A rendkívül sikeres novemberi Trump–Orbán csúcs nemcsak külpolitikai szempontból, hanem belpolitikai dimenzióban is kiemelt jelentőségűnek bizonyult, a legfrissebb közvélemény-kutatások egyöntetűen a Fidesz erősödését mutatják, míg Magyar Péter érezhetően nem tud kezdeményező szerepbe kerülni, csak reagál az eseményekre. Beszédes, hogy ezt már nemcsak kormánypárti szereplők, hanem ellenzéki véleményformálók is hasonló álláspontra helyezkedtek. 

A Fidesz lendülete és a Tisza apadása a hétvégi győri rendezvényeken is megmutatkozott, az egy jó lenyomata volt a kutatásokban tapasztalható tendenciának. Orbán Viktor érezhetően elkezdte megszólítani a bizonytalan, középen álló szavazókat, míg Magyar Péter még mindig a baloldali keménymaghoz szól.

Mi várható a továbbiakban? Miért volt ilyen erős belpolitikai hatása a Trump–Orbán csúcsnak? Miért fontosak a Digitális Polgári Körök vidéki rendezvényei? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ Halkó Petra és Deák Dániel a Mindig péntek podcast legújabb adásában

Lezajlott Orbán Viktor és Donald Trump hatodik találkozója, amely bízvást történelminek nevezhető, nem csak a bejelentett megállapodások és azok volumene miatt, hanem a fogadtatás körülménye okán is. A magyar miniszterelnököt Trump megkülönböztetett tisztelettel fogadta, jóval túlmenve azokon a gesztusokon, amelyeket egy baráti ország szokványos diplomáciai ceremóniájánál megszokhattunk. Ugyanakkor az orosz, a kínai, a török, a közel-keleti és a közép-ázsiai vezetők is hasonló nagyrabecsüléssel fogadják Orbánt, aki szemmagasságban beszél a világ vezetőivel. 

Magyarország sikeres külpolitikai mozgása a multipoláris berendezkedés felé vezető átmeneti időszakban a következővel írható le: többoldalú elköteleződés, kölcsönös tisztelet és partnereink érdekeltté tétele sikerünkben. Erről szól, hogy a nyugati integrációk, azaz az Európai Unió és a NATO tagjaként részt veszünk az Övezet és Út kezdeményezésben és megfigyelők vagyunk a Türk Államok Szervezetében. Utóbbihoz kapcsolódik a jó azeri, török és a közép-ázsiai országokkal fenntartott kapcsolat.

Az adásban két, látszólag távoli világ találkozik: Prága és Chongqing. A személyes élmények kapcsán arról esik szó, hogyan alakul át a globális világrend, és miért vált döntő kérdéssé a világnézet szerepe. A második világháború utáni gondolkodás sokáig azt sugallta, hogy a jólét elegendő, nincs szükség gyökerekre, hagyományra vagy jövőképre. Mára azonban kiderült: ez a modell nem működik. 

A világ visszatér a nemzeti identitáshoz, a szuverenitáshoz és a kulturális alapokhoz. Európa azért került válságba, mert elveszítette saját világnézetét és globális súlyát. Ezzel szemben Közép-Európa – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – egy új, harmadik utat kínál: egyszerre őrzi identitását és nyitott a világra. A kínai példa megmutatja, hogy a jövő a partnerségen, a kölcsönös tiszteleten és a szuverén nemzetek együttműködésén alapul.

Az epizód végkövetkeztetése, hogy az új világrenddel eljött Közép-Európa ideje – és ez nemcsak a térség, hanem az egész kontinens számára esély és mentsvár.

Helye van a politikában a morálnak vagy sem? Mi várható a politikában a technológia, a mesterséges intelligencia behatolásával? A hatalom az démonikus vagy csak a cél iránti alázat testesül meg benne? Helye van az indulatnak a politikában? Hogy lehet az igazság mögé többséget rendelni? Mi a jövő évi választás tétje?

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor a Mozgásban legújabb adásában Lánczi Andrással Széchenyi-díjas filozófussal.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Bővül Orbán Viktor uniós mozgástere. Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett Orbán Viktor római útját, a cseh választás eredményét és a november 7-i Trump–Orbán találkozót értékelték kül- és belpolitikai szempontból egyaránt.

Mozgalmas időszakot élünk külpolitikai szempontból: Csehországban megnyerte a választást Orbán Viktor patrióta szövetségese, Andrej Babiš, aki hamarosan kormány alakít, az amerikai és az orosz elnök bejelentette, hogy a következő csúcstalálkozójuk Budapesten lesz, hétfőn Rómában találkozott a magyar kormányfő XIV. Leó pápával és Giorgia Meloni olasz kormányfővel, jövő pénteken pedig Washingtonban tárgyal Donald Trump amerikai elnökkel. Mindez igazolja a magyar kormány külpolitikai álláspontját: minden nagyhatalommal jóban kell lenni és mindent meg kell tenni a béke érdekében. És természetesen belpolitikai jelentősége is van, ugyanis hamisnak bizonyultak azok az ellenzéki állítások, miszerint a magyar külpolitika elhibázott és az ország elszigetelődéséhez vezet.

De mégis milyen hatása van ezeknek az eseményeknek a magyar kül- és belpolitikára? Mi várható Orbán Viktor washingtoni látogatásán? Mekkora mozgástere lesz a magyar kormányfőnek az EU-csúcson például Ukrajna ügyében? Tényleg elvehetik Magyarország vétójogát?

Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol Deák Dániel és Petri Bernadett a Mindig péntek podcast legújabb adásában.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ez volt a Békemenet: „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le”. Az intézet igazgatója, Békés Márton az október 23-i békemenetet, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth téren elmondott beszédét elemzi.

Október 23. alkalmából lezajlott a tizenegyedik Békemenet, amely két szempontból volt sorsdöntő. Egyrészt újfent bizonyította, hogy a kormány támogatottsága szilárd, hogy ez a támogatottság országos méretű és az egész nemzetet reprezentálja. Másrészt ennek az erős felhatalmazásnak a birtokában utazhatott Orbán Viktor Brüsszelbe, hogy ott képviselje a béke álláspontját, amely mögött tömegek állnak. 

Kevesebb, mint fél év van hátra a választásokig. A nyár végén megszerzett előnyt a Fidesz szeptember-október folyamán mezőnyfölénnyé bővítette, melynek fontos része volt a Digitális Polgári Körök első országos találkozója, most pedig október 23-án mozgósított jól. Orbán Viktor tábora magabiztos és nyitott, a választás tétjét megfogalmazó kérdésre pedig egyértelmű a válasza: háború vagy béke, brüsszeli bábkormány vagy magyar szabadság.

Mi az a digitális szuverenitás? Mik a mai közösségi média trendek? Miért ér el sokkal nagyobb nézettséget egy fiatal gamer, mint egy nagymúltú TV csatorna?

Politikailag mit ér egy like? Hiába valaki like-bajnok, hogy tud valóban szavazatot szerezni? Hány valós szavazója van Magyar Péternek? Kell szigorítani a közösségi médiában zajló véleménynyilvánítás szabadságán? Mi fog számítani valóban a választásokon? Fontos, hogy az első csatát a digitális térben kell megnyerni?

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor a Mozgásban legújabb adásában Dukász Magorral, a Digitális Szuverenitás Központ alapítójával, tulajdonosával.

Október 13-án a sarm es-sejk-i csúcstalálkozó keretében megállapodás született az Izrael és a Hamász közötti harcok beszüntetéséről és a gázai béketerv első fázisának végrehajtásáról. A találkozó kevesebb, mint harminc ország vezetőjének részvételével zajlott, amelyre Orbán Viktor magyar miniszterelnök is meghívást kapott, míg például Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem szerepelt a meghívottak listáján. Donald Trump amerikai elnök történelminek nevezte azt a Gázai övezetet érintő békeszerződést, amelynek garantálását az Egyesült Államok, Egyiptom, Katar és Törökország vállalta magára. 

Az amerikai elnök béketeremtő tevékenysége illeszkedik abba a külpolitikai nagystratégiába, amelynek keretében a térség országai közötti normalizáció megteremtésére már az első Trump-adminisztráció 2020-ban is kísérletet tett az Ábrahám-egyezmények keretében. A mostani csúcstalálkozó rávilágított arra, hogy a térség államai elkötelezettek a biztonság és stabilitás megteremtésében, ám továbbra is adódnak olyan konfliktusgócok, amelyek megakadályozhatják ennek tartósságát. Ezek közül a legfontosabbak közé tartozik a Hamász jövőbeli szerepe, a gázai újjáépítés részletei, illetve a kétállami megoldás megvalósíthatósága.

Mit jelent a békeszerződés a világrend átalakulása szempontjából? Mi a jelentősége annak, hogy Magyarország is képviseltette magát a csúcson? Mi a relevanciája a sarm es-sejk-i eseményeknek a magyar belpolitikai szempontjából? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Deák Dániel és Biró András a Mindig péntek podcast legújabb adásában.

A műsor felvételére október 15-én, szerdán került sor. Az adás rögzítésekor még nem jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy hamarosan Budapesten tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségeiről, a beszélgetésben ennek peremfeltételeiről szót ejtettek.

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Majdant akarnak? Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. 

Van egy nyugtalanító mintázat, amely hosszú évek óta megfigyelhető a magyar belpolitikában. Jó évtizede velünk van s úgy tűnik, hogy napjainknak is szerves része. Röviden arról van szó, hogy a magyarországi ellenzék annál erőszakosabbá válik, minél reménytelenebb helyzetben van. Így volt ez a 2014-es, a 2018-as és a 2022-es – kétharmados győzelmeket követő – ősszel-télen, de 2020. szeptember-októberében, valamint napjainkban is. Ha látják, hogy demokratikus úton, vagyis választásokon nem sikerül leváltani az aktuális Orbán-kormányt, akkor az utcán próbálkoznak: blokáddal, egyetemfoglalással, TV-székház ostrommal, szervezett tüntetéssel, polgári engedetlenséggel. 

Mindez olyan ismerős, mintha láttuk volna már valahol! Bizony, ez a „színes forradalmak” jól ismert forgatókönyve, amely Belgrádtól Tbiliszin át Kijevig ugyanazzal a taktikával működik, hasonló stratégiai érdekek mentén, többnyire kívülről megszervezve. A hazai „színes forradalmárok” most is magyar Majdant akarnak. Mit látunk idén ősszel? Álhírkampányt a kormány ellen, élén a reaktivált Juhász Péterrel, Hadházy-féle tüntetéseket Hatvanpusztán és a Belvárosban, valamint egy Polgári Ellenállás nevű szervezetet. Tegyük hozzá azt is: míg a kétezres években Belgrád volt a „színes forradalmak” szervezésének központja, addig a Majdan után Kijev vette át a bázis szerepét, ahol számos grúz és belarusz felforgató megfordult. Itt is lehet azonban összefüggést keresni napjaink Magyarországával, elegendő csak az Tisza Párt ukrán kapcsolattartójának hátterére és a párt applikációjának fejlesztőire gondolni. 

Valóban Trump forradalom zajlik, vagy ez csak mítosz? Logikus, amit az amerikai elnök csinál vagy egyszerűen csak őrültség? Tényleg nem csak Amerikát alakítja át az elnök, hanem a világot? Az új Amerika erős vagy gyenge? Trump valóban a béke embere? 

Nekünk jó, hogy Trump a "főnök"? És ha igen mitől lesz jobb? Segíti-e a jobboldalt valamivel, illetve hozzá tud-e járulni Orbán Viktor győzelméhez az amerikai elnök? Igaz a mítosz, hogy Amerika a politikai tudás műhelye? Mit tanulhatunk mi a magyarok a Trump-hatásból?

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor a Mozgásban legújabb adásában Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával, Amerika-szakértővel.