Vajon mi visz rá egy sikeres topmenedzsert, aki a PricewaterhouseCoopers, a Citibank és a Magyar Telekom felsővezetői székeiben ült, hogy mindent hátrahagyva a bizonytalan vállalkozói létet válassza? A Tudatos Döntések podcast legújabb epizódjában Szilágyi Gábor vendége Horváth János, az MVÜK (Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége) tulajdonosa és vezetője. Ez nem egy szokványos üzleti interjú: János őszintén mesél azokról a pillanatokról, amikor a racionális érvek helyett a szívére hallgatott.

A beszélgetés során végigkövetjük azt az utat, ahogy a „Juan” becenevű, intrapreneur szemléletű banki vezetőből valódi vállalkozóvá vált. Megtudhatjuk, hogyan utasított vissza egy biztos New York-i karriert a szerelemért, és miért érezte magányosnak a vezérigazgatói pozíciót az Origo élén. János betekintést enged abba a drámai időszakba is, amikor a családi megtakarításukat kockáztatva szállt be az akkor még gyerekcipőben járó MVÜK-ba.

Az egyik legtanulságosabb rész, amikor a multinacionális cégek erőforrás-bőségét állítja szembe a KKV szektor valóságával:

„Amikor 5000 forint van a céges bankszámlán, úgyhogy le van húzva 25 milliós szétségi keret, és ennyi van, az egy feszítő érzés.”

Ez az epizód kötelező tananyag minden közép- és felsővezetőnek, aki kacérkodik a vállalkozói léttel, és minden cégtulajdonosnak, aki szeretné megérteni, hogyan lehet válság idején (például a COVID alatt) egyetlen hétvége alatt teljesen új alapokra helyezni egy cég működését. János hitvallása a vezetésről és a döntéshozatalról az üzleti életen túlmutató bölcsességet hordoz:

„Ez az intrapreneur kifejezés volt... vállalkozói attitűddel a cégben levő lehetőségeket erőforrásnak tekintve, a cég érdekében, de magaménak érezve végzem én a munkámat.”

Tartsatok velünk ebben a mély, emberi és szakmailag is rendkívül inspiráló beszélgetésben!

Témák:

• A kezdetek: mosogatás Angliában és a PwC marketing „kudarca”
• Citibank aranykor: hogyan legyünk vállalkozók alkalmazottként?
• A nagy dilemma: New York-i álommeló vagy a család?
• A multi lét árnyoldala: leépítések és a vezetői magány
• Belépés az MVÜK-ba: az utolsó 500.000 Ft kockáztatása
• Válságmenedzsment: a COVID alatti azonnali pivot
• A jövő víziója: minőség a mennyiség felett

„Hallgassunk a szívünkre. Legyünk tudatosak, persze, mérlegeljünk... de a legfontosabb azt gondolom, hogy hallgassunk a szívünkre.”

Te tudod, milyen érzés, amikor 7200 ember várja a koncertet, de percekkel a kezdés előtt le kell mondanod, mert a világsztár nem lép ki a hotelszobából? És aztán hogyan állsz fel ebből, hogy megszervezd Jennifer Lopez budapesti szuperkoncertjét, majd elhozd a világ legkeresettebb utazó kiállítását, a Harry Pottert? Ebben az epizódban Guba Gábor, a magyar rendezvényszervezés egyik legmeghatározóbb alakja, a Danubius Music vezetője avat be minket a showbusiness kőkemény és varázslatos világába.
A beszélgetés egy igazi időutazás: a 90-es évek legendás CD Bárjának hangulatától, ahol a jazz legnagyobbjai fordultak meg, egészen a mai gigaprodukciókig. Gábor őszintén mesél a szakma magasságairól és mélységeiről. Megtudhatjuk, hogyan építettek fel a semmiből egy világklasszis rendezvényhelyszínt (Green Event Hall) mindössze négy hónap alatt, kifejezetten a Harry Potter kiállítás kedvéért, ami már a nyitás előtt rekordokat döntött. Nem csak a csillogást látjuk, hanem a mögötte lévő embertelen munkát, a kockázatvállalást és azt a fanatizmust, ami nélkül nem lehetne Ennio Morriconét vagy Jean-Michel Jarre-t Magyarországra csábítani.
A Harry Potter kiállítás kapcsán Gábor nem rejti véka alá a véleményét a produkció minőségéről:

„Ez jelen pillanatban az utazó kiállítások között a number one, tehát ez tényleg ez a szakma egyik csúcsa, tehát ennek a szakterületnek a csúcsa, és nemcsak azért, mert egy mainstream brandről beszélünk... hanem maga a kiállításnak a minősége, az összetettsége.”

De az út idáig nem volt zökkenőmentes. A Hollywood Vampires elmaradt koncertje Johnny Depp-pel vagy a Justin Bieber turné lemondása olyan mélypontok voltak, amikbe sokan belerokkannának. Gábor azonban a reziliencia mestere. Ahogy ő fogalmaz a legnehezebb pillanatokról:

„Amikor bementünk a szobába, a túrmenedzser szobájába, és ezt meghallottuk, akkor a szívverésem is megállt... közölni a rajongókkal, hogy ma este nem lesz koncert.”

Ez a podcast nemcsak Harry Potter rajongóknak kötelező, hanem mindenkinek, akit érdekel a vállalkozói lét, a válságmenedzsment és a nagy álmok megvalósítása. A beszélgetés végén pedig választ kapunk arra is, mi a titka annak, hogy valaki 37 éve a csúcson tud maradni ebben a kegyetlen iparágban. A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, mégis kevesen csinálják utána.

„Ennyi mosolygós boldog arcot miatt állok ilyenkor mindig az ajtóba, és figyelem, meg hát próbálok kommunikálni, beszélni is az odalátogatókkal, és hát hihetetlen boldog emberek hagyták el a kiállítás területét, és ennél jobb érzés nekem nem kell.”

Ismerjük a sikeres üzletasszonyt, a szigorú befektetőt a Cápák közöttből, és a gyönyörű modellt a címlapokról. De vajon ismerjük-e a nőt, aki egy tatabányai lakótelepi „szatócsboltban” kezdte a munkát gyerekként, és aki később a világ luxushoteleiben küzdött a kínzó magánnyal? A Tudatos Döntések Podcast legújabb epizódjában Tomán Szabina, a Toman Lifestyle Kft. alapító-tulajdonosa vendégeskedik, és olyan őszinteséggel beszél a karrierje árnyoldalairól és üzleti felismeréseiről, ahogy ritkán hallhatjuk.

Szabina nem egyből a csúcsra született. A beszélgetésben feltárul a modellvilág kemény iskolája, ahol nemcsak a pózolást tanulta meg, hanem a hierarchiát és az alázatot is. Éles szemmel figyelte meg a divattervezők és márkák működését, amit később, saját vállalkozása építésekor kamatoztatott. De a csillogás mögött ott volt a honvágy és a kiszolgáltatottság érzése is, ami végül hazahozta, hogy családot alapítson és gyökeret eresszen.

A beszélgetés egyik legizgalmasabb része, amikor a „Cápák között” műsorban szerzett tapasztalatairól mesél. Hogyan formálta át az érzelmi alapú döntéshozást a kőkemény üzleti racionalitás? Miért gondolja ma már úgy, hogy egy vállalkozást nem szabad „saját gyereknek” tekinteni?

„Ott tanultam meg, hogy az üzlet az üzlet, az én vállalkozásom is eladó. Én előtte ugyanazt gondoltam. Én azt gondoltam, hogy az én, soha én innen fogok nyugdíjba menni, vagy még a gyerekeimnek is, és megváltoztatott azzal, hogy a befektetői gondolatmenetem (...) az hogy formálja át az én üzleti gondolkodásomat.”

Szó esik a határhúzás fontosságáról is. Nőként, vezetőként és anyaként talán a legnehezebb lecke megtanulni nemet mondani anélkül, hogy bűntudatunk lenne. Szabina őszintén vall arról, hogyan küzdött meg a maximalizmusával, és hogyan tanulta meg elfogadni a hibázás lehetőségét – mind a saját, mind a munkatársai részéről.

„Meg kell értenünk, hogy nekünk a nem az egy nagyon jó válasz. Mert akkor nincs a de talán odaérek is meg, nem is, vagy az utolsó pillanatban mondom le, hanem akkor tudom, hogy hol a helyem. És én nagyon szeretem tudni, hogy hol a helyem.”

Természetesen a jövő sem maradhat el: hogyan alakítja át a Toman franchise hálózatot a megváltozott gazdasági helyzetre reagálva, és mi az a Lip Bar, ami az új szerelemprojektet jelenti? Egy inspiráló beszélgetés tudatosságról, újrakezdésről és arról, hogy a változás az egyetlen állandó.

„Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog, hogy megpróbálok ezzel a tudatos fókusszal, amit mondjuk egy missziónak, vagy egy víziónak magam elé, és a csapatom elé vetítek, illetve a magánéletem, és ezeket megpróbálom olyan irányba tudatosan meglépni, hogy ezek ne nagyon lengélnek ki.”

Tarts velünk, ha érdekel egy valódi „self-made” történet, és tanulnál Magyarország egyik legismertebb üzletasszonyától!

Vajon tényleg tudunk kommunikálni, vagy csak beszélünk egymás mellett? Miért érezzük magunkat egyre magányosabbnak a hiperkapcsolt világban? Ebben a rendkívüli epizódban Dr. Aczél Petra kommunikációkutatóval, egyetemi tanárral ásunk a dolgok mélyére. Ez a beszélgetés nem csupán a retorikáról szól, hanem az emberi létezésünk egyik legnagyobb válságáról: a figyelem és a jelenlét elvesztéséről.

A beszélgetés elején Petra egy egészen személyes oldalát ismerhetjük meg. Megtudhatjuk, hogyan alapozta meg a kíváncsiságát egy olyan családi légkör, ahol az iskolai "mi történt ma?" kérdés helyett azt kérdezték tőle: "mi volt ma a legjobb kérdésed?". Ez a szemléletmód alapjaiban határozza meg, hogyan tekint a kommunikációra: nem mint eszközre, hanem mint magára az emberre.

"A kíváncsiság össze van hálózva a szabadsággal, az autonómiával, a tudatossággal. Aki fél, nem tud kíváncsi lenni, mert be van szorulva."

A műsor egyik legfontosabb gondolata a digitális világ és a mentális egészségünk kapcsolata. Petra kíméletlenül őszintén beszél arról, hogy a technológiai fejlődés nemcsak kényelmet hozott, hanem egy újfajta terhelést is. Nem csak a szmog vagy a zajszennyezés létezik; ma már az információk kontrollálatlan áradatával is meg kell küzdenünk, ami szép lassan felemészti a fókuszunkat és a kapcsolatainkat.

"Mondjuk azt ki, hogy mindig csak egyféle környezetszennyezésről beszélünk. A kipufogók, a zaj, a víz... De van egy mentális és kommunikációs környezetszennyezés. Mert úgy fogalmaztál, hogy ömlik ránk az információ – hát, ha még információ lenne. Valami az agyba lékül még ránk."

Természetesen nem kerülhettük meg a Mesterséges Intelligencia (AI) kérdését sem. Féljünk tőle? Vagy tekintsünk rá lehetőségként? A professzor asszony optimista, de óvatos: szerinte most egy tengelyforduló korban élünk, ahol újra felértékelődik minden, ami "humán", ami nem racionális, hanem intuitív és bölcs. A jövő nem a gépeké, hanem azoké az embereké, akik képesek közösségben maradni és kérdezni.

Az epizód végén egy olyan életbölcsességet kapunk, ami talán a legfontosabb útravaló a mai teljesítménykényszeres világban. Hogyan lehetünk sikeresebbek és boldogabbak? A válasz paradox módon nem a "több", hanem a "kevesebb" hajszolásában rejlik.

"Szerintem úgy leszünk többek, hogy kevesebbek merők lenni. Ne vegyük túl komolyan magunkat, mert az túl magabiztossá tesz minket. Ne féljünk és ne fértsük magunkat, mert valami csak akkor történhet meg."

Tarts velünk ebben a mély, elgondolkodtató és inspiráló beszélgetésben, ami garantáltan más megvilágításba helyezi a mindennapi kommunikációdat és döntéseidet!

A zeneipar csillogása mögött: Stratégia, lemondás és a Claptone. Ez az Andrea Lane sztori.

Sokan látják a DJ-k életét egy véget nem érő bulinak: utazások, Ibiza, telt házas klubok és rajongók. De mi van akkor, ha a pult mögé nézünk? A "Tudatos Döntések" évadnyitó epizódjában lebontjuk ezt a képet, és megmutatjuk azt a kőkemény üzleti stratégiát és emberi kitartást, ami egy nemzetközi karrier felépítéséhez szükséges.

Vendégünk, Andrea Lane, nem bízta a véletlenre a sikert. Története tökéletes példája annak, hogyan lehet a "lázadó tinédzser" energiáit tudatos karrierépítésbe fordítani. Andrea hamar felismerte, hogy a tehetség önmagában kevés; szükség van a zeneipari mechanizmusok mélyreható ismeretére is. Ezért döntött úgy, hogy elhagyja a komfortzónát, és Hollandiába költözik zenei menedzsmentet tanulni.

A kezdetek azonban korántsem voltak egyszerűek. A hazai és a nemzetközi piacra való betörés során is falakba ütközött. Ahogy ő fogalmazott a nehéz időszakról:

"Kicsit olyan volt, hogy dörömböltem az ajtón, nem nyitottak, és mondtam, hogy jó, akkor lesz egy saját ajtóm."

Ez a "saját ajtó" vezetett el végül Ibizára, a világ party-fővárosába. De Andrea nem turistaként érkezett. Miközben mások a pillanatnak éltek, ő már stratégiai lépéseken dolgozott. A kiköltözése és a kinti élete nem szerencse, hanem egy precíz terv része volt. Ezt a gondolkodásmódot remekül szemlélteti a hasonlata:

"Ez egy kicsit olyan, mint hogyha valaki szeretne a világ legnagyobb narancskitermelője lenni, ahhoz a körülmények is kellenek. [...] Ibizán 2019-ben voltam először, [...] és az agyam már három lépéssel olyankor tovább jár."

A stratégia pedig beérett. A kemény munka, a networking és a minőségi zeneírás meghozta a várva várt áttörést: a "Takeover" című zenéjét a világ egyik legismertebb house előadója, Claptone kezdte el játszani, majd a kiadója le is szerződtette Andreát. Ez volt az a pont, ahol a szakmai elismerés kézzelfoghatóvá vált. Andrea szerint ugyanis nem az az igazi siker, ha egyszer lehetőséget kapsz:

"Az egy rendkívül jó dolog, amikor az embert valahova elhívják, viszont a valódi visszaigazolás az az, hogyha az ember ott is tud maradni, és visszahívják arra a helyre."

Ebben az epizódban megtudhatod:
- Hogyan építsd fel a személyes márkádat a nulláról.
- Miért fontosabb a "hosszú távú játék" a gyors sikernél.
- Hogyan kezeld a magányt és a bizonytalanságot külföldön.
- Milyen lépések vezetnek el a legnagyobb kiadókig.

Tarts velünk, és meríts inspirációt egy olyan történetből, ami bizonyítja: a tudatos döntések mindig kifizetődnek!

Ebben a különleges, karácsonyi hangulatú Tudatos Döntések epizódban Szilágyi Gábor vendége az ország egyik legkedveltebb énekesnője, Szekeres Adrien.
Egy végtelenül őszinte beszélgetés bontakozik ki, ahol nemcsak a 16 éve töretlen sikerű karácsonyi koncertsorozat kulisszatitkaiba lesünk be, hanem Adrien karrierjének legmélyebb pontjait is érintjük. Hogyan élte meg a diszkókorszakot, amikor éjfél és hajnal négy között rohantak fellépésről fellépésre? Miért érezte úgy, hogy a "popdíva" skatulya helyett a saját, belsőséges útját kell járnia?
Az adás egyik legizgalmasabb része, amikor a generációs különbségekről beszélgetünk: miért tabu téma ma a fiatalok körében a saját Spotify lejátszási listájuk megosztása? Emellett Adrien mesél az anyaságról, a gyerekek kirepüléséről és arról, miért élvezi most jobban az életet, mint valaha.
Ahogy Adrien fogalmaz a csend erejéről a színpadon:

„Mi annyira a csöndeket tudunk együtt csinálni a színpadon, ami szerintem ritka, mert ugye nem csak a csönd a lényeges, hanem az is, hogy utána mikor szólasz meg, és én ezeket a csöndeket nagyon fontosnak tartom.”

A beszélgetés során szó esik a zene társadalomformáló erejéről és a Z-generáció titkolózásáról is:

„A gyerekeknél az egyik tabu, az a dallistájuk. Tehát, hogy nem mutatják meg egymásnak. (...) Szégyellik, de mindenképp nem biztos, hogy szégyellik, de hogy titkolják egymás előtt, hogy milyen zenéket hallgatnak.”

Végül pedig egy gondolat a tudatosságról és az egyensúlyról, ami az egész életét meghatározza:

„Az embernek mindig nagyon jól egyensúlyban kell tartani az érzéseit, és a racionális dolgokat. (...) Nem hiszek abban sem, hogy valamit csak ésszel, és csak nagyon a számokkal lehet jól csinálni. Viszont azt sem gondolom, hogy mindent az érzéseinkre kell bízni.”

Tartsatok velünk ebben az ünnepi adásban, és ismerjétek meg az embert a művész mögött!
Ha tetszett az adás, iratkozz fel a csatornára! 🔔

Ebben a Tudatos Döntések epizódban a vendég nem más, mint Vig Attila, azaz Willcox.

Ha azt hiszed, a DJ-k élete csak a partiról és a csillogásról szól, akkor ezt a beszélgetést mindenképp meg kell hallgatnod. Attila elképesztő őszinteséggel mesél arról, hogyan indult el 13 évesen a zenei pályán, és milyen tudatos döntések kellettek ahhoz, hogy a "Jolly" névből felépítse a prémium Willcox brandet.

Beszélgetünk a zeneipar hullámvasútjáról: a majdnem megvalósult Ultra Records szerződésről, a COVID alatti újratervezésről, és persze a Caramellel közös slágerük kulisszatitkairól is. 

Ez nem csak egy zenei interjú, hanem egy stratégiai útmutató arról, hogyan maradj önazonos egy folyamatosan változó világban.

„Néztem a Facebook oldalát ennek a diszkónak... és láttam egy kommentet... Wilcox volt a neve. És így megláttam, mondom, én nem tudom, amikor tudod, van egy ilyen mágikus érzésed... Na, ez nem hasonlít egy szalámi márkára, ez egy különleges, ez egy, hú, egyből össze tudtam vele forrni.”

Kiderül az is, miért fordult a produceri munka felé, és hogyan látja a mai "TikTok-generált" zenei trendeket. Attila mesél a Private Show koncepciójáról, ami a Boiler Room hangulatát hozza el a magyar klubokba, és arról, miért fontosabb neki ma már a család és a belső béke, mint a világhírnév hajszolása.

„Ennek ellenére egy ilyen jemelés közben, amikor éppen próbáltunk, bevont engem is ebbe a szövegírási folyamatban, akkor voltak olyan szavak, amit mondtam, hogy fú, neked tök jól áll ez, hogyha egy kicsit így... ilyen lazábra veszed, és például van egy ilyen sor a dalunkban, hogy bírnám, ha felhívnál.”

A beszélgetés végén pedig egy nagyon fontos üzenetet kapunk arról, hogy mi az igazi siker mércéje 2025-ben.

„Az én célom és az én sikerem az egy más jellegű cél, hogy az a közeg, akivel én vagyok, mondjuk a családom, a barátaim, vagy akiket szeretek, meg viszont szeretnek, hogy azok számára először is tudjunk boldogságot okozni... Mert nem mástól várod el, nem a külső hatásoktól várod el a saját jóérzésedet, hanem igenis megteremted magadnak.”

Témák:
Bevezető: Ki az a Vig Attila?
A kezdetek: Bakelitek, zeneiskola és a "rossz tanuló" bélyeg
Brandépítés: Miért kellett váltani Jolly-ról Willcoxra?
A névválasztás pszichológiája és a szalámi márka
Karrier hullámvasút: A majdnem megvalósult Ultra Records szerződés
A Caramel-sztori: Így készült a közös sláger a kulisszák mögött
COVID utáni újratervezés és a zeneipar változásai
Üzlet és zene: A Private Show koncepció lényege
Mi a valódi siker? Záró gondolatok a boldogságról

Gangel Péter története ott kezdődik, ahol a legtöbb vállalkozó rémálma véget ér: a teljes összeomlásnál. A 2008-as gazdasági válság sokakat megtépázott, de Péter számára ez nem csak egy piaci korrekciót jelentett, hanem egy virágzó informatikai cég csődjét és a nulláról való újrakezdést. De miért dől be egyik cég, miközben a másik talpon marad? Péter a beszélgetésben egy mellbevágóan őszinte felismerést tesz erről az időszakról:

"Egy csomó informatikai cég túlélte azt a válságot. Mi volt a különbség? Az, hogy ki vezette ezeket a cégeket. Én voltam a különbség. Kinek kell tanulni vele? Én nekem."

Ez a radikális felelősségvállalás lett az alapköve annak a transzformációnak, ami végül a Bizalmi Kör megalapításához vezetett. Péter rájött, hogy a magányos hősök ideje lejárt. A valódi üzleti sikerhez nem elméleti tudás, hanem gyakorlati tapasztalatcsere és mély emberi kapcsolatok kellenek. Nem könyvekből akart tanulni, hanem hús-vér emberektől, akik már kitaposták az utat. Ahogy ő fogalmaz a tanulás módszertanáról:

"A tanulásomnak egy nagyobb része az, amikor ellesek tőled valamit. Amikor kellő időt töltünk együtt ahhoz, hogy egyébként ne csak az hasson rám, ami a gondolataid által jön, hanem egyszerűen a működésedet látom kellően közelről."

A mai epizódban Szilágyi Gáborral mélyre ásnak a vállalkozói lét pszichológiájában is. A beszélgetés egyik legerősebb pontja, amikor arról van szó, hogyan őrizhetjük meg a belső szabadságunkat akkor is, amikor a külső körülmények (válság, piac, nehézségek) ellenünk dolgoznak. Péter filozófiája szerint a végső kontroll mindig a mi kezünkben van:

"Minden, mi történik odakint, odabent szabad vagy. [...] Ez azt jelenti, hogy van döntésed. Igen. Akkor mennyivel igazabb ez a mi jelen világunkra, és hogy ez azért is fontos, hogy legyünk tisztában azzal, hogy mindig van döntési lehetőség a kezünkben."

Ez az adás nem csupán egy cégépítési útmutató. Ez egy térkép ahhoz, hogyan építsd fel magad újra, ha az élet padlóra küld, és hogyan vedd észre, hogy a legnagyobb tőkéd nem a bankszámládon, hanem a telefonkönyvedben és a hozzáállásodban van.

Vajon mi rejtőzik a harsány, "ciripelő" TikTok-videók, a tökéletesre szabott nápolyi öltönyök és a magabiztos mosoly mögött? Sokan csak a stílusgurut látják Bihari Ádámban, a Sprezzatura alapítójában, de ebben az adásban Szilágyi Gábor vendégeként lekerül az álarc. Ez a beszélgetés nem a divatról szól, hanem az emberről, aki megtanulta, hogy a stílus valójában a tartásnál kezdődik.
Ádám élete tele van éles váltásokkal és mélyrepülésekkel. A beszélgetés egyik legmegrázóbb pontja, amikor kendőzetlen őszinteséggel mesél arról, hogyan lett 25 évesen, egyik napról a másikra földönfutó, és hogyan élte meg a teljes anyagi és egzisztenciális csődöt. De számára nem ez volt a vég, hanem a kezdet. Ahogy ő fogalmaz az adásban:

"A kudarcoknál vagyok mindig a legerősebb. Nem a sikereknél. (...) Amikor ebből kijöttem, én akkor veregettem meg magam mindig. Én soha nem, amikor elértem valamilyen nagy sikert, hanem amikor ki tudtam jönni valamiből."

Ez a küzdőszellem kísérte végig akkor is, amikor a magánélete került válságba. A válás és a lelki mélypontok feldolgozásához egy extrém utat választott: az Ironman versenyt. A fizikai fájdalom és a határok feszegetése lett a terápiája, ami segített helyrerakni a fókuszt a fejében.
Természetesen nem kerülhetjük meg a szakmát sem, de Ádám itt is egy teljesen új perspektívát nyit. Szerinte óriási tévedésben van, aki azt hiszi, a drága ruha teszi az embert. A stílus nem a márka, hanem egy viszonyrendszer közted és a viseleted között:

"Nem a ruha tökéletes. Nem az ember tökéletes, hanem a ruha-ember viszonya. (...) Nem a ruha visel téged, hanem te viseled a ruhát."

Az adás utolsó harmadában megismerhetjük a "Bihari Ádám 3.0"-át. Azt a férfit, aki a "melltartó-botrány" és a médiazaj után, mindössze 3 hónapja döntött úgy, hogy gyökeresen megváltoztatja az életét. A felszínes csillogás helyett ma már másfajta értékek vezérlik, és a Tabita Ház támogatásával a jótékonyság került a mindennapjai középpontjába. A filozófiája egyszerű, de húsbavágó tanács minden vállalkozónak és útkeresőnek:

"Csak olyan dolgokkal foglalkozz, ami öt év múlva is számítani fog."

Tarts velünk ebben a mély, inspiráló és olykor provokatív beszélgetésben, ami garantáltan átírja benned azt, amit eddig a sikerről és a stílusról gondoltál.

Sokan azt hiszik, ismerik Nánási Pált. A gondosan felépített "Nánásiék" brand, a Balaton-parti kisboltok sikersztorija és a humoros, csillogó családi vlogok mögött azonban egy hús-vér ember áll, aki az elmúlt években élete legnehezebb, a nyilvánosság elől sokáig elrejtett csatáit vívta meg. Ez a beszélgetés lerántja a leplet a tökéletesnek tűnő felszínről, és megmutatja az embert a brand mögött.

Ebben a rendkívüli epizódban Nánási Pál ritkán hallható őszinteséggel beszél arról a sötét időszakról, amikor a sikeres fotós karrier és a boldog család idilli képe mögött a valóságban majdnem minden összeomlott. A nézők most nem egy felszínes sztárinterjút kapnak, hanem egy valódi mélyrepülést: a londoni mosogatástól és útkereséstől kezdve a Playboy címlapok csillogásán át egészen a fájdalmas gyászig és a kényszerű, de sorsfordító újratervezésig.

Miért kötelező darab ez a videó?

A történetek szövése és átadása kiváltság, és ha jó történeteket mesélünk, akkor fognak ránk emlékezni. Pali története pedig pontosan ilyen: tele van sebezhetőséggel és olyan fordulópontokkal, amelyek mindannyiunk számára ismerősek lehetnek. A beszélgetés központi témája az életközepi válság és a gyászfeldolgozás – két olyan tabutéma, amelybe sokan csendben beleroppannak, de csak kevesen mernek róla a nyilvánosság előtt ilyen nyíltan beszélni.

Főbb témák és a legfontosabb gondolatok az adásból:

1. A Nánási-Ördög dinamika: Tűz és víz harca?

Hogyan lehet együtt élni és dolgozni az ország egyik legfoglalkoztatottabb műsorvezetőjével, Ördög Nórával? A videóból kiderül, hogy a "szélvész" tempó és a művészi elmélyülés találkozása nem mindig zökkenőmentes. Pali kendőzetlenül vall arról, milyen kihívást jelentett felvenni a ritmust felesége elképesztő teherbírásával:

„Nóra olyan szinten multitasking képes... tudja azt, hogy beszélnek a fülére, és amit hall, azt már rögtön tudja kicsit átalakítva mondani tovább. Tehát ő egészen elképesztő képességű csaj... csak azt a ritmust fölvenni, amiben ő van, az szinte lehetetlen.”

2. A mélypont és a krízis: Amikor a szív megszakad

A beszélgetés legmegrázóbb része, amikor Pali édesapja elvesztéséről beszél. Ez a trauma alapjaiban rengette meg nemcsak a lelkivilágát, hanem a házasságát is. A gyászfeldolgozás nehézségei egy olyan spirálba taszították őket, ahol a kapcsolatuk is veszélybe került. Ahogy ő fogalmazott a legnehezebb pillanatokról:

„Valóban kivágtak belőlem a szívemből egy darabot... Az előbb mondtam pont, ettől is indultunk el egy rossz, ilyen párkapcsolati dinamikában, mert én aztán utána ott mindenhova támaszkodtam és mindig ahova lehetett, és hát ez meg annál... meg az egy nehéz teher, nem az ő dolga.”

3. Menekülés vagy zseniális üzleti húzás?

A „Nekem a Balaton” és a kisbolt-birodalom születése nem egy steril tárgyalóteremben dőlt el. Vajon tudatos stratégia volt, vagy egyfajta terápia a COVID és a magánéleti válság közepette? A videó rávilágít, hogy néha a legnehezebb élethelyzetek szülik a legkreatívabb vállalkozói megoldásokat, és a minőségi tartalom – vagy jelen esetben a minőségi szolgáltatás – hogyan teremt evangelistákat a márka köré.

4. Karrierváltás a csúcson: A kamera másik oldalán

Miért hagyja abba valaki a fotózást, amikor az ország egyik legkeresettebb szakembere, és a neve garancia a minőségre? Pali felismerte, hogy a digitális világban és a modern tartalommarketingben már nem elég a háttérben maradni. A self-branding és a tudatos márkaépítés lépéseiről így vallott:

„És akkor értettem meg... hogy nekem ebben egyáltalán semmi rossz nincs. Lehet, hogy belül kicsit valóban a kis befelé forduló (introvertált) művészkölök vagyok, de szükség van arra, hogy az arcom látható legyen, és emberek elfogadják azt, hogy ez alapvetően egy ilyen bizalmatépítő valami. Hát ott elindult a self-branded.”

Ez a videó bizonyíték arra, hogy a legnagyobb mélységekből is van visszaú