Mai vendégem Sugár Péter, Ybl Miklós-díjas építész. Beszélgettünk a sárospataki gyermekkoráról, arról a különleges családról, amelyben édesanyja neológ, édesapja pedig ortodox háttérből érkezett, a szülők hallgatásáról. Ezen kívül szó esett sikeresen elkészült munkákról, mint a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Háza vagy a Dohány utcai emlékfal és reményekről, tervekről, mint a sárbogárdi zsinagóga kultúrközponttá alakítása vagy a sárospataki mikve megmentése. És ezzel összefüggésben arról, hogy hogyan lehet jól felújítani egy zsinagógát műemlékvédelmi szempontból. Beszélgetésünk során leginkább arra kerestem a választ, hogy hogyan ragadható meg a zsidó identitás az építészet eszközeivel.
És  végül még valami: kiderült, hogy miért van minden zsinagógán egy úgynevezett „rontott kő” és ez miért fontos.

Augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. 1944. augusztus 2- áról 3-ára virradólag egyetlen éjszaka alatt mintegy 4000 romát mészároltak le Auschwitzban. Ezért a Smoncában minden augusztusban roma témával foglalkozunk, keressük a cigány és a zsidó kultúra metszéspontjait, kölcsönhatásait, hasonlóságait, vagy akár ellentmondásait.

Idei vendégem Horváth M. Judit fotóművész. Sárváron született cigány családban, de sokáig ezt nem vállalta fel. Előbb gyermekápolónőként dolgozott, majd miután férje, Stalter György mellett kitanulta a fényképész szakmát, szabadúszó fotográfus lett. 1990 és 1995 között az Amaro Drom roma lap képszerkesztő - fotóriportere, majd 3 évig a lap főszerkesztője volt. Férjével országszerte fotózták a romák életét, melynek gyümölcse a Más Világ című kötet lett. Beszélgettünk a származás felvállalásáról, túlélésről, veleszületett harmóniaérzékről, a bizonytalanság ösztönző erejéről és arról, hogy miért van minden cigány családban valamiféle zsidó mítosz.

Mai vendégem Szegvári Katalin újságíró, szerkesztő-riporter, műsorvezető és tanár. Ugyan megnyerte a Pályabelépő című sportriporter-versenyt, mégis azt mondták neki, a magyarok nem fogadnának el egy női sportriportert. Szakmai életútján túl beszélgettünk szülőkről, szegénységről és annak pozitív hozadékairól, lámpalázról, hírnévről és nyilvánosságról. És arról, milyen volt a müncheni olimpián történt merénylet szemtanújának lenni.

Ma Gyémánt Bálint klasszikus és jazzgitárossal, a Gyémánt Bálint Trió alapítójával beszélgettem. Olyan kérdésekre kerestük a választ, mint például hogyan kúszik be a zsidóság a művészetébe, milyen nehézségei vannak a közösséghez tartozás megélésének, mit tehetünk saját boldogságunk megőrzéséért és hogy mekkora tere és milyen eszközei vannak egy művésznek, hogy a világot jobb hellyé tegye?

Host: Dohi Gabriella

Spitzer Gyöngyi, művésznevén Soma Mamagésa: énekes, előadóművész, műsorvezető, újságíró, életszemléleti tanácsadó és spirituális tanító.

Zsidó gyökereiről és az eredeti név fontosságáról először nekünk beszélt. Ezen kívül szó esett transzgenerációs traumákról, elfojtásról, tisztulásról, hitről és vallásról és arról, mennyire tartja magát jiddise máménak.

Host: Dohi Gabriella

Galla Miklósnál jártam vendégségben, aki elmesélte családja történetét, sokat beszéltünk zenei élményekről, megpróbáltuk megfogni a zsidó humor lényegét és kiderült kiket tart testvéreinek.

Megtudtam milyen érzés híresnek lenni, mit jelent neki a teljesség és mivégett való a meztelenség, sőt még az is kiderült, volt-e Galla Miklós diszkzsoké az izraeli hadseregben.

Host: Dohi Gabriella

Ma Kácsor Zsolttal beszélgetek, aki így jellemzi magát: ő elsősorban apuka, majd magyar író és zsidó vallású ember. Pokoljárás Bipoláriában című könyve kapcsán arról beszélgettünk, hogy mi a válasza a zsidóságnak a különböző mentális állapotokra, hogyan kezeli azokat. A Cigány Mózes című műve kapcsán pedig a zsidóság és cigányság közötti kapcsolódási pontokat kerestük. Ezen kívül szó esett még kitárulkozásról és rejtőzködésről, irodalomról és a magyar nyelvről mint csodálatos alapanyagról.

Mai beszélgetőtársam Ausztrics Andrea producer, kurátor, a Marom Zsidó Kultúra projektjének ötödik éve a vezetője.

Tanulmányait az ELTE esztétika és kulturális antropológia mesterképzésén, doktori programját az Atelier társadalomtörténeti iskolában végezte, emellett egy évet kutatott a New York Universityn. Legutóbb a Lefkovicsék gyászolnak című film kapcsán hallhattuk a nevét.

Beszélgettünk az akadémiai pálya nehézségeiről, a kreatívak szorongásairól és a jobb jövőkép gondolatáról. Szó esett a szerencséről és annak megtartásáról, illetve az európai állampolgári tudatról és annak elengedéséről.

Mai beszélgetőtársam Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora.

Beszélgetésünk során végigvezetett karrierjén az amatőr kórustól a Népszínház színpadán át a főkántorságig. Szó esett rítus és művészet egyensúlyáról, inspiráló példaképekről és pályatársakról, a női hang helyéről a zsidóságban és a mai magyarországi zsidóság legnagyobb kihívásáról.

Mai beszélgetőtársam Sommer Katalin maszkmester, holokauszttúlélő. Beszélgetésünket a háborús évek gyerekkori emlékeivel kezdtük, majd átcsúsztunk a Kádár rendszer hétköznapi antiszemitizmusába. Sztoriztunk nagy egyéniségekről a magyar televíziózás indulásának korából, beszéltünk sminkekről, maszkmesterségről. De a komolyabb témákat sem kerültük el mint a szerelem keserűsége vagy az emlékek továbbadásának kötelessége.