XXI. Század Intézet

 Laudálta: G. Fodor Gábor politológus, az Alapítvány stratégiai igazgatója

 Kerekasztal-beszélgetés résztvevői: 
🔸Lévai Anikó, az Ökomenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete 🔸Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet főigazgatója 
🔸Szájer József jogász, a Szabad Európa Intézet igazgatója 
🔸Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója 

Moderálta: Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója 

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe:Hajtóvadászat hazafiakra, Németország amerikanizálása. Békés Márton, az Intézet igazgatója Halkó Petra vezető elemzővel és Biró András kutatóval beszélget, előbb áttekintést adva arról, hogyan kriminalizálják Nyugaton a szuverenista politizálást, majd beszámolva a német kormány összeomlásáról.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Visszanyalt a fagyi: lehallgatták a lehallgatót. Békés Márton, az Intézet igazgatója Deák Dániel vezető elemzővel beszélget, mégpedig a Magyar Péter körüli lehallgatási ügyről. 

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása elérhető a Trump-győzelem: új aranykor a rozsdaövezetnek címmel és teljes egészében az amerikai elnökválasztással – előzményeivel, végeredményével és lehetséges következményeivel – foglalkozik. Békés Márton, az Intézet igazgatója Fekete Rajmund Amerika-kutatóval, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélget. 

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása az Európában keleti szél, feljövőben a globális Dél címet kapta. Békés Márton, az Intézet igazgatója az Intézet két kutatójával, Kosztur Andrással és Biró Andrással beszélget. A felvétel külpolitikai fókuszú: október második felében lezajlott három kelet-európai választás s megrendezték a 16. BRICS-csúcsot. 

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása az Ellenzéki Kék fény, európai disztópia címet viseli. Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget az Intézet vezető elemzőjével, Deák Dániellel és vezető kutatójával, Kosztur Andrással. A 2022-es összefogásban részt vevő pártok és képviselőik körül egyre több a gyanú, a hírek korrupcióról, felfüggesztett börtönbüntetésről és ügyészségi meghallgatásról szólnak. Rögtön két kerületben is probléma akadt a baloldali vezetéssel: az egyik Óbuda, ahol a DK-s polgármestert rabosították, aki a képviselőtestületet is a börtönből hívta össze, a másik Zugló, ahol a korábbi MSZP-s vezetés ellen fogalmaztak meg alapos gyanút. Horváth Csaba volt zuglói polgármester ellen vádat emeltek, de vád alatt áll Tóth Csaba volt országgyűlési képviselő, Baja Ferenc volt miniszter és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő ellen is – mind szocialisták. A momentumosok közül két egykori pártelnök is összetűzésbe keveredett a törvénnyel: Fekete-Győr Andrást két év felfüggesztettre ítélték, Donáth Annát pedig a Fővárosi Nyomozó Ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatti hallgatta ki. A napokban igen furcsa értesülésekre hivatkozó Csárdi Antal, aki azzal, hogy kilépett az LMP-ből, a párt parlamenti frakcióját is felrobbantotta, pedig mentelmi jogától fosztatott meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismertette győzelmi tervét; azzal számol, hogy a háború 2025-ben véget ér, ám ehhez még idén jelentős előrelépést vár a háborúban. Az öt pont és legalább három titkos záradék része Oroszország békére szorítása, mégpedig nagyszabású katonai beavatkozással: Ukrajnát még a háború vége előtt meg kell hívni a NATO-ba, folytatni kell a műveleteket Oroszország területén, engedélyezni kell a nagy hatótávolságú fegyverek bevetését az orosz hátország ellen, és a szövetségesekkel közösen kell fellépni az orosz légierő ellen. A két legmeglepőbb pont, hogy az ukrán hadsereg a háború után felválthatná az amerikai erőket Európa területén, és hogy Ukrajna billiódollárnyi értékű természeti kincseit nyugati szövetségeseivel közösen aknázná ki. A Mindig péntek legújabb felvétele Ellenzéki Kék fény, európai disztópia címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása a Magyarország–Brüsszel: sikeres válságkezelés itt, szuverenitássértés ott címet viseli. Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget az Intézet két vezető elemzőjével: Deák Dániellel és Halkó Petrával. A téma: a magyar kormány és ellenfelei. 

Az elmúlt négy és fél év jobboldali válságkezelő stratégiájának rövid konklúziója: egy stabil és cselekvőképes kormány, mint Orbán Viktoré, képes garantálni a biztonságot a veszélyek korában. Veszélyből márpedig bőven kijutott: előbb a koronavírus-járvány, aztán az orosz–ukrán háború, annak nyomában az energiaár-növekedés és az infláció, legutóbb pedig az árvíz. Válság idején, legyen az járvány, háború vagy árvíz, az emberek a cselekvőképességet és az összefogást támogatják, a kormány márpedig élen is jár ebben, gondoljunk csak az operatív törzs tájékoztatóira, a nemzeti konzultációkra, az oltóanyagbeszerzésre, vagy arra, hogy a kormány mindent elkövet, hogy kívül tartsa Magyarországot a háborúból. Ezzel szemben az ellenzék, a régi, meg az új is, gyakran a saját politikai pecsenyéjét sütögeti a válságok tüzénél.
Az Európai Uniós soros féléves elnöki pozícióját betöltő Magyarország miniszterelnöke, sőt maga az ország is, élénk kirohanást kapott Orbán Viktor strasbourgi beszéde nyomán az Európai Parlament baloldalától, amelyhez csatlakozott az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber is, aki előzőleg Magyar Péterrel tartott sajtótájékoztatót. De Ursula von der Leyen bizottsági elnökről is lehetne beszélni, aki egy hivatalához nem illő, példátlanul ellenséges beszédet tartott. Nem sokkal később az Európai Néppárt bejegyzést tett közzé hivatalos X-csatornáján, egy Orbánt ábrázoló képpel és azzal a felirattal, hogy „Magyarországot újra közelebb kell hozni Európához, és esélyt kell adni a rossz vezetés okozta károk helyreállítására. Time to go”, vagyis „ideje távozni”. Mindezt nehéz nem az ország belügyeibe való beleszólásként értékelni. 

A Mindig péntek legújabb felvétele Magyarország–Brüsszel: sikeres válságkezelés itt, szuverenitássértés ott címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Célpontban Ukrajna, középpontban Ausztria címmel készült és kurrens külügyi témákkal foglalkozik: keleti szomszédunkban ezer napja folyik a háború, nyugati szomszédunkban pedig áttörtek a szuverenisták.

 Ezer napja folyik a háború keleti szomszédunkban, a jelenlegi hírek arról szólnak, hogy az oroszok lassan, de biztosan haladnak a Donbasszban, az ukrán elnök viszont nem tudta elérni, hogy amerikai engedélyt kapjon arra, hogy orosz területen vethesse be a Nyugattól kapott nagy hatótávolságú rakétákat. Eközben van jó hír is: körvonalazódik egy fórum, ahol végre le lehetne ültetni a két felet és legalább egy tűzszünetet el lehetne érni. Ezt nevezik a „béke barátainak”, amely alapvetően a globális Dél kezdeményezése, neve és felvetése pedig – a kínai külügyminiszter szerint – nem máshol, mint Budapesten született. 

Lezajlottak a hétvégi osztrák választások, amelyet egyértelműen a nemzeti-szuverenista Szabadságpárt (FPÖ) nyert, a szavazatok 29,2 százalékát megszerezve, ami majdnem 3 százalékponttal több, mint a Néppárt (ÖVP) eredménye, amely csak 26 és fél százalékot, a szocdemek a szavazatok ötödét kapták, bejutott még a liberális NEOS és a Zöldek. Az öt évvel korábbi választáshoz képest az FPÖ 13 százalékponttal javította eredményét, az ÖVP-re viszont több mint tíz százalékkal kevesebben szavaztak, a szocdemek ugyanott tartanak, a liberálisok picit jobban, a zöldek sokkal rosszabbul szerepeltek. A történelmi győzelem ellenére tartani lehet tőle, hogy vagy a „holland modell” következik be, azaz a győztes szuverenista párt koalícióra léphet a jobbközéppel, de elnöke nem lehet kancellár, vagy pedig német mintára FPÖ-mentes nagykoalíció alakul. 

A Mindig péntek legújabb felvétele Célpontban Ukrajna, középpontban Ausztria címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.

 A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása Az identitás, mint politikai fegyver címet kapta. A műsorban Békés Márton és Halkó Petra vezető elemző beszélget, témájuk a hét elején lezajlott, 'Az identitás, mint politikai fegyver' címmel megrendezett kétnapos konferencia tanulsága. Az identitás, ami egyénekben, családokban és nemzetekben, kultúrákban és civilizációkban is kifejeződik, hatalmas összetartó erőt képez. Éppen ezért az identitás, mint politikai fegyver, igencsak kétélű: ellenünk is használják és mi is bevetjük. Előbbi nem más, mint dekonstrukció, mégpedig a „nyílt társadalom” létrehozásának céljából, mindez üzleti és geopolitikai érdekeket szolgál, utóbbi viszont az egyén és a közösség védelmében történik. A XXI. Század Intézet főigazgatója, Schmidt Mária nyitóelőadásában azt mondta, hogy az 1968 óta eltelt évtizedekben, különösen az utóbbi években, megfordult a trend, itt a szexuális ellenforradalom kora. Arról van szó, hogy „miután hosszú évek munkájával lebontották a nemek közötti érintkezésre vonatkozó normákat és szabályokat, kiiktatták a szexuális aktusok létesítésére vonatkozó tilalmakat, most azon vannak, hogy újakat alkossanak”. Valóban furcsa ellentmondás, hogy „a szexuális szabadosság mostanra egyre kevesebb szexet és egyre nagyobb boldogtalanságot eredményez”, mindez megbontotta a férfiak és a nők közötti egyensúlyt, problémát idézett elő a reprodukcióban s megnehezíti a családtervezést. Nem vagyunk egyedül e Nyugat felől érkező problémával: az érzékenyítéssel, az LMBTQ-lobbival, a sorozatok és filmek mesterkélten kialakított diverzitásával. A konferencián előadott Obianuju Ekeocha nigériai orvosbiológusnő, aki bemutatta, hogy Afrikát miként érinti a szexuális forradalom nyugati exportja. Ezt kulturális imperializmusnak, sőt ideológiai neokolonializmusnak nevezte. Mint mondta, ennek legerősebb és legdestruktívabb része a nemiségen keresztül érkezik. A megoldás azonban itt van a kezünkben, amint fogalmazott: meg kell őrizni az organikus, közösségi kultúrában megélt nemi és nemzeti identitást. Ezzel kapcsolatban Magyarország útválasztása világos, elég csak elolvasni az Alaptörvény családra és nemiségre vonatkozó passzusát. Rétvári Bence államtitkár beszédében úgy fogalmazott, hogy „az identitás teremt közösséget”, Hankó Balázs pedig azt mondta, hogy az általa vezetett Kulturális és Innovációs Minisztérium tulajdonképpen identitás minisztérium. Kimondta azt is, hogy „a hagyományos család a magyar társadalom alapegysége”, a kulturális szuverenitás védelme pedig elsődleges állami feladat. A Mindig péntek legújabb felvétele Az identitás, mint politikai fegyver címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.