Nem Michael Haneke az egyetlen osztrák rendező, aki filmjeivel botrányokat okoz. Seidl az osztrák társadalom deviáns jelenségeit és torz figuráit mutatja be. 

Ulrich Seidl Bécsben nevelkedett, erősen vallásos osztrák családban. A '70-es években a katonai szolgálat után a bécsi filmfőiskolával is kísérletezik, hosszúra nyúló tanulmányai alatt a mindennapi betevő falatért és filmjei finanszírozásáért dolgozik gondnokként, raktárosként, kifutófiúként, hordárként, éjjeliőrként benzinkúton, sőt egy ideig jól fizetett kísérleti nyúlként is fungál egy bécsi kórházban, ahol új készítményeket tesztelnek az önkénteseken. 

Kedvelt témája a társadalomtól elidegenedő s ezáltal tüchtigen berendezett, mégis rideg életterébe és önnön magányába záródó egyén sorsa. Az ilyen, a depressziótól és elhagyottságtól szenvedő ember hajlamos az Állati szerelembe (Tierische Liebe) menekülni. Szélsőséges eseteken keresztül (mise az elhunyt blökiért, állatterápia az elfekvőben, háziállatok társaságában végzett szexuális kéjelgés stb.) szembesülhetünk a kisállat-fetisizmus súlyos eseteivel, kiderül, hogy a kedvencek tartása óriási szeretetpótlékot nyújt a többnyire alkalmatlan gazdiknak, akiknek perverz fantáziája a homo sapiens szintjére emeli négylábú barátait.

További információ Ulrich Seidl-ről, a provokátorról ezen a linken érhető el. 

Februártól az Örökmozgóban folytatódik az Odeon filmtörténeti mozimaratonja – hetven év legnépszerűbb magyar játékfilmjei, kópiáról!

1942-ben a Velencei Filmfesztiválon mutatták be Szőts István Emberek a havason című filmjét, amely a rendező játékfilmes pályája mellett egyúttal a magyar szerzői film kezdetét is jelentette. Annak a szerzői attitűdnek a kibontakozását, amely mind a mai napig alapjaiban határozza meg nemcsak a művészi víziók, hanem a közönségfilmek jellegét is. 

Az Odeon által indított, Hetvenkedő című magyar filmtörténeti vetítéssorozatában a közönség az elmúlt hetven év legkedveltebb alkotásait tekintheti meg. A június 21-ig tartó, hetente háromszor jelentkező maratoni rendezvénysorozat 1942-től 2012-ig kronológiában haladva minden alkalommal a soron következő év legnézettebb játékfilmjét tűzi műsorra. A magyar film műfaji sokszínűségét is bemutató vetítéssorozatban az opusokat filmkópiáról vetítjük.

A Lurdy moziban startolt program két hét után az Örökmozgó Filmmúzeumban találta meg végleges otthonát, mind a távolság, mind a jegyár tekintetében közelebb hozva a közönségfilmeket a közönséghez. További jó hír, hogy mostantól a diák- és a nyugdíjas jegy mellett csoportos kedvezmény is igényelhető. 

A vetítéseket hetente egyszer beszélgetések követik, ahol a nézők szakértők segítségével nyerhetek betekintést az adott héten bemutatott filmtörténeti időszakba. Ezúttal azonban nem a filmkánoné a főszerep, hanem a közönségé, hiszen a programot nem a kritikai, filmtörténészi esztétikai szemlélet, hanem a közönségízlés alapján állítottuk össze. A vetítéssorozat moderátora Schreiber András filmkritikus. 

Az aktuális hét programjai

 A Hetvenkedőben vetített filmek listája:

Hamza D. Ákos: Szíriusz (1942)
Szőts István: Emberek a havason (1943)
Balogh Béla: Ópiumkeringő (1944)
Oláh Gusztáv, Zilahy Lajos: Valamit visz a víz (1944)
Keleti Márton: A tanítónő (1945)
Radványi Géza: Valahol Európában (1946)
Bán Frigyes: Talpalatnyi föld (1948)
Keleti Márton: Mágnás Miska (1949)
Nádasdy Kálmán: Lúdas Matyi (1950)
Kálmán László: Déryné (1951)
Keleti Márton: Civil a pályán (1952)
Gertler Viktor: Állami áruház (1953)
Bán Frigyes: Rákóczi hadnagya (1954)
Makk Károly: Liliomfi (1955)
Fábri Zoltán: Körhinta (1956)
Fehér Imre: Bakaruhában (1957)
Bán Frigyes: Szent Péter esernyője (1958)
Bán Frigyes: Szegény gazdagok (1959)
Makk Károly: Fűre lépni szabad! (1960)
Marton Endre: Katonazene (1961)
Gertler Viktor: Az aranyember (1962)
Mamcserov Frigyes: Mici néni két élete (1963)
Richard Thorpe: Az aranyfej (1964)
Keleti Márton: A tizedes meg a többiek (1965)
Nádasi László: Fény a redőny mögött (1966)
Banovich Tamás: Ezek a fiatalok! (1967)
Szász Péter: Fiúk a térről (1968)
Hintsch György: A veréb is madár (1969)
Kósa Ferenc: Ítélet (1970)
Szinetár Miklós: Csárdáskirálynő (1971)
Keleti Márton: Harminckét nevem volt (1972)
Keleti Márton: Csínom Palkó (1973)
Hitsch György: Hét tonna dollár (1974)
Bacsó Péter: Ereszd el a szakállamat! (1975)
Zsombolyai János: Kenguru (1976)
Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka (1977)
Sík Ferenc: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978)
Szinetár Miklós: Az erőd (1979)
Szalkai Sándor: Kojak Budapesten (1980)
Mészáros Gyula--Bujtor István: A Pogány Madonna (1981)
Makk Károly: Egymásra nézve (1982)
Sólyom András: Szegény Dzsoni és Árnyika (1983)
Koltay Gábor: István, a király (1984)
Mihályfy Sándor: Gyermekrablás a Palánk utcában (1985)
Dobray György: Szerelem első vérig (1986)
Hartai László-Dér András: Szépleányok (1987)
Dobray György: Szerelem második vérig (1988)
Dobray György: K 2 (1989)
Monory Mész András: Meteo (1990)
Bujtor Isván: Hamis a baba (1991)
Tímár Péter: Csapd le csacsi! (1992)
Koltai Róbert: Sose halunk meg (1993)
Rózsa János: Jó éjt, királyfi! (1994)
Bacsó Péter: Megint tanú (1995)
Kern András: Sztracsatella (1996)
Tímár Péter: Csinibaba (1997)
Sas Tamás: Presszó (1998)
Kabay Barna: Hippolyt (1999)
Szabó István: A napfény íze (2000)
Koltay Gábor: Sacra Corona (2001)
Herendi Gábor: Valami Amerika (2002)
Fazekas Csaba: Boldog születésnap (2003)
Árpa Attila: Argo (2004)
Koltai Lajos: Sorstalanság (2005)
Goda Krisztina: Szabadság, szerelem (2006)
Rohonyi Gábor: Konyec (2007)
Paczolay Béla: Kalandorok (2008)
Fonyó Gergely: Made in Hungária (2009)
Dyga Zsombor: Köntörfalak (2010)
Török Zoltán: Vad Magyarország (2011)
Bergendy Péter: A vizsga (2012)

Minden a Kétségek könyvének portugál szerzőjéről. A műsorban dr. Pál Ferenc a költő magyar fordítója lesz a vendégünk. 

A portugál „modernismo” legkiemelkedőbb egyénisége legalább nyolcvanhat álnéven és stílusban írt, valamint saját neve alatt is publikált különböző nyelveken, vélhetőleg az énkeresés sajátos formáját jelentette nála a személyiség megtöbbszörözése. Minden alteregóhoz külön életrajzot, horoszkópot és aláírást is kitalált. Ismertebb heteronímjei: Alexander Search, Charles Robert Anon, Pantaleâo, Barao de Teive, Dr. Gaudêncio Nabos, Chevalier de Pas, Jean Seul, Raphael Baldaya, A. A. Cross, Maria Jose, Adolf Moscow, Jean Seul de Méleuret, Viciente Guedes, Barón de Teive, Frederico Reis, Fausto, Antonio Mora, Pero Botelho, Coelho Pacheco, Thomas Crosse, David Marrichi stb. A négy legfontosabb Pessoa-alak, mely egyben a négy alkímiai alapelem „nyelvbe transzponált megtestesülése” is volt.

Portugál Próteusz 

 Pessoa Magyarországon

 Fernando Pessoa: Élveboncolás

Fernando Pessoa: Daloskönyv 

Dr. Ormós Zoltán

 ügyvéd, internetjogász, az Ormós Ügyvédi Iroda vezetője

Az Ormós Ügyvédi Iroda megalapítása előtt közel négy évig a Köves és Társai Clifford Chance Ügyvédi Iroda munkatársaként kezdett el foglalkozni szakterültével, amit ma helytelenül csak internetjognak neveznek. Itt nyílt lehetősége testközelből megismerkedni az akkor még gyerekcipőben járó infokommunikációs jog számos részterületével, így a médiajoggal, távközlési jog szabályozási aspektusaival, szoftverekkel kapcsolatos szerzői jogi problémákkal. Az említett nemzetközi ügyvédi iroda londoni központjában is a Media, Computers, Communications osztályon töltött cserejelöltként félévet. A Business Software Alliance-nek végzett munkák hamar ismertté tették nevét a szakmában. 2000-ben megalapította az Ormós Ügyvédi Irodát, mely az informatikai-távközlési szakterületre koncentráló jogi tanácsadási tevékenység Magyarországon elsőként alkalmazott sikeres koncepciójára építve nemzetközi összehasonlításban is számottevő elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot halmozott fel az informatikai jog, a távközlési jog, az elektronikus kereskedelmi jog, a szoftverjog, az adatvédelmi jog, valamint a szerzői jog területén. Megbízói körébe nemcsak az infokommunikációs szektor vezető szereplői tartoznak, hanem a „régi gazdaság” prominens képviselői is. 

Tevékenysége elismeréseként az iroda vezető ügyvédje előadóként meghívást kapott - a kelet-európai régió egyedüli képviselőjeként - az Informatikai Jogászok Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének berlini világkonferenciájára. Dr. Ormós Zoltán a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért elnökségének tagja és a szervezet jogi tanácsadója.

Dr. Ormós Zoltán

 ügyvéd, internetjogász, az Ormós Ügyvédi Iroda vezetője

Az Ormós Ügyvédi Iroda megalapítása előtt közel négy évig a Köves és Társai Clifford Chance Ügyvédi Iroda munkatársaként kezdett el foglalkozni szakterültével, amit ma helytelenül csak internetjognak neveznek. Itt nyílt lehetősége testközelből megismerkedni az akkor még gyerekcipőben járó infokommunikációs jog számos részterületével, így a médiajoggal, távközlési jog szabályozási aspektusaival, szoftverekkel kapcsolatos szerzői jogi problémákkal. Az említett nemzetközi ügyvédi iroda londoni központjában is a Media, Computers, Communications osztályon töltött cserejelöltként félévet. A Business Software Alliance-nek végzett munkák hamar ismertté tették nevét a szakmában. 2000-ben megalapította az Ormós Ügyvédi Irodát, mely az informatikai-távközlési szakterületre koncentráló jogi tanácsadási tevékenység Magyarországon elsőként alkalmazott sikeres koncepciójára építve nemzetközi összehasonlításban is számottevő elméleti tudást és gyakorlati tapasztalatot halmozott fel az informatikai jog, a távközlési jog, az elektronikus kereskedelmi jog, a szoftverjog, az adatvédelmi jog, valamint a szerzői jog területén. Megbízói körébe nemcsak az infokommunikációs szektor vezető szereplői tartoznak, hanem a „régi gazdaság” prominens képviselői is. 

Tevékenysége elismeréseként az iroda vezető ügyvédje előadóként meghívást kapott - a kelet-európai régió egyedüli képviselőjeként - az Informatikai Jogászok Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének berlini világkonferenciájára. Dr. Ormós Zoltán a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért elnökségének tagja és a szervezet jogi tanácsadója.

Két osztrák rendező, aki meglehetősen felforgatta a világot. A műsorban Vincze Teréz esztétával beszélgetünk a jelenségről és a magyar adoptációról, hiszen állítólag sógorok vagyunk. 

Ulrich Seidl Bécsben nevelkedett, erősen vallásos osztrák családban. A '70-es években a katonai szolgálat után a bécsi filmfőiskolával is kísérletezik, hosszúra nyúló tanulmányai alatt a mindennapi betevő falatért és filmjei finanszírozásáért dolgozik gondnokként, raktárosként, kifutófiúként, hordárként, éjjeliőrként benzinkúton, sőt egy ideig jól fizetett kísérleti nyúlként is fungál egy bécsi kórházban, ahol új készítményeket tesztelnek az önkénteseken.

 http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=9534

Michael Haneke
Csak ritkán marad díj nélkül Cannes-ban: három éve A fehér szalaggal, idén a Szerelemmel nyerte el az Arany Pálmát. A hazai mozikba nemrég köszönt be a Szerelem - a rendezővel Bécsben beszélgettünk.

http://magyarnarancs.hu/film2/sok-volt-a-kotta-michael-haneke-82303