Solymáron az 1970-es évek elején a cserépgyár építése közben régészeti leletekre bukkantak. Dr. Jablonkay István és Dr. Valkó Arisztid leletmentő ásatásokat kezdeményezett. A római temető mellett avar sírok is előkerültek. Ezeknek feltárását Dr. Török Gyula folytatta, amiről 1978-ban Jablonkay István felkérésére előadást tartott a múzeumban.
A hangfelvételt Jablonkay Mária bocsátotta rendelkezésünkre, melyet restauráltunk, de néhol így is nehezen érthető.

Tudták, hogy egy túlbuzgó igazgató tévedése miatt nevezték el Apáczai Csere Jánosról a művelődési házat? Nos ha nem, itt az ideje hogy kikölcsönözzék a könyvtárból Hegedűs András és Milbich Tamás: “Solymári arcképcsarnok” című 600 oldalas könyvét, melyben a szerzőknek 5 év munkája és több mint 2000 név van. De nem csupán felsorolták az itt élő uralkodóktól kezdve az óvodai dajkákig a Solymáron élt történelmi és közéleti személyiségeket, hanem sztorikkal és rengeteg képpel színesítették a kötetet. A könyv tartalmas helytörténeti kiadvány azoknak, akik településünk múltja iránt érdeklődnek.

2022. November 9. 18:00

“Miért őrizzük ezeket az öreg fákat? Azonkívül, hogy pusztán megmaradjon, mint a múlt lenyomata, ezek a fák bizonyítottak azzal, hogy idősek tudtak lenni. Itt van előttünk a klímaváltozás, nem tudjuk pontosan, hogy a növények hogy reagálnak. Ezek a fák több száz éven át kibírtak hidegebb, melegebb időket, külön gondozás nélkül ellenálltak a kórokozóknak…” /Zlinszky Péter, a Solymári Tündérkert-projekt kezdeményezője/

Tóth Balázs biológus és Tar Péter agrármérnök előadásukban bemutatják a Pilisi-medencében előforduló hagyományos gyümölcsfajtákat, amelyeket a pilisvörösvári Tündérkert-projekt keretében gyűjtöttek össze. Sváb őseink főleg a gyümölcstermesztésből éltek, így a kertekben és a szőlőkben sokféle gyümölcsfát ültettek. A Tündérkert-projekt célja, hogy a mára eltűnőben lévő régi fajtákat az utókor számára megmentsék. Zlinszky Péter pedig a Solymári Tündérkert-projektet mutatja be.

Történelmi Tévhitek Solymárról XIII.

“Nemzeti ünnepeink megemlékezései sokszor csak az országos eseményeket idézik meg. Nem ritkák a begyakorolt előadások és a politikai színezetű kétértelmű beszédek. A legkevésbé azokról  az emberekről van szó, akik helyben, bátran szembe szegültek az elnyomással. Különösen így van ez a 66 évvel ezelőtti szabadságharc esetében. Előadásomban ki szeretnék lépni a begyakorolt és megrendezett előadások, unalmas beszédek köréből és meg szeretném mutatni mi történt 1956-ban Solymáron. S ha már erre vállalkozom, akkor körbe szeretném járni a kérdést: vajon tényleg a Hősök emlékművén is szereplő Dienes István az egyetlen ’56-os mártír? Kiderül az előadásból!” /Ritter György/

A hangfelvétel elkészítésében Wollner Péter volt segítségünkre.

A Helytörténeti Társaság tagjai között volt egykor Dr. Hartig Miklós, aki az 1960-as években fiaival fogott bele a barlang kutatásába. Ifj. Hartig Miklóst is elvarázsolták a mélység titkai. Negyedszázadon át dolgozott azon, hogy a barlang minden zugát felfedezze. A vele készült interjúból megtudhatják, hogyan “legalizálták” a solymári kutató munkát, milyen eszközöket használtak a feltérképezés során, mikor és hogyan zárták le a barlang bejáratát és hány embert mentettek ki munkájuk közben. Egyik alkalommal például Dr. Jablonkay Istvánt, a Helytörténeti Gyűjtemény alapítóját, aki 70 évesen vállalkozott a barlangtúrára, de a Kutyaszorító nevű szűk átjáróban bordatörést szenvedett.

Konferencia az 50 éves Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény szervezésében

Hogyan tudnak a kis tájházak, múzeumok a 21. századi kihívásokra válaszolni, a megnövekedett látogatói igényekhez alkalmazkodni? Hogyan tehetik élményszerűvé a vendégek látogatását? Szükséges-e, és ha igen, hogyan lehet a műemlék, illetve népi építészei szempontból jelentős, többnyire hagyományosan berendezett épületekbe a modern technika vívmányait „becsempészni”? Milyen programokkal érdemes a helyieket, az újonnan beköltözőket, és mivel a turistákat megszólítani? Működhet-e egy tájház/falumúzeum közösségi térként?

Előadók:

HANGSZERPARÁDÉ – KISCIMBALOM

Marlok Tamás 2009-ben egy templom romjait kezdte kutatni Pilisszentivánon, de nem talált semmit. Ekkor egy ismerőse ajánlott egy területet, ahol az erdőben kövek vannak, ami ezen a környéken nem természetes. A szentendrei régészeket hívta segítségül, akik megállapították, hogy itt bizony sok értékes dolog rejtőzik a föld alatt, el kell indítani egy hivatalos régészeti feltárást. A papírmunka !3 évig! tartott, de Marlok Tamás elhivatottsága és türelme meghozta gyümölcsét, az ásatások kiderítették, hogy egy kelta település nyomaira bukkantak.  (az előadás vágott, rövidített változata)

2022. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK, 18:00

Történelmi Tévhitek Solymárról XII.

2022. április 27. szerda 18 óra, Svábház

Az utóbbi években ismét lendületet kapott az utcák átnevezésének hulláma. Községünkben a közelmúltban a Gorkij utca kapott új nevet és állítólagos kommunista múltja miatt a Koppány Márton utca átkeresztelése is szóba került. Vajon megérdemli Koppány Márton azt, hogy megfosszák utcájától? Valóban csak egy egyszerű kommunista volt – ahogyan azt sokan mondják –, aki méltatlan a megbecsülésre? Ritter György történész azt szeretné bizonyítani, hogy Koppány magatartása van olyan példaértékű, hogy az utcanevet megőrizzük emlékének.

Köszönjük a Pilis TV és Wollner Péter segítségét a hangfelvétel elkészítésében.

2022. április 10. 15 óra, Apáczai Művelődési Ház,

Résztvevők: Pálfy Sándor (építész), Gaal-Hasulyó Bernadett (néprajzkutató), Szemere János (katolikus pap, plébános), Szervező: Milbich Tamás, Moderátor: Szemere János

A beszélgetés célja: jobban megismerni és megérteni az urbanizálódással járó, viselkedés béli és társadalmi átalakulások mibenlétét. Milyen változásokat hoz a városiasodás a helyi kulturális, társadalmi evidenciákkal kapcsolatosan. Mi felé vezet a városiasodás. Mit jelent az agglomeráció ma.

Az előadásról részletek a SZÉPSOLYMÁR oldalon.