Az biztos, hogy a hét szava ez a csillagászati szakkifejezés, amivel egyszerűen nem tudunk betelni: észlelőrét! Köszönjük, Perseidák!

Már két hét sincs hátra a Szegedi Ifjúsági Napok kezdéséig, épp ezért egy csomó dolgot megbeszéltünk Kolonics Erikával, a fesztivál főszervezőjével. Van néhány olyan változás, amiről eddig még nem lehetett tudni, már csak ezért is megéri végighallgatni a Mr. Manziel szenvedéstörténetét – szóval amerikaifocival kezdtünk, jutott a végére is, egyébként.

Kolonics Erika után pedig Barna Barnabással beszélgettünk, szombaton akkor hullócsillagozás lesz, hogy azt el nem lehet mondani. Tudják, hogyan lehet megkülönböztetni egymástól

Barnabás hihetetlen egyszerűséggel mondja el a lényeget. Ha csak ennyit tudunk, az már bőven elég ahhoz, hogy leheveredjünk szombaton a fűbe.

Százmilliárd forintnyi vagyona van Szegednek, védett fákban. És ha rendesen kimatekoznánk az értéküket, lehet, kiderülne, még többet érnek ezek a növények.

Annak kapcsán hívtuk fel Makrai Lászlót, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy négy újabb fával gazdagodott a szegedi védett fák egyébként is népes gyűjteménye.

És még számos kérdésünk volt.

A fákon túl még ez volt:

A járvány és a gazdasági válság vagy inkább válságok által megtépázott Magyarországon újra súlyosbodik a szegénység. Azt azonban nehezebb lenne kijelenteni, hogy egyre erőteljesebb a szegénységgel való szembesülés. Alighanem az egyik legkülönösebb hazai jelenség, ahogyan a szegénység problémáját megpróbálja eltolni magától a társadalom nagy része, miközben retteg attól, hogy maga is szegénnyé válhat.

Kik a szegények?

Mennyien vannak Magyarországon?

Kinek az érdeke a szegények szegénységben tartása?

Hogyan „öröklődik” a szegénység generációkról generációkra?

Csak a szegények baja-e a szegénység?

Mit tettek a rendszerváltoztatás óta eltelt időben a kormányok, annak érdekében, hogy – például az oktatáson keresztül – felszámolják a szegénységet Magyarországon?

Mit rontanak el az egyházak, és az azokat támogató állam?

Ehhez hasonló kérdéseket feszeget Lakner Zoltán L. Ritók Nóra pedagagógussal, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai igazgatójával, az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójával

És Agymenők is voltak! Meg baseball és amerikaifoci – snack jelleggel.

Hétfőn három hétre az autóforgalom elől lezárják a Belvárosi hidat. Makrai Lászlóval, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. ügyvezető igazgatójával megbeszéltük, miért. Meg azt is, mit is csinálnak majd pontosan.

Majd a hídról a rakpartra mentünk át, ahol megint egy kicsit intenzívebb a bulizás. Az intenzitás mindig másnap hajnalban látszik meg igazán: rengeteg munkaórát, személyzetet fordít arra a környezetgazdálkodás, hogy a lehető leghamarabb emberi állapotok legyenek a rakparton. Mielőtt mindenki lenyugdíjasozna minket: nem a bulizással van baj, hanem a szemeteléssel és a károkozással. Leittasodni lehet, de miért kell ripityára törni az üvegeket vagy a Stefánia parkban szétrugdosni a locsolófejeket? Egyik sem buli, sőt. Majd Makrai László beszélt még az utcatakarító-gépükről: az óriási porszívó egyértelműen bevált, és egyre több kollégája használja már a Belvárosban.

Ezután Hegedűs Anitát hívtuk fel, a Fekete Házban megnyílt kiállítással kapcsolatosan. Itt kiderült, hogy a nyugis helyet neki valójában az autója jelenti, szabadsága alatt meg különösen. A podcast rögzítése és a megnyitó időpontja miatt szóba került az Agymenők is, a Vissza a jövőbe-jelenet, és mivel megígértem, hogy iderakom, hát tessék.

Sőt, itt van angolul is, úgy is isteni.

Meg persze az egész sorozat az...

Miután elköszöntünk Anitától belevetettük magunkat az amerikai sportokba. Biztos, hogy az elkövetkező adások egyikében lesz ajánlója a Steph Curry-dokunak, de amerikaifociztunk és baseballoztunk is: előbbivel kapcsolatosan volt kvízjáték is, utóbbinál meg csak egy kis Ohtani-imádat.

Leültünk és dumáltunk, jó volt.

Sportoltunk, szóban:

Baseball? Ma nem!

Ellenben filmekről is beszéltünk, például arról, miért mennek mostanában nagyon a különböző dokuk. Most vasárnap is lesz egy a Belvárosi Moziban, érdemes lesz beülni az Edward Hopperről szóló filmre is. És ha már mozik: miért Barbieheimer és miért nem Oppenbie?

Majd volt egy kis lótusznapok is.

Másfél–kétfoknyi felmelegedés a Földön, és elindulnak azok a klimatikus folyamatok, amiknek a végén az éghajlat nem lesz alkalmas az emberi életre. A klíma „köszöni”, ekkor is „jól lesz”, megtalálja majd az egyensúlyt a bolygón, de már az emberiség nélkül. Erről is beszélt Gál Tamás szegedi éghajlatkutató, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékét vezető egyetemi docens Lakner Zoltán műsorában.

„Volna itt egy ország, amiről beszélnünk és beszélgetnünk kellene” – ezzel a mottóval indult új műsor Lakner Zoltán politiológus-lapszerkesztővel a Szeged Televízióban. Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.

Elintézhetnénk azzal, hogy azért, mert jó, és ez igaz is, de azért egy picit jobban utánanéztünk ennek Gyimóthi Zoltánnal a Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar vezetőjével.

Debrecenben nyert rangos díjat a szegedi Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar. Ennek kapcsán beszélgettünk a zenekart vezető Gyimóthi Zoltánnal arról, hogy miért éli reneszánszát a fúvószene. Majd a kedvenceinkkel foglalkoztunk, volt megint egy kis baseball és élménybeszámoló is a legutóbbi lemezbörzéről.

A státusztörvény kapcsán beszélgettünk a szegedi tiltakozássorozatok két főszereplőjével, Hajnal Edinával és Milodánovics-Hegyi Adriennel. Adrienn a Deák Ferenc Gimnázium tanára: vajon mikor lesz 800 ezer forint a fizetése? És mikor hozott utoljára racionális döntést, egyáltalán mi a valóban racionális döntés? És hogyan lehet azt meghozni, ha meg lehet egyáltalán?

A státusztörvény megszavazása és azonnali aláírása után van még bármi látnivaló az oktatásügyben? Szerintünk igen. És nemcsak szerintünk. A kérdés most már az, mi az a látnivaló, és mikor látszik igazán a látnivaló. Hajnal Edinával az Egységes Szülői Front – Szeged alapítójával és Milodánovics-Hegyi Adriennel, a Deák Ferenc Gimnázium egyik a tiltakozásokban nagyon aktívan részt vevő tanárával beszélgettünk arról, mi lesz, lehet, várható szeptembertől a közoktatásban.

Ezekről is beszélgettünk, nem túl vidáman.

Majd a műsor végén kiderült, hogyan lemezbörzézik Gedzo, illetve volt minimálbaseball is. A lényeg a sportról itt van ebben az oktatóvideóban.

Haverok és rokonok hálózata által működtetett hatalom, baráti építőipari cég kizárólagos megbízásai, politikai és gazdasági befolyás összefonódása, a hatalom által kijelölt mederben csordogáló ellenzéki politika, személyes gazdagodásra használt közpénzek, az adófizetőkkel lenyeletett veszteségek. Ezek a tartozékai a történetnek, amit Szikszai Rémusz színész, rendező Szegeden színpadra állít. Nem kortárs, csak éppen ugyanolyan, mintha az lenne. Miért szól ennyire rólunk, a mai Magyarországról a Rokonok, amit Móricz Zsigmond 1936-ban írt?

Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.

Meg megnyírtunk egy sapkát, és limonádéízű limonádét ittunk – ezeket nem értettem, miért csináltuk...

A következő hónaptól, ez június 30-án kicsit másképp hangzik, persze, nem érdekes, szóval július 1-jétől változik a fizető parkolási rendszer Szegeden. Lesz kék zóna és lila zóna is, és nagyobb területet fed le a fizetőövezet a városból. Knezevics Viktor, az SZKT ügyvezető igazgatója volt a vendégünk ennek kapcsán, vele beszélgettünk a tudnivalókról.

Majd termékteszteltünk, én speciel vakon ugyanis csak annyit tudtam, hogy limonádét iszom: tényleg az volt, és ennél tovább nem mentünk igazából. Ezután úgynevezett látványelemként befejeztük Gedzo frissen vett sapkáját. Ezzel a mutatvánnyal tértünk át az amerikai sportokra, először az NBA új sztárjával, Victor Wembenyamával, foglalkoztunk, aki még egy másodpercet nem játszott a ligában, hiszen most választotta ki a játékosbörzén elsőnek a San Antonio Spurs, de már minden róla szól ezen a nyáron. Egy kicsit mi is elvesztünk benne, meg a „környékén”, az mindenesetre elképesztő, hogy jóval nagyobb a karfesztávolsága, mint amilyen magas, pedig nem kicsi, 226 centiméter...

Majd baseballoztunk, Domingo Germán tökéletes meccs volt az apropó, és ezután a jövő héten már muszáj beszélni Shohei Ohtaniról is.