Mai adásunkat Ági faggatásával kezdtük. Ő egyetemi tanulmányairól mesélt, a hivatásról, amivel másoknak segíthet. Fontos volt megjegyezni, hogy tőle ez amúgy sem esett távol, így legalább olyan dolgot tanul, amit mindig is akart csinálni! Ezek után arról beszélgettünk, hogy gyermekkorban milyen csalódások érték. Mondjuk Oroszlánkirály helyett egy Csillagok háborúja nem is rossz bolt, de ez Áginak akkor is trauma volt. Végül Pex is megérkezett, aki kijelentette, hogy majdnem vívó bajnok lett, de csak a verésre emlékszik belőle. :) Nem is volt Mók annyira vásott! :)

Ma végre jött Rolesz és vele beszélgettünk a digitális lábnyomokról. Például arról, hogy neki 46-os! :) Jogosan vetődött fel, hogy mit hagytál már eddig magad után a neten? Mire emlékszel belőle? Mert van, aki nem is emlékszik! Mondjuk este egy jó buliba voltál, ami neked este 10-ig tartott emlékként, csakhogy te hajnali 3-ig voltál és van róla kép és videó is. Szóval vigyázni kell ám, de ez a jótanács adásban is elhangzik. A búcsúdalra digitális lábbal léptek rá! :)

Ma végre ismét Petike csatlakozott be egy kicsit. Beszélgetés közben ráébredtünk arra, hogy megkomolyodtunk. A mai fejünk leginkább 10-15 éve lett volna jó, amikor egy csomó minden máshogy is alakulhatott volna. Vagy nem? Valóban meg kellett élni azokat, amiket elrontottunk, hogy a mai arcok legyünk? Lehet. A lényeg, hogy komoly az adás két komolytalannal. :)

Ma annyira bekarácsonyiasodtunk, hogy csakis ez volt a téma. Elsőként felmerült, hogy északon miért karácsonyi a kecske, ha itthon csak ócska mester? Majd jöttek a karácsonyra szóló ételsorok, amik nem is karácsonyosak! Ezek után sort kerítettünk a vacak ajándékokra is! Vettél már mondjuk pléjsztésünk a dédnagyinak? Vagy vettél már pálinkát a rehabról frissen kijött nagybácsinak? Na! Ma ezek is voltak! Boldog töltöttkáposztát! :) Bogyózik a dekorkecske?

Ma vendégünk volt Kollár Ádám a S.O.O.T. zenekarból. Az elején az új album dalaival foglalkoztunk, majd visszakanyarodtunk a Lomtár zenéihez! Megegyeztünk abban, hogy nincs új a nap alatt, a zenék megismételhetik önmagukat, már mindent IS lejátszottak korábban, hiszen ez a széles paletta ezt adja ki. Ádám a saját zenéit ekézte kicsit, de szóltunk, hogy azt majd tavasszal kell használni a mélyszántáskor! De a Jethro Tull mindenkinek tetszett!

Ma a hangokról beszéltünk. Nem azokról, amik a fejünkben vannak, hanem azokról, amik körülöttünk vannak! Amikor meghallod és mosolyogsz, vagy éhes leszel, de mindenképpen beugrik valami. Akár egy csörgés, fúróhang, vagy akár egy egy kacaj. Ezek után nem lettünk vegánok, de kértünk kimaradási engedélyt, ha már Mókot tinikorban sosem engedték el. Végül persze a zenéké volt a főszerep.

Ma a zenékről beszélgettünk Rolesszal! Arról Értekeztünk, hogy a zenék hatása igen sokrétű! Például, amikor hallod a kedvenc zenédet, örülsz, amikor egy szomorú emlékeket idéző dal jön, te sem leszel tőle vidám, illetve vannak dalok, amik időugráshoz segítenek. És ezek amolyan léleksimogató dolgok. Jött még jó gondolatnak a film, a sorozatok, a színház, ahol szintén emlékeket hozhat egy-egy jól elhelyezett zene. Valakinek nincs meg véletlenül a Tom Sawyer? :)

Ma egy kicsit feszegettük a parkolási, közlekedési helyzetet kishazánkban, Rolesz telefonon. Mók szerint eltiltás hatálya alatt vezetni sokkal súlyosabb, mint egy ejnyebejnye, Rolcsi szerint be kellene tartani a szabályokat, hogy másnak ne ártsunk, de mindketten egyetértettek abban, hogy egyre indulatosabbak az emberek közlekedve. Majd egy feliz navidados kitérő után az merült fel, hogy mit dolgoznánk fel, ha zenekarunk lenne. Mondjuk egy jó kis Szécsi Pál dal punkosan biztos üt! Meg egy jó BoneyM metálosan! :)

Ma ugyan telefonon dolgoztunk leginkább, de így Rolcsi és Igoor Atya is jelen lehetett! Ma azt választottuk beszédtémának, hogy milyen ünnepet vettünk át külföldről, és hogy ezt esetleg mennyire nem helyesen tettük. Ilyen pl a Valentin-nap, ami nem a szerelmesek ünnepe, hanem a szeretteinké. A Halloween is ilyen, hiszen a honosított változatban nincs szó csokigyűjtögetésről, valahogy ma már nem is tudtuk elképzelni! Volt szó bikiniről, stand upról, de Atya üzenete világos: mindenki legyen vidám, ez jobb, mint az irigykedés. Azt elképzeltétek már, hogy mi lenne, ha mondjuk a március 15.-i ünnepünket átvennék Ausztriában? Mi igen!

Ma Rolcsival kicsit fociztunk, de csak azért mert múltkor lemaradt, de utána arról beszélgettünk, hogy egy könyv, ha nagyon izgi, nagyon esélyesen film is lesz! Ilyenkor viszont nem mindegy, melyik élmény ér hamarabb! Ha egy jó könyvből nem jó film készül, az lehet ám visszatartó hatású is. De azt azért kijelenthetjük: ezen filmekhez is kell olvasni! Az pedig eleve jó!