Ebben a részben Bátorfy Attilával, az Átlátszó újságírójával és egyetemi oktatóval beszélgetünk. Az atlo névre hallgató projekt is hozzá köthető, ami Magyarországon mindenképpen egyedi kezdeményezésnek számít. Az adatvizualizáció és információdizájn eszközeivel érdekes témákat járnak körbe. Nem csak újságba valót. Grafikonokat, interaktív térképeket készítenek, amik sokszor önmagukban is képesek történeteket elmesélni. Azért beszélgettünk, mert a legutóbbi projektjük, a Koronamonitor, tényleg hiánypótló. Sok ország, kutatóintézet vagy éppen médiacég a koronavírus kapcsán lenyűgöző adatvizualizációs tartalmakat állít elő. Nem öncélúan, hanem tájékoztató, magyarázó szándékkal. Ezekkel szemben a koronavirus.gov.hu-n, azaz a hivatalos tájékoztatási oldalon vizuális szempontból elég szegényes a tartalom. Sokak szerint adattartalom is. Na, de ezekből a mégiscsak rendelkezésre álló hivatalos adatokból, hogy mégis mit lehet kihozni? Ezekről beszélgettünk.

Linkek:

Számtalanszor elhangzott már ebben az adásban, hogy a koronavírus az élet minden területén érezteti a hatását. A tágabb borászati szektorban ez a hatás leginkább közvetett, de így is jelentős. És nem teljesen negatív, ugyanis vannak olyan szereplők, akiknek a megváltozott környezet fellendülést hozott. Persze a problémák hangsúlyosabbak. Ahhoz, hogy pontosabb legyen a kép, három beszélgetést is hallhattok. 

Először Filákovity Dusánnal, a Pannon Borbolt ügyvezetőjével beszélgettem, hiszen a vendéglátóhelyek bezárásával a borkereskedők érezték meg legelőször a visszaesést. 

Ezután Schunk József, pécsi-hosszúhetényi borász, a Pécsi Borvidék elnöke mondja el, hogy hogyan érinti a borászatokat a válság, és ki az akinek még lehet, hogy. 

Az adás végén pedig Győrffy Zoltánnal, a Pécsi Borozó gasztronómiai és bormagazin alapító-főszerkesztőjével azt is megkérdeztem, hogy a bormédiára hogyan hat és a jövőbeli boros rendezvények forgatókönyvét hogyan írhatja át a járványveszély.

Linkek:

Ebben a részben Szabó Szilárddal, a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. vezetőjével beszélgetek. A városi tulajdonú ingatlankezelő cég több mint 1000 bérlővel van kapcsolatban és ezek közül rengeteget korlátozott vagy bezárásra kényszerített a járvány. A következményeket talán nem kell kifejteni, de a héten véglegesített, a bérlőket segítő válságkezelési intézkedést és annak hátterét érdemes részletesebben elmagyarázni.

Az adás végén pedig arról beszélek, hogy a magát még mindig nemzetinek vagy éppen jobboldalinak nevező sajtó megint jóval mélyebbre süllyedt az orbanizmus mocsarában. 

Linkek:

Ebben a részben egy Bulgáriában és egy Németországban élő ismerősömmel beszélgettem arról, hogy hogyan élik meg a koronavírus miatt kialakult helyzetet. Berlinből Christian-Zsolt Varga, míg Szófiából Majdik Péter jelentkezik.

Nyilván senki sem kérte, de az új koronavírus valami olyat adott most az emberiségnek, ami a posztmodern világunkban már-már elképzelhetetlennek tűnt. Civilizációs referenciapontot, olyasmit, ami a popkultúrából már jó ideje kikopott. Persze lesznek így is kulturális különbségek a befogadás, feldolgozás terén, de kíváncsi voltam, hogy jelenleg és már hosszabb ideje külföldön élő pécsiek, baranyaiak, hogyan látják a folyamatokat. Az, hogy két európai uniós tagállam mennyire eltérően reagál az az alapvető híradásokból is kiderül, de megélni más kérdés.

Linkek:

Ebben a részben két vendéglátóst kérdeztem: Schneider Gábort a Krédli séfjét, üzemeltetőjét és Wéber Tamást a Balkán Bisztró üzemeltetőjét. Nem nehéz kitalálni, hogy miről beszélgettünk. Mivel az új koronavírus-járvány megállításának a leghatékonyabb módja, hogy a potenciális vírusgazdás nem érintkeznek egymással, így a közösségi élet, a szociális érintkezések felszámolása pillanatában a szállodaipar, az idegenforgalom leállt. A kocsmák, kávézók bezártak. Az éttermeknek még egy utolsó szalmaszálat nyújt a kiszállítás, amit sokan már a korlátozások másnapján megpróbáltak beindítani. Olyanok is, akik korábban nem is nagyon gondolkodtak ilyesmin. Ezzel kapcsolatban könnyítést is kaptak a vállalkozások, azonban ez a konstrukció a legtöbb helynek sem rövid és sem középtávon nem nyújt valódi alternatívát. Sokan cserben hagyva érzik magukat. 

Linkek:

Disclaimer: az epizódban tévesen hangzik el, hogy ez a 13. adás volna, ez még csak a 12. rész.

Ebben a részben Váczi Gergellyel beszélgetek, akit nem különösebben rázott meg a társadalmunk alapjait fenyegető élesztőhiány. Pedig szokott kenyeret sütni, olyannyira, hogy építész végzettsége ellenére egy ideje gerillapékséget visz. Szóval több ez nála, mint valami hobbi. Azért megkérdeztem tőle, hogy akkor most tényleg eljön-e az otthon kovászolók kora?

Az adás végén pedig arról beszélek, hogy kisebb csoda történt hazánkban ugyanis egy ellenzéki politikus kérése meghallgattatott, és annak megfelelő döntés született. Elképesztő, hogy miket hoz ki a veszélyhelyzet a politikusokból.

Linkek:

És van, amit persze igen. Például ebben a részben a szokásostól eltérően hat beszélgetést is hallhattok. Ráadásul eddig mindig személyesen kerestem fel mindenkit, most ez a koronavírus miatt nem lett volna felelős megközelítés. Így telefonon beszélgettem az Emberség-díjre jelölt magánszemélyekkel. Ugyanis, ahogy azt korábban is jeleztük az idén először meghirdetett Emberség-díj médiapartnere a Szabad Pécs. A díjat az Emberség Erejével alapítvány alapította, és az egésznek a hátteréről Nyirati Andrást kérdeztem. Szóval rajta kívül az Emberég-díj jelöltjeivel, azaz Szvacsekné Jahn Margittal, Zeller Judittal, Kaba Lamine-nel, Aradi Fannival és Zsirai Tiborral beszélgettünk.  

Ebben a részben Pálné Kovács Ilonával beszélgetünk, akit a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó Regionális Kutatások Intézetében kerestem fel. Több évtizede foglalkozik a közigazgatás területi problémáival, a helyi politikai viszonyokkal, az önkormányzati rendszerrel, a területfejlesztés összefüggéseivel és az európai regionális politikával. Azért vele beszélgettem, mert az aktuálpolitikától egy kicsit hátrébb lépve is érdemes megvizsgálni azokat a folyamatokat, amik Pécs bajaihoz és konkrétan a 8,5 milliárd forintos problémához vezettek.

Az adás végén pedig arról beszélek, hogy a fejekben egészen furcsa, zavaros nézetek vannak a sajtó szerepéről. Nem csak az olvasók, de sokszor a politikusok, sőt néha még a médiában dolgozók sem igazán értik, hogy mi ez az egész.

LINKEK: