Hogyan zajlik az élet a Megtestesült Bölcsességről nevezett egyházmegyei szeminárium falain belül? Mire készítik fel az ide jelentkező fiatalokat a hat éves képzés alatt? Milyen a kispapok napi programja? Gyulafehérváron jártunk, ahol András István rektor és Kiss Endre spirituális atya nyújtott betekintést a papnevelő intézet mindennapjaiba.

Míg ezelőtt nyolc évvel hetvenkét kispap járt a szemináriumba, jelenleg harmincegyen vannak. Noha csökkent a létszám, és kevesebben választják ezt a hivatást, mint korábban, de a szemináriumi évek alatt kevesebben gondolják meg magukat. „A Jóisten ad hivatást, és nekünk az a dolgunk, hogy segítsünk a felismerésben” – mutatott rá András István. Kiss Endre hozzátette, az Úr mindig gondoskodik arról, hogy legyen elegendő hivatás. „Elsősorban arra törekszünk, hogy Isten dicsőségét szolgálja mindaz, amit tesznek ők, és hogy megtalálják a szépséget ebben. Hogy mindaz, amit végzünk, legyen az liturgia, szentmise, zsolozsma, vagy bármilyen más paraliturgikus esemény, hogy ezt szépen, Istennek tetsző módon végezzük. A felépítése a hétnek is erről szól.”

A legszebb határon túli magyar településnek minősítették a Kolozs megyei Kalotaszentkirály-Zentelkét. Kalotaszeg legismertebb turistavonzó falujában Póka András polgármesterrel vettük számba a község példátlanul gyors fejlődését.

Aki szép magyar falut szeretne látni Kalotaszegen, illetve Észak-Erdélyben, annak érdemes ellátogatnia Kalotaszentkirály-Zentelkére. A Bánffyhunyadtól hat km-re, az Erdélyi Szigethegység lábainál fekvő 1167 lelket számláló, többségében magyar lakosságú községközpontnak ugyanis messze földön híre van mind a magyarok, mind a románok körében. Nem véletlen, hogy a községet 2000-től irányító Póka András polgármester irodájának fala tele van romániai és magyarországi kitüntetésekkel. Felsorolni is nehéz, hány intézmény figyelt fel a Kalotaszeg „fővárosának”, Bánffyhunyadnak a szomszédságában meghúzódó gyönyörű településre, amely tavasztól késő őszig virágtengerben pompázik.

A Kalotaszentkirályra frissiben megérkezett legújabb oklevél szerint a községközpont elnyerte a legszebb határon túli település címet. A házak és kerítések rendezettek, az utcán nyoma sincs szemétnek, mindenhol kétnyelvű, magyar–román feliratok és turisztikai eligazító táblák sokasága fogadja a vendégeket. A községközpontban 46 hivatalosan jegyzett vendégfogadó ház található, több tíz család falusi turizmusból él.

A romániai törvényes lehetőségeket kihasználva a polgármester és csapata példás rendet honosított meg a községben, és a nagyívű fejlesztésekhez mintegy 18 millió euró uniós pályázatot nyert el.

A nem mindennapi történetről Kalotaszentkirály-Zentelke polgármesterével, Póka Andrással Makkay József beszélgetett.

Turcsány Tamás Péter, startup-tanácsadó évek óta járja Székelyföldet.  Arról beszélgettünk, hogy lázálom-e azt vizionálni, hogy egyszer  Székelyföld elkap vmit pl. az észtországi startup-kezdeményezések  világából. Vagy ez csak álom? A felvétel egy korábbi konferencián készült, Székelyudvarhelyen. Szőke László kérdezett.

A járványhelyzet miatt nincsenek könnyű helyzetben a romániai, erdélyi  kis- és középvállalkozások, de a munkaerőhiány és a hírhedt, szűnni nem  akaró román bürokrácia sem egyszerűsíti a céget működtetők dolgát. A  magyarlakta régiókban egyre nehezebb románul jól beszélő magyar  fiatalokat találni, s ma már cseppet sem meglepő az Ázsiából érkezett  munkaerő. A gondok ellenére, miért vonzó vállalkozónak lenni Erdélyben?  Megéri-e hazatérni egy korábban Nyugat-Európába vándorolt  magyarnak? Milyen hozadéka van a Kárpát-medencei magyar vállalkozók  együttműködésének? Az e heti Hangadóban Szathmáry Zsolttal, a St.  Georgius Manager Club elnökével beszélgettünk. Pataky István kérdezett.

A színházművészeten belül nagyon sokféle szín létezik, mindeniknek megvan a helye, és azokat is értékelni kell – mutat rá Zorkóczy Zenóbia szabadúszó előadóművész, aki egy miniturnéról hazafelé tartva tért be a Hangadó stúdiójába, hogy a vándorszínészi életmódjáról meséljen.

Zorkóczy Zenóbia több mint húsz éve járja önálló műsoraival, monodrámákkal a magyarlakta településeket, eldugott kis falvakat keres fel, hogy előadásaival megörvendeztesse a gyerekeket és felnőtteket.

Zenóbia 1971-ben született Székelyudvarhelyen. 1989–1990 között a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, 1990–1992 között a gyergyószentmiklósi Figura Színház munkatársa, 1992–1994 között a budapesti Hangár Hangszíni Tanoda hallgatója, 1994–1995-ben a Temesvári Állami Magyar Színház művésze volt. 1995 és 1999 között elvégezte Kolozsváron a színművészeti szakot. 2000–2001-ben a Temesvári Állami Magyar Színházban dolgozott. 1999-től önálló műsorokkal, monodrámákkal lép fel magyar közösség előtt Erdélyben, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Kanadában. Tárcáit és interjúit erdélyi és magyarországi lapok közlik, két könyve is megjelenés előtt áll. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.

„Előadásaim tulajdonképpen az én fejlődésemnek a történetei. Van egy-egy témakör, ami érdekel az élettel kapcsolatban, ilyen például az útkeresés. Fel akarom emelni az emberek tekintetét, hogy ne essenek kétségbe, mert nagyon sok lehetőség van az életben, csak meg kell találni.”

A művész az egyszemélyes színház szépségeiről és nehézségeiről is mesélt. Úgy véli, a szépsége az, hogy igazán szabad művész lehet. „Ha van szakmailag egy alaptudásod, amiben te biztos vagy és nincsenek kétségeid, amit jól megtanultál, szeretsz szerkeszteni, olvasni, gondolkodni, kifejezni a gondolataidat a világról, akkor ideális. Mert egy kompakt egész világot tudsz felmutatni. Verseket is szoktam beválogatni a műsoraimba, hogy minél nemesebb anyagból dolgozzak, és ezeket úgy szerkesztem, hogy kijöjjön az a tartalom, amit én a világ számára közölni szeretnék. És ez egy fantasztikusan szép munka. Hosszú munka, nem egy pár napos, sokszor hosszú évekig tart.”

Hangsúlyozta, amikor elvisz egy műsort egy adott régióba, az interaktív előadásai során megmutatkozik, hogy ott milyen szokások vannak. „Egy egész szociográfiai jellemzést tudnék írni egy adott régióról.”

Egy vándorszínésznek lételeme az utazás. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a járványügyi megszorítások hogyan érintették. Kiderült, ha már nem játszhatott, hát írni kezdett.

Legyen me a te akaratod!, Az Úr csodásan működik vagy Íme az én szerett fiam! Frigyesy Ágnes budapesti újságíró három olyan egyházi témájú kötete, amelyek Erdélybe is eljutottak. A szerzővel erdélyi könyvbemutató körútja alkalmából beszélgettünk.

Frigyesy Ágnes budapesti újságíró mintegy ötven erdélyi könyvbemutató keretében ajánlotta olvasóinak a 2017-ben megjelent Az Úr csodásan működik című interjúkötetét. A kiadványban a kommunista rendszer megpróbáltatásait elszenvedő három lelkipásztort mutat be: Tőkés István teológiai tanárt, egykori püspökhelyettest, Tőkés László édesapját, Ferencz Béla Ervin csíksomlyói szerzetest és a szintén erdélyi származású Bíró Antal Jánost. A három lelkipásztor közel százéves korában hunyt el, egyikük sem érte meg a kötet megjelenését.

A szerző tavaly kiadott újabb kötete Böjte Csaba ferences szerzetes életútját mutatja be képes riportkönyvben Íme az én szeretett fiam címmel.

Frigyesy Ágnes első interjúkötete 1990-ben, a rendszerváltozás hajnalán jelent meg Közép-Európa mozgásban címmmel, és az akkori politikai-, közéleti elit képviselőit szólaltatta meg. Kedvenc témája az egyházak szerepvállalása a kommunista rendszerben, illetve mai világunkban. 2017. karácsonyán, a GULÁG Emlékév alkalmából Legyen meg a Te akaratod! címmel jelentette meg a kommunista rendszer poklát megjárt Mindszenty József bíboros, hercegprímás, Harangozó Ferenc pápai prelátus, Olofsson Placid bencés szerzetes és Balogh István tábori lelkész szenvedésekkel teli életútját.

Frigyesy Ágnessel a Kolozsváron megtartott könyvbemutatója alkalmából Makkay József beszélgetett.

Egy udvarhelyi startup vállalkozás Romániában elsőként helyezett üzembe fémek nyomtatására alkalmas 3D nyomtatót - azaz a Hangadó e heti adása a homo technicus-oknak, azaz az űj műszaki és technológiai megoldások iránt érdeklődőknek szól, de mindazoknak érdemes lehet meghallgatni, akik érdeklődnek az ún. 3D nyomtatás iránt. A cég székhelyén rögzített beszélgetésbe bekapcsolódtak a magyarországi beszállító cég munkatársai is. Székelyföld szempontjából fontos kirándulás következik a technológia új útjain. Szőke László kérdezett.

Amerikanológussal keressük arra a választ, hogy mi a különbség a szexuális és a nemzeti kisebbségek között? Miért lehet olyan erős az egyik mozgalom lobbiereje, és miért talál sok helyen süket fülekre a másik? Jelent-e valamilyen védelmet az, hogy ennyire “messze” vagyunk nyugattól? Vagy csak némi időt nyerünk, azaz minden divatirányzat, így az ideológiai is csak később talál meg minket? Csutak Zsolt a Hangadó vendége. Szőke László kérdezett.

Két év kihagyás után ismét megtartják július 22-25. között a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivált. A világsztárokat és helyi zenekarokat egyaránt felvonultató fesztivált a Mini Jazzfesztivál Egyesület szervezi, partnerségben Csíkszereda önkormányzatával, Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Kulturális Központtal. A rendezvény fő helyszíne ezúttal is a Mikó-vár belső udvara lesz, de a központi parkban és a Csíki Játékszín előtti téren is lesznek események a fesztiválhoz kapcsolódóan.

Hogyan indult 2009-ben a csíkszeredai jazzfesztivál, milyen ága-bogai vannak a szervezésnek, miért szünetelt két évig a rendezvény, és mire számíthatunk az idei fesztiválon? Többek között ezekről is beszélgettünk Szilágyi Nórával, a Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál főszervezőjével, és néhány jazzfesztes történetet is felelevenítettünk.

Szilágyi Nóra elmondta, már hónapokkal a fesztivált megelőzően elkezdődik a szervezés. „Nagyon sok minden változhat időközben, de azért úgy kell mindig tervezni, hogy az alapját a rendezvénynek már tudjuk, tehát, hogy hány kísérőprogram lesz, mi szól a gyerekeknek, mi szól a felnőtteknek. Kell legyen egy koncepció, aminek a legnagyobb részét a fellépők jelentik, hogy milyen fellépőket hívunk, milyen stílusú zenét játszanak, egyáltalán kell tudjuk, hogy mi a célunk ezzel az egész fesztivállal. A kezdetekkor az volt a cél, hogy megszerettessük a csíkiakkal a jazzt, mert volt egy ilyen tendencia, hogy itt nem szeretik a jazzt, nem érdekli az embereket, pedig de, csak nem volt ez olyan széles körben elterjedve. Most már a fesztivál tett róla, hogy nagyon sokan szeretik a jazzt, és a hozzá tartozó műfajokat. Mert az volt a célunk, hogy bemutassuk, hogy a jazz nem csak az az improvizatív, furcsa és követhetetlen zene, amit legtöbben jazznek gondolnak, hanem nagyon sok olyan zene van, amit szeretünk és dúdolunk, és nem is tudjuk, hogy jazz.”

Hozzátette, a csíkszeredai jazzfesztivál korábbi kiadásainak szervezésekor is fontosnak tartották, hogy odafigyeljenek a fiatal tehetségekre, és ez idén is fontos részét képezi a koncepciónak, hogy bemutassák a fiatal, székelyföldi zenekarokat. „Ezt a Hargita Megyei Kulturális Központtal közösen találtuk ki, az együttműködés keretében pedig a székelyföldi zenekarok népszerűsítése a lényeg. Nagyon fontos az idei szervezésben, hogy volt végre egy biztonsági alapom a csíkszeredai önkormányzat részéről, amely biztosított arról, hogy pályázati úton lesz egy jelentős összeg, amire alapozhatunk, hogy ezt a fesztivált folytatni tudjuk.”

Arról is szó esett, hogy annak ellenére, hogy pontosan meg van tervezve minden, le van egyeztetve a zenekarok fellépése, a résztvevő vendégek elszállásolása, utaztatása stb., a szervezőket így is érhetik meglepetések. Hogy ezúttal milyen galibák akadtak, megtudhatják a Hangadó legújabb műsorából.

Még  nem született megnyugtató megoldás az egyre szaporodó medvetámadások  meggátolására. Míg a Székelyföldön élők legégetőbb kérdésévé vált a  medveveszély, addig a romániai közvélekedés, a bukaresti politikum még mindig óvatosan, távolságtartóan kezeli az ügyet, több zöld szervezet  pedig nyíltan a nagyvadak oldalán foglal állást az emberekkel szemben. Miért ennyire szélsőségesek az állatvédők egyes képviselői? Valóban drámai mértékű-e a medvék elszaporodása? Mi a gond a vadászattal? Mikor és milyen megoldás születhet a medveügy közép- és hosszú távú  kezelésére? Az e heti Hangadóban Domokos Csaba bilológussal, vadgazda  mérnökkel, a marosvásárhelyi Milvus egyesület medvekutatási programjának vezetőjével beszélgettünk. Pataky István kérdezett.