Hogy hiteles-e, amit és ahogy mondunk, viselkedünk, az attól függ, hogyan építjük ki a szituációt – a belső környezetet – amiből megszólalunk és cselekszünk. A „képzelet vagy a valóság?”, megtévesztő kérdés mert elfedi, hogy jól vagy rosszul, de mindig a képzelet – azaz a belső valóság – teremti meg azt az erőteret, ami a tetteinket meghatározó gondolatainkat, érzéseinket formálja. Ezt a belső valóságot viszont mi építjük fel: öntudatlan sémák mentén vagy tudatosan.