A gazdasági bevándorlás valódi hatásairól, a fogyó magyarság gazdasági veszélyéről beszél Mihályi Péter. Két további témáról fejti ki részletes véleményét: az államosítás indítékairól, az állami túlhatalom következményeiről; valamint az egészségügyi reform elmaradásának okairól, a több-biztosítós rendszer lényegéről.

A hazai közéletben, a politikai kínálatban tartósan megjelent a jobboldali radikalizmus, a nemzeti jelmezbe öltöztetetett rasszizmus, a kirekesztő indulatok parlamenti képviselete. Böcskei Balázs részletesen elemzi ennek természetét, elterjedésének okait, hatásmechanizmusát, illetve a további hatalomszerzés esélyeit.

Várhegyi Éva közgazdászt a devizamentésnek nevezett csődelkerülés forró időszakában kérdeztem. Bemutatja a bankok helyzetét, tehetetlenségük összefüggéseit. A kormánynak a bankszektor bekebelezéséről szóló észrevételei több, mint tanulságosak: valamennyi, mozgásában kötött szolgáltató szektornak okulnia kéne belőle.

Ujlaky András mozgalmár a szegregáció szakértője, évtizedek óta aktivistája. A „felzárkóztatás” fedőnevű szégyenletes és fájdalmas állapotról fest találó képet. A cigány gyerekek kihullása önmaga, a családja, és az egész társadalom vesztesége, amit a politika közönye, beavatkozás-képtelensége tartósít. Ha valami, akkor ez tényleg akarat kérdése lenne.

Gerő András történész kitágítja a történelem iránt érdeklődők értelmezési kereteit: szerinte történetek vannak és történelmek, melyek egymás mellett futnak az időben és térben, és a történész dolga, hogy az igaz, valós tények mellé akár személyes narratívákat illesszen.

Felcsuti Péter a rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok és a külföldi nagybankok találkozásáról, lehetőségeiről, a ki nem aknázott potenciálról beszél. Bemutatja, hogyan „illeszkedtek” a külföldiek a magyar mentalitáshoz.

Majtényi László a jogállamiság és a hétköznapi történések kapcsolatát mutatja be. Képet kapunk az alaptörvény általi jogfosztásokról, a törvények használati értékéről, a jog által magára hagyott egyén magányáról.

Bokros Lajos a gazdaság és a közélet hanyatlásának 25 éves folyamatait mutatja be, rendezi ok-okozati sorba. Képet kapunk a 3 nagy korszakról: a reformokéról, a stagnálásról, és a lecsúszásról. A kilábalás esélyeit másik alkalommal hallhatják.

Széky János a magyar külpolitika, a diplomácia elporladását, az ehhez vezető lépéseket elemzi. Pontos látleletet állít ki a Trianon-szindróma által létrejött 70 éves visszalépésről, a „magyar érdek” tényleges tartalmáról.