Napjainkban egyre több a daganatos megbetegedés, és különösen aggasztó, hogy rohamosan nő a fiatal érintettek száma is. Bár az elmúlt harminc évben hatalmasat lépett előre az orvostudomány, a mesterséges intelligencia és a számítástechnika fejlődése most egy teljesen új korszakot nyitott meg a gyógyításban.

Dr. Peták István, molekuláris farmakológus csapatával egy olyan mesterséges intelligencián alapuló terápia tervező szoftvert fejleszt, amely képes azonosítani a daganatok mögött álló egyedi génhibákat, hogy minden beteg pontosan azt a személyre szabott kezelést és gyógyszert kaphassa, amire valóban szüksége van.

Az epizódban István és Barbara arról beszélgetnek, mikor válhat valóban gyógyíthatóvá a rák, és milyen szerepet játszik ebben a mesterséges intelligencia. Szó esik a személyre szabott terápiák és a digitális terápiatervezés jelentőségéről, a molekuláris profilvizsgálatok jelenlegi helyzetéről, valamint arról is, miért nem jutnak el ezek az áttörést jelentő módszerek minden beteghez.

00:00 Mikor lesz gyógyítható a rák?

07:03 Személyre szabott terápiára és gyógyszerekre van szükség

09:31 Az orvostudomány új szakaszba lép a mesterséges intelligencia segítségével

10:08 Digitális terápiatervezés

14:19 A molekuláris profilvizsgálatok már elérhetőek, csak nem támogatja a TB

18:08 Fontos, hogy a módszer eljusson a betegekhez

23:39 Az orvos szerepe a mesterséges intelligencia forradalmában

26:20 Létrejön egy új orvosi eszköz kategória

30:34 A világon percenként egy ember hal meg daganos betegség miatt

33:12 Mennyire pénz kérdés ma meggyógyulni a rákból?

36:48 Az életmód alapú információk is fontosak lehetnek

42:25 A digitalis eszközök demokratizálni fogják az egészséghez való hozzáférést

45:44 A célzott, személyre szabott kezelés olyan jelentőségű lehet, mint a penicillin feltalálása

49:15 Hogyan lehet a programba bekerülni?

56:56 A rákbetegség egyre több fiatalt érint

59:02 Lehetséges, hogy az ember 120 évig éljen?

A csíráztatás és a fermentálás ma igazi reneszánszát éli – már régen nem csak a kovászos uborkáról szól a történet. A kombucha, a különféle magok csíráztatása, sőt, az otthoni fermentált finomságok egyre természetesebb részei egy átlag háztartásnak. De ez sokkal több mint egy izgalmas hobbi: valójában az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy támogassuk a bélmikrobiomunk egészségét és ezzel együtt az egész szervezetünk működését.

Föglein András élelmiszerfejlesztő, aki szenvedélyesen kutatja, hogyan lehet a táplálkozást egyszerre tudatosabbá, fenntarthatóbbá és élvezetesebbé tenni. Mérnöki és közgazdasági háttérrel érkezett az élelmiszerek világába, de gyorsan felismerte, hogy a jövő étkezésének kulcsa nem csupán technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem szemléletváltás. Munkájában kiemelt szerepet kapnak a természetes eljárások, mint a fermentálás és a csíráztatás, miközben törekszik arra, hogy termékei ne csupán egészségesek, de élvezetesek és széles körben elérhetők is legyenek.

Az epizódban András és Barbara a csíráztatás és a fermentálás világába kalauzolnak, miközben rávilágítanak ezek gyakorlati és egészségmegőrző szerepére. A beszélgetés során szó esik a hidegen sajtolt magolajokban rejlő tápanyagokról és arról is, hogyan illeszkednek ezek a modern, tudatos táplálkozásba. Kritikus szemmel vizsgálják az ipari élelmiszer-előállítás ellentmondásait is, rávilágítva arra, hogy a természetes, értékes eljárások, mint a csíráztatás, fermentálás vagy a minőségi növényi olajok – sokszor háttérbe szorulnak a profitorientált szemlélet miatt.

A testünk nap mint nap ki van téve olyan anyagoknak, amelyek lassan, de biztosan rombolhatják az egészségünket – sokszor anélkül, hogy észrevennénk.

Dr. Tompa Anna orvos, toxikológus és rákkutató segít eligazodni a hétköznapi mérgek világában: megtudhatjuk, hogyan kerül a legtöbb káros anyag a szervezetünkbe, mik a mikroműanyagok valós veszélyei, és miért nem látjuk még a hevített dohánytermékek hosszú távú hatásait?

Az epizódban Anna és Barbara a mindennapok rejtett veszélyforrásairól beszélgetnek, amelyek szinte észrevétlenül szivárognak be az életünkbe. Szó esik csapvízről, edényekről, biozöldségről, online vásárolt kozmetikumokról és olyan ruhákról, amelyek akár már az első mosáskor káros anyagokról árulkodnak. A beszélgetés végén szóba kerül a megelőzés fontossága, a légszennyezés és a daganatos megbetegedések riasztó emelkedése is. Az adás nemcsak praktikus tanácsokat ad, hanem szemléletformáló kérdéseket is felvet: mit tehetünk mi magunk azért, hogy kevésbé mérgező környezetben éljünk?

00:00 Intro

02:16 Mi számít mérgező anyagnak a hétköznapjainkban?

03:29 A levegővétellel jut be a legtöbb káros anyag a szervezetbe

05:31 Javult a városok légszennyezettsége

07:40 A hevített dohánytermékek hosszú távú hatásait még nem látjuk

10:42 A dohányzók ⅔-a le akar szokni

13:03 Mikroműanyagok: Hetente egy plasztik kártyányi mennyiség kerül a szervezetünkbe

16:49 Jöjjön vissza a kerámia, üveg és zománcozott edények korszaka

19:01 Nyugodtan igyunk csapvizet!

23:25 Van értelme az otthoni vízszűrő rendszernek?

24:15 Az import gyümölcsök héjával vigyázni kell

27:08 Zöldségek, gyümölcsök amelyekből érdemes a bio-t választani

27:48 Az interneten vásárolt kozmetikumokat senki nem ellenőrzi

29:54 Ha egy ruha ereszti a színét, akkor azonnal ki kell dobni

34:24 Vegyi anyagok, melyek rendkívül szennyezőek

35:27 A levegőtisztító berendezések kontra takarítás és szellőztetés

36:46 Egyre több fiatal lesz rákos

38:41 A tüdőbetegségek száma növekszik

39:35 A betegség prevenció mindennél fontosabb, ám ez mindenkinél mást jelent

42:26 Az önismeret a kulcs

45:27 Vendég kérdése

A testünk nap mint nap ki van téve olyan anyagoknak, amelyek lassan, de biztosan rombolhatják az egészségünket – sokszor anélkül, hogy észrevennénk.

Dr. Tompa Anna orvos, toxikológus és rákkutató segít eligazodni a hétköznapi mérgek világában: megtudhatjuk, hogyan kerül a legtöbb káros anyag a szervezetünkbe, mik a mikroműanyagok valós veszélyei, és miért nem látjuk még a hevített dohánytermékek hosszú távú hatásait?

Az epizódban Anna és Barbara a mindennapok rejtett veszélyforrásairól beszélgetnek, amelyek szinte észrevétlenül szivárognak be az életünkbe. Szó esik csapvízről, edényekről, biozöldségről, online vásárolt kozmetikumokról és olyan ruhákról, amelyek akár már az első mosáskor káros anyagokról árulkodnak. A beszélgetés végén szóba kerül a megelőzés fontossága, a légszennyezés és a daganatos megbetegedések riasztó emelkedése is. Az adás nemcsak praktikus tanácsokat ad, hanem szemléletformáló kérdéseket is felvet: mit tehetünk mi magunk azért, hogy kevésbé mérgező környezetben éljünk?

00:00 Intro

02:16 Mi számít mérgező anyagnak a hétköznapjainkban?

03:29 A levegővétellel jut be a legtöbb káros anyag a szervezetbe

05:31 Javult a városok légszennyezettsége

07:40 A hevített dohánytermékek hosszú távú hatásait még nem látjuk

10:42 A dohányzók ⅔-a le akar szokni

13:03 Mikroműanyagok: Hetente egy plasztik kártyányi mennyiség kerül a szervezetünkbe

16:49 Jöjjön vissza a kerámia, üveg és zománcozott edények korszaka

19:01 Nyugodtan igyunk csapvizet!

23:25 Van értelme az otthoni vízszűrő rendszernek?

24:15 Az import gyümölcsök héjával vigyázni kell

27:08 Zöldségek, gyümölcsök amelyekből érdemes a bio-t választani

27:48 Az interneten vásárolt kozmetikumokat senki nem ellenőrzi

29:54 Ha egy ruha ereszti a színét, akkor azonnal ki kell dobni

34:24 Vegyi anyagok, melyek rendkívül szennyezőek

35:27 A levegőtisztító berendezések kontra takarítás és szellőztetés

36:46 Egyre több fiatal lesz rákos

38:41 A tüdőbetegségek száma növekszik

39:35 A betegség prevenció mindennél fontosabb, ám ez mindenkinél mást jelent

42:26 Az önismeret a kulcs

45:27 Vendég kérdése

Életünk során rengeteg veszteség ér minket – van, amit hajlamosak vagyunk alábecsülni, és van, ami annyira megrázó, hogy hozzá sem merünk nyúlni. Ezek a fel nem dolgozott terhek azonban továbbra is bennünk élnek. Az önismeret abban segít, hogy ne meneküljünk el a fájdalom elől, hanem képesek legyünk szembenézni vele.

Almási Kitti klinikai szakpszichológus, aki hosszú évek óta támogatja az embereket abban, hogy eligazodjanak a belső világukban, megértsék a saját érzéseiket és megtalálják a kiutat a lelki elakadásokból. Nemcsak a négyszemközti beszélgetésekben van jelen, hanem könyvein, előadásain és nyilvános szereplésein keresztül is sokakhoz szól.

Az epizódban Barbara és Kitti a veszteségek feldolgozásáról, a párkapcsolati lezáratlanságokról és a szakítások lelki hátteréről beszélgetnek. Szó esik a félelem bénító hatásáról, a zsebtapaszkapcsolatokról, a megbocsátásról, az exekhez fűződő viszonyról, valamint arról, hogyan ismételjük tudattalanul a korábbi sémáinkat. A beszélgetés arra is rávilágít, miért fontos az önazonosság, és hogyan tudjuk megbirkózni gyásszal, legyen szó egy kapcsolat vagy egy szerettünk elvesztéséről.

Az elmúlt harminc évben az élelmiszeripar és az ipari állattartás új irányt vett, ennek következményeit pedig a saját bőrünkön érezzük. Egyre több szó esik olyan civilizációs betegségekről, mint a gluténérzékenység, a cukorbetegség vagy a laktózintolerancia – ezek már nem ritka kivételek, hanem tömegeket érintő problémák. Közben a mezőgazdaságban elterjedt glifozát nevű gyomirtó csendben szivárog be a földjeinkbe, majd az ételeinkbe is, idegen anyagokat juttatva a szervezetünkbe. Amit eszünk, az már rég nem csak táplálék – hanem gyakran a betegségek forrása is.

Mester Károly agrármérnök, fitoterapeuta és természetgyógyász. Szerinte az egészséges étel alapja az egészséges állat – ami a takarmánnyal kezdődik, Az ipari adalékok, GMO-k és mesterséges tápok nemcsak az állatokat gyengítik, hanem az emberi szervezetet is terhelik. Az ételintoleranciák és autoimmun betegségek nem egyéni balszerencsék, hanem a rendszer következményei.

Az epizóban Barbara és Károly a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elmúlt 30–40 évének látványos változásairól beszélgetnek. Szóba kerülnek a genetikailag módosított növények – különösen a szója – rohamos térhódítása, valamint a szabad aminosavak, köztük a lizin túlzott bevitelének lehetséges egészségügyi kockázatai is.

00:00 Intro

01:16 Mi változott az elmúlt 30 évben

06:38 A genetikailag módosított növények térhódítása

09:20 A szabad aminosavak

10:12 Az import szója

11:33 Milyen a magyar takarmány

12:30 Az EU-ból érkező zöldség-gyümölcs biztonságos

14:01 Az ipari állattartás és a tej

21:06 A szivárgó bél tünetei

24:24 Egyre gyakoribbak az autoimmun betegégek

28:32 Milyen élelmiszereket válasszunk

33:16 A kollagént a húslevesből vigyük be

35:49 A meddőség hátterében állhat a nem megfelelő tápanyagbevitel is

38:52 Nem feltétlenül a gluténnel van a baj

42:36 A lizin szabad aminosav káros hatásai

43:55 Nem a hús elhagyása a megoldás

45:41 Az elmúlt 40 évben a talajok humusz tartalma 30%-ra esett vissza

49:52 Amíg nincs globális szabályozás, marad a legelő állat, a tengeri hal és a magyar növény

51:42 Vendég kérdése

Kövesd Mester Károlyt:https://herbafulvo.hu/mester-karoly-blog-m202

Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #mestertamás #természetgyógyászat #fitoterápia #gmo #gluténérzékenység #gyomirtó

Jól tudjuk, hogy a kommunikáció kulcsszerepet játszik a mindennapjainkban – hiszen ez a kapcsolódás alapja. Jó érzés, ha értenek, figyelnek ránk, és értékelik, amit mondunk. Nem véletlen, hogy vonzódunk a karizmatikus emberekhez, de vajon mindenki képes lehet erre a hatásra? Kommunikálunk szavakkal és szavak nélkül is: testbeszéddel, gesztusokkal, arckifejezésekkel – vagy éppen ezek hiányával. Fontos értenünk, hogyan hatnak nonverbális jeleink a mondandónk értelmezésére, mert sokszor ezek adják az igazi üzenetet.

Batiz András kommunikációs szakember, tréner és egykori kormányszóvivő, aki ma saját cégével vezetőket és csapatokat tanít hatásos jelenlétre. Hiszi, hogy a karizma nem velünk születik, hanem fejleszthető. Tréningjein a pszichológia, a történetmesélés és a testbeszéd eszköztárát ötvözi, hogy ügyfelei magabiztosan, önazonosan és meggyőzően tudjanak megszólalni bármilyen helyzetben.

Az epizódban Barbara és András a bemutatkozás pszichológiájáról beszélnek, és arról is, hogyan készülhetünk fel egy előadásra úgy, hogy valóban hatással legyünk másokra. Megtudjuk, hogyan fejleszthető a karizma, és miért fontos a figyelmünk „edzése” – hiszen ezek mind tanulható, gyakorolható készségek. Az epizód praktikus tippekkel, inspiráló gondolatokkal és közvetlen példákkal segít közelebb kerülni önmagunk és mások jobb megértéséhez.

00:00 Először a másik testbeszédét kell figyelni

01:36 Bemutatkozáskor lehet nevet megjegyezni?

03:17 A figyelem tanulható

05:10 A kommunikáció kulcs

07:12 A kérdések kapcsolódási pontok

11:09 A kommunikációs stílus kulturális beágyazódása

13:24 Miért ítéljük meg azt, aki sokat beszél

17:37 A meggyőzés, visszajelzés művészete

21:02 Hogyan lehet az emberek kommunikációs képességeit segíteni?

25:04 Hogyan lehet egy előadásra felkészülni?

28:16 A karizma tanulható?

31:50 A karizma befogadótól és kontextustól is függ

33:10 A social médiában pillanatok alatt kell hatást kelteni

41:44 Otthon tudjuk magunkat fejleszteni?

44:48 Tanulható a szerethetőség?

49:00 Apró praktikák a jó kommunikációhoz

52:48 A szociális szorongók

54:55 Vendég kérdése

Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #batizandrás #karizma #kommunikáció #kérdés

Nárcizmus. Egy szó, amit ma már szinte mindenre ráhúzunk. „Biztos nárcisztikus a főnököm.” „A volt pasim totál narci volt.” Úgy dobálózunk vele, mintha csak egy hangulat lenne. Pedig a nárcizmus nem egy rossz nap, nem egy egoista pillanat – hanem egy súlyos, fájdalmas dinamika, ami embereket tör meg. A nárcisztikus bántalmazás alattomos. Sokszor láthatatlan. A nárcisztikus kapcsolat olyan, mint egy érzelmi hullámvasút: fent a mennyben, aztán hirtelen a pokolban. És mire észbe kapsz, már nem is tudod, ki vagy. Ez nem „csak” egy toxikus kapcsolat – ez függőség, amiből nehéz kiszállni egyedül.

Vinter Éva life coachként, valamint szexuális és párkapcsolati tanácsadóként nem csak figyel, hanem iránytűként működik azok számára, akik a nárcisztikus bántalmazás útvesztőjéből keresik a kiutat – leginkább önmagukhoz. Saját megélt történetéből merít, miközben segít átlátni a nárcisztikus működés sokszor láthatatlan szálait. Módszere nem csak rólad szól – hanem rólatok: a mintáidról, a kapcsolataidról, a háttérről, amiben mozogsz. Mert a gyógyulás nem egyedül történik.

Az epizódban Barbara és Éva a nárcisztikus kapcsolatok sokszor láthatatlan, de annál pusztítóbb működéséről beszélgetnek. Szóba kerül, milyen viselkedésminták jellemzik a nárcisztikus személyiséget: grandiózus énkép, manipulatív empátia, szerelembombázás és az azt követő érzelmi hullámzás. A traumás kötődés kialakulása és a kapcsolatból való kiszállás nehézségei is terítékre kerülnek. A beszélgetés nemcsak a bántalmazó viselkedésformákat tárja fel, hanem arra is választ keres, kik a leggyakoribb áldozatok, hogyan indulhat el a gyógyulás, és mikor jöhet el a valódi elszakadás ideje. A gyakorlati kérdéseken túl szó esik a gyerekek érintettségéről, a segítő szakemberek szerepéről – sőt, arról is, amikor épp egy pszichológus okoz másodlagos traumát.

00:00 Intro

01:06 A nárcisztikus divatszó lett

03:11 Több a férfi nárcisztikus?

04:08 A nárcisztikus személyiségzavar örökölhető

05:46 Nincs olyan, hogy „egészséges nárcizmus”

07:35 A grandiózus énkép

09:33 Van a nárcisztikusban empátia?

10:54 A szerelembombázás időszaka

12:59 A hullámvasút-dinamika

15:10 A traumás kötődés kialakulása

16:59 A nárcisztikusnak miért jó a toxikus kapcsolat?

18:46 A nárcizmus és a monogámia

19:47 Hatalmas melót fektetnek be a nárcisztikusok

20:38 Vajon én is nárcisztikus vagyok?

22:17 Kik a nárcisztikusok első számú áldozatai?

25:48 Hogy lehet kilépni egy nárcisztikus kapcsolatból?

27:14 Mikor jut el az áldozat a szakítás gondolatához?

28:48 Az áldozatok többsége nem tud haragot tartani

29:40 Traumás kötődési szólamok

31:21 A nárcisztikus kapcsolat egy függőség

33:08 Mikor száll ki a nárcisztikus a kapcsolatból?

34:09 Két nárcisztikus egy csárdában

35:46 A gyógyulási folyamat és eszközök

39:22 Jellemző a fizikális abúzus?

40:21 Mi az a gázlángozás?

41:39 Mi a nárcisztikus legnagyobb erőssége és gyengesége?

45:15 Amikor gyerek is van a kapcsolatban

47:22 Honnan tudunk segítséget kérni és kapni?

49:39 Kívülről meg lehet érteni egy ilyen kapcsolódást?

51:14 Van, hogy a pszichológus követi el a másodlagos abúzust

52:26 Vendég kérdése

Kövesd Vinter Évát:Instagram: https://www.instagram.com/eva.vinter/Facebook: https://www.facebook.com/evavinter.narc/Weboldal: https://evavinter.hu

Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm #azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #VinterÉva #lifecoach #nárcizmus #függőség #személyiségzavar #abúzus

Ma már egyre több nő szembesül meddőséggel vagy különféle nőgyógyászati problémákkal – ciszták, endometriózis, rendszertelen ciklusok. Ezek nem elszigetelt jelenségek, hanem a modern életmód rejtett árnyoldalai – a feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztása, a húscentrikus étrend, az állandó rohanás és a mindennapokat átszövő stressz – lassan, de biztosan borítják fel a női szervezet egyensúlyát. Ezek a civilizációs hatások gyakran vezetnek olyan anyagcserezavarokhoz, amelyek a hormonháztartásra is rányomják a bélyegüket.

Dr. Sobel Gábor számára a nőgyógyászat nem csupán szakterület, hanem egy összetett testi-lelki rendszer megértése és támogatása. Meggyőződése, hogy az egészségmegőrzés jóval túlmutat a rendelő falain: saját fejlesztésű életmódprogramjában a tudatos légzés, a hideginger-terápia és az 5 napos böjtöt utánzó táplálkozás (FMD) módszereit ötvözi. Ezek segítségével a szervezet természetes regenerációs folyamatait és öngyógyító erejét igyekszik mozgósítani.

Az epizódban Barbara és Gábor mélyére ásnak a nőgyógyászati panaszok mögött rejlő életmódbeli tényezőknek. A beszélgetés körüljárják, hogyan formálja egészségünket az, amit eszünk – és ahogyan élünk. Szóba kerül a növényi alapú étrend ereje, a mozgás elengedhetetlen szerepe. Konkrét tippek, új szemlélet és az újrakezdés lehetősége: hogyan indítsuk el a változást, hogy a test mellett a lélek is gyógyulhasson.

00:00 Intro

01:07 A teljesértékű növényi táplálkozás hatása

03:51 A lelki egyensúly is fontos a gyógyuláshoz

04:44 Mit jelent böjtöt utánzó diéta?

06:07 A böjtölést utánzó diéta kezdetei

07:42 böjtölést utánzó diéta tudományos alapjai

10:10 Mikor és hogyan érdemes elkezdeni?

13:45 Testépítés növényi fehérjével

15:48 Hogyan hat a diéta a hangulatra?

16:32 Félelmetes rém: A HPV

19:51 A böjtöt utánzó diéta segíthet a nőgyógyászat betegségek kezelésében?

21:12 Nem magával a húsevéssel van a baj

22:22 A tehéntej veszélyei

24:01 A gyulladásokat meg kell szűntetni a szervezetben

25:49 Miben más a vegán diéta?

26:37 Hogyan alkalmazzuk a böjtöt utánzó diétát?

28:39 Az időszakos böjt

30:36 A böjtöt utánzó diéta és a kemoterápia

31:42 Miért nincs jobban beépítve a kezelésekbe?

34:32 A civilizációs betegségek okai

36:01 Mennyi idő alatt tudjuk „újra programozni” magunkat?

38:14 A hidegterápia

41:25 A mozgás kihagyhatatlan része az életnek

43:26 A nehéz időszakban a légzéstechnikák és a diéta is segít

47:30 A jó példára a gyerekek is fogékonyak

48:46 A metabolikus zavarokra jó hatással van a böjtölést utánzó diéta

50:57 Hol lehet megismerni böjtölést utánzó diétát?

53:07 Lehet alkoholt inni és mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel?

57:29 Vendég kérdés

Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.

➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam

➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/

➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam

➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm

Kövesd dr. Sobel Gábort:

Weboldal: https://www.sobel.hu

Instagram: https://www.instagram.com/drsobelgabor/

#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #sobelgábor #böjt #táplálkozás #hidegterápia

Sokan küzdenek migrénnel – van, hogy napokra elveszítjük önmagunkat, és csak egy sötét szobában tudunk létezni. De fontos tudni: a heves fejfájás még nem feltétlenül jelent migrént. Ma már könnyű belemerülni az öndiagnózisba, de sokszor többet ér, ha szakemberhez fordulunk. A pontos diagnózis nemcsak megnyugtató, de segíthet abban is, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb kezelési utat.

Dr. Jarecsny Tamás neurológus, a MIND Klinika Fejfájás Centrumának vezetője, aki évtizedek óta kutatja a migrén, a stroke és más idegrendszeri betegségek hátterét. Munkájában a klasszikus orvosi szemléletet ötvözi a legfrissebb tudományos eredményekkel, különösen a bél–agy tengely és a mikrobiom szerepének feltárásában. Célja, hogy a tünetek mögé nézve személyre szabott, hosszú távon is hatékony megoldásokat nyújtson.

A beszélgetésben Barbara és Tamás a migrén és a fejfájás mögött húzódó okokat, tüneteket és kezelési lehetőségeket járja körül. Kiderül, mikor érdemes orvoshoz fordulni, hogyan különböztethető meg a migrén az egyszerű fejfájástól, és hogy milyen szerepet játszhatnak az étrendi változások a rohamok megelőzésében. A beszélgetés érinti a migrén és a stroke közti lehetséges összefüggéseket is, valamint szó esik a demencia korai jeleiről és arról, hogyan tehetünk a megelőzéséért.

00:00 Intro

01:04 Nem minden esetben lehet elhagyni a gyógyszert

01:55 A migrén nem csak egy fejfájás

03:54 Az erős fejfájás még nem migrén

05:37 A visszatérő fejfájással orvoshoz kell fordulni

06:25 Honnan tudom, hogy migrénem van?

08:19 Mi okozhat migrént?

10:27 Milyen korosztályt érint a migrén?

11:05 A migrén kezelésének fokozatai

13:41 Érdemes fejfájásnaplót vezeti

14:56 A kávé segít a fejfájáson?

16:22 A migrén ellensége a rendszeresség

18:02 Mindig is voltak migrénesek?

18:37 Egyes bélbetegségek összefüggésbe hozhatók a migrénnel

20:34 A szervezetet egészében kell vizsgálni

24:04 Mit jelent a változatos étrend?

26:38 Migrén és a sztrók összefüggése

29:52 Egyre gyakoribb a demencia

33:03 A demencia korai észlelése

35:28 A demencia vissza nem fordítható, de lassítható

36:19 Hogyan védekezhetünk a demencia ellen?

36:47 A fizikai aktivitás és a migrén

37:51 A migrén alternatív kezelése

41:51 Az alkohol és a fejfájás

43:38 A migrénkutatás jövője

44:39 Vendég kérdése

Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.➡️ Facebook: https://www.facebook.com/azenkekzonam➡️ Instagram: https://www.instagram.com/azenkekzonam/➡️ TikTok: https://www.tiktok.com/@azenkekzonam➡️ Spotify: https://open.spotify.com/show/2ExAOmhJQ7OiveldPArKZm#azénkékzónám #HamoriBarbara #podcast #jarecsnytamás #neurológia #migrén #demencia #fejfájás