Adásidő

Vajon mennyire dőlünk be az álhíreknek? Léteznek hiteles és független orosz médiumok is? Mennyire függhet Európa az orosz gáztól? Léteznek más alternatív energiaforrások?

Kohán Mátyás,

a Mandiner fiatal külpolitikai újságírója rendszeresen figyeli az orosz sajtót, így meg tudja különböztetni az orosz propagandát a független orosz hírforrásoktól.

Vele elemezzük az orosz-ukrán háború politikai és gazdasági fejleményeit.

Vaár Péter, művésznevén Dj Peti azt mondja, nem könnyű műfaj a magyarbuli,

hiszen nagyon sok ember zenei ízlésvilágának kell megfelelni.

A lemezlovas szerint a felvidéki egyetemisták stílusa az évek során mindig változik,

ezért az örök slágerek mellett az új zenéket is meg kell szerettetni az emberekkel.

Milyen jelentőséggel bír egy magyarbuli a szlovákiai egyetemi városokban? Mi jellemzi a szlovákiai egyetemisták zenei világát? Már egy kész zenei koncepciót kell összeállítani a bulira, vagy a rögtönzés elkerülhetetlen az este folyamán?

Dj Peti elmondja az ezzel kapcsolatos tapasztalatait.

Kellemes ráhangolódást!

A magyar center korábban már játszott a szlovák extraligában, a Miskolci Jegesmedvék csapatkapitánya volt.

A miskolci gárda hiába töltött három évet a szlovák legmagasabb osztályában, mégsem sikerült bejutni a rájátszásba. Vas János elmondása szerint

egy nagy álma vált valóra azzal, hogy végre játszhat a play-off-ban.

A 38 éves támadó motivált és nagyon jól érzi magát az eperjesi csapatban. Beszélünk Vas János jövőjéről is,

illetve szóba kerül a Divízió 1-es világbajnokság is, amelyet Szlovéniában rendeznek. A magyar válogatottnak történelmi esélye adódik az újabb feljutásra, hiszen a franciák és az osztrákok az oroszok és a fehéroroszok helyett szerepelnek majd az A-csoportos világbajnokságon.

Vas János nagyon élvezi a játékot, jó formában érzi magát, és már nagyon várja a világbajnokságot.

Több tonnányi szennyeződés, benne vas, arzén, kénsav. S míg a szennyeződés továbbra is ömlik, a hatóságok egymásra mutogatnak. A műsort Somogyi Szilárd (j) vezeti.

Ha a beszélgetésben többször hivatkozott újkori Beneš-listán szereplő parcellákat szeretné megnézni, azt a ma7.sk portálon itt teheti meg.

Gyakran ismételt érv volt a háború előtt, hogy Putyin nem támadja meg Ukrajnát, mert nem készítette fel az orosz lakosságot rá, a sajtó nem ír róla. Kosztur András ezt és még számos más félreértést is eloszlat az oroszországi és ukrájnai helyzet kapcsán, például azt a közkeletű, Nyugaton nagyon divatos tévképzetet, hogy

Oroszország erős médiabefolyásolási képességekkel rendelkezett volna a nyugati világban.

Kosztur szerint az, hogy Moszkva mennyire látványos kudarcot vallott a narratívák háborújában, épp azt bizonyítja, legenda volt csupán a világméretű orosz médiahatalom. 

A kutató összefoglalta azokat a vádakat is, amelyekkel az orosz vezetés Ukrajna lerohanását indokolta. Egyrészt a szakadár köztársaságok elleni feltételezett ukrán támadás, az ukrán atomsemlegesség egyre látványosabb megkérdőjelezése Kijev részéről, illetve az, hogy az oroszok szerint amerikai támogatással épült biológiai és vegyi fegyver laboratóriumok működtek az ukrán-orosz határ közelében.

Kosztur András tanulmányait az Ungvári Nemzeti Egyetemen végezte történelem szakon 2014-ben, ezután a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának hallgatója lett, ahol 2017-ben abszolutóriumot szerzett. 2017-2019 között összesen három félévig a prágai Károly Egyetemen kutatott az International Visegrad Fund ösztöndíjával. Kutatási területe az orosz eszmetörténet, valamint a civilizációelméletek. Több írása megjelent a Kommentár, valamint a Székelyföld folyóiratok lapjain, rendszeresen publikál a Moszkvatér portálon. 2019 novemberétől a XXI. Század Intézet kutatója, 2020 novembere óta pedig vezető kutatója.

Miért süllyedt ilyen mélyre az orosz-ukrán konfliktus?

Egyáltalán meg lehetett volna akadályozni a háborút?

Csak Ukrajna van veszélyben,

vagy a konfliktus olyan folyamatokat is elindíthat, amely Európát is belesodorhatja a háborúba? Hogyan kell viselkednie ilyenkor a NATO-nak és az Európai Uniónak? Mennyire érett meg Ukrajna arra, hogy az Európai Unió tagja legyen?

Nagyon sok még a kétely, és nem látjuk a végét. Éppen ezért egy olyan szakértő helyezi összefüggésbe a történéseket, aki Kelet-Európával foglalkozik. A belarusz származású Anton Bendarzsevszkij kiemelten Oroszország, Belarusz és Ukrajna geopolitikai stratégiáját elemzi.

Bendarzsevszkij Anton 2010-ben a Pécsi Tudományegyetemen szerezte a diplomáit média és kommunikáció, illetve történelem szakokon (MA), 2009-ben a leicester-i Egyetemen (University of Leicester, UK) politológiát tanult. Szakterülete a posztszovjet térség – kiemelten Oroszország, Belarusz és Ukrajna – geopolitikája és biztonságpolitikája, gazdasági kapcsolatai és a térség integrációs folyamatai. Bendarzsevszkij e témákban a nemzetközi konferenciák rendszeres előadója, 2011 óta állandó vendége külpolitikai szakértőként a magyar média legfontosabb orgánumainak. Több nagy projekt résztvevője, többek között a csernobili katasztrófáról készített dokumentumfilmet, amely a tragédiával és annak utóéletével foglalkozik.

Mi lenne a magyarság számára a legnagyobb képviseletet jelentő megoldás? Somogyi Szilárd Őry Péterrel beszélget. Itt az Adásidő legújabb műsora.

Halász Péter már régóta foglalkozik önismerettel, a belső energiák felszabadításával és az emberi test kordában tartásával.

Azon a véleményem van, hogy bizony sok férfitársunk céltalan és elveszett a világban.

Vannak azonban olyan gyakorlatok,

amelyek segíthetnek a bennünk lévő energiákat felszabadítani.

Ezek pedig további erőt adhatnak az élet minden területén. Halász Péter szerint

ez egy kisebb kimozdulás a hagyományos gondolkodásmódból, és visszatérés a természetbe.

Halász Péter sokat tanult egy kanadai indiántól, így az ezzel kapcsolatos tapasztalatait mondja el.

Ha önt is isnpirálják a hasonló gyakorlatok és a férfi beavatási szertartások, az alábbi linken tud ezekről bővebben olvasni.