Ezúttal "csak" Lengyel Miklóssal.

Mi történt az elmúlt egy hétben Afganisztánban? Mi változott? Felébredt-e Nyugat-Európa? Mit ígérnek a tálibok? Mit várhatnak, ha a bankok befagyasztják az Afgán projektekre szánt összegeket?
És még ezer kérdésre kapunk választ - reményeink szerint Füzes Oszkár Afganisztán szakértőtől.

A műsor másik részében pedig Vámos Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem Kína szakértője a kínai-magyar kapcsolatokról, Kína sokszínűségéről beszél.

(Elhangzott a Rádió Bézs 2021. 08. 21-i műsorában.)

Négy nézőpontból nézzük Afganisztánt!
1. Afganisztánból nézve az elmúlt évtizedek története politikai és katonai szempontból kudarcok sorozata.
2. Az USA-ból nézve az afganisztáni politikai kultúraközvetítés kudarcok sorozata. Amit most mond Biden elnök, mennyiben hiteles és konzekvens?
3. Oroszország és Kína nézőpontja sajátosan sajátos. Mint a mesében a lány: igen is, meg nem is.
4. A nemzetközi közösségek (ENSZ, NATO, EU) képviselői felébredtek? Felébredhetnek?

Benda László, Füzes Oszkár és Lengyel Miklós külpolitikai újságírónak minderről ez jut eszébe....


(Elhangzott a Rádió Bézs 2021. 08. 19-i műsorában)

1. Olimpia után: "balkáni" helyzetek; delta-körkép.
2. A Balkán Európában feszültséggel teli terület.
Az ókori Rómától kezdve, a világháborúkon át az egykori Jugoszlávia területén zajlott háborúkig folyamatosan zavargások, etnikai villongások, harcok színtere; a nagyhatalmak ütközőzónája.
A Balkán több ősi kultúra szülőhelye. Államainak határai háborúk sorozatában változott. Ezek következményei még ma sem véglegesek.
Ez persze politikai átrendeződésekkel is együtt jár.
Hányatott történelmi területek, bizonytalan, gyenge államalakulatok.
Ugyanakkor nagyhatalmak stratégiai "játéktere".

Benda László és Lengyel Miklós külpolitikai újságírónak minderről ez jut eszébe....
Hallgatja Vályi Gábor és a hallgatók.
(Elhangzott a Rádió Bézs műsorában 2021. 08. 12-én)

Portugália, Spanyolország, Olaszország, és az európai műveltség "bölcsője": Görögország.
Érdemes gazdasági, politikai és "járvány-helyzet" szempontjából ezekről az országokról beszélgetni; turizmus, nyaralás sok évig volt célpontban ide.
S a politikai helyzet is változóban, mozgásban van, a vírushelyzeten kívül is. Pl. a spanyol belpolitika erős hatással van az európai politikára.
Görögország gazdasági válságokban "létezik".
Az olasz belpolitika is mutat több mint érdekes helyzeteket. Voltak ugye a "strandkormányok". Most szilárd, stabil tagja Olaszország az EU-nak?
Portugália kis ország. Hatása meghatározó tudhat lenni?

E latin országok az európai politika fővonulatához (Németország, Franciaország) mit adhatnak, s mit vehetnek el?
Kire és mire irányulhat a politikai figyelem?

Benda László és Lengyel Miklós külpolitikai újságírónak minderről ez jut eszébe...
(Elhangzott a Rádió Bézs 2021. 08. 05-i műsorában)

A német nyelv és a "német nemzeti érzés" ezer évnél is régebbi. Ám maga a német állam 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom.
Sorrendben ez volt a második német birodalom, ugyanis az ezt megelőző Német-római Birodalom a Frank birodalom felosztásakor jött létre.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, Elbán, Rajnán. Ennek hatását látjuk napjainkban is!
Luther Márton fellépésével Németországban kezdődött a reformáció, melynek persze messzeható következményei is lettek az európai politikai és szellemi-kulturális életre; egy életre.

És így tovább…

Németországban ősszel parlamenti választások; Angela Merkel elköszön.

Kérdések és lehetőségek sora.

Benda László és Lengyel Miklós külpolitikai újságírónak minderről ez jut eszébe....

(Elhangzott a Rádió Bézs 2021. 07. 29-i műsorában)

a tokiói olimpiát. A buborékok minimum hézagosak. Az előkészületek és azok

fogadtatása “vegyes”.

meghatározó!

egyrészt.

teljesítmények megmutatása másrészt.

után harmadrészt.

biztatóak: pályáról levonulás, részvétel-lemondások bejelentése,

vírusfertőzöttek karanténban, szervezési anomáliák…

olimpia bojkottjáról.

újságírónak minderről ez jut eszébe....

a Rádió Bézs 2021. 07. 22-i műsorában)

A volt gyarmati országok előnyeinek tekintehető, hogy többnyelvűek lettek. Így könnyebben kapcsolódhatnak “egyenrangúként” a politikába, gazdaságba, kultúrába. Ez az “egyenrangúság” valójában mi is?

Országokon és politikán átívelő a neves, színvonalas egyetemek, képzések tartalma; sokan, sok helyről érkeznek a képzésekre. Itt a multikulturális sokszínűség előnyös és támogatott.

Ha visszatekintünk, politikai vezetők is határoztak meg nyelvi, kulturális elvárásokat. Ma is láthatunk ilyet?

Órák alatt lehet egyik helyről a másikra utazni, földrészeket lehet pár óra alatt elérni. Ehhez a jelenlegi politika és valláspolitika alkalmazkodott már? Engedi, sőt támogatja a nyelvi képzéseket, a nyelvi fejlődéseket.
Magyarországon is volt idő, amikor csak úgy lehetett a többség angol szakos egyetemi hallgató, hogy mellé második nyelvként az oroszt kellett felvenni.

Bábeli a helyzet ma a nyelvtudás és -alkalmazás körül?
Az internet nyelve az angol…
Az Európai Unióban elvben mindenki saját anyanyelvén beszélhet, de ...

Benda László és Lengyel Miklós külpolitikai újságírónak minderről ez jut eszébe....

(Elhangzott a Rádió Bézs 2021. 07. 15-i műsorában)

A világgazdaság alakzatai: spirál, V, W, hullámgörbe, görbehullám stb.
Több országban úgy nyitnak, hogy közben nyitást korlátoznak, zárnak. Nő a delta variáns miatti veszélyeztetettség.
Eközben a tőzsdék szárnyalnak. Van pénz a gazdaságban, vagy a mutatók inkább a virtuális pénztbőséget mutatják?
Működik a bankóprés, ömlik a pénz a gazdaságba; kevesek sokat markolhatnak.
A vírushelyzet és a gazdasági csiki-csuki persze, hogy kapcsolódik: ha nyitják a gazdaságot, az országot, akkor lesz lendület, lesz fejlődés?
Ha a kereslet nem indul be, akkor a gazdasági ágak erre hogy reagálnak?
Körforgásban a gazdaság: kell(ene) gyártani, de van-e a termékre, szolgáltatásra kereslet?
Ha lenne kereslet, van-e hozzá kielégítő termék és szolgáltatás?
És a következő dilemma: ha őszre megint zárni kell? A mostani foci EB-nek, s a mindjárt következő olimpiának is számtalan ehhez kapcsolódó dilemmája van.
Vírushelyzet, gazdaság, klímahelyzet összefüggései a műsorban.

Benda László és Lengyel Miklós külpolitikai újságírónak minderről ez jut eszébe....

(Elhangzott a Rádió Bézs 2021. 07. 08-i műsorában)

Több országot vonalzóval és körzővel határoltak körbe - nagyhatalmi politikai játszmák voltak.
Ázsia fejlődése a kapitalizmus eredménye is lehetett, miközben több területen még a feudális és monopolisztikus berendezkedés a meghatározó.
A közelmúltig a materiális kapitalizmus volt a meghatározó. Az eszközök, kézzelfogható tárgyak uralták a gazdasági potenciált, s ehhez nagylétszámú, olcsó munkaerő kellett. Ehhez jó terület lett Ázsia.
Ma már “pár” ember képes sakkban tartani szervezeteket; az IT-korszak beköszönte globális “háborút” eredményezett. Láttuk pl., hogy pár informatikában profi ember kórházakat tudott zsarolni, s millió dollárokat kikényszeríteni.
Miközben Ázsiában (is) a kapitalizmus ellen szónokolnak, a kapitalizmus fémjelezte eszközöket, vívmányokat használják mind békés, mind terrorista célokra.
Ázsia sokszínű és szinte megfejthetetlen. Megérthetetlen?

Benda László és Lengyel Miklós külpolitikai újságírónak minderről ez jut eszébe....

(Elhangzott a Rádió Bézs 2021. 07. 01-i műsorában)

védekezésben. A gazdasági, üzleti élet, a politika, a kultúra, a sport

sajátosan reagál. Egy azonban látszik: Van a politikai szájmarketing, s van a

társadalmi “visszarendeződés”. Mintha semmi nem történt volna az elmúlt másfél

év alatt!

sem véletlen, hogy denevérek voltak-vannak kínai laboratóriumban. Brazíliában

fél millió covid-halott! Angliában, Olaszországban, Oroszországban terjed a

“delta”. Ausztria később “nyit”. Német kancellár aggódik...

ezrei ünnepelnek, és összezárva “foci-EB-n” szurkolnak… másoknak. Magukat

kihagyják a szurkolásból.

hajlandóság csökkenőben.

újságírónak minderről ez jut eszébe....

a Rádió Bézs 2021. 06. 24-i műsorában)