Mit értünk azalatt, hogy Magyarország „kényszerpályára” került az 1930-as évek derekától? Mit jelent a „fegyveres semlegesség” fogalma? Hogyan és miként hajtotta végre az ország a várva várt revíziós lépéseket? Milyen titkos érdekeltségei voltak a náciknak Erdélyben, és ez hogyan függött össze a határvonalak meghúzásával? Hogyan és miként sodródott bele az ország a második világháborúba? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, ezekben pedig átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat. A negyedik részben Magyarország háborúba sodródásának hátterét és következményeit mutatjuk be. 

Hogyan osztotta fel Közép-Európát egymás között a két diktátor, Hitler és Sztálin? Mit rejtett a „Ribbentrop–Molotov” paktum? Miért terjeszkedhetett következmények nélkül a Harmadik Birodalom? Hogyan kezdődött a második világháború? Mi történt a katyńi erdőben? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi tematikákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, ezek során átbeszéljük a tételekkel kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni a szóbeli feleletet, az írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a történelmi forrásokat. A jelenlegi részben a Molotov–Ribbentrop paktumként elhíresült, de valójában Hitler és Sztálin által kötött egyezményt vizsgáljuk meg közelebbről, amelyet követően pár nappal később kirobbant a második világháború. #Korrajz

Schmidt Máriával, a hetekben megjelent, Világrendetlenség című esszékötetéről beszélget Békés Márton és G. Fodor Gábor. A könyvet Giró-Szász András laudálja, a beszélgetés moderátora, Szabó László. Könyvében Schmidt Mária kiapadhatatlan szellemi kíváncsiságtól vezérelve kényes kérdések sorát teszi fel, amelyekre friss és tűpontos gondolatokat kínál válaszként – mindezt szellemesen és közérthetően. A kötet kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/vilagrendetlenseg/ 

Mely országok akarata érvényesült az első világháború után Közép-Európa átszervezésénél? Milyen következményei voltak a határok átszabásának? Mi történt a határon túlra került magyar honfitársainkkal? Milyen etnikai és gazdasági következményei voltak a trianoni békediktátumnak? Hogyan reagált a békediktátumra a magyar közvélemény?

Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik.

Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, ezekben pedig átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat. 

A második részben a Magyarország helyzetét mai napig meghatározó trianoni békediktátum hátterét és következményeit mutatjuk be.

Indul a Korrajz Podcast új évadja, amelyben Lakatos Dorina és Hegyi Károly történészünk beszélgetnek!

Milyen következményei voltak a trianoni békediktátumnak? Milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel a totalitárius diktatúrák között? Miért hurcolták emberek százezreit szovjet kényszermunkatáborokba? Miért és hogyan akarták a kommunisták a „vas és acél országává” változtatni Magyarországot? Miért tört ki az 1956-os forradalom?

A felsoroltakra és sok más hasonló kérdésre is választ adunk a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeumunk tematikájához kapcsolódó történelmi kérdéseket, amelyek a történelem érettségi részét képezik.

Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk. Átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a kapcsolódó forrásokat. Az első részben a nemzetiszocializmus és a kommunizmus ideológiáját és a rá épülő diktatúrák működésmódját valamint a közöttük meglévő hasonlóságokat mutatjuk be.

A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast csatornáján! #KorrajzPodcast 

Minden esztendő augusztus 23-án fejet hajtunk a totális diktatúrák áldozatai előtt. Szomorú nap, szomorú pillanat. És talán a legszomorúbb az benne, hogy messze nem elég minden esztendőben, hogy egy napig emlékezünk. Bárcsak olyan nap lenne augusztus 23-a, amikor az áldozatok emléke lenne az egyetlen, amit felidézünk. (…) Minden évben figyelmeztetnünk kell arra is, hogy azoknak az utódai, akik a nemzeti és a nemzetközi szocializmust, a nácizmust és a kommunizmust megkonstruálták, nos, ők, és az ő utódaik még mindig itt vannak közöttünk. És egyre kevésbé bujkálnak – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen. 

1945-ben a szovjet megszállás alá kerülő Magyarországon is megindult a kommunista diktatúra kiépítése. Az erőszakos rendszerváltoztatás egyszerre indult meg politikai, gazdasági és társadalmi téren. A küzdelem kiemelt terepe volt a magyar vidék, amellyel szemben a Magyar Kommunista Párt már 1945-ben megkezdte a hadjáratát. Földosztás, kényszerkollektivizálás, beszolgáltatás, Pócspetri – egytől egyig a kommunisták vidék elleni hadjáratának a kulcsfogalmai. A témáról Ö. Kovács József történész, egyetemi tanárt, a Vidéktörténeti Kutatócsoport alapító tagját kérdezte Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze. 

1945-ben valóban földreform zajlott Magyarországon, vagy a megtévesztő politikai akció mögött, már a kényszerkollektivizálás előkészítése és a vidék megszállása zajlott? – ezzel kérdéssel indult a beszélgetés, amelyre a meghívott szakember egyértelműen az utóbbi mellett érvelve válaszolt. Elhangzott: a földosztás előfeltétele volt a föld elvétele tulajdonosától. Ezzel többek között a történelmi egyházakat és a nagybirtokos arisztokráciát sújtották. Az intézkedésnek egyértelműen politikai céljai voltak, amennyiben megroppantották a két említett réteg anyagi bázisát. A földosztást a kommunisták a szovjetek döntése értelmében és az ő segítségükkel hajtották végre. A segítség olykor nem nélkülözte az erőszakkal való fenyegetőzést, vagy a konkrét fizikai erőszakot sem. 

1948-ban a Pócspetri-ügy hívta fel a magyar társadalom figyelmét a leplezetlen kommunista diktatúra időszakára. Az észak-magyarországi kis településen történtek a vidék megszállásának jelképévé váltak, amennyiben egyszerre célozták a parasztság és az egyházak megtörését – hangzott el a beszélgetésen. Ugyanebben az évben a kommunista diktátor, Rákosi kecskeméti beszédében hirdette meg a kényszerkollektivizálás politikáját, természetesen a „szövetkezetesítés” nyelvi leleményével leplezve az erőszakos folyamatot. Az események egyik kulcsfigurája Kádár János volt, akinek a személye keretbe foglalja a kényszerkollektivizálás történetét. Hiszen a folyamat 1948-ban Kádár belügyminisztersége alatt indult meg és az 1960-as évek elején ért a végére, amikor már ő volt Magyarország kommunista diktátora. 

A műsorban bemutattak műtárgyat is, a Terror Háza Múzeum állandó kiállításának anyagából. Ezúttal egy, az Ellenállás termében elhelyezett röplapot szemléltettek, amelyet az 1950-es évek elején, a békéssámsoni Magyar Ellenállási Mozgalom tagjai készítettek. Szövege szerint: „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja!” A röplap kapcsán Ö. Kovács József kiemelte, hogy az első komoly ellenállás a kommunista diktatúrával szemben vidéken jött létre. A megmozdulások célja a kommunista diktatúra és a kényszerkollektivizálás ellen való tiltakozás volt. 

A beszélgetés végén kitekintésként a magyar vidék kényszerkollektivizálás utáni helyzetét vázolta fel az előadó. 

„Folytatni fogom, folytathatatlan életemet” – fogalmazott Kertész Imre Sorstalanság című regényében az újrakezdés kapcsán. De valójában milyen lehetőségei voltak az újrakezdésre a haláltáborokból, az erőltetett menetek biztos pusztulás felé vivő útjáról, a munkaszolgálatból vagy éppen a gettóból szabaduló magyar zsidóknak 1945-ben? Ezekről kérdezte Baczoni Dorottya történészt, a XX. Század Intézet igazgatóját Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum vezető történésze. 

1945-öt követően a köztéri szobrok ledöntése és az új, marxista ihletettségű emlékművek felállítása jelezte a kommunista hatalomátvétel bekövetkezését a közterületeken. Korrajz – A diktatúrák hétköznapjai című műsorunkban ezúttal a kommunista diktatúra alatt állított köztéri alkotások kerültek górcső alá. Farkas Sebestyén, a múzeum történésze Szerencsés Károly történésszel, az ELTE egyetemi docensével beszélgetett.

1945 tavaszán a front Budapestről való elvonulását követően szinte a semmiből kellett újrateremteni a Magyar Rádiót. A műsorszórás a fővárosban viszonylag hamar megindult, köszönhetően a Rádió dolgozóinak. Ekkor még sokan azt gondolták, hogy a Rádió a demokratikus kibontakozás egyik kulcsintézménye lesz, azonban rövidesen kiderült, hogy a Magyar Kommunista Párt teljesen más szerepet szánt a korszak legfontosabb tömegmédiumának.

A Terror Háza Múzeum podcast csatornájának Korrajz – A diktatúrák hétköznapjai című új műsorának első részében a Rádió kommunista diktatúrában betöltött szerepéről kérdezte Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze Sávoly Tamás történész-muzeológust, a Postamúzeum munkatársát.