
Sign up to save your podcasts
Or


Tudod, miért fáj, ha beletörik a tengeri sün tüskéje a lábadba? És azt, hogy mit tesznek a törött kezedre gipszeléskor? De ezután az adás után a termoszokra is másképp fogsz majd gondolni, mint eddig. A teknősökről nem is beszélve.
Az ősvány – 1. rész
02’24” Bevezetünk egy új fogalmat: az ősvány. Az idén is lesz az Év ásványa és az Év ősmaradványa szavazás. Virág Attila az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa és Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének tudományos főmunkatársa volt a vendégünk.
04’55” A gyerekkorunk geológiai emlékei: ásványok és bányák.
06’48” A terepi munkához kifogást kell keresni. Hogyan vesszük észre az ásványokat? A Földtani Társulat sárospataki vándorgyűléséről.
"Ásvány megnevezése: Trachit. Gyűjtés helye: Mád, két kocsma között az árokban"
09’12” Hogy kapcsolódik az őslénytan a geológiához? Magyarország és a kőolaj. Félrement olajkutak.
“Ami nem a vulkánból jön ki, és nem a Föld legmélyén képződik, abban mindig van valami dög.”
11’18” A legősibb szakma… nem az, amire te gondolnál. Tudod, hogy kell szakócát és nyílhegyet pattintani? Próbáld ki a Geotóp napokon október 1-én az országban több helyszínen.
Ajánló
13’03” A TudÁShow és a Szertár közös kutatók éjszakai projektje, a Naprendszer futás. A központi helyszínen beteltek a helyek, de csináltunk egy kézikönyvet, ami alapján ti is könnyen szervezhettek egyet a saját közösségetekben. A szertar.com/naprendszerfutas oldalon letölthetitek.
Az ősvány – 2. rész
16’50” Hogy tisztogass sivatag rózsáját (gipszet) otthon?
18’20” Tavaly volt az első Év ősmaradványa verseny. Akkor a Nummulites nyert. Egy kis történeti vonatkozás: mi köze az ősi egysejtűeknek Szent Lászlóhoz és a piramisokhoz? És Pénzesgyőrnek mi köze ennek az egészhez?
24’06” Geológia a közoktatásban?
25’17” A tavalyi Év ásványa a gránát volt.
26’41” A Metró Kövei kiállításról merengünk.
Hírkvíz – 1. forduló
28’30” Első hír: Miért tartóztatták le a Promobot IR77 nevű robotot Moszkvában?
32’35” Második kérdés: Miért vezették bele a Galileo űrszondát a Jupiterbe?
Az ősvány – 3. rész
36’09” Az év ősmaradványai verseny jelöltjei: a barlangi medve (amit régen sárkánykoponyának véltek), a Congeria kagyló (ami nem kecskeköröm), és a Parascutella tengeri sün.
39’50” Ki nem találnád, mit hoztak el ládaszámra az Örs vezér téri lakótelepépítésről: tengeri sünöket! (Vagyis az ősmaradványait.) Kiderül az is, hogy miért váj, ha a tengeri sün tüskéje beletörik az ember lábába.
42’27” Az év ásványai jelöltek: gipsz, kvarc és az azurit-malachit koalíció. Tudod, hogy milyen ásványtani okai vannak annak, hogy egyes festmények miért változtatják meg a színüket az évszázadok során? És hogy gipsz-e az, amit a törött végtagra raknak? Mi a különbség a porcukor és a kristálycukor között? Honnan jön a kristály név?
48’40” Elmondjuk, mi mire szavazunk. És azt is, hogy ti mire szavazzatok, ha meg akarjátok szívatni a geológusokat.
Hírkvíz – 2. forduló
54’28” Hány fiat nemzett Diego, a galapagosi óriásteknős az elmúlt hatvan évben?
57’14” Mit talált fel James Dewar, skót fizikus, amit a mai napig használunk?
(A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
Mai menü: Startupok, gazdagabb környékek szokatlan mutatói, Google WaveNet, kuruttyoló halak, észt e-residency, robotműtét. Szakértő vendégünk: Biás Csongor (Mosaik startup közösség)
01’25” Mi volt a házunk táján mostanság? Ericsson SzerCODE Challenge és Naprendszer futás a Kutatók Éjszakáján!
Startup 1.01
07’30” A vendégünk Biás Csongor, a Mosaik startup közösség és coworking tér ügyvezetője.
08’21” Egy startup létrehozásának az elején nem az ötlet a fontos, hanem hogy milyen emberekkel veszed magad körül, és hogy milyen problémát próbálsz megoldani.
09’42” Mit nevezünk egyáltalán startupnak?
14’10” Kérdések és hozzászólások, amik a Facebookon érkeztek hozzánk a témával kapcsolatban.
Ajánló
Startup 1.02
21’06” Mit szól mindehhez a szakértő? Kiderül, hogy napjainkban a legkönnyebb IT startupot indítani.
22’18” A Flappy Bird kapcsolata a vállalkozásokkal és a „job-to-be-done” hozzáállással.
24’52” A klöni Pirate Summit konferenciáról. Fixed mindset és growth mindset.
26’06” Egy kicsit mindenkinek polihisztorrá kell válni, ha sikeres vállalkozást akar építeni.
Hírkvíz – első összecsapás
33’41” A második kérdés: vajon melyik összefüggés igaz egy gazdagabb környékre? Korábbi cikk hasonló témában itt található.
39’45” Hányféle növény van RbLc erkélyén?
Startup 1.03
43’20” Hol érdemes startupot indítani a Földön? Budapest elég jó helyen áll. Na de mi a helyzet a 22 ezer betöltetlen informatikai állással?
46’56” És vajon miért érdemes egyáltalán új startup építésébe fogni?
49’50” Milyen tanácsokkal látja el Csongor a kezdő vállalkozókat?
51’30” A vesting megállapodás
52’23” A lean management. A build-measure-learn ciklus.
54’20” Milyen programokkal lehet találkozni a Mosaikban mostanság?
Hírkvíz – visszavágó
59’44” A negyedik kérdés: milyen területen műtött először robot mostanság?
64’30” Hallgassátok meg Meskó Bercivel készült műsorunkat az orvoslás jövőjéről (XXXI. adás).
(A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
01:15 – Laci az olaszországi Isola di Einstein science fesztiválon járt, erről mesélt kicsit.
05:40 – Nagyon köszönjük a támogatásokat a Patreonon! Aki még hozzá szeretne járulni valamilyen összeggel az itt teheti meg.
06:20 – Új rendszer szerint működik majd a podcast: a támogatók már csütörtökön hozzájutnak a műsorhoz egy privát linken keresztül, a többieknek pedig szombaton tesszük elérhetővé ugyanazt.
7:11 – Balázs megjegyzése a hírkvízek kapcsán. Reméljük másoknak is függőséget okoz!
8:21 – Kezdődik az interjú Czárán Tamás, elméleti biológussal.
10:00 – Mi is az elméleti biológia és mivel foglalkoznak, akik ezt űzik?
12:00 – Minden természettudományos területen szükség van a matematikára!
13:32 – Hogy jön a leves és a pizza az élet keletkezéséhez és mi az a prebiotikus evolúció?
15:11 – Az RNS molekulák, mint az élet első képviselői.
18:11 – Bár az élet keletkezésére sok okosat empirikusan nem lehet mondani, mert nem volt ott senki, de azért meg kell próbálni mondani valamit.
19:40 – Vége az interjú első részének, de semmi baj, mert kezdődik az ajánló. Ezúttal Randall Munroe – Mi lenne, ha? c. nagyszerű könyvét járjuk kicsit körül. Az xkcd blog és a könyv.
21:40 - Az említett TED előadás.
23:25 – Folytatódik a beszélgetés, középpontban Laci kedvenc témája a quorum sensing! Mi is ez és hol jelenik meg az élővilágban?
27:20 – Hogy kapcsolódik a quorum sensing az élet keletkezéséhez? Hát, leginkább sehogy.
29:15 – Az emberi nyelv kialakulását leíró elmélet alapja az volt, hogy el tudtuk magyarázni, hol van a döglött mammut.
31:10 – A kommunikáció nehézségei jó pár ezer évvel ezelőtt és a displacement kommunikáció.
33:28 – Hogy hangozhatott a proto-nyelv?
34:38 – Vége az interjú második részének, a hírkvíz első két része következik.
35:10 – Az első kérdés: mit talált egy lány Ausztrália egyik partján sétálgatva? A hír itt olvasható itt pedig hallgatható.
39:10 – A második kérdés: mi a nemrégiben felfedezett hatodik íz?
43:00 – Folytatódik az interjú.
44:30 – Hol tart itthon az elméleti biológia kutatás és mik a hot topic-ok külföldön? Az említett Szathmáry Eörs könyv.
46:05 – A baktériumok és bakteriofágok koevolúciójáról és arról, hogy miért és kinek jó ez.
49:35 – Hogyan kooperálunk mi emberek a baktériumokkal?
52:30 – Az interjú vége.
53:05 – Folytatódik a hírkvíz, a harmadik kérdés: pletyka az olaszországi fesztiválról. Vajon mit csinált egy szemtelen múzeológus hölgy?
58:25 – Negyedik kérdés: Milyen állat volt társszerző egy 1975-ös fizikai cikkben?
1:02:35 – Küldjetek nekünk anekdotákat kutatókról, amiket megoszthatunk a műsorban. Az üzeneteket a [email protected] címre várjuk.
1:03:26 – A következő rész tartalmából.
(A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
Bakos Gáspár asztrofizikus, a Princeton Egyetem kutatója volt a vendégünk. A HATNet távcsőrendszerről, exobolygókról és arról a generációról beszélgettünk, akik már nem látták a Tejutat.
00’55” Kicsit átszabjuk az adást a visszajelzéseitek alapján. Továbbra is várjuk persze az észrevételeiteket a bazis [kukac] szertar [pont] com címre. Kitérünk a közösségi finanszírozós kísérletünkkel kapcsolatos tapasztalatainkra is. Köszönjük az eddigi támogatásokat.
05’55” Bakos Gáspár jelenleg a Princeton Egyetemen tanít és az exobolygó kutatás a specialitása.
07’45” A HATNet és a HATSouth hálózatok robottávcsöveinek megszületéséről és arról, hogy ezeket mire használják.
08’56” Az exobolygók kutatása nem egyszerű feladat, de sokféle trükk létezik a megtalálásukra. Különösen a fedési exobolygók esetében.
10’30” Megnyugodhat mindenki, a kopernikuszi elv szerint nem vagyunk kivételesek!
12’00” Lehet-e élet más bolygókon, és ha van, akkor milyen? Akár 100 év múlva kiderülhet.
12’50” Az 1990-es éveken elején detektálták az első exobolygókat mindenféle módszerekkel.
14’08” Egy korábbi adásban Sik Andrással is beszélgettünk már arról, hogy hogyan lehet megállapítani távoli exobolygók légkörének az összetételét.
18’00” Exobolygót nem egyszerű találni. Gáspár és csapata ennek ellenére már 67-nél jár a HATNet és 35-nél a HATSouth segítségével. A kis csillagok előnyei. Mitől függ a lakhatósági zóna? Hogyan nevezik el az új bolygókat?
20’15” Milyen élmény felfedezni egy új bolygót és mennyi macerával jár?
21’58” Hogy zajlik a munka egy szó szerint lélegzetelállító helyen, Hawaii egyik szigetén, a Mauna Kea-n? 4200 méteren nem túl egyszerű boldogulni.
24’30” Öt helyen vannak HATNet és HATSouth távcsövek. Legalább az egyikük mindig sötétben van, így folyamatos az észlelés. Mi alapján jelölik ki a helyszíneket? Néha kifejezetten kalandos jó helyet találni. A távcsövek Pécelen készültek Sári Pál gépészmérnök műhelyében.
31’22” A távcsövek karbantartása és a békák elzavarása.
34’48” A távcsöves észlelés nehézségei. Kik használhatják a HATNetet?
37’34” Sok ember egyáltalán nem ismeri az eget. Hogy lehet ezen változtatni?
42’27” A fényszennyezést lehet csökkenteni. Ez leginkább hozzáállás kérdése.
43’49” Itthon több olyan helyet is lehet találni, ami észlelésekre alkalmas lehet. Ilyen például a Polaris Csillagvizsgáló Óbudán, a Zselici Csillagpark és a Bakonybélben található Pannon Csillagda.
46’34” Az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Egyesület közös projektje a Madárhatározó mobil alkalmazás.
51’16” Új rovatunk, a Hírkvíz, amelyben aktuális tudományos hírek alapján teszünk fel egymásnak kérdéseket.
52’37” Első hír: Minden ötödik genetikai folyóiratcikkben előfordulhat egy típushiba. Mi okozza ezt?
55’37” Második hír: Hogy kommunikáltak a Mars szimulációban részt vevő kutatók a külvilággal?
58’50” Harmadik hír: Akár kétszer nagyobb eséllyel is válhatnak el azok, akik pornót néznek. De vajon milyen erős a kapcsolat a felnőtt tartalmak és a bontóperek között a vallásos embereknél?
64’10″Negyedik hír: A DuoSkin tetoválás matrica elektronikai kütyük irányítására használható. De mire nem?
67’55” Ötödik hír: Az Upward Sun River régészeti lelőhelyen követték a táplálkozási szokások változását a késő pleisztocénben. Mit ettek az alaszka közepén élő elődeink?
Ha tetszik, amit csinálunk, támogassatok minket a Patreonon. www.patreon.com/szertar Köszönjük.
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
“Az ember egy ilyen kattanással születik” – mondja, mi pedig azon gondolkodunk, hogy sokan örülnének, ha a szenvedélyük lenne a munkájuk. Madarakról, tiltott praktikákról, és sok olyan dologról, amiről nem is gondolnád, hogy körülötted történik. Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megszállott szóvivője volt a vendégünk.
01’20” A kérdéseitekre válaszoltunk. Például, hogy mi Androidon Podcast Addictet használunk, az RSS-ünk pedig bit.ly/szertarpodcast.
Más podcastek közül Freakonomics-ot, RadioLabet és Ciência do Povot (RbLc), Égéstért és Startalkot (Hapci) hallgatunk.
Egy hobbipodcast vágásához meg tök jó az Audacity, ami ingyenes, és viszonylag egyszerű is kezelni.
06’42” Pár kulisszatitok a Szertár Podcast készítéséről.
Ha szeretnétek segíteni, osszátok a tartalmainkat, javasoljatok témákat, programokat, amiket ajánlóba tehetünk, vagy, ha cégként örökbefogadnátok egy-egy adást vagy rovatot, netán játékhoz ajánlanátok fel nyereményeket, írjatok nekünk: bazis[kukac]szertar[pont]com. Vagy pedig
09’50” Kapolcsi emlékek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) foglalkozásairól.
10’38” Mit csinál Orbán Zoltán éjjel-nappal? A biológus képzés és a terepi “3D biológia” között feszülő ellentét.
14’54” Az MME youtube csatornája most lesz 6 éves.
16’33” Galambokkal már foglalkoztunk egy korábbi adásban, de Orbán Zoltánnak is megmutattuk, mit szól az utca emberének galambviszonyához.
21’00” Könyvajánló: Farley Mowat – Ne féljünk a farkastól! Tényleg zseniális! Kiváló a magyar fordítás, de ha valaki az eredetire vágyik: Never Cry Wolf!
22’03”A galambok történelmi szerepe birodalmak bukásában. 5000 évvel ezelőttől a második világháborúig.
26’08” Mit kell tennie a pápa galambelengedési szakértőjének a kínos helyzetek elkerülésére?
29’22” Mi a bánatért ugrálnak a gazellák?
30’48” Hány madárfaj él Budapesten? Meg fogsz döbbenni.
33’06” A tengelic lesz az év madara 2017-ben.
34’57” A magyar madárnevezéktan sajátosságai.
40’57” Schmidt Egon, az egyik legismertebb magyar madarász. A madárgyűrűzés sötét múltja: a hívómadarak használata. (Ma már tilos.)"Olyan, mintha egy laikus marketingesekből álló csapat gyúrta volna össze."
45’47” A madárbarát kert. Hogyan tervezzünk ilyet? Herman Ottó és a korát megelőző természetvédelmi szemlélet.
49’30” "130 millió madárnak minden évben el kell pusztulnia."
53’07” Turizmusfejlesztési lehetőségek. Máté Bence, természetfotós.
54’34” Ha részt vennétek az MME madarászprogramjain, figyeljétek a naptárukat!
(A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
A mai adásban bőven lesz Mars-kutatás és földi térinformatika is. Repkednek majd a drónok és a lézerszkenneres csőgörények. Okosabb vagy, mint Budapest? Sik András volt a vendégünk.
01’04” Ajánló: Egerben, a Varázstoronyban jártunk. Menjetek ti is!
03’30” Vendégünk: Sik András. Kezdjük a Mars csokival gamifikált bolygókutatós előadásokkal.
05’30” A távérzékelés (remote sensing) és térinformatika (geoinformatics; GIS – geographic information system) rövid története. Metántó és alkoholóceán. Műholdak és űrszondák. Távérzékelési zsákbamacska és a terepi bizonyosság.
14’10” Hogyan vizsgáljuk az exobolygókat? Légkörvizsgálat sokezer fényévnyire.
17’20” Térinformatika itt a Földön. OpenStreetMaptől a termésbecslésen át az árvízkárokig.
19’00” 3D városmodellek és az SmartCity koncepció.
20’41” Mi az okosváros? Élhető és nem túl technológia orientált? A helyi erőforrások kihasználása. Rendszerek összehangolt működése.
"Az okosváros nem ragadható meg csak azzal, hogy mindehova rakunk egy kis IT-t, meg egy kis szenzort. Ez ennél sokkal kifinomultabb."
24’03” Mennyire okos Budapest? Ismerkedjünk meg KARESZ-szel. Budapest többmilliárdos pontfelhője és az adatfeldolgozás nehézségei. Hogy lesz lámpa, KRESZ-tábla és épülethomlokzat egy pontfelhőből?
29’15” Szingapúr a világ élvonalában van, de Budapest is elég jól áll a KARESZ-szal. A lényeg úgyis a ráépülő alkalmazásokon van.
32’08” A PokémonGo titka: így gyűjtesz téradatokat a fejlesztőknek vadászat közben.
34’07” Drónok városi környezetben reptetve. Megoldás a felszíni közúti adatgyűjtés gyenge pontjaira. A lézerszkenneres csőgörény.
40’19” A műholdat nem lőheted le, de a drónok ellen tudsz védekezni. (De minek?)
41’38” A drónok egyéb hasznai: áruszállítás és életmentő gyógyszerszállítás. Mi is agyalunk alkalmazásokon hasraütésszerűen. Bár ezeken még csiszolni kell egy kicsit. Várjuk a ti ötleteiteket is.
44’43” Irány a Mars! A bakonybéli Pannon Csillagda és a 3D-s marsi virtuális utazás. A gánti bauxitbánya és a Mars. Repülhet-e drón a Marson?
46’59” Játsszatok ti is a NASA Curiosity játékával! A Curiosity értekezése volt “a rettegés hét perce”.
(A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
Hogy tanítjuk meg egy gépnek, hogy megkülönböztessen egy asztalt egy kutyától? A mesterséges intelligencia hőskori kudarcaitól a felvételiztető algoritmusokig.
01’00” A Nagy Oxigenizációs Esemény áldozataira emlékezünk! Vegyetek részt ti is az eseményen!
03’35” Az Ericsson SzerCODE Challenge újabb állomása Egerben lesz! Gyertek! bit.ly/szerCODE
05’45” Küldjetek nekünk ajánlókat olyan eseményekről, amikről úgy gondoljátok, hogy másokat is érdekelhet. Üzeneteiteket a bazis kukac szertar pont com címre várjuk.
06’55” A vendégünk Klotz Tamás, akit egykor technológiai evangelistának „csúfoltak”, ma pedig az SAP üzletfejlesztési szakembere.
07’20” Kiderül, hogy Tamás az új informatikai technológiák üzleti életben való hasznosításával foglalkozik, elég komoly szinten.
10’10” Mik azok a neurális hálózatok és hogy használják őket az üzleti életben?
11’44” Hogy lehet mesterséges intelligenciát létrehozni és milyen fajtái vannak?
14’22” A mesterséges intelligencia egyik legelső felhasználása a repülőtereken megtalálható átvilágító berendezésekben működtek.
15’40” Az első beszélgetés két gép között elég nagy pofára esés volt…
17’00” A mesterséges intelligencia (AI – artificial intelligence) harmadik reneszánsza az üzleti életben.
20’17” Vajon a hétköznapi életben hol találkozunk beágyazott mesterséges intelligenciával? Személyre szabott internetes reklámok és miegymás.
22’15” Milyen módszerekkel válogatják a vállaltokhoz beérkező hatalmas önéletrajz mennyiséget?
25’40” Hogy tanítjuk meg egy gépnek, hogy megkülönböztessen egy három- és egy négylábú asztalt?
29’25” Elveszik-e a munkát tőlünk a gépek a jövőben? Az AI nem dönthet helyetted!
32’22” Hogy néz ki Tamás egy munkanapja, vagyis hogy trenírozza a gépeket?
34’00” Mi az a Big Data és mit lehet vele kezdeni?
36’50” Érheti-e támadás kívülről az üzleti mesterséges intelligencia rendszereket mondjuk hackerek részéről?
39’25” Miért éri meg fizikusnak vagy matematikusnak lenni egy üzleti cégnél?
40’10” Mi az data science és mire használják?
41’00” Lesz-e Tamás szerint technológiai szingularitás és mennyire optimista a jövőt illetően?
43’42” Mi az Internet Of Things (IoT – dolgok internete) és mire lehet használni? Szenzorok és az általuk termelt adatok.
44’50” Azt tudtátok, hogy különböző IoT technológiák segítették a német fociválogatottat, hogy megnyerje a világbajnokságot?
48’50” Hogy segíti egy elveszett kutya megtalálását az IoT technológia és milyen alkalmazásai lehetnek még a jövőben?
Jövő héten Sík András lesz a vendégünk, akivel marskutatásról, távérzékelésről és térinformatikáról beszélgetünk majd.
(A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
Elég, ha annyit mondunk, hogy az e heti vendégünk egy jó humorú orvos, matematikus, de mindenekelőtt agykutató? Hangya Balázzsal az MTA-KOKI egyik kutatócsoportjának a vezetőjével beszélgettünk agyakról, rágcsálókról, döntéshozatalról és high-tech sufnituningról.
01’05” Még ezen a héten elmondhatjátok a véleményeteket ezen a kérdőíven: https://goo.gl/forms/dKIXcXrfIx7uJOgp2 Amit ezúton is köszönünk.
02’29” Az e heti vendégünk Hangya Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében működő Lendület Rendszerneurobiológia Kutatócsoport vezetője. Mi az a rendszerneurobiológia (systems neuroscience)? És mitől új? Vagy mitől nem új?
04’35” Miért végezzünk Magyarországon alapkutatásokat? Miért ne hagyjuk ezt meg más, tehetősebb országoknak?
05’31” Azért az agykutatás és neurobiológia Magyarországon eléggé ott van! Miért is?
06’16” Hogy kerül egy orvos-matematikus egy agykutató csoportba PhD-zni? Aztán egy genfi parti után hogy jut el a Cold Spring Harbor Laboratory-ba kutatni?
11’18” A rágcsálókogníció tudománya. Mire lehet megtanítani egy patkányt? Miért bizonyultak jobb kísérletni alanynak rágcsálók, mint egy főemlősök?
15’37” Milyen sejtek vesznek részt a figyelemben? Mik azok a kolinerg sejtek és hogyan vizsgálják őket?
17’30” Az optogenetika rejtelmei közérthetően.
20’35” Milyen sejtek vesznek részt a(z asszociatív) tanulásban? A pavlovi és az operáns kondicionálás.
22’15” A sajtó és a kattintásvadász címek. (Itt jegyezzük meg, hogy mi egyeztettünk Balázzsal az adás címéről.)
24’00” Mi köze az egerek tanulásának az Alzheimer-kór leküzdéséhez? (Nem, az Alzheimer ellenszere még nincs meg.) Milyen egy Alzheimer-modell egér? Pre-klinikai és klinikai kutatások.
26’17” Hogy néz ki a kutatócsoport munkája? A high-tech sufnituning jelentősége.
32’20” Mennyit segít Balázsnak a matematikusi háttér az agykutatásban?
33’10” Hogyan hozunk döntéseket. Ráfér (már) a kahnemani elméletre a (felül)bírálat. (A Nobel-díjas Daniel Kahneman és Amos Tversky elméletére utaltunk.) Mennyire jó a bennünk élő statisztikus? Mennyire biztos magában az agyunk? A jeldetekciós elmélet (signal detection theory).
39’16” Kezdődjön a kvíz!
40’05” Első kérdés: Melyik FPS (first person shooter) videójátékot használták fel arra, hogy az egerek számára virtuális valóságot hozzanak létre?
42’35” Második kérdés: Melyik érzékszervünk végez Fourier-transzformációt? (Békésy György, Nobel-díjas kutatóra utalunk. Egyben azt is megbeszéljük, hogy tudjuk elkülöníteni az egyes hangszerek hangját.)
44’15” Harmadik kérdés: Melyik jármű sebességéhez áll legközelebb az ingerületvezetés?
45’29” Negyedik kérdés: Hány hatóanyagot engedélyeztek eddig Alzheimer-kór kezelésére?
(A podcastben Morgantj Café Connection (CC 3.0) zenéjét használtuk fel.)
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
Ezen a héten egy profi őslénytani kvízt teszteltünk. A miskolci Pannon-tenger Múzeum interaktív kiállításán dobta nekünk a kérdéseket a gép.
Mielőtt a paleo-geo-bio-hipparion kvízre rátértünk, szót ejtettünk az alábbiakról is:
A “Mit csinál a menyét Winkler Róbert motorházában” adásunkon ejtett csorbákat köszörültük.
https://goo.gl/forms/KqHzO6Bp9yZNiEYn1
Köszönjük!
Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices
From the publisher's feed