Dr. Bánkúti Stefánia funkcionális táplálkozással foglalkozik, elsősorban nőket segít. Bármennyire is túlhasznált ez a kifejezés, nála ennyit jelent: a táplálkozás az egészséget és a jól-létet, termékenységet szolgálja. Nem a divatipart, nem a tökéletesnek gondolt kinézetet. Szerinte nincs mindenki számára tökéletes étrend, ez számtalan tényezőtől függ, kizárólag egyénre szabva működik. Gondolatok ételről, valódi táplálékról, túlkapásokról, szélsőségekről és persze a valódi egyensúly megtalálásáról.

Entz Sári és Formanek Zsuzsi mindketten többgyermekes édesanyák, azért hozták létre a Mamafonót, mert azt látták, hogy a friss anyáknak őrült nagy szükségük van a támogatásra a gyermekágyi időszak alatt. Ami a köztudattal ellentétben bizony nem hat hét, hanem több hónap vagy akár egy év is lehet. A mai szóbeszéd, környezet bizony közel sem készíti fel az édesanyát arra, ami rá vár ezekben a hónapokban. A Mamafonó női körben 0-12 hós babák anyukái fognak össze, hogy egymást támogassák ebben a szép, de hihetetlen nehéz időszakban.

Pálfy-Balogh Eszter vallja, hogy a trendi szlogennel ellentétben a jóga nem mindenkié, csak azé, aki alázatosan és rendszeresen gyakorol. Mit ad ez a gyakorlás? Egyáltalán mi számít valódi jógának? Honnan tudjuk, hogy jó oktatóhoz járunk, és hogyan lehet kisbaba mellett is kitartani a gyakorlásunk mellett? Ezekről beszélgettünk Eszterrel két hat hónapos lurkó közreműködésével.

Zen szemléletű önismeret a kutya-ember kapcsolat tükrében - ezzel foglalkozik Baksa Márk. Az előző mondat annyi kérdést felvet - mi az a zen, miért a kutyák, mégis hogyan -, hogy a válaszok rá nagyjából ki is töltik adásunkat. Nem csak kutyásoknak ajánljuk a meghallgatást!

A kiégés a túlhajszoltság következménye, de mi van akkor, ha szimplán nincs már kihívás a munkádban, nem fejlődsz, nincs motivációd jobbnak lenni, és még szégyelled is, hogy úgymond elakadtál? Bitay Andi több éve dolgozik szabadúszóként, jelenleg tartalomgyártási kérdésekben és a fent említett elakadásban ad tanácsot kisvállalkozóknak. Arról beszélgettünk, mi a különbség burnout és boreout közt, hogyan ismerheted fel a jeleket és főleg mit tehetsz ellene, akár megelőzésképpen. 

Érezted már egy tevékenység közben, hogy na ez az, erre születtem? És mi van akkor, ha megtalálod ezt az utat, az üzleti része mégsem akar összejönni, vagy nem is foglalkoztat igazán? 

Kardos Bálint volt már marketinges, vegán séf, ételmeditációk szervezője, jelenleg leginkább az életművész szó írja le őt. A meditáció céljáról, ennek és utazásainak köszönhető felismerésekről, tudatos jelenlétről és életcélokról beszélgettünk vele.

A 21. század embere azonnal gyógyszerekhez nyúl, ha valami testi problémája van, pedig nagyszüleink, dédszüleink korában még tudtak természetes megoldásokat a legtöbb fizikai bajra. Túlzás lenne azt állítani, hogy divat lett ezt a tudást újra elővenni, de azért akadnak páran, akik igyekeznek újra felfedezni és használni nagyanyáink bölcsességét. Az egyikőjük Mácsadi Anni, vele beszélgettünk.

Garamvölgyi Éva festőművész gondolt egyet és leköltözött egy romos házba egy vidéki kisközösségbe. Eleinte azt gondolta, meglesz ő a megszokott komfort nélkül, hamar rájött, hogy évekbe telik, mire élhető lakókörnyezetet alakít ki magának. Mégsem csinálná másképp, úgy látja, csak ennek van értelme. Közösséget építenek, erdősítenek, mikroklímát hoznak létre, művészeti projekteket visznek, lecsendesedett az elméjük, és elégedettek. Nem hiányzik nekik a nagyváros. Hogyan vágjunk bele, ha hasonló életre vágyunk?

Egyre többen regisztrálnak az OnlyFans felületre könnyű pénzkereseti lehetőség reményében. Ezen az oldalon mindenféle, de főként erotikus tartalmakat szolgáltatnak elsősorban nők, fotótól a videón át a privát online szolgáltatásokig minden elérhető. Arról beszélgettünk, hogy lehet-e az ilyen jellegű munka önmegvalósítás, kényszermentes, valóban könnyű? Át lehet-e vészelni a modellként való jelenlétet a felületen különösebb lelki károk nélkül? Vendégeink Dés Fanni, a NANE Egyesülettől, Arató Bianka, gyógyító szexualitással foglalkozó terapeuta és Vörös Kira, aki a témából ír disszertációt.

Akkor is, ha tilos beszélni róla az intézményekben, állítja Várhegyi Anna, szexuálterapeuta. Persze nem az óvodások ellenkező neművé átműtéséről van szó, hanem arról, hogy a gyerekek már néhány évesen elkezdik felfedezni a saját testüket, kérdeznek, és a saját szintjükün válaszokat szeretnének. A szexuális edukáció tehát egy folyamat, ami kisgyerekkorban indul, nem pedig egy egy füst alatt letudható nagybeszélgetés a gyerek tizenpáréves korában. Ha kamaszkorban akarunk belevágni az edukációba, elkéstünk, addigra a gyerekek mindent tudnak, az internetről és egymástól. Akkor hogyan kell ezt jól csinálni? Ebben segít nekünk Anna.