Szeged Podcast

Ezen a héten arra voltunk kíváncsiak, mekkora terhet rak a digitális oktatás és az otthonróldolgozás a többgyerekes családokra. Két olyan családanyát kerestünk meg, akik a home office mellett három iskolás gyereket nevelnek, és akiknek így az ő otthoni tanulásukat is nap mint nap menedzselni kell.

Egy óvodással vagy egy elsős általános iskolással könnyebb otthon? Milyen a digitális oktatás az alsósoknál? Mit lehet rábízni egy nyolcadikosra? Mekkora stressz így érettségire készülni? Egy most másodikos gimnazista mennyire ismeri az osztálytársait? Mikor kell elkezdeni meg tervezni egy átlagos munkanapot? Mikor van idő bevásárolni? Mire jó, ha jófejek a munkatársak? Mennyire megterhelő ez az időszak anyagilag? Segít, ha a szülő pedagógus? Hogyan, mikor és mivel lehet kikapcsolódni?

Ezekről meg még sok másról is beszélgettünk két édesanyával, Erikával és Rékával.

Az adásban továbbá vendégünk volt Dr. Vizi András gyermektraumatológus, akinek néhány hete nagy visszhangot váltott ki egy Facebook-posztja az egészségügyi dolgozók új szerződései kapcsán, és aki a napokban viszont egészen más témában posztolt: hasznos tanácsokat osztott meg azzal kapcsolatosan, hogy miként lehet elkerülni, hogy az otthonlét, a bezártság során balesetek érjék a kisgyerekeket. Merthogy a közhiedelemmel ellentétben a gyerekeket leggyakrabban nem a játszótéren vagy az utcán, hanem a saját otthonukban éri a legtöbb baleset, ráadásul a tavasz karantén nélkül is egy különösen balesetes időszak az ő esetükben.

Hogyan lehet ezeket a baleseteket a legkönnyebben elkerülni? Mire kell odafigyelni otthon és a játszótéren? Miként mutathat jó példát a szülő? Növekedett-e a gyereket ért balesetek száma a járvány kezdete óta?

* * *

Cikkünk  itt:  https://szeged.hu/hirek/40926/otthon-ul-az-egesz-csalad-egy-kis-odafigyelessel-elkerulhetok-a-gyerekeket-ero-balesetek-viszont-home-office-ban-harom-iskolassal-felejtsuk-el-az-enidot-itt-a-szeged-podcast-harminckettedik-adasa

Még bele sem lendült igazán a kormányzat a nyitásról szóló nemzeti konzultáció kampányába, amikor egy hirtelen fordulattal a harmadik hullámról, és minden korábbinál nehezebb hetekről kezdtek beszélni. Mindez valószínűleg nem független attól, hogy Orbán Viktor előtte nem sokkal járvány-matematikussokkal, köztük Röst Gergellyel találkozott. Eltelt alig több mint egy hét, és most ott tartunk, hogy nyitás helyett két hétre leáll az ország, újra tejes digitális oktatás jön, és az óvodákba sem mehetnek a gyerekek.

Számtalan aspektusa van a jelenlegi helyzetnek, kezdve attól, hogy rengeteg családnak fordul fel fenekestől a már egyébként is fenekestől felfordult élete a következő hetekre, egészen odáig, hogy bár már megjelent a Magyar Közlöny a lezárás részleteivel, valójában még mindig bőven vannak kérdőjelek az életünket alapvetően meghatározó dolgokkal kapcsolatosan. És akkor a kormányzat járványkezelésének megítéléséről még nem is szóltunk.

Ami viszont ezen a héten minket a leginkább érdekelt a Szeged Podcastben, az ennek az egész járványhelyzetnek, a harmadik hullámnak és a mérsékelt nyitás helyetti intenzív bezárkózásnak a mentálhigiénés hatása.

Lehetséges, hogy elérkeztünk sokaknál az utolsó csepphez a pohárban? Hogyan hat majd mindez a felforgatott életű családokra? Miként küzdhetnek meg a rájuk nehezedő terhekkel? Hogyan élik meg a gyerekek a járványt, miként befolyásolja az iskolai teljesítményüket, lelkiállapotukat, mi nyújthat nekik támaszt, fogódzót ebben a helyzetben? Mit tud tenni, hogyan tud segíteni a szülő? Egyáltalán, milyen állapotban talált bennünket, magyarokat ez a járvány egy évvel ezelőtt? Lehet, hogy a gazdasági károknál sokkal nagyobb lesz a bezártság és a folyamatos bizonytalanság hosszútávú negatív mentális hatása?

Mindezekről és még számos kérdésről beszélgettünk Dr. Hirsch Anikó gyermekpszichiáterrel, pszichoterapeutával.

* * *

Fél nap alatt új központi témát kapott a kormányzati kommunikáció, mégpedig a legfelsőbb szintről indulva: csütörtökön előbb Gulyás Gergely, majd szinte azonnal Orbán Viktor kezdett arról beszélni, hogy nemcsak hogy itt a harmadik hullám, de a következő két hét maga lesz a pokol. Na jó, idáig azért nem mentek, de azt viszont nagyonis mondták, hogy az egész eddigi járvány legnehezebb hetei előtt állunk, köszönhetően elsősorban a különböző vírusmutációknak. Brutális terhelésre számíthat a magyar egészségügy a következő napokban, de hogy ez az időszak milyen hosszú lesz, az azon múlik, hogy mennyi embert lehet beoltani. Minél többen veszik fel valamelyik vakcinát, annál gyorsabban túl leszünk rajta.

Pénteken koraeste ebből a kiindulópontból kezdtük a beszélgetést három ismert szakemberrel, Duda Ernő virológus professzorral, Boldogkői Zsolt molekuláris biológussal, az MTA doktorával, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárával, és Ócsai Lajos járványtani szakorvossal, aki tíz éven át volt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának vezetője.

– Tényleg olyan pocsék a kínai vakcina, mint azt sokan gondolják?

A többi között ezekről, és még egy sor egyéb kérdésről beszélgettünk vendégeinkkel a koronavírus-járvány aktualitásaival kapcsolatosan.

* * *

* * *

* * *

Rács mögött marad Magda Marinko – jelent meg a hír 2021. február 18-án csütörtökön, merthogy nem engedélyezte a most 58. évében járó szerb férfi feltételes szabadságra bocsátását csütörtöki végzésével a Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája.

A sorozatgyilkos Magda Marinko neve túlzás nélkül legendás Szegeden, sőt, talán egész Magyarországon. A kilencvenes évek elején alig egy év alatt több gyilkosságot is elkövetett Dél-Magyarországon, valamint a Vajdaságban. A leghíresebb esetet, a szegedi Z. Nagy cukrászcsalád lemészárlását viszont egészen mostanáig nem sikerült rábizonyítani, ennek elkövetését ő is mindig következetesen tagadta, míg több másik brutális emberölést elismert.

Magda Marinkóról a kilencvenes évek közepén legendák, hihető és szinte hihetetlen történetek terjedtek Szegeden: hogy egy idegenlégióban edzett könyörtelen gyilkológép, aki puszta kézzel is legalább féltucat módon képes végezni bárkivel, aki az útjába kerül, aki a legjobb lövő volt a Jugoszláv Néphadseregben, akitől elfogása után még a saját fogvatartói, a Csillagbörtön őrei is rettegtek, mert tudták, csak azért nem szökik meg akkor, amikor akar, mert menekülnie kellene a maffia és a megbízói elől, hiszen tulajdonképpen ő egy érzelmek nélküli bérgyilkos. És aki úgy egyébként 93-ban Makkosházon élt egy panel lakásban albérletben, és még a rendőrség különleges egysége is rossz címre ment, amikor először el akarták kapni.

De hogy mindebből mennyi az igazság? Egyáltalán kicsoda valójában Magda Marinko? Hogyan került Magyarországra, mennyit élt Szegeden és mit csinált itt ez idő alatt? Hogyan történtek az általa is beismert gyilkosságok, és van-e, lehet-e bármi köze a szegedi Z. Nagy család megöléséhez? Miért nem működik együtt a hatóságokkal, amikor a feltételes szabadlábra helyezéséről van szó? Egyáltalán kerülhet-e ő még valaha a rácsokon kívülre?

Mindezekről, és még ennél sokkal többről beszélgettünk az adásban Bátyi Zoltán író, újságíróval, a Szegedi Ítélőtábla korábbi sajtótitkárával, aki hosszas kutatás után 2013-ban könyvet írt Magda Marinkóról, és aki kétség kívül azok között van, akik a legjobban ismerik ennek a rejtélyes, hírhedt férfinak a történetét.

* * *

* * *

* * *

Vadonatúj műsor indul szombat este a Szeged TV-n Jó zsaru, rossz zsaru címmel: Lakner Zoltán és Ceglédi Zoltán ismert politikai elemzők, médiaszemélyiségek fogják mostantól Balogh Judittal megvitatni, kommentálni, kifigurázni a hét legfontosabb, legérdekesebb híreit. Hogy miért kell egy ilyen műsor egy városi tévébe, miben lesz ez más, mint a két Zoltán egyéb tévés szereplései, hogyan zajlanak a felvételek egy szegedi belvárosi kávézóban, kik a célközönség, ki lesz a jó és ki a rossz zsaru, a többi között ezekről beszélgettünk Balogh Judit műsorvezetővel, a Szeged Televízió hírigazgatójával, aki azt is elmondta, ki az az ismert szegedi ember, akinek Ceglédi Zoltán váratlanul üzent az első adásban.

Árad a Tisza, szombat este le kell zárni a szegedi rakpartot, de hogy mikor lesz a tetőzés, mekkora áradásra számítanak a szakemberek, és hogy mennyire kell idegeskedniük a helyzet miatt azoknak, akiknek Szegeden és környékén van üdülőjük az ártérben, arról Kozák Péterrel, az Ativizig igazgatójával beszélgettünk, akiről mellékesen az is kiderült, hogy nem az a fajta igazgató, aki az irodájában szeret ücsörögni, miközben a kollégái a töltéseken dolgoznak.

Hónapok óta általános rendezvénytilalom van az országban a járvány miatt, így a szokásos télbúcsúztatás is elmarad a Szent István téren, a Szegedi Városkép és Piac Kft-nél viszont kitalálták, hogy ha már vásárokat lehet tartani, akkor legyen kézművesvásár ugyanott, először most hétvégén, február 13-14-én, reggeltől estig. Az ötlet annyira hiánypótló a jelenlegi helyzetben, hogy még Nyíregyházáról is jelentkeztek árusok, és ha dupla akkora lenne a tér, mint amekkora, azt is simán meg tudták volna tölteni. A szabályok persze szigorúak, koncertek, fellépések, sőt, hangos zene sem lehet a téren, mégis, már önmagában az eseményszámba megy, hogy lesz egy szabadtéri vásár Szeged belvárosában. Erről, valamint a koronavírus-járvány hatásairól, a Szegedi Városkép és Piac Kft. elmúlt évéről és a járvány miatt sorra elmaradó városi rendezvényekről beszélgettünk a cég vezetőjével, Rácz Attilával.

Az adás legvégén pedig arról volt szó, mi kell ahhoz, hogy tavaszra véget érjen ez az őrület, amiben már lassan egy éve élünk, lehessen Szegedi Borfesztivál, és végre visszatérhessen a normális életünk. A spanyolviaszt persze nem találtuk fel, mégis, szerintünk nagyon fontos, hogy minél többen megértsék: csak egyetlen járható út van előttünk.

* * *

Teljesen elkészült Szeged vadonatúj sportuszodája az Etelka soron, a  Tiszavirág Sportuszodát 16 milliárd forintból építették, a  versenysportot és a szegediek igényeit is szolgálja majd, vagyis a  Nemzetközi Úszószövetség nemzetközi szabványai alapján készült, lesznek  benne úszóversenyek, vízilabdameccsek, úszásoktatás gyerekeknek, de aki  akar, munka előtt vagy után, vagy a hétvégén a családdal is úszhat a  négy medence valamelyikében.

Botka László polgármester korábban azt mondta, a Tiszavirág a  járványügyi korlátozások feloldásának már a másnapján megnyílik, és bár  azt, hogy ez mikor lesz, egyelőre senki sem tudja, mi most amit csak  tudtunk, megkérdeztünk róla Nagy Katalintól, az uszoda üzemeltetését  végző Szegedi Sport és Fürdők Kft. ügyvezetőjétől, valamint Csanádi  Zoltántól, a Szeged Pólus Fejlesztési Nkft. ügyvezetőjétől, aki az  elmúlt öt évben azon dolgozott, hogy ez a több szempontból is különleges  épület létrejöhessen.

Miért volt szüksége a városnak új sportuszodára, mikor kezdték el  tervezni, milyen szempontok alapján dőlt el, hogy hová építsék és hogy  mi legyen benne, mikor kezdődött a tervezés majd az építkezés, és ez  mekkora léptékű munka volt, mi van az elkészült épületben, kik, hogyan  és mikor használhatják majd, milyen típusú jegyeket és bérleteket lehet  majd vásárolni, egyáltalán mennyibe kerül majd egy jegy, milyen  családbarát funkciói vannak az épületnek, kik fogják először használni,  mikor lesz az első vízilabdameccs, mennyi vízzel és mennyi idő alatt  lehet teljesen feltölteni a nagymedencét, milyen gyakran engedik le,  egyáltalán úszott-e már valaki benne?

Ezekre és még egy csomó más kérdésre mind választ kaptunk Nagy  Katalintól és Csanádi Zoltántól a másfél órás adásban, ami után ha  valakinek maradt még kérdése az új uszodáról, annak egész egyszerűen nem  hiszünk!

* * *

* * *

* * *

Csütörtökön bejelentette az Orbán-kormány, hogy február elseje után is  minden marad úgy, ahogy eddig: március elsejéig biztosan érvényben lesznek a járványhelyzet miatti korlátozások. A magyarázat nagyjából úgy hangzik, hogy vakcina hiányában minden lazítás további korlátozásokhoz vezetne.

A helyzet nyilván mindenkit megvisel, vannak azonban, akiknek különösen nehéz, és egyre fogytán a türelmük, erejük, lehetőségeik, egyre nehezebben tudnak talpon maradni. Ilyen a vendéglátósok jelentős része, akiknek a nehézségeiről sokat hallunk, beszélünk, vitatkozunk nap mint nap, de nem csak ők azok, akik egyre kilátástalanabb helyzetben vannak.

A Szeged Podcast legfrissebb adásában éppen ezért két éttermi vezető mellett egy fitneszterem-tulajdonossal, valamint az egyik jól ismert, több évtizedes múltú szegedi taxitársaság sofőrjével beszélgettünk arról, őket hogyan érintik a korlátozások, mit szóltak a csütörtöki bejelentéshez, miben bíznak, kapnak-e bármilyen állami segítséget, és önerőből meddig tudnának kitartani.

Az adás során újra és újra szóba került a kormányzati kommunikáció kiszámíthatatlansága, ellentmondásai, a járványkezelés visszásságai is.

Vendégeink voltak:

A velük való beszélgetés után szinte egy második adás kezdődött: a Szeged.hu főszerkesztőjével, Garai Szakács Lászlóval beszélgettünk a Szegedi Tudományegyetem pénteken délután lezajlott szenátusi üléséről, ahol eléggé furcsa körülmények között szavazták meg az egyetem modellváltását, aminek eredményeként alapítványi fenntartásba kerül az eddig állami intézményként működő SZTE.

* * *

* * *

* * *

Valahogy úgy van a Szeged Podcasttel, hogy szinte már rendszeresen  valamilyen jeles napra egyik egy-egy új adás, most éppen a magyar  kultúra napjára, így emellett nyilván nem tudtunk, és nem is akartunk  elmenni szó nélkül. Annyira nem, hogy az adás második felét ennek  szenteltük, naná, hogy szegedi szempontból. De még előtte egy nagyon  friss, érdekes és hasznos vállalkozásról beszélgettünk: néhány  egyetemistának valamikor nem olyan régen támadt egy ötlete, hogy mit  kéne kezdeni a pékségekben, üzletekben, vendéglátóhelyeken a nap végén  megmaradt, még jó minőségű ételekkel, úgy, hogy azzal mindenki jól  járjon. Ez lett a munch.hu, egy olyan platform, ahol az eladók  értékesíthetik a megmaradt ételeiket, a vevők pedig ezt nagyon jelentős  kedvezményekkel vásárolhatják meg, a végeredmény pedig az, hogy kevesebb  élelmiszer megy a kukába feleslegesen. Ez pedig a környezetnek is  hasznos, ami egyáltalán nem utolsó szempont. Az ötlet pofonegyszerű, de  azért van benne egy csavar: a meglepetés-faktor. Ennek kapcsán  beszélgettünk a kezdeményezésről részletesen az adás első felében  Wettstein Alberttel, a munch.hu egyik társalapítójával, majd a szegedi  Bánfi Lászlóval, az ismert belvárosi söröző-étterem, a Propeller  üzletvezetőjével, ők ugyanis az elsők között csatlakoztak Szegedről a  munch.hu-hoz.

Az adás második felében pedig Andóczi Balogh Éva, a Somogyi-könyvtár  munkatársa volt a vendégünk, akit idén a magyar kultúra napja alkalmából  Szeged Kultúrájáért díjjal tüntetett ki Botka László polgármester. A  Somogyi-könyvtár kommunikációjáért felelős szakemberhez jó pár kérdésünk  lett volna, ezek nagy részét viszont nem kellett feltennünk, megválaszolta magától, Andóczi Balogh Éva ugyanis olyan lelkesedéssel,  elhivatottsággal és szívvel-szerelemmel beszél a hivatásáról, hogy azt egész egyszerűen élvezet hallgatni. 

* * *

* * *

* * *

Filmes podcast-sorozatunkban a járvány kapcsán sokat sirattunk már bezárt mozikat, köztük is a kedvencünket, a szegedi Belvárosi Mozit, ezért most úgy éreztük, itt az idő, hogy Szeged Podcastben pedig a város kulturális életének egyik legmeghatározóbb intézményével, a Szegedi Nemzeti Színházzal is részletesen foglalkozzunk. Az ősszel már egy teljes adást szenteltünk az 1984 című új darabjuknak, a koronavírus-járvány hatásai már akkor is szóba kerültek, most azonban jóval alaposabban jártuk körbe a témát a színház főigazgatójával.

* * *

Már egy ideje Magyarországon is zajlik az egészségügyi dolgozók oltása, a napokban pedig elkezdték beadni a Pfizer–BioNTech-vakcinát az idősotthonokban élőknek és dolgozóknak is. Közben egyre több helyről hallani viszont, hogy az is lehet fertőző, aki már megkapta az oltást, és hogy a többi között emiatt a korlátozó intézkedések fenntartása még jó ideig indokolt lesz.

Tényleg megfertőzhet másokat, akit már beoltottak? És ha igen, meddig kell még együtt élnünk a járvánnyal? Hány embert kell beoltani, hogy visszatérhessen a normális életünk? Mik a Pfizer–BioNTech-vakcinával való oltás megszervezésének nehézségei? Miért nagyon fontos egy jól kidolgozott oltási terv? Lehet egyáltalán jól kidolgozott oltási terve a kormánynak az eddigiek alapján? Kialakulhat olyan mutációja a vírusnak, ami ellen nem védenek az oltások? Mennyi ennek az esélye? Miért igazán veszélyesek az oltásellenesek és a vírustagadók, és hogyan lehet hatékonyan vitatkozni velük? Mi kell ahhoz, hogy minél gyorsabban elérjük a nyájimmunitást? Jól kommunikál a kormány a járványban?

* * *