Typotex podcast

Hajós Vera Dobosi Bea fordítóval  beszélget Fritz Breithaupt: A narratív agy Miért gondolkodunk történetekben? című könyvéről a Civil Rádió Keménykötés című műsorában.

Mesélek, tehát vagyok – állítja Fritz Breithaupt. Mindenütt történetekkel találkozunk, és az életet intenzívebben éljük meg, ha történetekbe ágyazzuk, hiszen az elbeszéléseken keresztül egyéni tapasztalatainkat is közös élménnyé alakítjuk. De miért emlékszünk a történetekből inkább az általuk kiváltott érzelmekre, mint a leírt eseményekre? Milyen hatással vannak a narratívák az agyban zajló mechanizmusokra? A történetmesélés gondolkodásmódunk kialakításának hasznos eszköze, amely nemcsak a nehéz és tragikus élethelyzetekben segít, de a boldog érzelmek feldolgozásában is. A szerző az agykutatás legfrissebb eredményeire, valamint több ezer résztvevővel végzett kísérletekre támaszkodik, emellett narratológiai eszközökkel filmsorozatokat, regényeket, Grimm-meséket és mindennapi irodai pletykákat is elemez. Breithaupt olyan lényekként láttat minket, akik történetek révén határozzák meg helyüket a világban, a pszichológiát pedig olyan tudományként definiálja, amelynek az érzelmekre és az affektusokra kell összpontosítania az ember megértésében. A szerző kognitív pszichológus, irodalmár, kiadónknál korábban megjelent könyve Az empátia árnyoldalai.

Daniel Bănulescu Minden idők legjobb regénye című könyvéből Oláh Andrea olvas fel részletet.1989-et írunk, a Romániában ma is gyakran „Aranykorként” emlegetett kései diktatúra végnapjait éli. Daniel Bănulescu zabolátlan fantáziája groteszk mesevilágként alkotja újra a történelmet, amelyben a Ceaușescu házaspár és pribékjei – vagy inkább torz karikatúráik – egy sosem volt bukaresti alvilág földöntúli erőkkel cimboráló figuráival vívják titkos élet-halál harcukat. Körülöttük hullaszállítók, hegyi remeték, bűbájosok és egyéb, a realitás kereteit szétfeszítő alakok sereglete kavarog. Ebben a disztópikus történelmi eposzban az embertelenség és az emberi gyarlóság egyazon érme két oldala, ám ez nem egyszerűen az önkényuralom bestialitásának következménye, hanem a bukott világ perverz természettörvénye. A tét, amely a kiszámíthatatlanul kanyargó történet főhősét, a diktátor ellen merényletet szervező Lakatfűt hajtja, nem a politikai szabadság, hanem a spirituális megváltás, bár olvasóként nehéz eldönteni, legalább ez az ígéret komolyan vehető-e… Bănulescu kultikus regényciklusának záródarabja önálló műként is olvasható, beskatulyázhatatlan, őserőként burjánzó szöveg.

Könyvekkel az empatikus Európáért⁠. A Kreatív Európa Program támogatásával

Gerenday Ágnes Petrikovics Edittel, a kötet fordítójával beszélget Lars Elling: A tóvidék hercegei című kötetéről a Klubrádió Könyvklub című műsorában.

A vad norvég tóvidékre, sűrű, szinte végtelen kiterjedésű erdőkbe visz ez a mély testvéri szeretetről szóló családregény. A kamasz Filip szüleivel és nagyapjával egy régi házban él, a szomszédban pedig nagyapja testvére lakik. A két idős ember már hosszú évtizedek óta nem beszél egymással. Amikor a fiú elkezdi hallgatni haldokló nagyapja történeteit, szokatlan gyerekkor tárul fel előtte, és sejteni kezdi, honnan ered a tragikus testvérviszály. Az első világháborút megelőző nyugtalan években a testvéreket apjuk, a „Császár” nyaranta a vadonba küldi, hogy testileg-lelkileg megedződjenek, és „képesek legyenek gondoskodni magukról”. A testvérek utazókkal, rönkúsztatókkal és szénégetőkkel osztoznak a hatalmas tájon, de valójában magukat tekintik az erdők és tavak igazi urainak. Idejüket horgászással, gyűjtögetéssel és vadászattal töltik. Az éjszakák hidegek, éhség gyötri őket, de mindez csak még szorosabbra fonja szövetségüket. Egy nap azonban végzetes szerencsétlenség történik, amely sötét árnyékot vet egész életükre.

Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Deljana Maneva Hatodik ujj című könyvéből Oláh Andrea olvas fel részletet.

Nem nagy dráma, nem fáj, nem halálos…, de azért kínos. A tizenhat éves Pavel Roglev Münchenben él anyjával és annak második férjével, Heinrichhel, és a legjobb úton halad afelé, hogy kiköpött német úrigyerek váljon belőle. Egy csak a bökkenő: ahhoz, hogy nevelőapja hivatalosan adoptálhassa, szükség lenne biológiai apjának, Ljubennek a lemondó nyilatkozatára. Ő viszont Bulgáriában él, egy vidéki kisvárosban, és még ott is a társadalom legperemén, „szakadt helyi alkeszként” tengődik. A legjobb lenne gyorsan letudni vele ezt az ügyet, aztán örökre megszabadulni tőle, mint egy amputálható rendellenességtől. Ám Pavel és Heinrich villámlátogatása a remélt aláírásért váratlan fordulatot vesz, amikor Heinrich a fejébe veszi, hogy segíteniük kell Ljubenen... A szürreális kelet-balkáni környezetbe csöppenve Pavel ütközésig rántott botkormánnyal próbálja visszanyerni az uralmat fejtetőre álló én- és jövőképe fölött. Közben a nagy Ő is felbukkan a színen, a vagány túlélőbajnok, Eva személyében. A bolgár popirodalom újabb letehetetlenül szórakoztató darabja magyarul!

Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Kirsten Thorup: Őrülten és halálosan című könyvéből Oláh Andrea olvas fel részletet.

1942 ősze, túlzsúfolt vonat, útban München felé. Harriet, a fiatal dán özvegy, férje emlékét követi, gyászol. Gerhard a náci eszmék bűvöletében a Luftwaffe kötelékében harcolt a keleti fronton, ahol bevetés közben lelőtték a gépét. A nőt férje egykori bajtársa, a katonai elit tagja, Klaus és felesége látja vendégül néhány hónapra. A házaspár otthonában, az egyre nyomorúságosabb körülmények között vergődő külvilággal éles ellentétben álló pazar, nagypolgári villában az elsötétített ablakok mögött egymást követik a partik. Ám a csillogó felszín repedéseiből mindinkább előtüremkedik a náci hétköznapok hátborzongató valósága. Az Őrülten és halálosan a szerelem és a háború tébolyának regénye, egy olyan nő története, aki mindenáron hűséges akar lenni férjéhez és az általa vallott eszmékhez. Látszólagos szenvtelensége burkán át azonban rálát a körülötte megnyíló pokolra, amely felforgatja a világot, jogfosztottá teszi a nem igazodókat vagy a rossz helyre születetteket, és félelmet, erőszakot szül.

Kirsten Thorup, a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotójának regénye, amely egy trilógia első kötete, örvényszerűen áradó prózájával ellenállhatatlanul ragadja magával az olvasót.

⁠Könyvekkel az empatikus Európáért⁠ a Kreatív Európa Program támogatásával

Frederico Pedreira Az alvajáró tanúságtétele című könyvéből Oláh Andrea olvas fel részletet.

Frederico Pedreira hamisítatlanul portugál regénye, mely elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, a melankolikus nosztalgia nyelvén szól hozzánk: egyszerre fájdalmas óda az elmúló kilencvenes évekhez, az odaveszett gyerekkorhoz és egy mégoly kaotikus, diszfunkcionális nagycsaládhoz. Azonban több is ennél: az emlékezés és az emlékezetvesztés, otthonosság és idegenség könyve, s nem utolsósorban egy szorongó értelmiségi nevelődésregénye Európa perifériájáról, egyszersmind főhajtás a modernista nagyok, Pessoa és Joyce előtt. Hosszan kanyargó mondatai a Benfica–Milan BEK-döntő füstbe borított nézőterétől a New York-i sugárutakig és az essexi erdőkig csatangolnak – de hogy merre vezet e labirintus, úton lenni valóban boldogság-e, s egyáltalán, lehetséges-e a megérkezés a szorongva vágyott felnőttkorba, azt már az olvasó hivatott eldönteni.

Könyvekkel az empatikus Európáért a Kreatív Európa Program támogatásával

Lucie Faulerová: Akkor nekem annyi! című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.

Marie nem hétköznapi lány, ahogy az élet sem hétköznapi próbáknak vetette alá. Meg kell birkóznia egy családi tragédiával, amely majdnem tönkreteszi őt magát is. Hogyan tudja túlélni nővére öngyilkosságát? A vele robogó vonat kitartó zakatolása számára nem monoton zaj, hanem kész szimfónia: gyerekkori és közelmúltbeli emlékeinek előhívója. Míg a szerelvényen ül, és elsuhan mellette a táj, a kerekek kattogásának változó ritmusára bukkannak fel az ablakban vagy épp a fülkében – Marie képzeletében – családtagjai, falujának kissé bolondos lakói és furcsábbnál furcsább alakok az olvasmányaiból, akik valamiképp mind maguk vetettek véget az életüknek, vagy legalábbis azt kutatták, miféle módozatai lehetségesek ennek. Ez a költői road movie traumatikus témát csomagol szelíd humorba, a fájdalmas történéseket a fiatal cseh író gyakran finom iróniába forduló szenvtelenséggel, lenyűgöző, szinte zenei elbeszélői ritmussal ellensúlyozza.

Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Marcin Wicha Hogyan szerettem ki a dizájnból című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.

Miért nem törődik a dizájn „a nagymama köszvényével, a nagypapa orvosságaival, az osztálytárs ADHD-jával”? – teszi fel a kérdést Marcin Wicha lengyel grafikus és író. Miért fegyelmezik hatékonyabban a vásárlókat a drága üzletek gondosan megtervezett belső terei, mint a bejáratnál álló biztonságiak? Miért érezzük gyakran, hogy a dizájn falat emel a hétköznapjaink és egy magasabb rendűnek álcázott világ közé? Mi a közös a Lego figurák fejlődéstörténetében, Philip Starck citrusfacsarójában és a Ford autók európai térhódításában – azaz mi a dizájn szerepe ma, és mire használták egykor? A szerző rövid, anekdotikus esszéi kaleidoszkópszerűen elevenítik fel a Lengyelország elmúlt évtizedeit jellemző, és a magyar olvasó számára is oly ismerős mindennapi környezet vizuális megnyilvánulásait. Fanyar, hamisítatlan közép-európai humorral idézi fel a választás hiányában kényszerűen megkötött esztétikai kompromisszumokat, és éles szemmel köti össze ezeket a tapasztalatokat korunkkal, amikor a médiában az érzelmek kiszorítják a tényeket, az ügyfelek egyre nagyobb logókért kiáltanak, a harsány színek kavalkádja pedig tort ül az egyszerűség felett.

Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Łukasz Barys: Csontok, amiket a zsebedben hordasz hangoskönyvének részlete Németh Kriszta közreműködésében. A teljes hangoskönyv megvásárolható a ⁠⁠⁠⁠Voiz alkalmazásban⁠⁠⁠⁠.

Ula középiskolába jár, de nagybeteg nagyanyja és bolti eladóként robotoló, zilált anyja mellett a kistestvéreiről, Soniáról és Danielről is nagyrészt neki kell gondoskodnia. Önnarrációján keresztül elénk tárul a mai lengyel kisvárosi szegénysors kilátástalansága, amelynek rideg valóságától Ula mindinkább a helyi temetőkben csavarogva keres vígaszt, a halál egyetemességében találva meg azt az emberi közelséget, amelyet az élet nem ad meg és nem is ígér a számára. Łukasz Barys irodalmi szenzációként ünnepelt első regénye sodró líraisággal és az élő beszéd nyers közvetlenségével szólal meg, olyan nyelven, melynek látomásos ereje átszellemíti a nyomor és reménytelenség közelképeit, a szenny közül is előragyogtatva a kiteljesedni vágyó fiatalság tiszta szépségét.

Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával

Ivana Dobrakovová Torino árnyékában című könyvéből olvas fel részletet Oláh Andrea.

Kristína a Brüsszelben töltött évek után férjével és két fiával Torinóba költözik, ahol magányosnak és elveszettnek érzi magát. Az anyaság már nem tölti ki a mindennapjait, és egyre fullasztóbbnak érzi az életét. Aztán egy hétköznapi találkozás az egyik fia osztálytársának apjával váratlan hegyomlást idéz elő: a férfi és annak sötét vágyai felébresztik benne a szélsőségek iránti vágyakozást, a kísértést, hogy átlépje a határokat – az erkölcsi és testi határokat egyaránt. A banális megcsalásként induló viszonyból pusztító kapcsolat lesz, amely mélyen rejtőző démonokat enged a felszínre. A nő szeretője és szexuális túlkapásaik rabjává válik, a boldogság és megaláztatás közötti választóvonal elmosódik, a szerelemnek vélt érzésre pedig egyre komorabb árnyakat vet a függőség és az erőszak. Dobrakovová ebben a regényében is a megszállottság, a félelem, a magány és a feldolgozatlan traumák nagy irodalmi erejű, pontos ábrázolását nyújtja.

Könyvekkel az empatikus Európáért. A Kreatív Európa Program támogatásával