Az éghajlatváltozás a világ minden országát, ígyMagyarországot is érinti. Egy 2022-es hazai, reprezentatív kutatás rávilágított, hogy a magyar gyerekek szinte kivétel nélkül szorongást élnek meg, ha a klímaváltozásra gondolnak. Tehetetlennek érzik magukat és úgygondolják, hogy nincs elég tudásuk a témában.  Az UNICEF Magyarország 2022-ben a klímaváltozás témáját helyezte fókuszba és életre hívott egy olyan komplex, gyerekeknek és fiataloknak szóló edukációs és részvételi programot, amelyben a szakértők, állami és vállalati döntéshozók és a fiatal generációk képviselői közötti párbeszéd ténylegesen megvalósul. A „Klímahősök” program fő célja, hogy a klímaváltozással összefüggésben megjelenő félelemből, tehetetlenségből és szorongásból eredő negatív érzéseket – amely vészesen magas arányban jelenik meg a 13-25 éves magyar fiatalok körében – egy építő jellegű irányba tereljük az oktatás, a szerepvállalás, a párbeszéd és a felelősségvállalás eszközeivel. Mit tehetnek a fiatalok a klímaváltozás kihívásaival szemben és mit tehetünk mi értük. Ez volt a fő témája egy inspiráló kerekasztal-beszélgetésnek, melyet a DebreceniEgyetem Főépületében tartottak február 17-n. Négy éve 2022 –ben indult az UNICEF Magyarország Klímahősök programja, melynek része volt az Egyetemi Klímavédelmi Roadshow.

Szilágyi László riportösszeállításának megszólalói:

Mészáros Antónia az Unicef Magyarország ügyvezetőigazgatója.

Vázsonyi Benedek, UNICEF Fiatal Nagykövet, klímahős

Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke

Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásosgazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára,

Felső Nemes Viola fiatal klímahős  Pécsről

Az adástSarkadi Péter szerkesztette

Az EGT és Norvég Civil Alap új támogatási ciklusa (az orbánkormány miatt) sokéves kimaradás után tért vissza Magyarországra, hogy támogassa a független magyar civil társadalom működését.  Az elkövetkező években 19,5millió euró kerül kiosztásra pályázati úton közvetlenül a hazai civil szervezeteknek.  A program lebonyolítását minden országban egy, a támogató országok által nyílt pályázati eljárás során kiválasztott konzorcium végzi, ez Magyarországon az Ökotárs Alapítványból, mint konzorciumvezetőből, illetve az Autonómia Alapítványból és a Kárpátok Alapítvány–Magyarországból áll.

Február 11-én teltházas konferencián mutatták be az újraindult Norvég Civil Alap első pályázati felhívását. A következő másfél évben összesen 7 pályázati felhívást terveznek megjelentetni különböző témakörökben, amelyekközül a megnyitóval egyidőben 3 vált elérhetővé:

A Civil Alapot és a pályázati felhívásokat bemutatta: - Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója- Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország igazgatója- Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója

A részletes pályázati ismertetőket a norvegcivilalap.hu honlapon találják. A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter

A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és ahaszonvétel aránya a gazdaságokban. Hogyan lehet rentábilis az ökológiai élelmiszertermelés?  Többek között ezekről is szó esett a  „bőség –gondoskodás – generációk” címmel tartott összejövetelen.  Január 23-24-én a Magyar PermakultúraEgyesület tartotta XI MAPER Konferenciáját, amelyneknéhány résztvevő-előadójával Szilágyi László beszélgetett.

Megszólalók:

Kulcsár Balázs, a Permakultúra Egyesület elnöke, gazdálkodóa vértesacsai Valaha tanyán Balogh Lili, az Országos Agroökológiai Hálózat Egyesület vezetője Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetője Borsos Béla ős zöld civil, gyűrűfűi zöld projekt atyja Dezsény Zoltán, a terényi Magasvölgyi biotermesztő – vállalkozó Palik Ferenc, szápári ökofarm és biomalom üzemeltető. 

Az adást Sarkadi Péter szerkesztette

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általábana kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztásajelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.
És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20%-át gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60 000 – 80 000 tonna  textilhulladék keletkezik.

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója e témában írt nemrég tanulmányt.
Amikről szó esik a beszélgetésben:

--- Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezetiterhelése?--- A kész termék árának csak az 5–10 %-a az előállítási költség. Akkor mit fizet a fogyasztó? --- 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában, így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannak pontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk? --- Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?--- A drága újrahasznosítás trendi?--- Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?--- Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?--- Lehet fenntartható, a divatipar?--- Tényleg egészségesebb a használt babaruha?--- Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásos gazdaságot?---  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.

Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nemtudod megmondani, hogy mit szeretnél - ez a „Felforgatókönyv” mottója. A Magyar Hang gondozásában február elején jelenik meg a 2026-os rendszerváltozásforgatókönyve, Felforgatókönyv címmel. 

A Lányi András által szerkesztett kötet félszáz szerzője afőbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem ameggyőződések, értelmes érvek vitája. Aki mindent felforgat, annak nem a rendetlenség a célja. Lehet, hogy csak elveszített valamit, és szeretné megtalálni. Mostani helyzetünkben az számít felforgató tettnek, ha a dolgok mélyére nézünk, és aszerint cselekszünk.

A legkülönbözőbb tudományterület szerzői az elmúlthónapokban kerekasztal beszélgetésekben ismertették írásaik lényegét. Sarkadi Péter szerkesztő az egyik ilyen a környezetvédelemmel kapcsolatos közönségtalálkozónvett részt. Az itt készült összeállításban elsőként a szakemberek mesélnek: a házigazda Bodnár Zsuzsa újságíró, civil aktivista az életmódról, a tájhasználatról Klein Ákos, az erdőpolitikáról, természetvédelemről Kun Zoltán, a vidékfejlesztés -vízgazdálkodásról Kajner Péter, a hulladékkezelésről Merza Péter. Végezetül Lányi András író, filmrendező, ökofilozófust halljuk.

Megmérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete, milyenhatása lehet mindennapi szokásaink apró változtatásainak. Az eredmény meglepő: 100 fő hat hét alatt közel 13000 kilométernyi autóútnak megfelelő kibocsátástól kímélte meg bolygónkat. 4200 órával csökkentett képernyőidő, 1200 km meg nem tett autóút, mínusz 300 GB feleslegesen tárolt adat.

Az ÖkoKörök adatai azt mutatják, hogy a digitális takarítás, a tudatosabb közlekedés és a vásárlási döntések nemcsak elméletben működnek, hanem kézzelfogható, mérhető eredményeket hoznak.

A szerkesztő Sarkadi Péter és  Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ÖkoKör programjának koordinátora arról beszélgetett, hogy mit tehetünk hétköznapjainkban ökolábnyomunk csökkentéséért? 

2025 december 30-án hajnalban, 59 éves korában váratlanul elhunyt Petrovai László XVIII. kerületi alpolgármester. A helyi ügyek képviselete mellet országos szinten a zöld- és ökopolitikai kérdések, a döntéshozatali mechanizmusok társadalmasítása, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság kérdései foglalkoztatták. „A családját, a lakóhelyét, a hazáját szerető ember volt, akit mindenki viszontszeretett, aki ismerte. 2010-től önkormányzatiképviselőként, 2019 óta alpolgármesterként szolgálta a kerületét. A szó legnemesebb értelmében volt politikus. Lokálpatrióta, a helyi közösségét szolgáló ember, aki számára a politika a dolgok emberi léptékének helyreállításáról szólt, miközben építészként és tanárként is mindent tudottazokról a nagy, globális kihívásokról, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat” – emlékezett meg barátjáról Karácsony Gergely főpolgármester, hozzátéve: „Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége.”

Petrovai László 1966-ban született Budapesten. Elsődiplomájának megszerzése után saját építészirodát hozott létre, illetve elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Intézetének városépítési-városgazdasági posztgraduális szakmérnöki képzését. 2010-ig nemfoglalkozott politikával, akkor csatlakozott az LMP-hez, amelynek kerületi listavezetőjeként került be a helyi önkormányzat képviselő-testületébe. Emellett tagja volt a párt országos politikai tanácsának, illetve a pártonbelüli Párbeszéd Platformnak. Miután később többedmagával kilépett a pártból, alapító tagja lett a Párbeszéd Magyarországért Pártnak, amelynek XVIII. kerületi szervezetét vezette haláláig.

Oroszlánrésze volt  BP. XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre zöldítésében. Megoldások az esővízhasznosítására, a zöldfelület védelmére és fejlesztésére munkájáért az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztárdíját vehette át 2021. augusztus 28.-án Keszthelyen 30. Zöld Civil Országos Találkozón.

Mi most egy 2025 február 26-án megtartott kerekasztalbeszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai Lászlóról, ahol a kerületi zöldítés eredményeit mutatta be a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubjában. A teljes kerekasztal beszélgetését megtalálják a kapcsolódó cikkel együtt a zoldhang.hu honlap podcast menüpontjában.
A műsort szerkesztette: Sarkadi Péter.

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.

Főbb témáink:

- Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szembenemberek milliárdjainak érdekeivel

- zsákutcás orbáni tudománypolitika – a 200 éves MagyarTudományos Akadémia legyengítése.

- mennyire megbízható, és mennyire épül be a napi munkábaa mesterséges intelligencia?

- akkumulátoripari környezetpusztítás, és ökogyarmattá válás.

- túltolt autóipari álmok és eltékozolt természeti tőke.Az Orbán kormány gazdasági és környezeti mélyrepülése.

- Klímaváltozás – klímakommunikáció – alkalmazkodás

Kétrészes sorozatunk második adásának résztvevői:

Hargitai Miklós újságíró

Kiss Miklós zöldhang főszerkesztő

Mihalicz Csilla újságíró

Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Az év vége felé egy összegző beszélgetésre ültünk le, hogyhogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit. Főbb télmáink: az antizöld Tump ámokfutása; amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek; Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés; leállt villamos hálózat fejlesztés, rezsicsökkentés, orosz energiafüggés; a paksi gigahitel és az igazság napja; visszatekintés a Bánkitó fesztivál zöld témáira; a mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai; zöld újságírás a fake news és az infodömping korában; Magyarország számokban. Két részes sorozatunk első adásának résztvevői:

Csillag Gábor újságíró publicista

Hargitai Miklós újságíró

Szilágyi László a Megújuló Magyarországért Alapítványkuratóriumi elnöke

Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg abudai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza. Mekkorakihívás a klímaváltozás? Milyen lesz a jövő zöldfelület kezelése? Mi az a proaktív faállomány-gazdálkodás?  

Az egyik legnagyobb probléma a faállomány elöregedése. De a gyepterületeknek is nagy kihívás a szárazodás, a csapadékeloszlás változása. Emellett a cég anyagi forrásai isegyre szűkösebbek, pedig a zöldfelületek csökkenése rontja a városi életminőséget. A rövidre nyírt gyepes hagyományos extenzív, kiegészítő öntözéses parkgazdálkodás nem folytatható. Az eddigi zöldfelület gazdálkodási módszerek helyett újakat kell használni, más szemlélettel. Hogy melyek ezek, milyen a fenntartható gyakorlat? Ezekről is tartott egy nagyon érdekes előadást aBudapesti Közművek Főkert Kertészeti Divízió főigazgatója Dezsényi Péter.

Az előadást rögzítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.