Zajlanak ma is szegénységkutatások, de egymástól elszigetelten, és az eredményeiket nem használja fel a politikai döntéshozatal, összegezhetjük Bass László szociológus, egyetemi oktató, szegénységkutató véleményét, akit sokan a Szociopoly nevű érzékenyítő, felvilágosító társasjáték megalkotójaként és propagálójaként is ismerhetnek.

Az Új Egyenlőség e heti piros podcastja számára készült beszélgetésben Bass László arról beszélt, hogy az előző évtized második felének gazdasági növekedése szinte érintetlenül hagyta a társadalom legszegényebb rétegeit, és feltehetően ebben az elméletileg javuló időszakban is a társadalom mintegy 40 százaléka élt és él most is a létminimum alatt. Nem változott a szegénység területi eloszlásának több évtizedes mintázata sem, amihez az is hozzájárult, hogy a szegényeket megcélzó, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését szolgáló pénzbeli juttatások nem emelkedtek, a jóléti szolgáltatások pedig néhány kivétellel inkább leépültek.

Ez a helyzet tovább romlott a koronavírus-járvány idején, amikor nem csak foglalkozatási nehézségek és a pénzbeli juttatások változatlansága, de a megmaradt önkormányzati szociális szolgáltatások elérhetetlenné válása, és az egyelőre csak megbecsülhető mértékű iskolai lemorzsolódás is sújtja az eleve legrosszabb helyzetben élő embereket, családokat. Bass László véleménye szerint számos területen hosszabb távú programok elindítása lenne nélkülözhetetlen, ám a markáns társadalompolitikai irányváltáshoz szükséges politikai akarat nagyrészt azért hiányzik, mert a kiszolgáltatottság a politikai manipuláció táptalaja, amelyről a hatalom birtokosai nem szívesen mondanak le.