Fullajtár Andrea színésznő a pontjókor! vendége. A Babilon dosszié című monodráma Andrea nagymamájának, Galló Olgának a lágernaplójából, valamint későbbi - a könyv megjelentetéséért folytatott - küzdelmének dokumentumaiból született. Galló Olgát fiatal íróként édesanyjával együtt deportálták Auschwitzba, ahol a legembertelenebb körülmények között is naplót vezetett, mert az írás számára a túlélés egyik formája volt. Egyedül tért haza, és a háború után hosszú ideig hallgatott. Évtizedekkel később vette elő újra a feljegyzéseit, és kezdett küzdeni a kiadásukért egy olyan korszakban, amikor erről nem lehetett beszélni. Fullajtár Andrea unokaként, a színészet eszközeivel hívta életre és tette láthatóvá nagymamája történetét.

Bőhm Kornél, Krízisek és pofonok című műsorunk szerkesztő-műsorvezetője, kommunikációs szakértő a pontjókor! vendége. Beszélgetésünk apropója a műsor nemrég indult negyedik évada, amelynek központi témája a láthatóság kérdése. Szót ejtünk arról, mit jelent ma láthatónak lenni, hogy hogyan kapcsolódik ez az egyéni történetekhez és a nyilvánossághoz, valamint hogy milyen hatása van mindennek a mindennapi életünkre. Beszélünk Kornél Propaganda című könyvéről is, amely átfogó képet ad a jelenségről, és kitérünk arra is, hogy van-e egyáltalán lehetőségünk kivonni magunkat a propaganda hatása alól, vagy szükségszerűen mindannyian érintettek vagyunk benne.

Mosó Attila, a VitaHelp Integratív Egészségközpont szakmai vezetője, minősített nutrigenomika tanácsadó a pontjókor! vendége. Arról beszélgetünk, hogy hogyan találkozik a táplálkozás és a genetika, mit jelent a nutrigenetika és a nutrigenomika a mindennapokban, és miért nem működik mindenkinél ugyanaz az "egészséges étrend". Szót ejtünk arról is, hogy mi a valódi lényege a személyre szabottságnak, mit adhat egy genetikai alapú megközelítés, mikor lehet indokolt egy teszt elvégzése, és mit jelent ez a gyakorlatban az életmódunkra és a mindennapi döntéseinkre nézve.

Juhász Péter író, rendező a pontjókor! vendége. Kalotás Csaba | K6 feat. Gently Da Spittah' - Nothing Can Save Me című videoklipje a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal együttműködésben, a 235 Productions gyártásában készült. Az alkotás a zenei klip és a rövidfilm eszközeit ötvözve beszél a szorongás ezer arcáról, a belső feszültségekről és az önazonosság kereséséről. A projekt az idei Filmszemle versenyprogramjába is bekerült, ami visszajelzés arra, hogy ezekről az állapotokról nem csak fontos, hanem szükséges is beszélni. Az adásban arról lesz szó, hogy hogyan lehet a szorongást láthatóvá tenni, kimondani és megérteni - anélkül, hogy leegyszerűsítenénk vagy elhallgatnánk annak nehézségét.

Kovács Korinna Lola és Papp Luca a Más-Kép Társulattól a pontjókor! vendégei, akikkel egy különleges versszínházi ősbemutató kapcsán beszélgetünk, amely Röhrig Géza angyalvakond című verseskötete alapján készült. Az angyalvakond című előadás a hajléktalanság tapasztalatát belső állapotokon, emlékeken és képeken keresztül közelíti meg, anélkül, hogy történetet mesélne vagy magyarázatokat adna. A versekhez rövid etűdök, mozgás és zenei aláfestés kapcsolódnak, amelyek együtt egy érzékeny, mégis erős színpadi világot hoznak létre. Szó lesz arról, hogy miért éppen Röhrig Géza szövegeihez nyúltak a fiatal alkotók, hogy mit jelent számukra a versszínház mint forma, és hogy hogyan születik meg egy ősbemutató egy független társulat alkotói közegében.

Dr. Tarján Gabriella, a Mécses Szeretetszolgálat vezetője a pontjókor! vendége, akivel egy különleges misszióról beszélgetünk. A börtönben élő emberekkel folytatott levelezés nem téríteni akar, nem ítélkezik, hanem emberi jelenlétet kínál azoknak, akik gyakran teljesen elszigetelődnek a külvilágtól. Szó esik arról, hogy hogyan működik ez a levelezés a gyakorlatban, hogy miért lehet akár életmentő egy egyszerű levél, és hogy milyen lelki folyamatokon mennek keresztül mind a fogvatartottak, mind az önkéntesek. Arra is kitérünk, hogy miért hisznek abban, hogy a valódi változás ott kezdődik, ahol valakit végre nem a tettei, hanem emberi mivolta alapján szólítanak meg.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője és Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója a pontjókor! vendégei, akikkel visszatekintünk az elmúlt négy évre: a kezdeti célokra, az indulás kihívásaira és arra, hogy hogyan vált a Magyar Zene Háza mára egy sokrétű, élő kulturális térré. Szót ejtünk arról is, hogy mit jelent egy olyan intézményt működtetni, amely több, egymással szorosan összefüggő területet fog össze: a zenét, az oktatást, a zenepedagógiát, a társadalmi érzékenyítést és azt a törekvést, hogy a kultúra valóban mindenkihez eljusson - azokhoz is, akiknek kevesebb lehetőségük van. A beszélgetés végén pedig a 2026-os tervekre is kitérünk – olyan elképzelésekre, amelyek önmagukban is egy-egy külön adást érdemelnének.

Szécsi Judit gyermekpszichológus a pontjókor! vendége, akivel ezúttal két témát is érintünk. Az egyik a felvételi időszak terhelése: az a feszültséggel teli időszak, amikor a teljesítménykényszer és az elvárások szinte "ketyegő bombaként" vannak jelen nem csak a gyerekek, hanem a szülők életében is. A másik téma kevésbé látványos, mégis nagyon is hatással van a mindennapokra: vannak családok, ahol nincs kiabálás, nincs veszekedés - mégis érezhető a feszültség; a kimondatlan sérelmek, elfojtott érzések és elhallgatott problémák csendes konfliktussá válnak, amelyek testi-lelki tünetekben vagy távolságtartásban jelenhetnek meg. Arról beszélgetünk, hogy hogyan ismerhető fel ez a láthatatlan dinamika, és miért fontos kimondani azt, amiről eddig hallgattunk.

Péterfy Bori színésznő és énekesnő, valamint Tasnádi István író-rendező a pontjókor! vendégei. Március 1-jén egy egészen különleges lakásszínházi bemutatóra kerül sor: Monspart Sarolta szülőháza megnyitja kapuit a közönség előtt, hogy testközelből ismerhessük meg a világbajnok tájfutó és férje, Feledy Péter televíziós szerkesztő közös történetét. A Monspart-ház című előadást Durica Katarina és Tasnádi István (a képen bal és jobb szélen) írta, a főszerepekben Péterfy Bori és Gyabronka József (a képen középen) látható. Az előadás nem csak egy kivételes életutat mutat meg, hanem közel hozza Monspart Sarolta - vagy ahogy sokan ismerték, Saci - páratlan személyiségét is: kirajzolódik az a belső erő és elhivatottság, amellyel élsportolói pályája megtöretése után is továbbment, és egész életét a közösség szolgálatának, valamint a futás és a mozgás örömének népszerűsítésére tette fel.

Félix Anikó szociológus, a Haver Alapítvány ügyvezető igazgatója, valamint Révész Bálint, a Nagyi projekt című film producere és rendezője a pontjókor! vendégei. Január 27., a holokauszt nemzetközi emléknapja, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 81. évfordulója alkalmat ad arra, hogy a múltról és annak máig ható következményeiről beszélgessünk.

Szót ejtünk arról, hogy hogyan lehet a mai fiatal generáció számára értelmezhető módon közelíteni a holokauszt eseményeihez, miként jelenik meg a transzgenerációs trauma az életünkben, és hogy hogyan lehet erről párbeszédet indítani anélkül, hogy a múlt terhei bénítóvá válnának. Révész Bálint filmjén, valamint Félix Anikó és a Haver Alapítvány munkáján keresztül is azt vizsgáljuk, hogy miként lehet a történelmi emlékezetet úgy továbbadni, hogy az a megértést, az empátiát és a felelősségvállalást erősítse.