
Sign up to save your podcasts
Or


A magyar kis- és középvállalkozások kevesebb mint 5 százaléka használ ipari vagy szolgáltatási robotokat, miközben a világ vezető ipari országai jóval magasabb automatizáltsági szinten működnek. Mit jelent ez a hazai cégek versenyképessége szempontjából? Mikor éri meg robotcellát vagy egyedi célgépet bevezetni? Hogyan segíti az ipari robotika a termelékenység növelését, a munkaerőhiány kezelését és a gyártási folyamatok fejlesztését?
Az „Inspiráló ipari projektek” mostani epizódjában Bódi Péter, a Robot-Service Kft. ügyvezető igazgatója beszél az ipari automatizálás gyakorlati kérdéseiről. A vállalat több mint 15 éve foglalkozik egyedi célgépek, robotcellák és automatizált gyártórendszerek tervezésével, gyártásával és integrálásával Magyarországon, valamint Romániában és Szerbiában.
A beszélgetésből kiderül:
mi a különbség a robotcella, a célgép és az automatizált gyártósor között;
milyen előnyöket kínál az automatizálás egy kis- vagy középvállalkozás számára;
hogyan lehet magyar beszállítóként megfelelni az autóipari multinacionális vállalatok elvárásainak;
milyen automatizálási megoldások érhetők el a régiós piacon;
hogyan javítja a robotizáció a termelékenységet, a minőséget és a gyártási hatékonyságot;
valóban elveszi-e a robot a munkahelyeket, vagy inkább új, magasabb hozzáadott értékű munkaköröket teremt.
A podcast hasznos minden olyan gyártó vállalat, KKV, termelési vezető, üzemvezető, mérnök és cégvezető számára, aki ipari automatizálásban, robotcellákban, célgépekben, robotintegrációban vagy gyártásfejlesztésben gondolkodik.
Vendég: Bódi Péter, ügyvezető igazgató, Robot-Service Kft. Műsorvezető: Király István Dániel
A műsor a Siemens Zrt. támogatásával valósult meg, és az inforádióban volt elsőként hallható 2026. júliusában.
Vízhiány, szennyvízkezelés, ipari víztisztítás – mit tehetünk, ha fogy az édesvíz? A Hidrofilt Kft. csaknem 40 éve fejleszt vízkezelési technológiákat, hogy a „hulladékvíz” újra felhasználható erőforrássá váljon. A globális vízhiány évről évre súlyosbodik: a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar (pl. akkumulátorgyártás) egyre több friss vizet igényel, miközben a készletek csökkennek – Magyarországon például az apadó Velencei-tó is jelzi a problémát. A „re-víz” (újrahasznosított víz) megoldást jelenthet erre a kihívásra. A magyar Hidrofilt Kft. Sri Lankától Egyiptomon és Lengyelországon át Magyarországig több mint 2000 vízkezelési és szennyvíztisztítási projektet valósított meg. Lakner Gábor kereskedelmi igazgató az InfoRádió Inspiráló ipari projektek című műsorában osztja meg szakmai tapasztalatait a víz újrahasznosításáról, az ipari vízgazdálkodásról és a fenntartható megoldásokról. Műsorvezető: Király István Dániel.
Témák között az adásban:
Milyen megoldások vannak a Velencei-tó vízpótlására?
Külföldi példák vízkezelésre, vízkvótára
Hogyan működik a víztisztitás?
Melyik vizet milyen célra használjunk?
Nemzetközi projektek között: teljes vízvisszaforgatás
A műsor a Siemens Zrt. támogatásával valósult meg, és az inforádióban volt elsőként hallható 2026. júliusában.
Mesterséges intelligenciával tartják számon az egyik legkorszerűbb mohácsi vágóhídon feldolgozott évi 1 millió állatot, a húsokat egyedi azonosítóval látják el, és végigkövetik azokat egészen a végtermékig. A Pick szalámival másfél évszázados hagyományt tudhatnak maguk mögött, de ahol csak lehet, a precíziós gazdálkodás, az automatizálás és a robotizáció már nagy szerepet kap, bár még mindig vannak munkafolyamatok, amelyek így nem válthatóak ki. A takarmánytenyésztésre ugyanúgy hangsúlyt fektetnek, mint az ökolábnyom-csökkentésre, a technológiának köszönhetően pedig csak célzottan, szükség szerint alkalmaznak növényvédő-szereket vagy műtrágyát, miközben 2-3 liter helyett már csak maximum fél liter vizet használnak fel 1 kg hús feldolgozásához. Éder Tamástól, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatójától ezt mind megtudhatjuk a legújabb Ipar Hangjai epizódban, ahogy azt is, mitől téli a téliszalámi, és milyen húst vásároljunk, ha biztosak akarunk lenni benne, hogy az állat nem csak GMO-mentes takarmányt fogyasztott, de játékokat is kapott tartás közben.
Több mint 200 éve alapították Bécsben a Wienerberger téglagyárat, Magyarországra az 1838-as pesti árvíz utáni újjáépítéshez érkeztek, amihez még abban az évben leszállítottak 3 millió téglát. Azóta 28 országban 200 gyárat működtetnek, több mint 10 ezer fajta termékkel és 20 ezer munkavállalót foglalkoztatva. Magyarország régiós gyártási központ lett, és messze kerültek az eredetileg nehéz fizikai munkát jelentő eredeti technológiától. A többek között okos, hőtartó téglákat, tetőcserepet, térkőburkolatot és csővezetékeket is előállító gyárakban már robotok végzik a fizikai munkát, Kőszegen teljesen automatizált folyamatok működnek, Hejőpapin a legkorszerűbb Ipar 4.0 technológiát használó, teljesen karbonsemleges betoncserép-gyár épül, miközben Csornán mesterséges intelligenciával vizsgálják át még kiégetés előtt a cserepeket. Mindemellett az építőipari erőforrás-hiányra is van válaszuk: 2026-ban már akár élesben is dolgozhatnak az idén bemutatott Walter falazórobotok Potos János, a Wienerberger Zrt. kereskedelemért és marketingért felelős igazgatósági tagja szerint, aki még sok más érdekességet elárult a cég múltjáról, jelenéről és terveiről.
A levegő, amely körülvesz bennünket, láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen erőforrás: alapját képezi azoknak az ipari és orvosi gázoknak, amelyek kulcsfontosságúak a kórházak, az élelmiszeripar, a gyártósorok és a csúcstechnológiai ágazatok számára. Ezen gázok többségét kriogén technológiával, azaz rendkívül alacsony – mínusz 250–260 Celsius-fokos – hőmérsékleten nyerik ki a levegőből, amikor az cseppfolyós halmazállapotba kerül. A komponensek forráspontjuk alapján válnak szét: elsőként a nitrogén, majd az oxigén, az argon, végül a ritkább nemesgázok, mint például a xenon, a kripton és a neon.
A hazai gázgyártás egyik legjelentősebb szereplője a Linde Gáz Magyarország Zrt., mely külföldre egyaránt szállít ipari és orvosi gázokat. Hegedüs Ákostól, a vállalat vezérigazgatójától megtudhatjuk azt is, hogy miként teszik hatékonnyá a termelést, a logisztikát, valamint mit lehet tenni a gázgyártás, -ellátás még fenntarthatóbbá tétele érdekében. De kiderül az is, hogy Répcalakon található a régió legfontosabb szén-dioxid forrása, valamint itt működik Közép-Európa legnagyobb dinitrogén-oxid (azaz altatógáz) üzeme is.
Poralapú élelmiszereket nem csak az űrhajósoknak és hegymászóknak gyártanak, sőt, gyakran nem is tűnik fel, mennyire a mindennapjaink részei: gondoljunk csak a kakaóporra, az instant kávéra vagy a fehérje shake-ekre. Ma akár egy rizottót is készíthetünk 5 perc alatt, forró vízzel, porból, de a legtöbben ettünk már házi készítésű, poralapú fagylaltot is. Ennek a szabadalmával indult útjára a TUTTI Élelmiszeripari Kft. majdnem 40 évvel ezelőtt, ma pedig már 12 nagy gyártósoron, közel 2500 féle saját- és bérgyártású termék fordul meg náluk. A családi vállalkozás ügyvezető igazgatója, Prohászka Andrea ebben az epizódban beavat minket többek között abba, hogy mit jelent a liofilizálás, miért tisztítják cukorral a gyártósoraikat, miért nem igazán gyártanak sós termékeket, mit lehet és kell feltüntetni a csomagolásokon, valamint, hogy miben kellene még fejlődnie az automatizálási technológiáknak, hogy hatékonyan segítsék a munkájukat.
Az alvásminőségről beszélve a matrac állapota és összetétele gyakorlatilag ma már alapvetés, de a párna már jóval kevesebb figyelmet kap, nem is beszélve a takaróról. Kevesen tudják és még a szállodák sem mindig tartják be, de nem csak kényelmi, hanem higiéniai szempontból is cserélni kéne a párnákat három, a takarókat pedig 3-5 évente. A tolltöltet pedig egyáltalán nem azt jelenti, mint nagyszüleink korában, nem az élő állatról tépdesik le, hanem a húsipar melléktermékeként keletkező, másként veszélyes hulladéknak számító tollat hasznosítják újra. Ez egy példa a fenntarthatóságra, amelynek terén lenne hova fejlődnie a piacnak, jelenleg ugyanis mindössze 1 százalékát hasznosítják újra világszerte a lakástextil-termékeknek. Ennek az aránynak az emelésében jár élen a Naturtex, ami az európai, ázsiai és amerikai piacokra is szállít termékeket, és az újrahasznosított töltetű párnáik pedig képesek még az igen szigorú japán minőségi elvárásoknak is megfelelni. Néhány takarónál pedig egyenesen az űrhajósok kesztyűinek hőmérséklet-szabályozására kifejlesztett anyagokat használják. Ezekről is beszélt az Ipar Hangjai podcast legújabb epizódjában a Naturtex Kft. ügyvezető igazgatója, Gellért Balázs.
Ha karácsony, akkor játék, felnőttnek, gyereknek egyaránt. Nem csoda, hogy novemberben és decemberben a REGIO JÁTÉK üzleteiben, illetve webshopjában az átlagos napokhoz képest akár négy-ötszörösére is felpörög a forgalom. A LEGO és a társasjáték mellett mindig toplistás a diafilm-vetítőgép, aminek a modern, nem forrósodó verzióját éppen a REGIO JÁTÉK kezdeményezésére fejlesztették ki. Ugyanakkor a magyar játékipar nincs könnyű helyzetben, nálunk gyakran az alapanyag is drágább, mint egy export kész játék. Pedig a minőségre sokan figyelnek, a vásárlóknak és a készítőknek is egyre fontosabb, hogy fenntartható anyagokból és csomagolással készüljön egy-egy megvett ajándék. A társasokból emellett a versengő típusúak mellett nagy tért hódítottak a kooperatív játékok, sőt, olyan új játékmechanizmusok kerültek a nagyközönségnek szánt társasokba, mint például, aminek egy pontján megcsörren az ember telefonja, és az ott elhangzottak döntik el a játék további menetét. A játékok karácsonyfa alá juttatása mögött persze óriási szervezés is áll, a vállalat már szeptemberre feltölti árukészleteit, többek közt úgy, hogy a Siemens-technológiával felszerelt törökbálinti automatizált raktár 800 méter hosszú futószalagjára 10 másodpercenként kerülnek fel a dobozok a csúcsidőszakban. Ennek a folyamatnak a részleteiről is mesél a REGIO JÁTÉK ügyvezető igazgató-helyettese, Gyaraki Dávid, aki a cégalapító édesapjával karöltve vezeti a vállalatot. Az Ipar Hangjai podcast mostani epizódja a játékok világába hívja a hallgatókat, nézőket.
Éjszaka van, a kifutópályáról, landolás után közvetlenül egy raktárépülethez gurul a repülőgép, hogy ott lepakolják, és a depóban percenként akár 100 csomagot is eloszthassanak az automata szkennelő és szortírozógép segítségével. Ez nem egy akciófilm első jelenete, hanem a DHL logisztikai vállalat mindennapi rutinja. De mennyiben lehet automatizálni a csomagszállítást, és meddig fejleszthető még a gyorsaság vagy az ügyfélélmény ezen a területen, miközben folyamatosan csökkenteni igyekeznek a kiszállítás karbonlábnyomát. Fogják-e valaha drónok kézbesíteni a megrendeléseinket, és hogyan segíti a mesterséges intelligencia a vámügyintézést? Ráadásul, mi köze ennek az egésznek a Forma1-hez, a divathoz és a Coldplay-turnékhoz? – Az Ipar Hangjai podcast legújabb epizódjának Mészáros Ádám, a DHL Express Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója volt a vendége.
Nagyot változott a pezsgőpiac az elmúlt évtizedekben: megjelentek és egyre népszerűbbek például az alkoholmentesek és az Ice pezsgők, a készítési folyamatot folyamatosan alakítja éghajlatváltozás, valamint a munkaerő-piaci elmozdulásokra is reagálniuk kell a termelőknek. Müller Kornél, az évente 19 millió palackot forgalmazó Törley Pezsgőpincészet Kft. ügyvezető igazgatója podcastunk legújabb epizódjában arról is beszélt, milyen innovációkat alkalmaznak, hogy választ adjanak ezekre a kihívásokra. Így például automata traktorokkal is végeznek földmunkákat, drónok segítik a növényvédelmet és robotok forgatják a pezsgőspalackjaikat, amelyek súlyát igyekeznek csökkenteni – ez utóbbi komoly fejlesztést igényel, hiszen egy autógumi nyomásának dupláját kell kibírniuk. De azt is megtudhattuk, mitől teljesen vegán a Törley Pincészet, és hogy mennyi receptúra-változtatást igényel a pezsgő, ha jégre töltik vagy kivonják belőle az alkoholt. A Törley-pezsgők előállításában Siemens-eszközök is részt vesznek.
From the publisher's feed