Ácsán Ánán Akiñcano a Wat Marp Jan kolostor apátja Thaiföldön. Home
“Akik a Dhammát gyakorolják, nem halnak meg, az elméjük nagyon sugárzó és ragyogó. Azt kell megértenünk, hogy az életünk halálban végződik, és ezáltal megszabadítjuk magunkat a halál birodalmából. De akik félnek a haláltól, sokszor meg kell halniuk. Úgy van ez, mint azok, akik rákosok lesznek, de nem nagyon aggódnak miatta. Elmennek kezeltetni a testüket, és végül sokuk elég hosszú életet él. De akik rákosok lesznek és nagyon félnek, gyakran igen hamar meghalnak. Tehát láthatjuk, hogy ezek az elme ügyei.
Így hát képezzük magunkat, hogy megértsük: ez az élet halálban kell végződjön; hogy ezt tényleg egy mély szinten lássuk, de ne féljünk tőle. Látjuk, hogy ha bármennyi szennyeződés van jelen az elmében, akkor újra kell születnünk, és a szennyeződések számtalan születéshez vezetnek. Amikor pedig megszületünk, nem akarunk meghalni, de nem maradhatunk sokáig a világban, az életünk a halálban kell végződjön. A Buddha azonban elérte a nibbánát, így nem kellett megszületnie és meghalnia többé. Csak a legnagyobb boldogságot tapasztalta. Nekünk is ennek eléréséért kell képeznünk magunk, a legnagyobb boldogságért, ami a gyakorlás célja.“
_Forrás: _Samatha, Vipassanā & the Highest Happiness by Luang Por Anan (youtube.com), 21:20-24:39
Fordította: Hadházi Zsolt , megjelent A Buddha Ujja | Kezdőlap oldalon
Elmondja: Horgász Dezső