Ha az időjárás engedi, a május 1-jével megtoldott hétvége kiváló alkalom a kerti sütögetést, grillezést, vagy akár a szabadtéri piknikezést ígérő szezon megkezdésére. Vajon mi adja hát az ilyen étkezéssel elegy időtöltés sava-borsát és hangulatát? Ám Milyen volt őseinknek többnyire szintén a szabadban készített főztje, mi volt az ősmagyar spájzban? Tudunk-e valamit a jellegzetesen ősmagyar ételekről? És hogyan grillezünk, napjainkban – vagy jobb, ha inkább a bográcsban főtt ételekre fenjük a fogunkat? Milyen tanácsokat érdemes megszívlelni a tavasz és a nyár apró gasztroörömeihez? Ez pusztán pár téma azok közül, amelyekről Kossár Lajos gasztrobloggerrel és gasztrotörténésszel Miklósi Péter beszélget.

Az előző német államfő: Joachim Gauck, pozsonyi benyomásai alapján, reményt lát a szlovákiai fiatalokban, mert közéleti aktivitásuk ellentétben áll szüleik apátiájával, amit még a kommunista éra nevelt beléjük. E meglátás tükrében mit gondol az elmúlt hetek hazai eseményeiről az a hölgy, aki hosszú évekig idehaza a nemzeti, majd az Európa Parlament képviselője volt. Ez utóbbit említve pedig egyre aktuálisabb kérdés, hogy a jövő tavasszal esedékes Európa parlamenti választások új erőviszonyai milyen befolyással lesznek/lehetnek az Európai Unió, illetve hát egész kontinensünk jövőjére? Azonos evezőcsapásokkal egy csónakban marad-e a brexit utáni 27 tagállam, vagy a vezérdemokráciákra törekvő országok érdekei kerekedhetnek fölül? Ezekről és a témába vágó sok egyéb kérdésről Bauer Edittel Miklósi Péter beszélget.

Donald Trump hivatalba lépése és Vlagyimír Putyin újraválasztása óta, az orosz vagy az amerikai elnöktől kell jobban tartanunk? Helytálló-e az aggodalom, hogy visszazökkentünk a hidegháború korszakába? Németországnak fél esztendei vacillálás után új kormánya van, de időközben mennyit gyöngült Angela Merkel kancelári pozíciója és nemzetközi tekintélye? Izrael állam létrejöttének 70. évfordulóján aktuális felvetni: közeledhet-e a palesztinok és zsidók álláspontja, és nemcsak Jeruzsálem ügyében?! Elképzelhető-e a béke Szíriában? A Fidesz elsöprő győzelme után mihez kezd Orbán Viktor az EU-val, illetve az unió Magyarországgal? Féltucat kérdés az ennél több közül, amelyekről Bara Zoltán elemzővel Miklósi Péter beszélget.

Megtörnek-e a hatéves gyerekek, ha nem az anyanyelvükön tanulják az írást, a számolást? Ez a helyzet átcsúszhat-e megfelelési kényszerbe? A kételkedő szülők a magyar tannyelvű vagy a szlovák iskola, avagy a meglehetős helyi és a jobb hírű távolabbi iskola között ingadoznak gyakrabban? Automatikusan iskolaalkalmasak-e a hatévesen iskolaköteles gyerekek? Vajon mi a teendő annak érdekében, hogy a hazai magyar iskola – diákjai érvényesülésének dolgában – versenyképesek legyenek a közeli szlovák iskola végzős tanulóival? És egyáltalában: mit mondunk jó és nyitott iskolának? Az idei beíratkozási hónap elején Strédl Terézia és Ágh Dávid szakpszichológusokkal Miklósi Péter beszélget.

Kereken öt éve, hogy a Vatikán apostoli székébe a jezsuita Jose Mario Bergogliát választották, akinek kitűzött célja az egyház és a világ közelítése, az egyház felrázása, a vallás élővé és a katolicizmus emberarcúvá tétele. Ő Ferenc pápa, aki a támogatottsága révén a legnépszerűbb, az őt ért konzervatív kritikák miatt viszont sokat bírált egyházfőnek számít. Törekvései vajon a Szlovákiában is előidéztek-e – közép- vagy hosszú távon – reformfolyamatokat? S egyáltalában, társadalmi misszióját tekintve Szlovákiában ma mennyire fontos a vallás? Húsvét ünnepkörében Molnár Tamás atyával Miklósi Péter beszélget.

Mi késztetett 1988-ban egy fiatal egyetemistát arra, hogy részt vegyen az emlékezetes pozsonyi gyertyás tüntetésen? Csak a virtus, vagy a mélyebb meggyőződés is hajtotta-e azon a nagypénteken arra a félelmetes karhatalmi erődemonstrációval végződő tüntetésre? És mert a ’89-es rendszerváltás diákmozgalmaiba is bekapcsolódott, vajon lát-e ha nem is párhuzamokat, de hasonlóságokat az akkoriban megéltek és a szlovákiai társadalom jelen krízise között? Miután az 1988-as megmozdulás egyik követelése a vallásszabadság volt – vajon Nagyszombat megye önkormányzatának alelnökeként miként látja a megye, nemcsak katolikus, hívőinek felekezeti életét? A gyertyás tüntetés 30. évfordulóján Berényi Józseffel Miklósi Péter beszélget.

Alkotmányossági szempontból makulátlan, de a politikai erkölcs tekintetében is efogatható-e a kormányátalakításnak ez a formája? Majd most ismerjük meg igazán a kormányfőként távozni kényszerült Robert Fico valós arcát? Mi állhat a Híd pálfordulásának hátterében, vagy az országos tanács határozatának az a félmondata, hogy váratlan helyzetben csak az elnökség dönt, előre kifundált taktika volt-e? És vajon mennyiben hiteles ellenzéki politikus a miniszterelnöki poszt iránt 2016 óta sóvárgó, a Radičová-kormányt megbuktató, újabban a német extrémistákkal rokonszenvező és euroszkeptikus Richard Sulík? Négy kérdés a sok közül, amelyekről Miroslav Kusý politológussal Miklósi Péter beszélget.

Szlovákiáról is kijelenthető-e, hogy a betegeknek kijáró legkedvezőbb körülmények biztosításaitt etikai parancs? Mert ha így van, miért nem érzi ezt így a páciens is, utóvégre a hazai egészségügy ma már a nemzeti össztermék nyolc százalékát kapja. Miért döcög nálunk az állami egészségszervezés, illetve miért hiányzik a jól felépített betegellátási rendszer? Miért nem különbözik egymástól markánsabban az egészségügyi biztosítók betegellátási kínálata? És egy pillantás a múltba: kereken száz éve szedte áldozatait Szlovákiában is a világjárványként jelentkezett spanyolnátha. Pásztor Lászlóval, a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának tiszteletbeli elnökével Miklósi Péter beszélget.

A satnya pedagógusbérek régi és jogos panaszán kívül melyek lehetnek/lehetnének a hazai oktatásügy halaszthatatlan teendői, ha az ehhez szükséges átfogó reform lényegében a rendszerváltás óta várat magára? Ebben a kissé zavaros helyzetben melyek a nemzetiségi, jelesül a magyar iskolák többletgondjai? És mert nyakunkon a beíratások időszaka, helytálló feltevés-e, hogy magyar iskola csak ott kerülhet veszélybe, ahol a szülők nem oda járatják gyermekeiket? Mi várható attól a szerkezeti változástól, hogy a szaktárca nemzetiségi iskolák osztálya május végén főosztállyá alakul? A szakmaképzés gyors növelése iránti kormányzati igény érinti/érintheti-e majd a nemzetiségi iskolarendszer struktúráját? Prékop Máriával, az oktatási minisztérium nemzetiségi osztályának vezetőjével Miklósi Péter beszélget.