Az epizódban Bálint Bernadett beszélget Hansági Ágnessel és Kiss A. Krisztával a

Az évadzáró epizód fókuszában a sport irodalom- és kultúratudományos megközelíthetősége áll. Mi a sport jelentősége a társadalomban? Mitől szép a sport? Hogyan befolyásolnak minket egyes médiumok a mozgás és a különböző testtechnikák megítélésében? És milyen szerepe van mindebben az irodalomnak? Gregor Lilla, Smid Róbert és Énekes András Előd válaszaiból kiderült. Tempepodcast – Mindig csak elméletben.

Az első évad negyedik részében Hansági Ágnessel és Hermann Zoltánnal beszélgettünk a “…kézifékes fordulást is tud…” (Tanulmányok a legújabb magyar gyerekirodalomról) című tanulmánykötet kapcsán. A kötet szerkesztői többek között beszámolnak e kutatási terület megújulásáról, társtudományokkal való összefonódásáról, de szó esik a gyermeki olvasásmódról vagy a svéd típusú versekről is. Tempepodcast – Mindig csak elméletben.

Manapság az újrahasznosítás fogalma elsősorban ökológiai értelemben kerül elő, holott szövegelemzési szempontból is hasznosnak bizonyul az irodalomtudomány diskurzusában. Pataki Viktor és Konkoly Dániel beszélgetéséből – sok más érdekesség mellett – kiderül, mi a különbség upcycling és downcycling között és hogy mitől több az irodalmi újrahasznosítás az intertextualitásnál. Tempepodcast – Mindig csak elméletben.

Uexküll, Heidegger, Derrida, Agamben… Csupán néhány név, ami felbukkan Balogh Gergő és Mezei Gábor biopoétikáról szóló beszélgetésében. Persze, a tulajdonnevek serege mögött ott rejlik az ember-természet és az ember-állat közti viszonyok újragondolásának formabontó gondolata, valamint az irodalomelmélet interdiszciplináris nyitásának/nyitottságának lehetősége. Tempepodcast – Mindig csak elméletben.

A Tempepodcast első részében Pikó András Gáspárral és Füzi Péterrel beszélgettünk Jonathan Culler Irodalomelmélet – Nagyon rövid bevezetés című könyve kapcsán  az irodalomelmélet megragadhatóságáról és a Culler-életmű finomságairól. Tempepodcast – Mindig csak elméletben.