Podcastok - 24.hu

A miskolci kórház nővérszállóján 1970. április 19-én hajnalban meggyilkolták a 23 éves Labancz Anna ápolónőt. A bűnügy a mai napig megoldatlan. A Tangó és Kes mai adásában Dudás Balázs filmrendezővel beszélgetünk, aki arra készül, hogy egy tru crime dokumentumfilm-sorozat formájában feldolgozza az ügyet. Nem azt ígéri, hogy a dokuban sikerül megfejtenie a több mint fél évszázados rejtélyt, inkább azt szeretné bemutatni, miként hatott Labancz Anna szűkebb és tágabb környezetére, illetve a szereplők későbbi életére az a tény, hogy nem sikerült megtalálni a gyilkost. A dokusorozat fejlesztésébe egyébként a Tangó és Kes podcastot is bevonták: bűnözéstörténeti szempontból segítjük a kutatást és a feldolgozást.

Magyarország, pontosabban Orbán Viktor hazánkba látogató barátait vette sorra Kerner Zsolt, Nagy Gergely Miklós, valamint Nagy József a mai Háromharmadban a hétvégi államünnep, a félholdas tűzijáték és az atlétikai vébé megnyitója kapcsán. Kapott egy szakaszt Bán Tamás aktivista, aki két kézzel bemutatott Erdogan elnöknek, majd török testőrnek látszó török testőrök teperték magyar földre, ahonnét magyar TEK-esek és magyar rendőrök menekítették ki őt. A műsor utolsó harmada a Wagner-csoport vélhetően halott vezetőjéé: Jevgenyij Prigozsiné.

Ezt is megbeszéljük újságírónkkal, aki igyekszik lépést tartani velük.

Egyre több magánegészségügyi szolgáltató gondolkodik el a szolgáltatási palettája szűkítésén a nagy értékű beavatkozásoknál, mert százezres nagyságrendben keletkezik veszteségük például az ortopédiai műtéteken, ami fenntarthatatlan – mondja a Dellában Kóka János üzletember, a Doktor24 tulajdonosa, a kétezres évek baloldali-liberális kormányának gazdasági minisztere.

Újra itt a Napirend után, a Háromharmad rendszertelenül jelentkező extra adása, ahol ezúttal Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Pető Péter válaszolnak a hallgatók kérdéseire. Mi a ráció abban, hogy az állam válogatás nélkül kebelez be repülőteret, cementgyárat vagy távközlési szolgáltatót? Be kell-e rendezkedni posztfeudális létre és hová tolódott a magyar ingerküszöb?

A tavalyi költségvetési pénzszórás felesleges volt, anélkül is megnyerte volna a parlamenti választást a Fidesz, a jövő évi uniós és önkormányzati szavazáshoz szükséges politikai támogatást pedig az életszínvonal várható emelkedésével tudja biztosítani a kormányzó párt Oszkó Péter szerint. „Bár igazából arra sincs szüksége, a válság sem tudta megrengetni a szavazóbázisát, az ellenzék ebből sem tudott profitálni, kormányzóképességet nem tudott felmutatni” – mondja a Della különkiadásában a volt pénzügyminiszter, akivel arra vállalkoztunk, hogy megfejtjük a magyar gazdaság összteljesítményét bemutató legújabb – és széles körben megütközést keltő – statisztikai jelentést.

A Fidesz első kormányzásának idején még embrionális állapotban létezett a „szervezett felvilág”, a maffiaállam, mára azonban a bűnözés rendszerkonstituáló elemmé vált, az állam működik bűnszerevezetként – fejtette ki a Tangó és Kes podcastban Magyar Bálint egykori országgyűlési képviselő. A szociológus 2015-ben megjelent, A magyar maffiaállam anatómiája című könyve alapján beszélgettünk arról, hogy rendszerszinten miként lehet leírni az Orbán-kormányok működését.

A Rapid Wien a Nagyerdei Stadionban, telt ház előtt verte bucira a DVSC-t (0-5) a Konferencia Liga selejtezőjében. A debreceniek kupakiesése ismét felvet egy csomó kérdést.

A héten a magyar GDP a harmadik legrosszabb lett az unióban, üstökön ragadtuk az inflációt, Soros György alapítványa pedig félig-meddig magára hagyta az öreg kontinenst. Mindezek mellett arról is beszélgetett Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Pető Péter a mai Háromharmadban, miért nincs rászorulva a Fidesz, hogy a valóságon változtasson és hogy jutottunk a söjtöri lakomától a 27 milliárdos jachtokig?

Molnár Lajos miniszteri korszakában megtanulta a politika, hogy az egészségügy egy darázsfészek, amibe nem jó belenyúlni, mert választást lehet bukni rajta. Ami most zajlik az ágazatban, az is csak maszatolás – mondja a Dellában Kunetz Zsombor egészségügyi elemző, aki jó példának tartja a németországi reformot, amely mögé végül politikai, társadalmi konszenzust sikerült szerezni. A szakértő szerint a hazai állami ellátással elégedetlenek, ezért magánkórházakhoz fordulók bár egyre többen vannak, de nem tudnak akkora kockázatközösséget alkotni, ami lehetővé tenné a fizetős ellátások kiegészítését az igazán bonyolult, kockázatos műtétekkel, ez tehát korlátja annak, hogy még nagyobb súlya legyen a fizetős rendszernek itthon. A NER azért itt is megvetette a lábát, és az elemző szerint az állami ellátásokhoz való hozzáférés megnehezítésével tulajdonképpen zajlik a betegek átirányítása a magánszférába.