Mai adásunk különösen aktuális: témánk a tegnap kezdődött, háromnapos reStart Feszt, amelynek helyszíne a Ráday utca, s ahol több olyan program lesz elérhető, amely szorosan kapcsolódik műsorunk témájához. Vendégeink A MáSzínház egyik fő szervezője, Márton Gábor Csaba, s a társulás két, holnap fellépő színésze, Demeter Orsolya és Inoka Péter. Beszélgetünk még Élő Fruzsinával, az Egy sima egy fordított - Egyesület az Inklúzióért egyik alapítójával, aki a szintén most vasárnapi, ingyenes családi workshopról fog nekünk mesélni.
Hogy Márton Gábor Csabát idézzük: a MáSzínház nem attól „más”, hogy más emberek játszanak benne, hanem attól, hogy másképpen működik, mint amit a színházaktól általában megszoktunk. Hogy mit jelent ez, s hogy mi minden vár Titeket most hétvégén a Ráday utcában, kiderül 17:30-tól.

hosting pic

Az adás vendége Sőrés Lia festőművész. Lia tökéletes példája annak, hogy mi történik, ha egy fogyatékos – jelen esetben Down-szindrómás – embernek nem opciókat kínálunk föl, hogy mit kezdjen az életével, hanem hagyjuk, hogy ő maga találja meg, miben a legjobb. Beszélgetünk még Lia testvérével, Zitával és édesanyjával, Zsuzsával, illetve Visnyei Emőke szociális munkással és művészetterapeutával is, akinek sok más hátrányos helyzetű ember mellett Lia is köszönheti első kiállítását és művészi karrierjének elindulását.

upload picture and get link

Január 30-i adásunk ismétlését hallhattátok.
Az adás vendége Nyikó Anetta énekes, basszusgitáros, költő, slammer, aktivista, aki küzd a mozgássérülteket és más, fogyatékos személyeket érintő előítéletek ellen. Illetve beszélgetünk még a United by Music Románia elnökévél, Olcsvári Tündével is, többek között arról, hogy miért lényegbevágó, hogy ha fogyatékos személyek művészeti tevékenységének előremozdításán dolgozunk, akkor azt ugyanazzal az igényességgel és minőségre való törekvéssel tegyük, mint bármilyen más esetben.

Adásunk vendége Papp Ákos, fotográfus, költő, az Önéletbaj című könyv szerzője. Ákost azért hívtuk meg, mert a művészetének központi témája a függőség, amelynek olyan aspektusait világítja meg, amelyekről kevésbé szoktunk beszélni. Beszélgetünk arról, hogy normális dolog-e, ha valaki nem iszik, s hogy mi a hasonlóság a szerhasználat és az alkotási folyamat között. De szó lesz arról is, hogy vajon ha elhisszük, hogy igaz, amit hazudunk, akkor végül is mi az igazság?

Az adás vendége Faludy Judit művészettörténész, aki annak a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményének munkatársa, amelyet a megelőző három adásunkban sokat emlegettünk. Judit végre helyre rakja nekünk, hogy mit jelent az Art Brut, s hogyan viszonyul az Outsider Arthoz, illetve a meghívott és a naiv művészethez. De nem csak ezekről a kategóriákról és a gyűjteményről beszélgetünk, hanem szó lesz még többek közt James Ensor groteszk, látomásos festészetéről is, és az is kiderül, hogy miért használta szignónak és művésznévnek Ensor a füstölt heringet.

Adásunkban tovább folytatjuk az OPNI művészeti gyűjteménye kapcsán létrejött, A sárga csendről című projektről készült sorozatunkat.
Ezúttal Tillmann Hanna képzőművész a vendégünk, aki Érzelem növények című sorozatával szerepelt a projekthez kapcsolódó kiállításon. Milyen lenne egy növény- és állathatározók mintájára készült érzelemhatározó?
Vajon a jól-létünk és az úgynevezett „normalitásunk” mennyiben múlik azon, hogy hogyan szűrjük a világról kapott információkat?
Hogyan lehet ábrázolni egy Alzheimer-kóros elme útvesztőit? Van-e saját létezése a hiánynak, legyen az a traumák feldolgozásának, egy emberi életnek vagy a beszédnek a hiánya?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetünk.

Ezen a napon 2021. 02. 27-én elhangzott adásunk ismétlését hallhattátok:
Mi történik, amikor a szorongásból és a kényszerbetegségből művészet születik?
Komár Sabrina textilművésszel, fotográfussal beszélgetünk, akinek a művészete nem csak a mentális zavarokról és az azokat övező társadalmi tabukról ad újszerű képet, hanem modernkori civilizációnkról és annak ellentmondásairól is szokatlan kórrajzot (és korrajzot) nyújt.
Beszélgetünk kombucha bőrről, polaroidról, és Sabrina Nem látszik rajtad című munkájáról is.

Az adásban A sárga csendről című művészeti projekt egyik kiállító művésze, Kicsiny Martha, Derkovits-díjas képzőművész a vendégünk. Annak ellenére, hogy Martha festő szakon végzett, főként videoinstallációkkal foglalkozik, és a pszichiátria témáját – mint minden mást is – alapvetően szociológiai szemszögből közelíti meg.
Létezik-e objektív megfigyelés, vagy minden megfigyelés torzít?
Oldja-e a magányt, ha emberek vesznek körül?
https://www.marthakicsiny.hu

goodwill eau claire

A sárga csendről című művészeti projektről beszélgetünk, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetem harmadéves képzőművészet-elmélet szakos hallgatóinak diplomaprojektje.
Itt lesznek velünk a stúdióban az esemény ötletgazdái, egyben szervezői és kurátorai: Balajthy Boglárka, Grisztel Eliza, Martincsák Kata és Menyhért Juci.
A projektnek része egy kortárs képzőművészeti kiállítás, amelynek keretében öt művész reflektál műveikben az OPNI-hoz (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) kapcsolódó jelenségekre és a mentális zavarok különböző aspektusaira.
Kiállító művészek: Kicsiny Balázs, Kicsiny Martha, Kis Judit, Tillmann Hanna, Ulbert Ádám.
Beszélgetünk még az OPNI művészeti gyűjteményéről és arról, hogy művészeti alkotások-e azok a tárgyak, amelyeket az intézmény kezeltjei készítettek.
https://asargacsendrol.wixsite.com/opni?fbclid=IwAR3dIPQKp-EUZ_0TDWzsSU-9r8HjMZK4jmKGoS2JaE_f2hjuJQ-_MPrrcHk

december 19-i adásunk ismétlése:

E. Zsemberi-Szígyártó Miklóssal beszélgetünk, aki a Semmelweis Kiadó gondozásában megjelent Zsibbadás című könyv szerzője, mely az orvosi nyelven pánikbetegségnek nevezett állapotról szól.

A kötet egy „illusztrált szakkönyv”, mégis sokkal több annál: a szorongás és a szorongás okozta pánik művészi megközelítése és bemutatása, egészen egyedi formában. A képi megoldások, személyes naplórészletek olyan emberek számára is átélhetővé teszi a jelenséget, akiknek – ha léteznek egyáltalán ilyenek – a szorongás ismeretlen, de legalábbis idegen fogalom.

Beszélgetünk arról, hogy miért épp erre a személyes témára esett a tervezőgrafika szakon végzett szerző választása, de annyit már most elárulhatunk, hogy a könyv egyfajta kitárulkozás.