Jaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon
– beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön is sikeres
zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei,
rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei
pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban.
Valamikor a 2000-es évek elején a Besh o droM feltörekvő zenekarként
lépett fel a fő világzenei showcase fesztiválon – WOMEX-en. Ott három
színpadon mennek felváltva a koncertek, minden zenekar 40 percet kap és a
szervezők nagyon ügyelnek a pontosságra – ha valaki nem tartja be a
játékidőt, az egész program borul és a jelenlevő koncertszervezők nem
tudnak mindenkit megnézni. Hát a Besh o droM nem tartotta be,
belefeledkeztek a játékba és nem reagáltak a mérges jelzésekre. Akkor a
stage manager kiment a színpadra koncert közben és jelekkel utasította
őket, hogy hagyják abba. Mit reagált a zenekar erre a nagyon ciki
szituációra? Körbevették, mint valami balkáni cigány esküvőn a vőlegényt
és tovább nyomták neki a nótát. A közönség megőrült…
Idén 25 éves a Besh o Drom.
Barcza Gergővel és Pettik Ádámmal beszélgettünk a nemrég megjelent új
lemez kapcsán. Az előbbi Jeruzsálemben él, így nem kerülhettük el a
kérdést – milyen most ott koncertekből és kulturális eseményekből élő
zenészként lenni. Megnéztük a stúdióját, ahol keverte a legújabb album
legtöbb dalát, megismerkedtünk az EWI névre hallgató csoda hangszerével.
„Izraelben minden társadalmi osztálynak igénye van arra, hogy élő
zenére bulizzon amikor megházasodik a gyerek és amikor valami nagy dolog
történik.
Úgy kell elképzelni az országot, mintha egy Sziget lenne. Itt nincsenek
kedves szomszédok. Kulturálisan Ciprus és Görögország áll közel, és az
Egyesült Államok – az messze van, de kapcsolatok szempontjából nagyon
közel.
…Kritizáltak minket, hogy miért nem vagyunk elég autentikusok és miért
nem inkább rendes magyar zenét játszunk.
…Szerencsénk volt. Pont akkor indítottuk a zenekart, amikor a balkáni
zene és a Kusturica filmek divatosak lettek. Nagyon gyorsan megkedvelték
a zenekart Magyarországon, rá egy évre már külföldi turnékat
csináltunk. Borzasztó jó helyeken borzasztó körülmények között
játszottunk. Fiatalok voltunk, rockendroll volt.
Később a mi felnövésünk, elkényelmesedésünk, a balkáni zene iránti
kereslet csökkenése és az, hogy most már Győrben is annyit fizetnek,
mint Marseille-ben ahhoz vezettek, hogy kevesebb lett a külföldi turné.”
Pettik Ádám: „2012-ben emigráltunk. Elvittük a gyerekeket innen.
Szeretek Bristolban lakni. Jobban szeretnék itthon élni, ha lehetne, de
jó döntés volt odamenni, sajnos elmenni is.
…25 év elmúltával jobban tudjuk, hogyan kell odapörkölni, amikor oda
kell.”
A saját fejlesztésű peckdrum története: „Éreztem, hogy egy kanna vagy
derbuka kevés, a dobfelszerelés viszont agyonütné a dolgot. Az volt a
cél, hogy ütős felszerelést csináljak, amin dobolni is lehet. A Besh o
droM koncertek jó ideje kanukával zajlanak (kanna és derbuka keveréke).”
Megtekintettük ezeket a csoda hibrideket, és beszélgettünk arról is,
hogyan került az eszperantó nyelven énekelt dal a lemezre, a 22/8
páratlan ritmusú Szandanszko dalról és sok minden másról.
Hallgasd meg az új albumot: https://songwhip.com/beshodrom/hova-l...
A podcast címét a Napra zenekar azonos című dalából kölcsönöztük, a
szignálban fel van használva egy részlet a dalból.
https://lnk.bio/emilbiljarski
