Sorozatlövő - 24.hu

Az Oscar-gála előtt az Emmy-díjas Gera Marinával beszélgettünk egy nemzetközi elismerés fantasztikus lehetőségeiről és árnyoldaláról, hogy milyen munkák várnak rá ezután, hogy miért került itthon légüres térbe, illetve kiveséztük az Oscar jelöltjeit is. Az szintén szóba került, hogy idén miért nincs nő a legjobb rendező kategóriájában, és ki a legesélyesebb a vasárnapi gálán.

Mécs Mónika olyan filmek mögött állt producerként, mint a Testről és lélekről, a Brazilok vagy Enyedi Ildikó még utómunkára váró filmje, A feleségem története Füst Milán regénye alapján. Legutóbb pedig azon izgult, hogy bejut-e az Oscar-jelöltek közé az Akik maradtak című filmje Tóth Barnabás rendezésében. A díjszezon közepén arról beszélgettünk a producerrel, hogy mi az oka, hogy idén nem jelöltek nőt a legfontosabb kategóriában, mitől függ egyáltalán, hogy ki nyeri el a szobrot, és mit tud hozzátenni ő egy produkcióhoz.

A magyar sorozatiparral foglalkozó részeink után most az Oscarra, és azon belül is a nők helyzetére koncentrálunk a filmiparban. Mi kéne ahhoz, hogy ne legyen olyan év, hogy kimaradjanak a nők a legjobb rendező kategóriájából? Az első vendégünk a Nyitva című vígjáték alkotója, Nagypál Orsi, aki mondjuk az Oscarra jelölt filmek listájával is vitatkozna, de van arról is véleménye, mi szükséges a változáshoz. Szerinte első körben több lehetőséget kell adni a nőknek, és hogy ne kelljen kihangsúlyozzuk, hogy nagy költségvetésű filmeket bíznak már nőkre. Azt is megérti, miért nem akarnak lemondani a fehér férfiak a privilegizált pozíciójukról, de nem árt észben tartani, hogy a női filmesek itt dörömbölnek az ajtón.

Hámori Barbara volt már programigazgató a Viasatnál, szerkesztett valóságshow-t, de az utóbbi években többek között neki is köszönhetjük a legsikeresebb magyar sorozatokat: A mi kis falunkat, a 200 első randit vagy a Drága örökösöket. A Sorozatlövő idei záró epizódjában beszélgettünk a nézettség fontosságáról, a közmédia felelősségéről, és arról, hogy a hazai filmgyártás is tolja a sorozatok szekerét.

Angyalosy Eszter a könyvszakmából érkezett a sorozatok világába, és egyből beleszeretett a tévés műfajba. Forgatókönyv-fejlesztéssel foglalkozott az HBO-nál, részt vett az Aranyélet írásában, most pedig Krigler Gáborral igyekeznek meghódítani a nemzetközi piacot. A Sorozatlövő legújabb adásában megismerkedünk a tévés történetmesélés elméletével, és arra is választ kapunk, hogy miért lehetett bárkit kinyírni a Trónok harcában. Angyalosy Eszterrel a magyar sorozatipar jövőjéről beszélgettünk, és hogy egyáltalán nem akadály, hogy kicsi a hazai piac. A Narcos óta megtanultuk, hogy idegen nyelvű sorozatok is elérhetnek világsikereket, és ha a közép-kelet-európai régióval együtt fogunk a sorozatgyártásba, a határ a csillagos ég.

Balsai Móni játszott a Társasjátékban, a Terápiában, rengeteg színdarabban, de az országos ismertséget a Liza, a rókatündér című film hozta el számára, az elmúlt években pedig a legfoglalkoztatottabb színésznők egyike. A színházi és filmes munkái mellett van HBO-s, illetve kereskedelmi tévés tapasztalata, és legutóbb Ujj Mészáros Károllyal az Alvilág című sorozatban merült el a skandináv krimik világában. A Sorozatlövő új részében beszélgettünk a magyar sorozatok felfutásáról, az állandó félelemről, hogy elfelejtik-e az ember arcát, és egy színész lehetséges B-terveiről.

Radnai Márk a színház és a filmezés mellett már túl van pár sorozaton is, a közmédiás Holnap tali!-val forgatott tiniknek, a Drága örökösökkel a napi sorozatokba látott bele, de dolgozott a Korhatáros szerelmen is. A Sorozatlövő aktuális sadásában zóba került az MTVA és a valóság közötti furcsa kapcsolat, a magyarok igényei, ha a tévéről van szó, és az is, hogy lehet-e minőségi részeket leforgatni a napi sorozatok darálásában.

Az RTL Klub kreatív igazgatója felel gyakorlatilag minden saját tartalomért, és átlátja, hogyan közelít egy kereskedelmi tévé a sorozatokhoz. Herman Pétert mindenki csak Pierre-ként ismeri, és neki köszönhetjük a szórakoztató tartalmak zömét, de rajta tartja a szemét az olyan produkciókon is, mint annak idején a Válótársak vagy A mi kis falunk. Szóba került az RTL jövője, mit kezd a megváltozott tartalomfogyasztási szokásokkal egy klasszikus kertévé vagy a Barátok közttel, és az is, hogy attól még, hogy nevetni szeretünk a legjobban, a csatorna nem mond le a drámákról.

Tasnádi István az egyik legelismertebb sorozatíró itthon, de ő csak írónak tartja magát, aki színházi daraboktól kezdve a Terápián és az Aranyéleten át filmeket álmodott meg. Elmondta, miért baj, ha csak a látvány, illetve a színészek vannak meg a képletből, a sztori azonban hiányzik. Szerinte ideje lenne elhinni, hogy képesek a magyarok elejétől végéig felépíteni egy történetet. A hazai produkciók felfutása viszont megakadhat szerinte, az HBO ugyanis leállt a saját fejlesztésekkel. A sorozatok mellett beszélgettünk a forgatókönyvíró/rendező legújabb tévéfilmjéről, az Egy másik életbenről, aminek a híre alig jutott el a közönséghez, pedig éppen augusztus 29-én, csütörtökön mutatják be a Duna tévén.

Kapitány Iván alkotóként olyan sorozatokban vesz részt, mint A mi kis falunk, a Válótársak, a 200 első randi, de az RTL Klubon most induló Jófiúkat is neki köszönhetjük. Az Üvegtigris első részében rendezőként, operatőrként és íróként dolgozott, és a kétezres évek elején megpróbálkozott a szitkom műfajával, úgyhogy volt miről beszélgetnünk, ha a magyar sorozatpiacról van szó. Kapitány mesélt az új rendőrös sorozat előzményeiről, és szóba kerültek A mi kis falunk kezdeti kritikái, illetve hogy mennyire kárpótolja az alkotót ilyenkor a közönségsiker.