Marco Gabbas interviews Nasrin Sultana, of BRAC University (Bangladesh), on the legacy of colonialism in present-day Bangladesh, on postcolonial studies, and on Bangladeshi public opinion on the war in Ukraine.

In the third episode, we ask whether if truth commissions can heal divided nations. For our case studies, we look at the Sri Lankan Lessons Learnt and Reconciliation Commision as example of biased reporting and talk about the ways in which the Commission proved to be ineffective. Additionally, we also speak to Andre Pagliarini about the main obstacles to establish a Truth Commission in Brazil.

In the second episode, we cover how the Right to Truth is embedded in the complex politics of truth-seeking in international court procedures. Dr. Petrovic explains to us the achievements of ICTY and the long lasting challenges to peace and reconciliation. The immediate challenges concern the protection of victim witnesses and thinking about whether the disclosure of truth has made progress to their reconciliation. In addition to the persecution of key war criminals, he notes that it is an achievement that vast historical records were compiled and made public. However, he warns that the truth that came out of the ICTY is only a small, fragmented part of the whole picture of human rights violations committed in the Balkans.

The 20th century witnessed numerous and varying degrees of human rights violations perpetrated by a state. The Yugoslav Wars were a series of separate yet related wars that exhibited distinct war crimes reminiscent of the crimes committed during World War II.

In this episode, Dr. Petrovic provides the audience with thought-provoking questions and answers on how to conceptualize and realize the truth, and right to truth in the context of former Yugoslavia. He also discusses the origins of the International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia (ICTY), the practical motivations for establishing it, the challenges faced, the successes of the tribunal, and its impact to wider society. Dr. Petrovic also touches on the complimentary yet complicated relationship between judicial tribunals and truth commissions. He ends with an important note on the entanglements between judicial and historical truth.

KissPál Szabolcs dokumentum-hangjátéka

A száz évvel ezelőtt történtek a mai napig éles, indulatokkal fűtött vitákhoz vezetnek: milyen történéseket tartunk az 1910-es és 1920-as évek fordulójának időszakából nemzeti tragédiának? Kiket tekintünk a kollektív emlékezet számára mementóként kiemelendő áldozatnak? Kiknek a vére folyt úgymond a nemzet testén ejtett sebből? KissPál Szabolcs dokumentum-hangjátéka egyrészt a korszak kisembereinek történetén – a vörös- és fehérterror zsidó származású áldozatainak mikrotörténetein – keresztül, másrészt a nagy nemzeti elbeszélés – az 1934-ben felavatott, 1945-ben ledöntött, majd 2019-ben rekonstruált Nemzeti Vértanúk Emlékművének történetének – tükrében vizsgálja ezt a kérdést.

A korabeli levéltári dokumentumokból (rendőrségi tanúságtételekből és iratokból, bizottsági és tanácsi jegyzőkönyvekből), rádiós és televíziós hangfelvételekből alkotott, zenei betétekkel átszőtt dramaturgizált szövegfolyam egyszerre mutatja be az elmúlt száz év nyilvánosság előtt folyó ideológiai-politikai csatározásait és az elhallgatott, elfeledett egyéni sorseseményeket. A történeti montázs a közösség és egyén, a kisebbség és a többség viszonyának történeti változásait mutatja be: Hogyan viszonyult a zsidó hitközség a mindenkori – és folyamatosan változó – hatalomhoz? Milyen atrocitások érték a zsidókat a vörös- és a fehérterror idején? Hogyan lehet (vagy lehetséges-e egyáltalán) szavakba önteni egy anya és gyermeke megpróbáltatásait? Tudunk-e történeti korszaktól, ideológiai irányultságtól és politikai agendától független konszenzusra jutni, ha a „nemzet vértanúiról” van szó?

1934 márciusában „ünnepi keretek között”, a kormányzó jelenlétében és számos notabilitás részvételével avatták fel az „1918–19. év martyrjainak emlékművét” a Vértanúk terén. A korabeli újságbeszámolók szerint az ünnepséget katolikus, református, evangélikus, unitárius és izraelita istentiszteletek vezették be. 1945 szeptemberében aztán a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntésének értelmében, az összes parlamenti párt egyetértésével döntötték le az akkor már Ságvári Endre térnek nevezett köztéren „éktelenkedő Ellenforradalmár-emlékművet, amely az új, demokratikus Magyarország mártírjainak megcsúfolása volt”. 2019-ben, az őszirózsás forradalom 101. évfordulóján aztán még efféle – látszólagos – egyetértés sem övezte a hányattatott sorsú emlékmű újrafelállítását. KissPál Szabolcs dokumentum-hangjátéka ezt a mai napig folyó történetet helyezi diszkurzív keretbe: nem ítélkezve, hanem a történések mélyére ásva mutatja be, hogy „nemzeti vértanúink” hús-vér emberek, és nem az ideológiai és politikai csatározások közepette listázható, emlékművekre felvéshető nevek voltak csupán.

Készült a Blinken OSA Archívum produkciójában, az Aratástól aratásig – magyar kálvária, 1918–1919 kiállítás keretében, a Zsidó Kultúra 2028 támogatásával, 2021 januárjában.

Hangok: Erhardt Miklós, Erlich Gábor, Jeneses Ádám, KissPál Szabolcs, Melykó Richárd, Őri Eszter

Köszönet: Bödök Gergely (CLIO Intézet), Kotormán Ábel, Péter Benjamin, Toronyi Zsuzsa (MILEV), Turai Hedvig, Vajdai Vilmos, Veress Karmen

Felhasznált hangbetétek az elhangzás sorrendjében: Gellért Ádám (M5), Anka László (Kossuth Rádió), Salamon Konrád (M5), Magyar Filmarchívum, Romsics Ignác (InfoRádió), Bödök Gergely (M5), Euronews, ATV.

Felhasznált zene az elhangzás sorrendjében: Warszawianka (Russian Red Army Choir), Warszawianka (Tabernacle choir), Warszawianka (Magyar Néphadsereg Ének- és Zenekara), Klezmatics: In Kampf, Pártos Ödön: Yizkor (Yael Shachar – brácsa, Itai Daniel – zongora, Kol Hamusica Radio), Warszawianka (Monsieur Jack – zongora)

Black Box was an independent film group that documented the regime change in Hungary between 1988-2008.This unique collection with close to 3000 hours of footage has been available for research in Blinken OSA since 2012. Chief curator Zsuzsa Zadori, cataloger Judit Krausz and digitization technician Zoltan Krizbai talk about archiving, processing, describing, digitizing and making accessible this special collection. Next to the video materials, the administrative files of the Black Box Foundation are also available for researchers in-house.

More about this collection:

Participants of the project are Zsuzsanna Zádori, project lead, Judit Krausz, cataloger, Zoltán Krizbai, audiovisual technician.

Creators : Anikó Kövecsi (producer), János Dani (camera, editor)

This episode introduces a unique research project  at Blinken OSA, the goal of which is to collect and make available online the dispersed cultural heritage of the refugees who fled Hungary following the 1956 Revolution. The documents assembled from the collections of the International Rescue Committee at the Hoover Institution at Stanford and the National Archives and Records Administration in Washington DC shed a unique light on the history of 1956.

Participants of the project are András Mink, Historian, Research fellow at OSA, Zsolt Máté, MA student in history, and József Bóné, editor of the refugee blog.

Contributors : Judit Izinger, Csaba Szilágyi, Alexey Zelensky