Hogyan építsünk közösségeket? Milyen környezet támogatja a fiatalok aktivitását? A közösségépítés halála a közöny. Nem tanítják a részvételi demokrácia kultúráját. Milyen hatása volt a Covidnak a fiatalok szociális életére?Mennyire látják zöldnek a fiatalok a környezetet, a világot? Többek között ekérdésekre is választ kerestek Szigetszentmártonban a X. Zöld Nyári Egyetemen résztvevői.
A Mit kezdünk ezzel a világgal? –Fiatalok a társadalmi változás lehetőségeiről c. kerekasztal beszélgetés résztvevői:

Takács Hanna és Juhász Száva a Társadalomelméleti Kollégium képviseletében

Joó Máté a POLIP Egyesülettől, és

Szeszák Panka a Bolygó közösségi tértől.

A felvételt Szilágyi László rögzítette, és Sarkadi Péterszerkesztette.

A Szolidáris Közösségek volt a témája az egyik kerekasztal beszélgetésnek a X. Zöld Nyári Egyetemnek Szigetszentmártonban.

Milyen helyi szolidaritási kezdeményezések vannak? Mi az azenergiaközöség? Magyarországon ma 18 – zömében nonprofit – energiaközösség működik.  Milyen lenne az igazságos rendszerhasználati díj?  Hogyan segít az energiaközöség  az energiaszegénység ellen? Miben tud segíteni a Szolidáris Gazdasági Központ egy energiaközösség létrehozásában?

Többen között e kérdésekre adott választ Molnár András a Szolidáris Gazdasági Központ közösségi energia koordinátora Szilágyi László felvételén.

Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

A jövő nem teher, hanem lehetőség! címmel tartották meg 2026 június 27.-30. között Szigetszentmártonban a X. Zöld Nyári Egyetemet. A Zöldek és a politika Magyarországon volt a témája az egyik kerekasztal beszélgetésnek, melyen szó esett többek között például arról, hogy miért ódzkodnak a civil zöldek a pártoktól? Hogyan változott meg a szervezetekpolitikához való viszonya? Valóban temetjük az ökológiai politikát, ami ópium a népnek, vagy hazugság?

A hazai zöldpolitikáról szóló részvételi panelbeszélgetést Szilágyi László rögzítette, akiket hallunk:

a házigazda Csillag Gábor zöld gondolkodó író, publicista, aktivista (képünkön)

Macskásy Éva biológus humánökológus

Lányi András író filozófus

Őri Ádám humánökológus, szociológus

Tordai Bence közgazdász, szociológus, volt parlament képviselő   

Amiről szó esik:

Hol tart ma a hazai zöldpolitika? Valóban temetjük az ökológiai politikát?Az ökopolitika ópium a népnek, vagy hazugság?

Gazdasági érdeksérelmet okoz a fogyasztói társadalomban a zöldpolitika.

Van társadalmi bázisa a zöldeknek?

Miért ódzkodnak a civil zöldek a pártoktól? hazai civil zöld történelem – hogyan változott meg a szervezetek politikához való viszonya?

Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

A jövő nem teher, hanem lehetőség! címmel tartották meg 2026 június 27. -30. között Szigetszentmártonban a X. Zöld Nyári Egyetemet.  A városi zöldpolitika volt a fő témája azegyik kerekasztal beszélgetésnek, melyen szó esett pl. arról, hogy Budapest legnagyobb kihívása az agglomerációs kiterjedés. Mitől zöld egy városvezetés? A zöld politikus „autósüldöző?” A lokális vagy a globális vezetés feladata a zöldítés? Rezsicsökkentés és ivóvíz dilemmák. Mi az az uszodaadó?

A városi zöldpolitikáról szóló panelbeszélgetést SzilágyiLászló rögzítette, akiket hallunk:

a házigazda Őri Ádám a Zöld Forgatag munkatársa

V. Naszályi Márta Budapest I kerület zöldönkormányzati képviselője, Budavár korábbi polgármestere,

Németh Ákos Szombathely zöld önkormányzati képviselője, tanácsnok
Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere
Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

A jövő nem teher, hanem lehetőség! címmel tartották meg 2026 június 27. -30. között Szigetszentmártonban a X. Zöld Nyári Egyetemet. Merre tart Európa zöldpolitikája? – ez volt a fő témája az egyik kerekasztal beszélgetésnek.

Sokan érezzük, hogy változtatni kell. A kérdés már nem az,hogy miért, hanem az, hogy hogyan. A Zöld Nyári Egyetem egy négynapos közös gondolkodás és szerveződésvolt arról, hogy hogyan lehet ma valódi lépéseket tenni egy élhetőbb, igazságosabb és fenntarthatóbb társadalom felé. Nem egyzárt konferencia volt, hanem nyitott tér: viták, műhelyek, stratégiai beszélgetések, közösségi tervezés és kulturális programok találkozása.

2019-ben az európai zöld pártok történelmi eredményt értekel, a klímapolitika pedig az uniós politika egyik központi témájává vált. Azóta azonban sok minden megváltozott: erősödött a szélsőjobb, visszaszorult a klímaügy politikai lendülete, és egyre többen beszélnek „zöld apályról”.
De valóban leépül a 2019 után meghirdetett európai zöld fordulat? Mennyire estek vissza a zöld pártok 2024-ben, és mennyire erősek ma valójában? Miért sikeresek egyes országokban, miközben máshol alig tudnak megerősödni?

A Zöld Nyári Egyetem egyik kerekasztal beszélgetése Európazöldpolitikájának helyzetéről és jövőjéről szólt. Akiket Szilágyi László felvételén hallunk:

a házigazda Őri Ádám a Zöld Forgatag munkatársa

Köves Nóra a Greens/EFA – Zöldek/Európai SzabadSzövetség (az Európai parlament zöld frakciójának Kelet-Európáért felelős) munkatársa és Jávor Benedek korábbi zöld európai parlamenti képviselő, 

A beszélgetésben szó esett arról is, hogy valóban csak anémet, skandináv és benelux jóléti társadalmak „luxusa-e” a zöldpolitika; milyen eltérő stratégiákat követnek a német, holland, belga és francia zöldek; miért erősödik látványosan az angliai Green Party; és milyen lehetőségei vannaka zöld politikának a mediterrán térségben, valamint Kelet-Közép-Európában.

Miben különböznek a kelet és nyugat európai zöld pártok? A 2024-es választások után most a 720 európai parlamenti képviselőből 270 szélsőjobbos, 53 zöldpolitikus. A néppárt színeváltozása és a liberális demokrácia válsága.

A kormányzás felőrölte a német zöldeket, ezért esett visszaa létszámuk az EP választásokon. Innováció és egység közötti kettős dilemma, a Mercosur megállapodás és a zöldpolitikai dilemmák. Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

7 éve polgármestere a közel 4000 lakosú PilisborosjenőnekTömöri Balázs. A zöld szemléletű városvezető korábban aktív zöld civil aktivista volt, és ez az elszántság jól jön most pl. a zöldvédelmi és klímaharcban is. Szilágyi Lászlóval sétáltak a településen.

Hogyan lett a polgári szolgálatos Hulladék Munkaszövetségeből polgármester?

Miért nagy probléma az agglomerációs betelepülési nyomás?

Hogyan sikerült megmenteniük a környező erdőket atarvágástól?

Mi az a patakhozzáférési program? Hogyan sikerült parkolóból vizes élőhelyet létrehozni.

Hogyan lett Jenő az önkormányzat macskája?

Mi lesz az M0 körgyűrű terveivel?

vízkorlátozás.  Mészáros és Mészáros 17 milliárdos ivóvíz pályázati mutyi – csúszó beruházások, rossz tervezés.

A 10-es út mentén van egy településrész, ahova egyingatlanbefektető 6000 fős beruházást szeretne, emiatt több tízmilliárdos pereskedésben áll az önkormányzat az ingatlanbefektetővel.

A 13 millió Ft. eszmei értékű 140 éves védett mezei juhar évi3600 kg. port köt meg, 517 kg oxigént termel 470 kg. CO2.t köt meg. Miért jelképes ez a fa?   Kommunikáció a lakossággal. Mi az a tudós kávéház, és a kocsma kvíz?

Waldorf iskola udvarán van egy óriásfestmény: a klímaváltozás és a művészek felelőssége.  A Waldorf projekt keretében lett nyilvános WC is.

Látogatóban a „nagy a traktor” bábfesztiválon. A teve sziklától az egri vármaketttig.

Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

Tarvágási moratóriumról, szentélyerdőkről, klímaváltozásról és a hazai erdők állapotáról beszélgettünk Gálhidy László erdőökológussal, a WWF Magyarország erdészeti programvezetőjével. Az adásból kiderül, miért látjákbizakodóbban a természetvédelem helyzetét a hazai zöld szervezetek, és az is, miért nem mindegy, hogy statisztikailag vagy ökológiai értelemben beszélünk erdőkről.

Hogyan változott az erdőkhöz való hivatalos viszony az elmúlt húsz évben?Miért tekintenek most óvatos derűlátással a természetvédők a hazai erdőpolitikai folyamatokra? Mit jelentene a tarvágási moratórium, és valóban veszélyeztetné-e egy ilyen korlátozás a tűzifakészleteket?

Többek között ezekről kérdezte Szilágyi László Gálhidy László erdőökológust, a WWF Magyarország erdészeti programvezetőjét a Zöld Hang Podcast legújabbadásában.

A beszélgetésben szó esett arról is, milyen hatással van a klímaváltozás a magánerdő-tulajdonosokra, miért tekinthető a lucfenyő az erdőtelepítések „állatorvosi lovának”, és mit nevezünk szentélyerdőnek. Gálhidy László arról isbeszélt, hogy a biomassza-erőművekben viszonylag alacsony hatékonysággal égetik el a faalapanyagot: a hazai, évente mintegy 6–7 millió köbméter kitermelt fából körülbelül 1,4 millió köbméter kerül energetikai hasznosításra, miközben ez a villamosenergia-szükségletnek mindössze mintegy 3 százalékát fedezi.

Magyarország erdőterülete a 20. század során szinte folyamatosan növekedett, és a statisztikák szerint ma is bővül. Ez azonban önmagában félrevezető adat lehet. A növekedés jelentős része nem természetközeli, őshonos fafajokból állóerdőknek köszönhető, hanem kultúrerdőknek és ültetvényeknek. Miközben tehát papíron nő az erdősültség, háborítatlan, ember által nem művelt erdőből alig maradt Magyarországon.

A WWF Magyarország a LIFE4OakForests projekt keretében elkészítette a hazai szentélyerdők monográfiáját, és egy interaktív honlapon is elérhetővé tette az összegyűjtött adatbázist. A kiadvány és az online felület 87 különleges, természetvédelmi szempontból kiemelkedő erdőterületet mutat be.

Az adást szerkesztette: Sarkadi Péter

2026. június 5-7. között zajlott Csemőn, a hosszúcsemőitőzeglápos fiúk vendéglátásában az I. VízŐrző Mozgalom Országos Találkozó (VOT).  A találkozónak a HosszúcsemőiTőzegláp adott otthont, ahol a közel 150 résztvevőt az ország szinte minden szegletéből az a közös cél hozta össze, hogy aktív cselekvéssel megóvjuk vizeinket és a vizekhez kötődő életközösségeket.

A két és fél nap során szakmai beszélgetésekkel,tapasztalatcserével, drámajátékkal, tervezéssel, kézi földgátépítő workshoppal, egy hódmocsár megismerésével és végül egy esőtánccal tevékenykedtek a VízŐrzőMozgalom megerősítéséért.

A VízŐrzők célja az ország kiszáradásának megállítása azállampolgárok összefogásával. Helyi sejtekbe szerveződve, vízügyesekkel, nemzeti parkokkal összefogva megkeresik azokat a helyszíneket, ahol a vízfolyások túlmélyített medre megemelhető, ezzel a kiszárító hatása mérsékelhető és a víz megőrizhető a tájban, majd két kezükkel megvalósítják aszükséges beavatkozásokat. Munkájuk alapja a természet - például a hód és az ártér - működésének megismerése és követése.

Az alig másfél év alatt országossá nőtt VízŐrző Mozgalom aztbizonyítja, hogy megjelent és megállíthatatlanul terjed a társadalmi igény vizeink és természeti környezetünk megőrzésére. Inspiráló látni, mennyien kiállnak közös célunkért! A találkozó résztvevőivel Szilágyi László beszélgetett. Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

Nagyon jó, hogy van élő környezet minisztériuma, de az a kérdés, hogy a halott gazdaság minisztériuma erősebb lesz-e? Teszi fel a kérdést Balogh Péter vízőrző, vízmegtató podcastunkban.

2026 május 29-31 között rendezték meg a zöld szervezetek 35. országos találkozójukat. Ennek egyik plenáris kerekasztal beszélgetése a helyi közösségek vízmegtartási kezdeményezéseiről szólt.  Sürgős és gyökeres szemléletváltásra van szükség a magyarországi vízkezelésben. A jövő kulcsa egy határokon átívelő, ökoszisztéma-alapú, természetes folyamatokhoz igazodó megközelítés, amely a víz, a biodiverzitás és az (élet) közösségek védelmét egységben kezeli. Mindebben kiemelkedő szerepe van az alulról jövő, helyi tudásra építő vízőrző kezdeményezéseknek, amelyek közösségirészvétellel segítik a víz megtartását és a táj regenerációját. De kik is azok a VízŐrzők? Hogyan bontottak zászlót és hol tartanak ma? És legfőképp - hogyan segítheti a Zöld Civil Együttműködés a VízŐrző Mozgalmat?

A beszélgetés egyik résztvevőjével Balogh Péter gazdálkodógeográfussal, a Vízválasztó Mozgalom elnökével Szilágyi László beszélgetett.

A műsort Sarkadi Péter szerkesztette.

A Zöld Civil Díjjal azokat ismerik el, akik hosszú távon,elkötelezetten és látható hatással dolgoztak a környezetvédelemért, és tevékenységükkel a Zöld Civil Együttműködés megerősödéséhez is hozzájárultak.2023 óta évente legfeljebb két díjat osztanak ki.  

A Zöld Civil Díjat a hazai környezetvédő közösség legfontosabb szakmai eseményén, a Zöld Civil Országos Találkozón (OT) szokták átadni, amelyet legutóbb 2026. május 28–31. között rendeztek meg Szentendrén.

A díjat a környezetvédelmi ügyekért és a civilegyüttműködésért leginkább kiemelkedő munkásságú személyek kaphatják. Az idei OT-n május 30-án a díjakat Erdődiné Visnyovszky Ágota és Sarkadi Péter vetteát. Velük Szilágyi László beszélgetett május 30-án.

++++

Pádár Gergely videója a 2026-os Zöld Civil Díjak ünnepélyesátadásán a szentendrei városházán készült.