Tamás a Tangó és Kesben.

A Filéző podcast vendége András Tünde, a húsz éve alapított Vitéz Kürtős társtulajdonosa volt, aki már kolozsvári egyetemistaként is arról fantáziált, hogy sikeres üzletet épít a kürtőskalácssütésre, bár akkor ezért még kinevették a tanárai. De vajon hogyan lett a kürtőskalács a magyarországi streetfood-forradalom nagy nyertese? Az új ízesítéseket vagy a klasszikusokat keresik a legtöbben? És tényleg lehetne olyan világhírű a kürtőskalács, mint a pizza vagy a croissant?

Miközben általános vélemény szerint David de Gea a világ egyik legjobb kapusa, egyre több Manchester United-szurkoló kritizálja, sőt már futballszakemberek is arról írnak, hogy eljárt fölötte az idő, ahogy mondani szokták, már nem ez a szint.

A globális kibocsátás egy jelentős részéért a légiközlekedés felel, amelyből mi, átlag emberek is kivesszük a részünket. A Zöldövezet adásában a légiközlekedés kizöldítésének lehetőségeiről, a fosszilis energiahordozók alternatíváiról, valamint a klímabarát városi légiközlekedés nem is olyan távoli jövőjéről beszélgettünk Dr. Balázs Gergellyel, a Rolls Royce Magyarország ügyvezető igazgatójával, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának egyetemi docensével.

Múlt héten másodjára érkezett Ferenc pápa Magyarországra, kordonbontó diáktüntetés a Karmelita kolostor elé, a CPAC nevű amerikai konzervatív politikai fesztivál pedig a Bálnába. Miért nincs szavunk a woke-ra és templomra vagy színházra kellene inkább költenie az államnak? Magyarországról, mint konzervatív laboratóriumról, a NER kereszténységéről és a könnygáz imidzsromboló hatásairól beszélgetett Kerner Zsolt, Nagy Gergely Miklós és Bánszegi Rebeka a mai Háromharmadban.

A talányos célú orosz hátterű intézmények fővárosi rajongóinak nem kellett sokáig szomorkodniuk a „kémbank” távozása után.

A következő hónapokban nem várható jelentős üzemanyagár-változás, 550 és 600 forint között mozoghat a benzin ára, ennél nagyobb kilengést – mint például a GKI előrejelzésében szereplő 50 forintos drágulást – sem a keresleti, sem a kínálati viszonyok nem indokolnak, az ellátást jelenleg semmi nem fenyegeti a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint. Grád Ottó a Dellában arról is beszél, hogy az üzemanyag-forgalom idei első negyedévi visszaesése mögött elsősorban a tavalyi magas bázis áll, de a gazdaság megtorpanását is jelzi a fogyasztás csökkenése. Figyelemre méltó, hogy a normál termékekhez képest jelentősebb volt a visszaesés a prémium termékek esetében. Az előző évben veszteséggel zártak az üzemanyag-kiskereskedők, de a várakozásokkal szemben végül nem dőltek be tömegesen a kis, független kutak, az elmúlt időszakban a töltőállomások másfél százaléka zárt be. A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatáról – sajtóhírek szerint a GVH a benzinkutaknál is ellenőrzéseket fog végezni – az a véleménye, hogy ezt semmi nem indokolja, ezen a piacon szabad árak vannak, szemben az élelmiszer-kiskereskedelemmel, ahol még működnek az ársapkák. A főtitkár szerint a benzinkutasokra is nagy terhet raknak az elszálló energiaárak, a tavaly kötött fix szerződések. Az üzemeltetőket emellett az ágazatspecifikus állami elvonások is sújtják, amelyek – szemben a kormányzati ígéretekkel – félő, hogy tartósan megmaradnak, s ami miatt az árak nem tudnak közelebb kerülni az 500 forintos szinthez. Az adásban arra is választ keresünk, hogy miért a magyar benzinárak a legmagasabbak a közép-európai térségben.

Pontosan két évvel a 76 halálos áldozatot követelő wacói túszdráma lezárása után, 1995. április 19-én az oklahomai tragikus események rázták meg az Egyesült Államok közvéleményét. A 2001. szeptember 11-i terrortámádast megelőzően ez volt a legvéresebb terrorakció, amelyet az USA területén elkövettek. A város belvárosában elkövetett pokolgépes merényletben 168-an vesztették életüket és 680 sebesültet találtak a romok között. Az elkövető, Timothy McVeigh volt, aki annak idején Wacóban is megjelent, ahol a kormányzattal szembeni ellenállásról beszélt a sajtónak. Tettét az 1992. augusztus 21-i Idahóban történt Ruby Ridge-i ostromra is visszavezette. Erről és a világvégét váró szektákról is beszélget Topár Gábor és Bezsenyi Tamás a Tangó és Kesben.

Milyen problémákhoz vezethet a lítiumion-akkumulátorok használata, van alternatívája az ilyen eszközöknek, és az átlagfelhasználó hogyan hosszabbíthatja meg akkumulátorai élettartamát? Többek között ezekről kérdeztük Kecsmár Gergő kutatómérnököt a Zöldövezet adásában.

A Filéző podcast vendége ifj. Püski László, aki bróker, saleses és vállalati tanácsadó is volt, mielőtt visszatért családi gyökereihez, és megalapította a Püski kolbászmanufaktúrát, ahol a mai napig hentes apjától megörökölt receptúrából dolgozik. De miért cserélte henteskötényre és gumicsizmára az öltönyt? Mi a lényegi különbség a házi és a nagyüzemi hústermékek között? És miért tartja a húsipar Robinson Crusoe-jának azokat, akik talpon maradtak az elmúlt évek csapásai után?