Veol.hu

A home office, az otthonról történő munkavégzés rendkívül népszerű lett az elmúlt években, de ebben a covid hatása is közrejátszott; a közelmúltban arról szóltak a hírek, hogy ismét az irodában várják a munkavállalókat, egyre kevesebben dolgoznak otthonról. Akárcsak az irodai munkának, az otthoni munkának is megvannak a maga előnyei és hátrányai, legyen szó hosszabb ideig tartó home office-ról, vagy csak néhány napot igénybe vevő időtartamról. Bár való igaz, hogy otthonról dolgozva nem kell reggelente a dugóban állni, várni a buszra, vonatra, és akár a kedvenc fotelban ülve is részt lehet venni egy online megbeszélésen, könnyen el is veszhet az ember az otthon kényelmében – ami a munkafeladatok teljesítésének szempontjából nem túl előnyös. Az elmúlt évek home office trendjeiről, előnyeiről és hátrányairól beszélgetett Cseh Zoltán, a veol.hu újságírója Nagyné Czuri Eszter toborzási specialistával, aki jól ismeri ezt a területet.

Reneszánszukat élik a tájházak - már külön tudományterülete is kialakult a hagyományőrzés e helyeinek, amelyek számos lehetőséget kínálnak a ma emberének. Erről beszélgetett Rimányi Zita, a veol.hu újságírója L. Karsai Henriett néprajzos muzeológussal, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum történeti és néprajzi osztályának vezetőjével. A szakember bemutatta az intézményhez tartozó úgynevezett bakonyi házat, ami a veszprémi Erzsébet-sétányon található - ez egy kisnemesi ház, teljesen berendezve a népművészet egykori divatja szerint.

Elindult a fűtési szezon; a fűtőeszközök hibás telepítéséből, nem megfelelő használatából, a karbantartás hiányából eredő problémák akár lakástűzhöz és szén-monoxid-mérgezéshez is vezethetnek. A katasztrófavédelem hívja fel a figyelmet: érdemes a fűtőeszközök telepítését szakemberre bízni, a karbantartásuknál pedig követni kell a gyártói utasításokat… a műsor vendége Csondor Henrietta tűzoltó hadnagy, a Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

A Veszprémben folyó tudományos élet színesítése, közös gondolkodás kezdeményezése a város szellemi és digitális életével kapcsolatban: egyebek mellett ez a célja az Európa Kulturális Fővárosa program keretében létrejött veszprémi Digitális Tudásközpontnak, és ezt a közös gondolkodást hivatott elősegíteni a Pannon Egyetemmel napokban kötött együttműködési megállapodás.

Az eseményen elhangzottakat Juhász-Léhi István, a veol.hu újságírója rögzítette.

Veszprémben született, a vármegyeszékhelyen tanult a konzervatóriumban, tagja lett az egyik veszprémi kórusnak Géring Klára, aki időközben Zircre költözött, jelenleg a Zirci Városi Vegyeskórus karnagya – a csoport idén a Veszprém Város Vegyeskara Egyesület révén megvalósított Dalvölgy program egyik fellépőjeként kapcsolódott be a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projektévbe. Rimányi Zitával, a veol.hu újságírójával beszélgetve

Géring Klára szólt róla, hogy milyen kihívásokat jelentett és hogy milyen élményeket adott a Dalvölgy, amely fellépési lehetőségeket, szakmai találkozókat kínált Veszprémben és a régióban egyaránt, emellett környékbeli települések kórusai fogadtak távolról érkezőket. Géring Klára felidézte a zirci kórus múltját, valamint azt is, hogy tavaly 45 éves fennállását ünnepelte az énekkar.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere köszöntötte a napokban Kiszely Pált, a város díszpolgárát 80. születésnapja alkalmából, a polgármesteri hivatalban - Kiszely Pál a város díszpolgára, a helyi tűzoltóság vezetője. Tanított, igazgatott a város emblematikus iskoláiban, részt vett a közéletben, a rendszerváltástól aktívan politizált, képviselő, tanácsnok, alpolgármester is volt. Kovács Erika, a veol.hu újságírója Kiszely Pállal beszélgetve elsőként azt kérdezte: melyek azok a kiemelkedő események, amelyek a legfontosabbak voltak az életében.

Még mindig őrzi a nagyija sütisfüzetét Becz-Rábóczki Orsolya veszprémi cukrász, pedig már ő adja át tudását, minthogy a Pápai Szakképzési Centrum Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium oktatója Zircen. Orsolya Rimányi Zitával, a veol.hu újságírójával beszélgetve szó esett a linzerekről, a krémesekről, a Gundel-palacsintáról, a zserbóról, a Rigó Jancsiról, a dobostortáról, az Esterházy-szeletről, a mignonról, a muffinokról is. A szakember tudja, hogy a legegyszerűbb pohárkrémnek is megvan a maga trükkje, a krémsajt és a tejszín mellett. Beszélt a tanulóéveiről, arról, miért szereti annyira szakmáját, amit alkotásként él meg és szerinte remek lehetőség arra, hogy másoknak örömet szerezhessen. és hogy a jó bejgli azért reped meg, mert benne van a készítőjének a szíve.

Művészettörténész-muzeológusként dolgozott a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban; 2016-ban a veszprémi Művészetek Házánál helyezkedett el; nagyszabású, kivételes színvonalú kiállítások kurátora, az ipar-, a textil-, az ékszer- és üvegművészet elkötelezettje – a műsor vendége Dohnál Szonja, a Művészetek Háza Veszprém szakmai igazgatóhelyettese, galériavezető.

A mikrofonnál Komaniczki Zoltán.

A zenei nevelés nem más, mint ember- és személyiség formálás a zenei ismeretek közvetítésével, valamint a képességek, készségek fejlesztése a muzsika erőinek mozgósításával. Így foglalta össze a zenei nevelés jelentőségét a Balatonedericsen élő Tóth-Rompos Patrícia, zeneiskolai tanár, Ringató foglalkozásvezető, illetve az Ovimuzsika elindítója, aki két kollégájával azt a szép küldetést tűzte zászlajára, hogy a legkisebbek számára nyújtsanak élménydús programot. Olyat, amelynek minden percét élvezik a kicsik, s közben hangszereket, magyar népzenei elemeket, fülbemászó dallamokat ismernek, szeretnek meg könnyed, játékos formában. Ezekről beszélgetett Tóth-Rompos Patríciával Szijártó János, a veol.hu újságírója.

A Tudomány: válaszok a globális kihívásokra mottó jegyében szerveződik idén a Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozat, amelyet a hazai tudományos eredmények bemutatása céljából húsz évvel ezelőtt hívott életre a Magyar Tudományos Akadémia – Veszprémben a Pannon Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága közös ünnepségén nyitották meg a programfolyamot az egyetemen.