Tér-kép-infó

Milyen feladatai vannak egy távérzékeléssel foglalkozó vállalkozónak? Milyen eszközöket használ a munkában, milyen problémákkal foglalkozik? Kránitz Józseffel, a Reverto-Global Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk az ezerarcú távérzékelésről: a drónos repüléssel végrehajtott multispektrális felvételezéstől a digitális ikreken át a mesterséges intelligencia szakterületen betöltött szerepéig.

Hogyan (is) járulhatnak hozzá térképészek a földtudományi ismeretek népszerűsítéséhez? Egy közelmúltban végbevitt kutatás során Intézetünk munkatársai a Bakony–Balaton Geoparkkal együttműködve webes környezetben megtekinthető 3D-s modelleket készítettek érdekes földtudományi látnivalókról. Hajdú Edina és Pál Márton a munkafolyamatról, valamint a modellekhez kapcsolódó felhasználói tesztelésről adott elő.

A térképtudomány egyetemi oktatása erősen kapcsolódik Intézetünkhöz - ami jól mutatja, hogy fiatalos, folyamatosan fejlődni tudó tudományágról van szó. Már csak mióta zajlik nálunk a térképészek és geoinformatikusok képzése, a térképészet több fogalmi átrendeződésen, hangsúlyváltáson ment keresztül. Török Zsolt előadásában ezekről, azaz a térképészet 20-21. századi tudománytörténeti fejlődéséről van szó.

A Kartográfiai Vállalat, majd a Cartographia Tankönyvkiadó piacformáló szerepe az iskolai atlaszok kiadásában megkérdőjelezhetetlen. Hidas Gábor szakmai élete egybeforrt ezek szerkesztésével, kiadásuk koordinálásával. Zentai Lászlóval az elmúlt évtizedek analóg és interaktív atlaszairól beszélgettek.

A térképészek között elterjedt nézet, hogy a német Peter Bienewitz, aki Petrus Apianus néven ismert, két globuláris térképvetület szerzője. Apianus szerzősége mindkét térképvetület esetében megkérdőjelezhető. Apianus I. vetülete olyan térképeken szerepel, amelyek készítésekor Apianus még nagyon fiatal volt. A 19. század előtt nem ismert Apianus II. vetületében készült térkép, és ez a 300 éves csend szintén gyanús. Kerkovits Krisztián előadásában a rejtély felfedésére vállalkozik.

Hidas Gábor történelem-földrajz szakos tanárként térképész diploma megszerzésére adta a fejét. Munkakezdéstől egészen a nyugdíjazásig a vállalatnál és jogutódjánál maradt, így neve összeforrt a kartográfiás térképkiadványokkal, különösen az atlaszokkal. Dr. Zentai Lászlóval életpályájáról, térképészi életéről beszélgetett.

"A nemzeti atlaszok Földünk minden országában, mindenhol és mindenkor a zászló, a címer és a himnusz mellett a nemzeti jelképek egyik legfontosabbika kormányzati támogatással és a tudomány képviselőinek (elsősorban a tudományos akadémiáknak) a kezdeményezése alapján, széles körű nemzeti összefogással valósultak meg. Ez történt 1964-1967 és 1983-1989 között Magyarországon is, mikor az MNA első két kiadása napvilágot látott" - áll a nemzetiatlasz.hu-n Kocsis Károly akadémikus köszöntőjében. Az új sorozat szerkesztőségi titkára, Dr. Nemerkényi Zsombor avatja be a hallgatókat az atlaszsorozat körüli munkálatokba.

Az adást 2023. december 8-én, a Térképészeti Tudományos Napon rögzítettük. A prezentáció itt érhető el: http://lazarus.elte.hu/hun/mta-kart/ttn-2023/1-ki-zl.pdf

A II. világháborút követő években hatalmas igény támadt a kartográfusok munkájára. Az újjászerveződő gazdasági élet, az átszerveződő államigazgatás-közigazgatás, az iskolarendszer megváltozása, az urbanizáció mind-mind a térképek, atlaszok százait igényelték. Az újjászervezett hadsereg az 50-es évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem rövid életű Hadmérnöki Karán és térképészeti tiszti tanfolyamokon igyekezett pótolni szakemberszükségletét. A kulturális kormányzat pedig 1953-ban létrehozta az első önálló magyar egyetemi kartográfiai tanszéket. A tanszék vezetésével dr. Irmédi-Molnár Lászlót, a szegedi egyetem egykori oktatóját, majd a Honvéd Térképészeti Intézet tudományos osztályának nyugalmazott ezredes vezetőjét bízták meg.

Irmédi-Molnár professzor 1955-ben dolgozta ki az első egyetemi tantervet, melyre a 70-es évek első harmadáig a magyar kartográfusképzés alapult. Az első térképész szakos hallgatók 1957-ben végeztek. A 70-es évek elején az általános egyetemi oktatási reform keretében a képzés változott. A tantervben a térképészképzés maradt hároméves, de a korábbi földrajzi irányultságú alapképzést felváltotta a geológus és geofizikus hallgatókkal együtt végzett négy féléves földtudományi alapozás.

Az 1986-os magyar oktatási törvény lehetővé tette, hogy a térképészképzés ötéves képzésként induljon meg Magyarországon. A tízszemeszteres kartográfusképzés az 1988–1989-es tanév őszi szemeszterében indult meg.

A tanszék vezetését 1967 végén Stegena Lajos (1921–1997) professzor vette át. Már ebben az időben is képviselték a tanszék munkatársai a magyar kartográfiát a Nemzetközi Térképészeti Társulásban (ICA).

A tanszéket 1987–2005 között Klinghammer István vezette, aki 2000-től két cikluson át az ELTE rektora volt és 2004-ben az MTA tagjává választották. 2003-ban létrejön az Informatikai Kar, melyhez a mi tanszékünk is csatlakozik már kibővült névvel: Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék. 2006-ban megindultak a Bologna-rendszerű alapképzések Magyarországon, melyet 2009-től a mesterképzések követtek.

A tanszéket 2005 óta Zentai László vezeti, aki 2011–19 között az ICA főtitkára, majd 2019–23 között alelnöke volt. 2016-ban indul meg az angol nyelvű térképész mesterszak, majd 2022-ben a geoinformatika MSc, mely 2024-től angol nyelven és remélhetőleg magyarul levelező munkarendben is elindul. 2020. X. 1-től a kari szervezeti átalakulások következtében intézeti formában működünk.

Magyar László a közép-afrikai térség kutatásával írta be nevét a tudománytörténetbe. Nemerkényi Zsombor doktori dolgozatában foglalkozott Magyar kartográfiai munkásságával. A kalandokat egyáltalán nem nélkülöző, már-már szinte mesébe illő élettörténetről és térképész vonatkozásairól beszélgettünk.

2023 elején a UNESCO párizsi központja pályázati felhívást tett közzé a tagországok számára az ezévi ifjúsági fórumon való részvételre. A nemzeti bizottságok erre a központi pályázatra gyűjtötték össze a pályázatokat országonként. Pál Márton is nyújtott be anyagot, amit a UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság (az összes magyar pályázattal együtt) továbbított Párizsba. A központ úgy döntött, hogy ő képviselje hazánkat a novemberben megrendezett 42. Közgyűlés részprogramjaként szervezett 13. Ifjúsági Fórumon. Erről, az UNESCO tevékenységeiről és a szakmai kapcsolódási pontokról beszélgetett Mártonnal Dr. Zentai László.