Pillanatképek 2.0 - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.Az Auschwitzban 1944 tavaszán és nyarán végrehajtott tömeggyilkosság a magyarországi holokauszt legtragikusabb fejezete és annak központi történeteként ismert. Mintegy 110 ezer nő és férfi élte túl a szelekciót és a náci hadiipar utolsó, végsőkig kizsákmányolhatónak tekintett munkerőforrásává vált. Az 1944–45-ben működő kényszermunkatáborok története csak megkésve került fel a kutatások horizontjára. Előadásomban azt mutatom be, hogy a „végső megoldás” magyarországi végrehajtása nemcsak Auschwitzot tette a „holokauszt fővárosává”, hanem annak része egy unikális forrásegyüttes, a sömmerdai altáborban írt lágernaplók keletkezése is.

Pillanatképek 2.0 - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.A podcast előadás arra keresi a választ, hogy milyen összefüggésben álltak a második világháború utolsó éveiben a szövetséges hatalmak között kialakult ellentétek a hidegháború elindulásával. A posztrevizionista hidegháborús történeti iskola (J. L. Gaddis és társai) érvelései nyomán a szövetséges hatalmak között kölcsönösen kialakult bizalmatlanság elemeit kívánom bemutatni néhány példán keresztül. Ebben a tekintetben elemzem a második front kérdését, a Casablanca-formula értelmezését, annak szovjet fogadtatását, a jaltai deklarációk eltérő demokrácia értelmezését, a Szövetséges Ellenőrző Bizottságok ellentmondásos tevékenységét, valamint a későbbi szovjet szándékokat saját biztonsági zónáik kialakítása tekintetében. Végül arra a kérdésre is megkísérlek választ adni, hogy a szövetséges hatalmak háború alatti együttműködését valóban csak a náci és németellenesség, másképpen a közös ellenség legyőzésének mindent felülíró kényszere tartotta-e életben.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.1944 decemberében olyan események játszódtak le Csepelen, amelyekre sem korábban, sem azt követően nem volt példa, a németek által megszállt és nyilas uralom alatt álló Magyarországon. Csepel lakossága szinte egy emberként tagadta meg a település déli részének kiürítésére utasító német parancsot, és szállt szembe az azt kierőszakolni akaró nyilas karhatalommal. Támogatta őket ebben a megbízott főjegyző, Szabó Gy. Géza, illetve a helyi rendőrök és a kivezényelt honvédek. Utóbbiak a tűzparancsot is megtagadták és szembeszálltak a nyilasokkal is. A csepeliek tömegdemonstrációja három napon át tartott, melynek szervezésében részt vettek a helyi baloldali pártok, mozgalmak is. A magyar katonai és polgári hatóságok ebben a három napban folyamatosan tárgyaltak a német parancsnoksággal, melynek eredményeként először felfüggesztették, majd végleg el is halasztották a kiürítés végrehajtását.Az események lefolyásáról eddig leginkább csak – főleg baloldali – visszaemlékezésekből lehetett tájékozódni, mivel kiterjedt levéltári kutatás nem történt ez ügyben eddig. Jelen előadás célja a történtek minél pontosabb rekonstruálása, a fellelhető levéltári források alapján, az abban részt vevő, az események irányításában szerepet játszó polgári közigazgatási, nyilas és katonai személyek megállapítása és szerepük tisztázása.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.Azt gondolnánk, hogy valaki, aki egy ország nemzeti hőse, akit a zsidó Jeanne d’Arc-nak neveznek, és Anna Frankhoz hasonlítanak, aki több nyelvre lefordított jelentős irodalmi életművet hagyott hátra, az sikerrel vívja majd meg harcát a történelmi tetteket végrehajtó nőket oly gyakran elérő történelmi felejtéssel. És talán még a kiüresített és kanonizált szimbólummá válástól is megmenekülhet. Azonban Szenes Anikó se tudta elkerülni, hogy az egymásba kapcsolódó, egymást is kioltó emlékezési körök találkozási pontjában ne alakuljon ki életének egy olyan kanonizált története, mely különböző korszakokban az életének más-más elemeit emelte ki, míg ezzel egyidejűen más részeket kihagyott s igy feledésre ítélt. Ezeket az emlékezési köröket vizsgálja az előadás.

Pillanatképek 2.0 - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.A második világháború éveiben a Magyar Királyság egyik fajsúlyos társadalmi-gazdasági problémáját jelentette az ország területére érkező, vagy azon áthaladó menekültek kérdése. A (kényszer)migrációs folyamatok hátterében különböző okok álltak: etnikai, vallási vagy politikai üldöztetés a szomszédos vagy akár távolabbi államokban, határváltozások, gazdasági megfontolások, stb. is motiválhattak nagyobb csoportokat vagy akár egyénileg menekülőket arra, hogy hazájukat elhagyva Magyarországon keressenek menedéket. A magyar állam álláspontjának sokszínűségét már ezen csoportok megnevezése is mutatja, a velük szemben alkalmazott intézkedések pedig szintén sokfélék voltak a korszakban a támogatástól kezdve az üldöztetésig, vagy épp kitoloncolásig.Az előadás Baranya vármegye lokális példáján keresztül kísérel meg képet alkotni az 1940-es évek első felének ezen aspektusáról.

Pillanatképek - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.A magyar szélsőjobboldal és a Horthy-korszak kutatójaként számos alkalommal hívtak művelődési intézményekbe és iskolákba, hogy tartsak előadást az érdeklődő nagyközönségnek és diákoknak a Horthy-kori antiszemitizmusról és holokausztról. Ismeretterjesztő kiadványok, kiállítások és a két világháború közti időszakot bemutató tankönyvfejezet szakértőjeként is szembesültem a kérdéssel: mit és hogyan érdemes bemutatni e témákkal kapcsolatban? E tapasztalatokat igyekszem összegezni az előadásban. Azt, hogy milyen megközelítések, tartalmak átadása "működött" és mi volt kontraproduktív az ismeretterjesztés és oktatás során. Mi volt túl sok és vajon miért? Milyen hasonlatok, illusztrációk és feladatok váltak be a gyakorlatban, s melyek nem. Egyáltalán: lehet-e ma még úgy tanítani történelmet, mint ahogy mi tanultuk anno? Kell-e? És miért?

Pillanatképek2.0 - nyitott akadémia a második világháború történetéről.Az MTA II. világháború története albizottság előadássorozata.2021-ben indítottuk el a „Revisiting Early Testimonies of Hungarian Jewish Holocaust Survivors through a Digital Lens” című kutatási projektünket. A Digital Lens interdiszciplináris kutatócsoportban a digitális történettudomány és a computational social science innovatív módszereivel dolgozunk, nem a hagyományos módszereket kirekesztve, hanem azokat kiegészítve. Vizsgálatunk alapját a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) által felvett közel 3 600 jegyzőkönyv képezi, amiben több mint 5 000, deportálásból frissen visszatért túlélő vallomása szerepel.Kutatási kérdéseink a holokauszt nyelviségéhez, a férfiak és nők eltérő tapasztalataihoz és az üldöztetés topográfiájához kapcsolódnak. Az előadásban elsősorban az utóbbiról lesz szó. Kutatásunk során interaktív térképeken ábrázoltuk a Beregszászból, Sátoraljaújhelyről és a IV. deportálási zónából elhurcoltak útvonalait. Az adatok egyértelműen megmutatják, hogy Auschwitz-Birkenau a legtöbb túlélő számára csak az első állomás volt. A deportáltakat további számos kényszermunka-táborokba hurcolták a német háborús igényeknek megfelelően. Az előadás során nemcsak az eredményeket, hanem azokat a kihívásokat is bemutatom, amivel munkánk során szembesültünk.

The Collaborative Seminar Cultures of Hate and Oppression was coordinated to address the complexities of these topics that are of urgent global importance in our era of continuing discrimination, forced migration, socially sanctioned violence, and war.

The Collaborative Seminar Cultures of Hate and Oppression was coordinated to address the complexities of these topics that are of urgent global importance in our era of continuing discrimination, forced migration, socially sanctioned violence, and war. This podcast gives insights into the work of the students.

https://open.spotify.com/episode/2dB0O0F14zW7Vyxrfcml2N?si=Q5lHLPM3Sr-861hbLZyASgA mintegy 700 ezer Szovjetunióba vitt hadifogoly és civil internált sorsa abszolút tabu volt a szocializmus évtizedei alatt. A rendszerváltás után azonban berobbant a memoár irodalom, és megalakultak a fogságba esett magyarok és elhurcoltak emlékét őrző szervezetek is. A szovjet fogság története mára a második világháborúval kapcsolatos kutatások legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált. Az előadás a fogolykérdés historiográfiáját mutatja be és rámutat arra is, hogy, hogyan használja fel, miként kezeli a témát az emlékezetpolitika.