A magyar bor magyar hangja

Ebben a podcastban Kaló Imre borász lánya Kaló Júlia, és becses férje, Hegyi Ádám szomolyai borászok voltak a beszélgető partnereim. Kaló Imre ahogyan korábban arról röviden írtam, fogalom a magyar bor világában. Az ő szellemi örökségét ápolják tovább Szomolyán Júlia és Ádám - Hegyi-Kaló Pince néven.

(Ha esetleg idegen lenne Önnek a podcast jelentése, akkor javaslom a linken található leírást.)

Ez a podcast egy kicsit talán hosszabb lett, mint a többi, ami nem is meglepő, mert Júliának és Ádámnak van mondanivalója a borról bőven. Gondban voltam a podcast címválasztásával is, annyi mindent ki lehetne ragadni az adásból, végül hosszas gondolkodás után választottam ki az egyik elhangzott mondatot:

A mi boraink a töménységet, a sűrűséget képviselik

További részleteket az adással kapcsolatban itt, a boros blogon talál!

A webshopban a szomolyai Hegyi-Kaló Pince borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Amikor egy-egy podcast elkészül, akkor azt úgy szoktam az Önök figyelmébe ajánlani, hogy számba veszem az adás alatt általam feltett kérdéseket.

Hát, innen közelítve ez most egy rövid és tömör ajánló lesz. Kis túlzással élve, most annyi történt, hogy megkérdeztem Prisztóka Tibor borászunkat, hogy mi történik a szőlőben és a pincében március illetve április hónapokban.

Erre ő vett egy nagy levegőt - és elmondta. :-)

A webshopban Prisztóka Tibor - Szél Fiai Cellárium, Nyúl borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Pár hónapja lengettem be, hogy a Vayi Borászat, azaz Dr. Ungváry Krisztián borai (újra) elérhetőek lesznek a kínálatunkban. Ehhez egyből mellékeltem is Krisztiánnal kapcsolatban egy Wikipedia bejegyzést, mert abból a tapasztalatomból indultam ki, hogy Önök között rengetegen vannak, akik nem csak egy-egy bort keresnek, amikor terméket választanak, hanem egy-egy történetet is, ha úgy tetszik: magát a borászt. Krisztiánt pedig nem kell félteni – nem egyszer volt, hogy a hírek róla szóltak.

Ezt a képet árnyaltuk mi most ebben a podcastban, de természetesen a borok összefüggésében. Néhány gondolat, amelyet a podcastban feszegettünk:

• Furmintban a jövő?

• Vörösborok Tokajban?

• Miért pont Tokaj?

• Kárpát medencei fajták, nemzetközi fajták? Érvek pro és kontra!

• Mostanában talán kevesebb szó esik az édes borokról – de nem úgy Krisztián esetében!

Nagyon izgalmasnak éltem meg a beszélgetést Krisztiánnal – egyszerre helyez mindent történelmi összefüggések közé, illetve tágabb kontextusba, miközben meglehetősen pragmatikusan is közelít a borászkodáshoz.

Azt hiszem, hogy ezt mindennél plasztikusabban mutatja be az egyik a beszélgetés vége felé elhangzott gondolata: „A tokaji borvidék akkor lesz sikeres, ha a borait eladja. Mégpedig hiánytalanul!”

Nem tudok mit hosszáfűzni, talán csak annyit, dőljön hátra, és kezdje az elején:

A webshopban a Dr.Ungváry Krisztián borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Elöljáróban - mi az a podcast?

Vásárlóink közül néhányan jelezték, hogy ők még nem nagyon találkoztak korábban podcasttal, nincsenek képben, hogy mi fán terem. Készítettünk hát egy rövid leírást, ide kattintva éri el: Mi az a podcast?

Vendégem a podcastban: Csutorás Ferenc, az AES pincészettől, az egri borvidékről

Ennek a podcastnak a címét most rendhagyó módon nem a beszélgetésből idézem, hanem az egyik vásárlónktól kapott levélből. Kis türelmet, rögtön értelmet nyer a címválasztás, ehhez forduljunk is rá a podcastra:

A magyar borok esélye - szerintem:

A magyar borok kitörési esélye a világpiacon szerintem az, ha önazonos módon jelenünk meg, és például nem a francia fajták szekerét toljuk. Ehelyett a ránk jellemző, azaz lehetőleg főként magyar fajtákkal próbáljuk meg felkelteni a külföldi fogyasztók kíváncsiságát – hiszen attól leszünk érdekesek, egyediek. Nem az a kérdés, hogy tudunk-e jók cabernet készíteni? Tudunk, persze, miért ne tudnánk? A kérdés az, hogy miért is lenne érdekes ez a külföldi fogyasztó számára?

Én a magyar fajták kiemelt szerepében hiszek, és tudom én is, hogy kicsit utópisztikus ez ma, hiszen azok a gazdák, akiknek hosszú sorokban várják a tavaszt az eltelepített francia klónjaik, azok érthető módon nem fognak rajongani a felvetésemért. Hosszú távon én mégis azt gondolom: érdemes lenne átgondolnunk, hogy merre is tartunk.

Szóval én így közelítem meg ezt a kérdést, és így már nem is meglepő, hogy Csutorás Feri barátommal ismét könnyen elegyedtünk beszélgetésbe – ő nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott, hogy a világpiacon jelenleg két magyar fajtát jegyeznek: a kékfrankost, és a kadarkát.

Hát így jutott az eszembe, hogy rendhagyó módon a címet az egyik vásárlónk leveléből kölcsönözzem, mert nagyon izgalmas kérdésre utal: arra, hogy mennyi-mennyi lehetőség rejlik a kadarkában, de a negatív tapasztalatok miatt sokan nem is fordulnak érdeklődéssel felé. Akik viszont megteszik, és erre van egy pár jó tippem, hogy mit érdemes választani, ők nagyon gyakran igazán elismerő szavakkal illetik a fajtát. Jól kell választani, nincs mese, de ebben meg szívesen segítek. De vissza a podcasthoz: teljes podcastot semmiképpen sem szerettem volna lejegyzetelni, ha van kedve hallgassa meg, úgyis sokkal hitelesebb az egészet magától a borásztól hallani:

Maradjunk ezért csak a „kadarkás” részeknél!

Feri elmondása szerint a kadarka régen az egri borvidék meghatározó fajtája volt, egészen pontosan az 1880-as évekig több mint 90%-ban volt jelen a borvidéken. Országszerte hozzávetőlegesen 46.000 hektáron termesztették a kadarkát, ma az egri borvidéken jó, ha 36 hektár Kadarkát termő terület van. (az sajnos nem hangzott el az adásban, hogy országosan mennyi)

A kadarka nem egyszerű eset

A kadarka egyébként a szőlőtermesztés szempontjából nem egy könnyű fajta, alaposan próbára teszi a szőlész, a borász szaktudását, sokan ezért sem kedvelik. Csutorás Feri nem is titkolja, hogy nagyon szeretné végre azt hallani, hogy nem csak akkor csettintenek elismerően, ha elmondható valakiről, hogy tud aszút, vagy pinot-t, vagy burgundit készíteni, hanem akkor is, ha elmondható, hogy tud kadarkát a világra segíteni. Az ugyanis legalább akkora kihívás!

A kadarka univerzális!

Kevesen tudják, hogy sokoldalúságát tekintve a kadarka egy nagyon univerzális fajta, ebből a szőlőtípusból szinte minden készíthető, fehér bor (!), pezsgő, rozé, siller (erről bővebben is beszélünk az adásban), és vörösek is!

Miről van még szó ebben a podcastban?

Ferivel beszélgetve megkerülhetetlen, hogy beszélgessünk a natúr, a naturális és bio borokról, a spontán erjedésről és a szűrt és szűretlen borokról. Csutorás Feri beszél az adásban arról is, hogy melyik kategóriáról mit kell tudni, ő hol tart most ebben a kérdésben, merre igyekszik, és arról is nyíltan beszél, hogy melyik az az út ezek közül, amerre ő biztosan nem fogja az irányt venni?

Ahogyan ezeket a sorokat most írom, újra belehallgattam az elkészült anyagba, van benne egy rész, amiről majdnem elfeledkeztem, pedig szerintem nagyon izgalmas kezdeményezés: nem is olyan régen jelent meg a borvidéken az „egri palack”, ami jól beazonosítható alakjával hívja fel magára a figyelmet. A podcastban beszélünk arról, hogy mely borokat szabad ebbe a palackba tölteni, és Csutorás Feri a tőle megszokott alapossággal írja le azt is, hogy mi a jellemzője a superior és a grand superior kategóriának, illetve a palack szempontjából kevésbé érdekes klasszikus kategóriának.

Könyv a bikavérről

Beharangozóként Csutorás Feri beszél a Bikavér könyvről is, ami szinte már tudományos alaposággal járja körbe a bikavér múltját és jelenét. Természetesen tudósítunk majd róla, ha könyv elérhető lesz, de addig sem marad olvasnivaló nélkül, ajánlom figyelmébe nagy szeretettel a „A sommelier a magyar bor magyar hangja című” művemet.

Remélem örömét leli majd az adásban – és ne felejtsen el feliratkozni

A webshopban a Csutorás Feri borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Elöljáróban - mi az a podcast?

Vásárlóink közül néhányan jelezték, hogy ők még nem nagyon találkoztak korábban podcasttal, nincsenek képben, hogy mi fán terem. Készítettünk hát egy rövid leírást, ide kattintva éri el: Mi az a podcast?

Vendégem a podcastban: Figula Mihály, Balatonfüred

Ebben a podcastban Figula Misivel az alábbi kérdéseket jártuk körül:

• hogyan is adódott, hogy megjelentek nálunk a Figula borok, eddig ugyanis jellemzően nem voltak nálunk nagy volumenekkel foglalkozó borászatok

• szerintem nagyon elgondolkoztató, ahogyan Misi az alapborokkal kapcsolatban megnyilatkozik – árulkodó, hogy úgy nevezi a belépő bort, hogy: folyékony névjegykártya

• mit jelent a szőlő esetében a hozamkorlátozás, és az milyen kihatással van a születő bor minőségére?

• egy francia trükk, amit a Figula birtokon is bevetnek a szőlő érdekében

• hogyan zajlott a borszőlő szürete az előző generáció életében?

• hogyan élnek tovább az ősök tapasztalatai a modern borászatban?

• az alapborokon túl: mi a dűlőszelektált bor, és mi a parcella szelektált bor?

• erősen idézőjelbe téve: milyennek „kell” lennie egy Sauvignon blanc-nak

A podcast felvétele során volt egy-két erős állítása Figula Misinek, amelyeket külön is ki szeretnék emelni. Magában a podcastban természetesen kontextusba is helyezzük őket:

• Nincs olyan, hogy egy 10-20 éves borászat prémium borokat tudjon letenni az asztalra. Mi most az első 30 év válaszkeresései után ott tartunk, hogy ezeket a válaszokat végre rendszerbe tudjuk foglalni!

• A szőlőfajta másodlagos, mi a termőhelyet szeretnénk megmutatni a borainkkal, mert a bor szerintem a termőhely tükre!

Remélem örömét leli majd az adásban – és ne felejtsen el feliratkozni

A webshopban a Figula Pince borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Vásárlóink közül néhányan jelezték, hogy ők még nem nagyon találkoztak korábban podcasttal, nincsenek képben, hogy mi fán terem. Készítettünk hát egy rövid leírást, ide kattintva éri el: Mi az a podcast?

Tánczos Zolival arról beszélgettünk, hogy mi történik a szőlőben, pincében illetve úgy általában a borász életében február hónapban. Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha előrebocsátom: a borász életében bár munkás lehet, de azért ez egy kicsit talán nyugodtabb időszak. Tánczos Zoli esetében (és általában a természetes borkészítéssel foglalkozó borászok esetében) a pincemunkák ilyenkor még visszafogottabbak, már csak azért is, mert technológiai beavatkozások nélkül a bor ilyenkor még egyszerűen nincs olyan állapotban, hogy érdemben közeledhessen a fogyasztó pohara felé. A technológiai borászatokban merőben más a helyzet, ott a borok egy része ilyenkor már palackozásra is kerül. Hogy a természetes bor esetében mi mindennek kell még történnie ezidáig, és főleg, hogy miért tart sokkal tovább, mint a technológiai borászatok esetében? - erről is beszél a podcastban Zoli!

A metszésre ideális esetben a szőlő nyugalmi periódusában kerül sor, ez egy hosszabb időszak - és a február bőven beleesik ebbe. De meddig is “kell” befejezni a metszést? Hogyan lehet egyáltalán kibírni a nem ritkán embert próbáló időt a szőlőben, hiszen sokszor még a városban is éppen elég állni ezt a hideget - főleg a szelet…? Megfejtjük ezt is a podcastban!

Az adás vége felé pedig kivesézzük, hogy mit is jelentenek azok a fogalmak, hogy bioszőlészet, biobor, biodinamika, ökológiai gazdálkodás. Szerintem laikusként nem könnyű tisztán látni ebben a kérdésben, de Zoli segít minket eligazodni, és közben mesél arról is, hogy ők most ebben a “bio-kérdésben” milyen utat járnak, hol tartanak a folyamatban.

Talán így a végére egy gondolat maradt, amit mindenképpen ki szeretnék emelni: Tánczos Zoli arról is beszél ebben a podcast epizódban, hogy milyen érdekes már az, hogy amit ma bionak, természetesnek, naturálisnak nevezünk, az a vegyipar előretöréséig, azaz valahol az 1950-es évekig - az számított konvencionálisnak - azaz “normálisnak”. Olyasvalaminek tehát, aminek korábban nem kellett külön címke, de mára már fordult a kocka - napjainkban a vegyszeres gazdálkodást tekintjük konvencionálisnak - címke nélkülinek, ha úgy tetszik: “normálisnak”.

Tartson velünk!

A webshopban a Tánczos Pince borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Elöljáróban: vásárlóink közül néhányan jelezték, hogy ők még nem nagyon találkoztak korábban podcasttal, nincsenek igazán képben. Ezért a főbb (podcast) tudnivalókról készítettünk egy rövid leírást, ide kattintva éri el: Mi az a podcast?

Vendégem a podcastban ezúttal Márton Péter, a Márton birtok és az Oroszlános étterem és borhotel tulajdonosa volt – Tállyáról.

Péter ebben a podcast epizódban elmeséli az útját a söröktől, egy cserszegi fűszeres címkéjén keresztül egészen a Márton birtokig, közben, mint köztes állomásról említést tesz a Tállya Wines-ról és az ahhoz köthető barátságokról.

A mi első találkozásainknak egyike egy félszáraz hárslevelű kapcsán indult – már az „Oroszlánosban”. Arra a borra egyébként Péter anno nem volt különösebben büszke, merthogy félszarazként látta meg a napvilágot. Én már akkor elmondtam, hogy ha egy borban természetes maradékcukor van, az szinte biztos, hogy egyben egy magasabb minőségi szintet is jelent – de nem a cukortartalom miatt, az csak egy következmény… Mindezt bővebben is kifejtem a podcastban, hallgassa meg!

Nem lelőve a poént, azt előre bocsájtom a podcast epizódból, hogy szerintem a legtöbb borfogyasztó a félédes boroktól indul, aztán meggyőzik, hogy a száraz az igazi, és vannak akik, na hova is jutnak vissza? Természetesen a félédesekhez, félszárazokhoz. Itt a kedvenc hasonlatom, hogy kik is fogják 10 óra 10 percnél az autó kormányát? A kezdő vezetők, meg a Niki Lauda. Miért is érvelek ennyire a maradékcukros borok mellett? A podcastból ez is kiderül!

Ebben a podcast részben a borok mellett Márton Péterrel természetesen magáról a birtokról, és az Oroszlános étteremről, pontosabban annak konyhájáról, a helyben beszerzett alapanyagok fontosságáról is beszélgettünk – és így 2021 „hajnalán” a megkerülhetetlen kérdésről: mi történik az étteremben, hotelben a covid lezárások alatt?

Természetesen a podcastban most is kiveséztünk egy bort, sőt a nevének eredetét is - ezúttal a Rigófütty került a virtuális borospohárba. Ez volt az a bor, amelyiknek az egyik korábbi évjáratát volt szerencsém megkóstolni az oroszlánosban. Nagyon szép, őszinte bor ez. Szinte rá lehet harapni a borra, van sűrűsége, tömörsége, de közben nem veszik el a bor eleganciája, van egyfajta lendülete a kortynak! A podcastban arról is elmélkedünk egy pár sort, hogy ezt a bort milyen ételek mellé érdemes párosítani.

Legvégül, a podcast záró fejezeteként Márton Péter a Tállyával, és Tokaj-Hegyaljával kapcsolatos jövőképét osztja meg velünk.

Tartson velünk!

A webshopban a Márton Birtok borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Németh Ágnessel és Tóth István beszélgettem a Kohári Pincészettől. Ismét egy borral kezdtünk - a természetes módon született Tiszta lap adta az apropót. A naturális édes vörös bor nagyon nehéz műfaj, olyannyira, hogy ha még a csillagok megfelelő együttállása során meg is születhetne, sok esetben maguk a borászok azok, akik nem vállalják fel. Méghozzá azért nem, mert a közízlést olyannyira elhangolták az olcsó, manipulált édes vörösek, hogy a borhoz kicsit is jobban értő fogyasztók alapesetben ott vesztik el az érdeklődésüket, hogy meghallják az a két szót egymás után, hogy: édes vörös(bor). Szóval erről a borról, és a születésének rögös útjáról beszélgettünk. Itt jegyzem meg, hogy tavaly év végén a webshopban, egyébként az volt az egyik olyan naturális bor, amelyik "nagyon nagyot ment". Nyilván ebben szerepe volt az ünnepi készülődés mellett annak is, hogy a mi fogyasztóink jellemzően nem az átlag borfogyasztót reprezentálják.

A bor után István személyes pályája, filozófiája lett a témánk, itt a lényeg nagyon egyszerű, én csak túlmagyarázni tudnám, nem teszem. István azt vallja, hogy:

Nekem könnyebb volt magamba fogadnom azt, hogy a szőlőben dől el minden, így születnek az igazán nagy borok. A filozófia roppant egyszerű: a szőlő az első.

Szerintem érdekes, elgondolkoztató beszélgetés alakult ki, de ezt inkább döntse el Ön! Jó szórakozást a podcast-hoz!

A webshopban a Kohári Pincészet naturális borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, Zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Kúcs Gyulával azzal kezdtük a beszélgetést, hogy mi történik a szőlőben januárban, illetve a borász életében. A beszélgetésben szót ejtettünk még a hidegkezelés lényegéről, a borkőről, a metaborkósavról, hogy aki használja az mire is használja ezt az anyagot. Innen vettünk egy nagy kanyart, és beszélgettünk még egy kicsit arról, hogy mi történik akkor, ha az ültetvény és a pince nem egymás közvetlen közelében vannak, és a záró kérdésem Gyulához: mi a véleménye a gépi szüretről?

A webshopban Gyula természetes módon készült borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával:

Vásárlóink közül néhányan jelezték, hogy ők még nem nagyon találkoztak korábban podcasttal, nincsenek képben, hogy mi fán terem. Készítettünk hát egy rövid leírást, ide kattintva éri el: Mi az a podcast?

Ebben a podcastban Tánczos Zolival (Tánczos Pince) beszélgettem, olyasmikről, hogy valaki, aki  az informatika területén dolgozik, hogyan jut el odáig, hogy elkezdjen borászkodni, ráadásul rögtön a természetes módon készülő borok világra segítésébe vágjon bele?

Mondjuk a beszélgetés során számomra az is igencsak érdekes fordulat volt, amikor Zoli úgy kezdte a gondolatot, hogy "én alapvetően a szürkebarátot úgy tudtam, hogy nem szeretem" - szerintem joggal vetődik fel ilyenkor az emberben a kérdés, hogy "akkor meg miért...?" - természetesen nem hagyjuk megválaszolatlanul a kérdést!

És jöjjön az a téma, amire mindenképpen szerettem volna egy kis reflektorfényt irányítani - ez pedig nem más, mint egy nagyon ritka fajta szőlő - a Zengő. Zoli azon nagyon-nagyon kevés borászok egyike, aki ezzel az igazán különleges fajtával rendelkezik. Szóval a Zengőről is beszéltünk egy kicsit. A Zengőről, mint fajtáról van egy történetem is, arról itt olvashat.

Hallgassák - Nagy Szeretettel!

A webshopban Tánczos Zoli természetes módon készült borait itt találja!

(A felvétel a covid által jellemzett időszak alatt, zoom-on keresztül készült.)

Iratkozzon fel adásainkra kedvenc szolgáltatójával: