Az emberek viszonya a genetikához alapvetően kettős: egyszerre kelt bennük csodálatot és félelmet. A legtöbben izgalmasnak tartják, hogy a genetika képes feltárni betegségek okait, új gyógymódokat kínál, és közelebb visz az emberi élet működésének megértéséhez. Ugyanakkor sokan tartanak is tőle, mert úgy érzik, a genetikai beavatkozásokkal az ember túlléphet egy természetes határt. A „mutáció” szó a köznyelvben még mindig inkább negatív felhanggal bír – legtöbben betegségekre és rendellenességekre asszociálnak, miközben a valóságban a mutációk az evolúció természetes, sőt nélkülözhetetlen részei.

Varga Máté genetikus, az ELTE Természettudományi Karának docense és a Genetikai Tanszék kutatócsoport-vezetője. Kutatásai középpontjában a fejlődésgenetika és a ritka emberi betegségek molekuláris háttere áll, amelyeket többek között zebradánió-modelleken vizsgál. Tudományos munkája mellett kiemelten fontosnak tartja a közérthető tudománykommunikációt: rendszeresen szerepel ismeretterjesztő műsorokban, előadásokat tart, és gyakran szólal meg aktuális genetikai kérdésekben.

Az epizódban Máté és Barbara genetika lenyűgöző világába kalauzolnak minket, a zebradánió halaktól, mint modellorganizmusoktól indulva eljutnak az emberi betegségek genetikai hátteréig és a jövő lehetséges irányaiig. Szó esik arról, hogyan segíthet a genetikai kutatás a hibás gének azonosításában, az élet meghosszabbításában és az emberi tulajdonságok befolyásolásában. A téma érinti a biohackinget, az epigenetikát, a genetikai tesztek korlátait, a genommanipuláció etikai kérdéseit és azt is, vajon készen áll-e az emberiség a saját evolúciója tudatos alakítására.

00:00 Intro

01:32 A különleges zebradánió halak

04:50 Az emberi ritka betegségek modellezése segít feltárni, hogy mely gének mutációi felelősek azok kialakulásáért

07:15 A hibás gének azonosítása közelebb vihet bennünket ahhoz, hogy tudatosan befolyásoljuk, vagy akár javítsuk az emberi tulajdonságokat?

09:15 Súlyos genetikai betegségek

11:15 A piacon elérhető genetikai tesztek sokszor csak riogatásra jók

13:31 A nők kevesebb genetikai hibában érintettek

15:26 A homo sapiens genetikai állománya nem változott olyan sokat

17:18 Az archeogenetika izgalmas területe

20:21 A genetikánk nem olyan sokat változott, de az életmódunk viszont igen

21:44 Vajon él már az az ember, aki 150 évig fog élni?

24:01 A telomerek és a hosszú, boldog élet

26:26 Az epigenetikai óra megmondja hány évesek vagyunk

28:22 Táplálékkiegészítők, amik meghosszabbíthatják az életet

29:19 Egyre divatosabb a biohacking, pedig tényleges eredményeink még nincsenek

31:08 Mennyire határoz meg minket a genetikai adottságunk?

33:30 A jövőben meg tudjuk tervezni a saját gyerekünket?

38:21 Az emberiség még nem áll készen a genom manipulálására

41:03 A genetikai módosítás szabályozása

42:39 A genetikai rendellenességek el tudnak teljesen tűnni?

45:27 A genetikai belterjesség már unokatestvérek esetében is problémás

47:45 A következő 10 évben mivel fognak a genetikusok foglalkozni?

49:25 Az összetettebb viselkedésmintázatokról még mindig nagyon keveset tudunk

50:20 A jövő embere egészségesebb lehet

51:52 Vendég kérdése

https://www.kh.hu/nyugdijbiztositas?utm_source=kh-biztositas&utm_medium=content-en_kek_zonam&utm_campaign=nyugdijbiztositas-tactical-paid-MIN0882_KH_Bank_Longevity_Values_2025_10-11&utm_content=negotiated-display&utm_term=host_read_ad

Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.