Csáth Géza sosem enged túl messze bennünket a meredély szélétől, ám itt nem épp a lélek legsötétebbjét vizsgálja. Szerelem-szerelem. Kinek, mi.

Az Egy skatulya szivar című Móra-novella egy csempészés története, ami nem sül el túl jól. Izgalmas, a szerzőtől szokatlan téma, hallgassák meg!

Hunyadi Sándor: A moly, a házasságközvetítő és a csirkehang című novellája nagyon mulatságos történet egy színtelen fiatalemberről, egy nem is igazán csirkehangú titkárnőről és ennek főnőkéről, vagyis egy tulajdonképpeni szerelmi hármasról.

Karinthy Frigyes Barátom a vállalkozó. A cím is sokat mondó és igen aktuálisnak tűnik. Hallgassák meg, hogy az-e.

Molnár Ferenc írásában két konflisló beszélget az opera előtt, arról, hogy mi is az a ZENE. Hallgassák meg!

Ambrus Zoltán novelláját ajánlom most. Egy könyvelőről szól, akinek leánya énekelni tanul. Egy protektor a tanulmányokhoz nyújtott segítsége azonban lehet, hogy nem önzetlen. Mi a dilemma? Bizonyára kitalálták.

Szép Ernő Seneca című novellája középpontjában egy szivarosdoboz áll. Mi van akkor, ha a látszat csal. A könyv a szivarosdoboz, vagy a szivarosdoboz a könyv?

Csáth Géza novellája is a féltékenységről szól, igen csak csáthgézai módon. Az egyébként szörnyűségeket a legelegánsabb könnyedséggel és derűvel megjelenítő szerző, Csáth Géza írása következik most: a Schmith mézeskalácsos.

Móricztól meglepő módon rajzolódik ki itt is a féltékenység egy aspektusa. Fogadják szeretettel.

Petelei István erdélyi szép- és hírlapíró, a századforduló kitűnő prózistája. Manapság úgy mondanánk: lelkizős alkata, a napjaink pszichologizáló jellegével rokon. Itt is, miként a Papp Dániel-novellában: a féltékenységről van szó.